Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
1062. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP « WSW*-r A pártkongresszus tiszteletére Brigádokat alakítottak, vállalásokat tettek Jánoshidán A jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben ez év tavaszán is szétmérték a kapásnövények területét. Az asszonyoknak is jutott személyenként két hold kukorica, egy hold cukorrépa, fél hold mák és ugyanennyi napraforgó. — S hogy most mégis nem az egyének kongresszusi felajánlásáról, hanem növénytermesztési brigádok vállalásáról szólunk, ennek megvan a története. Az első pillanatra úgy tűnik, mintha külszíni fejtést látnánk. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezet végeztet 400 holdon talajjavítást, s ehhez szállítják a debreceni Talajjavító Vállalat dömperei a cukorgyár szomszédságából a gyár melléktermékét, a mésziszapot. Képünkön az évek alatt összegyűlt mésziszapot dömperekbe lapátolják Hetven gép két műszakban — Nálunk tulajdonképpen már a brigádok megalakulása is a kongresszusi készülődés jegyében történt — mondja Berkó Béla tsz elnök. — A tavaszi munkakezdés előtt beszélgettünk a tagokkal ez évi feladatainkról. Természetesen az asszonyokkal is tanácskoztunk, hiszen 250 asszony és lány tagja a közösnek. Már akkor elhatározták, hogy a tavalyi két brigád helyett most négyet alakítanak. A Gagarin és a Borsányi brigád egyéves tapasztalata igazolja, hogy szervezettebben, gyorsabban halad a munka, ha együtt Kollégium Kétpón Kollégiumra van szükség Kétpón a tanyai gyermekek számára, pénzünk nincs rá, le kell bontani a kiöregedett iskolát, hogy lerakhassuk az alapot. Mielőtt megkezdődött a munka, jócskán akadtak hi- tetlenkedők. „Nem lesz abból semmi!”, „nagy munka az!”, „a szövetkezetek nem vágnak bele!” — mondogatták. Néhány héttel ezelőtt szorongó szívvel ültünk le a tanácselnök szobájában, hogy előadjuk ezt az égető kérdést. Legyen-e, lehet-e kollégium, ahová elhelyezzük a külterületi gyermekeket, hiszen meg kell teremteni a lehetőséget számukra, hogy osztott oktatásban vehessenek részt és egyenlő esélyekkel induljanak majd tovább a városi, vagy bent a faluban élő gyermekekkel. A három tsz elnöke, a párttitkár, a tanácselnök mélyen elgondolkozott. Nem azon, hogy legyen-e, hanem azon: hogyan valósíthatják meg. Es egymás után születtek a megfontolt felajánlások. Ma pedig ott dolgozik a régi épületnél a három tsz tagsága, a tömegszervezetek aktívái, párt- és tanácsvezetők, pedagógusok, diákok. Így lesz kollégium Kétpón. Mert most már lesz, ezt mindenki tudja nálunk. Kétpól pedagógusok dolgoznak. Ezért a két új, — Kongresszus és Május 1 — brigád tagjai is azt kérték, hogy egymás mellett mérjük ki számukra a területet. Közösen egyeltek, kapáltak, — mégpedig a cukorrépát és kukoricát háromszor, a napraforgót kétszer. — Mit vállalt a nérv női brigád a pártkongresszus tiszteletére? — Azt, hogy idejében és jó minőségben elvégzik a növényápolást és a tervezett termésátlagokat 15 százalékkal túlteljesítik. Cukorrépából 150, kukoricából 15 mázsás (májusi morzsolt) termést kellene túlszárnyalniok. Mostani becsléseik szerint a tervezettet megközelítik az asszonyok. Nem ők az okai, hanem a kegyetlen szárazság, hogy a vártnál gyengébben ígérnek a kapásnövények. A munkát megadták neki becsülettel. — Nagyon szorgalmasak a mi női tagjaink. A brigádokra pedig, mint szervezett erőre, mindig számíthatunk. A gabona betakarításánál is — mindegy volt az asszonyoknak, lányoknak, hogy a kereszteket rakják, vagy kocsira adogatják a kévét. Az aranka irtásánál is ők segédkeztek. Most pedig megígérték, hogy a kombájnszalma összerakásában is résztvesz- nek. Azt is elújságolták a tsz- beliek, hogy Pető Istvánná, Tóth Mátyásné, Ficzere Ba- lázsné és Répási Józsefné brigádvezetők, de a többiek is gyakran megnézték a pártház előcsarnokában lévő versenytáblát, hogy megtudják, hol is tartanak, kik előzték meg őket, vagy kiket hagytak el. Dicséretére leA kert felől jön. Nyújtja a kezét. Neve: Szludányi István. — Hatvanhárom éves vagyok én már — mondja, végighúzza tenyerét az arcán. — Három éve nyugdíjban vagyok. Nagyon el voltam keseredve az első hetekben. Otthon lenni állandóan... Este nem kellett felhúzni gyen mondva a tsz párt- és gazdaság vezetőinek, minden héten friss ádatok kerültek a táblára. Emellett a párttaggyűlésen és közgyűlésen is megdicsérték a legszorgalmasabbakat. — Az állattenyésztők nem versenyeznek? — Ök is tettek felajánlást — válaszol Nagy Gyula fő- ' állattenyésztő. — S ha az el- ; ső hallásra nem is olyan sokatmondó, amit vállaltak, — j mégis sok minden megváltozott már azóta. A munka- I rendet és fegyelmet betart- j juk — ez az állattenyésztők j kongresszusi felajánlása, s j ennek valóraváltása hozott | már eddig is szép eredmé- I nyékét. Azt például, hogy a pecsenye kacsákat gondozó Hidas, Varga, Dányi és Sápi család a már eddig átadott 5000 szárnyasnál darabonként 17 dekagrammal „fejelte” meg az átadási súlyt. — Szabó Sándor és Göröcs András a 180 süldő és hízó mellett a 45 anyakoca gondozását is elvállalta. Nagy Istvánra pedig, — akinek eddig 75 hízóra és 100 süldőre volt gondja — rábíztuk a 120 választott malacot is. A lelkiismeretes, jószágszerető embereknek köszönhető, — hogy június óta jóformán nincs a malacból elhullás, megszűnt a felnevelési betegség. — Még egy dolgot megemlítek. Kétszáztíz szarvasmarhát hizlalunk. Három hónap átlagában 45—50 kilogrammos a súlygyarapodás. Júniusban a 28 hízó bika mindegyike 74 kilogramm húst szedett magára. Mindaz, amit a tsz vezetői elmondottak azt bizonyítja, hogy a munkaverseny és a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások eredménye mázsákban is mérhető. — Ugyanakkor a „nagy család” még szorosabban összeforr a közös munka és a nemes vetélkedés kö7.ben. S ez sem lebecsülendő. N. K. többet csörgőre az órát. Pedig hogy vártam sokszor úgy reggelenként, félálomban.. hogy majd felcsörög. Szenvedtem a várakozásban. Elgondolkodik. Átlátszó, eres keze van. — Nap közben ténfereg- tem csak az udvaron. Nem leltem sehol a helyem. Szerettem én világéletemben dolgozni... Abból éltem. Nem a tétlenséget kell megbecsülni, hanem a munkát. Autó dübörög el az ablak előtt. A por, ami felcsapódik az útról, beleszóródik a levegőbe. Csend van sokáig. — Negyvenöt' után a József Attila úti autójavítóban művezető voltam. Szerettem ott lenni. Jó kollektíva ala- lcult ki. — Jó hat éve lehet már, a vállalattól a szolnoki Hazafias Népfront bizottság aktívákat kért. Jelentkeztem. Társadalmi munkásokat szerveztem. — Ebben az évben az úttörőváros építéséhez toboroztam társadalmi munkásokat. Járfam az üzemeket, kirendeltségeket. A nőtanácson kívül a társadalmi munkások több mint hetven százalékát én szerveztem. Beszéltem az emberekkel. Jöttek. Vízvezetéket • szereltek, a tavaszi árvíz alatt megrongálódott gátakat javították. Itt említhetném taíán meg, hogy az AKÖV közel háromezer munkaórát vállalt. Nagyon szép eredmény ez. A szobában zöld homály van. Cigarettával kínálom. Nem dohányzik. A felesége majd csak négy óra felé jön haza. Dolgozik valahol. — így élek, látja. Csendesen, szegényesen, egyszerűen — szabadkozik mikor búcsúzom. — Nyugdíjas vagyok... — 8 — A Szolnoki Gépállomáshoz tartozik a legnagyobb terület a megyében. Nyo’c község 21 termelőszövetkezetét segítik gépi munkával. — Jelenleg a vetés előtti talajművelés a legsürgősebb tennivalónk — mondja Törő- csik András igazgató. — Bár kétszázkilencven traktorosunk van, mégsem könnyű feladat több mint 30 000 holdat felszántani. A tsz-ek is segítenek ebben a munkában saját gépeikkel. — És egyesek azon mesterTavasszal a mocskospajornak igen népes, fiatal hernyónemzedéke jelent meg. Sűrűn érkeztek ekkor bejelentések és szaktanácsikéré- sek a növényvédő állomásra. A kártevő nem válogatott, megtámadta a kukoricát, répát, paprikát, burgonyát és a cirkot is. Hazánkban mintegy ötven tápnövénye ismeretes. A tápnövényein kifejlődött mocskospajor, amikor elérte a 4—5 centiméteres (teljes) nagyságot a talajban bebá- bozódik. Ez megtörtént július folyamán. A népes tavaszi nemzedék után a nyárvégi. őszi hemyónemzedék még nagyobb számban jelenik meg. Egy nőstény lepke kb. kétezer tojást rak le. Állandóan figyelni kell a félgömb alakú, bordázott felületű, szürkés tojások kikelését, melyeket főleg az elhanyagolt, gyomos tarlóra, növényikre rak a lepke. Július végétől november végéig elhúzódhat a lepkerajzás, de tetőfokát augusztusban éri el. A vetési bogolypille lepkéi jellegzetes tojásaikat a gyomok levélfonákjára rakják, melyekből egy hét alatt kel ki az új hemyónemzedék. Megelőző védekezés aratás után az azonnali tarlóhántás, vagy szántás. Ezzel a gyomirtás a célunk, s a mocskospajor tápnövényeinek és tojáslerakási helyének a megsemmisítése. A másik módszer a talaj Ald- rines szuperfoszfáttal való keverése. E vegyszerből esy holdra 100 kilogrammot számítunk. amelyet műtrágya- szóróval szórunk ki a vetésre váró szántásra, s utána nyomban bemunkáljuk a talajba. A vegyszerek alkalmazásánál a hernyó fejlődési állapotához kell igazodnunk. A kis hernyók még könnyűszerrel pusztíthatok DPT vagy Hungária DL porozással Permetezéssel ia hatákedmek, hogy „elcsalják” a mi traktorosainkat — szól felháborodva Emesz Ferenc főagronómus. Ez pedig megcáfolhatatlan igazság. Amint észreveszik a szövetkezeti tagok, hogy az egyik kiküldött traktorvezető ügyesebb, szorgalmasabb, jobban leápolja a gépet, azt mindjárt kiszemelik maguknak. Nem ritka a megvesztegetés sem. Máskor magas fizetést, munkaegységet ígérnek, ha nem is tartják meg minden esetben. sósán védekezhetünk. A Hungária DL 40 permetezőanyagból két kilogrammot, a Hungária L—2-ből (Lindán) pedig négy kilogrammot keverünk 400 liter vízhez. Ez egy holdra elegendő. A kifejlett hernyók ellen — a vegyszereik iránti ellenállóságuk miatt — csalétekkel védekezhetünk. Ezt házilag is elkészíthetjük. Húsz kilogramm korpához, lucernaliszthez, vagy szénamurvához szárazon két kilogramm DDT, vagy Hungária DL porozószert keverünk. A keveréket átgyúrjuk tíz kilo-, gramm melasszal és annyi vizet adunk hozzá, hogy nedves, fűrészporszerű keveréket kapjunk. Ezt az esti órákban kiszórjuk — ha általános a terület fertőzése — az egész táblára, rajvonalszerű fertőzésnél annak vonalába, vagy folyóárokba. A csalétekből egy holdra 30— 40 kilogramm szükséges. A növényállomány vegyszerezésénél szigorúan tartsuk be a 30 nap várakozási időt, a növényt csak ennek elteltével használhatjuk állati takarmányozásra. Kolláth Sándor, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agronómusa — Szerintem nagyon természetes folyamat, hogy az embereink átmennek a tizekbe — veszi át a szót az igazgató elvtárs. ' — Hiszen rövidesen a gépeink is oda kerülnek; Most viszont valóban problémát okoz a gépállomásnak a szakemberhiány. Ezért nem tudnak elég erőgépet kettős műszakban üzemeltetni. Az aratás idején volt olyan traktor, amelyen nem tudtak dolgozni, mert a vezetője átült a kombájnra. — Hetven gépünk szánt jelenleg éjjel-nappal, a többi csak egy műszakban dolgozik — tudom meg Emesz elVtárstóL Arról nem is beszélve, hogy szeptemberben kezdik a gazdaságok az aprómagvak csép- lését és ahhoz ismét embert kell átadni. A kétműszakos gépek száma pedig lecsökken ötvennégyre. A talajelőkészítést szeptember 10-ig befejezik, s ebben nem kis része van a dolgozók munkaversenyének így beszél erről a versenyfelelős, Király Ernő agronó- mus: — A munkák meggyorsítása érdekében jutalmazzuk a jó eredményt elért traktorosokat. Aki kétműszakos gépen 14 műszaknormánál többet ér el, minden műszak- norma után negyven forint prémiumot kap. Az egymű- szakos gépek vezetőit 18 műszaknorma elérése után illeti hasonló összeg. — Sokan túlteljesítettél; már ezeket az átlagokat — mondja a főagronómus. A legjobb eredményt Mészáros István jászladányi traktoros és váltótársa Be- rényi Balázs érte el. Több. mint 23 műszaknormát teljesítették eddig. A járásban a nagykörűi Kossuth Tsz vet, péntek reggel kezdték meg a vetést. A jövő hét elején azonban a legtöbb tsz-ben vetik az őszi árpát és takarmánykeveréket a Szolnoki Gépállomás traktorosai. F. M. e£ßm. is -TÍtld az Általános hAztartAsi biztosítás! A köz katonája A mocskosbajor elleni védekezésről
