Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. ____szeptember JO. A h ét nemzetközi politikai eseményei közül Leonyid Brezsnyevnek. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének a szomszédos Jugoszláviában zajló, tíz napos hivatalos látogatása váltotta ki a legnagyobb figyelmet és érdeklődést. Ez a találkozó újabb jelentős lépés a két ország népei barátságának erősítésében. Azok a megbeszélések és tanácskozások, amelyekre az utóbbi időben Belgrádban és Moszkvában sor került az együttműködés megszilárdításához vezettek, különösen gazdasági és kulturális téren. De még tovább lehet lépni. Egyebek között ezt szolgálják a mostani tárgyalások. A két államot összekapcsolja a békéért, a haladásért vivott harc eszméinek azonossága is. Nézeteik megegyeznek, vagy közelállók olyan fontos nemzetközi kérdésekben. mint az általános és teljes leszerelés, a Németországgal való békerendezés, a nemzetközi kereskedelem alapelvei, a gyarmati rendszer felszámolása. A látogatást kommentálva joggal állapítja meg a moszkvai sajtó „minden olyan lépés, amelynek célja országaink együttműködésének fejlesztése, megelégedéssel találkozik, mert kapcsolataink javulása hasznára van minden olyan országnak, amely a szocializmust, a kommunizmust építi.” Ismét operettre emlékeztető jelenetek, fenyegetések, párbajra hívások, könnyezé- 6ek — színhelye volt a bue- nos airesi Casa Rosada, az argentin elnök palotája. Az előadás tartalma, díszletei, rendezői és szereplői szinte teljesen azonosak voltak ' a fél évvel lezajlott bemutatóéval1’, amikor Frondizi elnököt a tábornokok megbuktatták. Az utolsó kép melodrámába csapott át: Guido, a mostani elnök kezét szívére téve, mártírként közölte, hogy átadja a hatalmat, s ájultan rogyott a parkettre. Amikor magához tért. már Milliókat tett hajléktalanná a pendzsabi árvíz Delhi (TASZSZ) Pend- zsab államban rendkívül súlyos árvíz embermiiliókat tett hajléktalanná nincstelenné. Az állam 18 kerülete közül 11 víz alá került. Az okozott kár mintegy 400 millió rúpia. (MTI) nem emlékezett nyilatkozatára, s kijelentette: inkább meghal, semhogy lemondana. Ez alatt a hatalmat ténylegesen kezükben tartó katonai vezetők két irányzatának hívei között folyt a küzdelem. amely végül fegyveres összecsapásba torkollott. Az úgynevezett legitimista irányzathoz tartozó tábornokok és tisztek — akik a fennálló katonai-rendőri diktatúrát az amerikai kormány szájízének leginkább megfelelő polgári demokratikus mezbe óhajtják öltöztetni Ongana tábornok vezetésével „fellázadtak” a kormány és az utóblji hónapokban egyre jobban előretörő, a nyílt katonai diktatúrát követelő, a Pentagon zsoldjában álló szélsőséges reakciós tábornokok és tisztek ellen. Az események bővelkedtek meglepő fordulatokban. Így pl. Ongania hívei, a „kékek” akik Guido kormánya ellen indultak harcba, két nap múltán az elnök védelmére keltek. Az eredetileg magukat lojálisnak nevező „pirosak” Savaria tábornok vezetésével ugyanakkor szakítottak Guidoval és azt követelték, hogy három tagú katonai junta vegye át a hatalmat. Az elnök és a „kékek” kerekedtek felül, s legalább is ideig-óráig kézben tartják a hatalmat, Kétségtelen t Guido elnökkel és katonai-rendőri diktatúrájával az egész argentin nép szembe áll; Fényesen bizonyították ezt az elmúlt hónapok tömegtüntetései, amelyek a lakosság minden rétegét megmozgatták. A mostani viharos események olyan időszakban zajlanak, amikor az ország súlyos gazdasági nehézségeket él át, amikor rendkívül kiéléződtek az ellentmondások a különböző társadalmi osztályok és rétegek között. Elegendő megemlíteni, hogy Argentína államadóssága több mint két és félmilliárd dollárra rúg. A két katonai csoportosulás marakodása ezt a mély gazdasági és politikai válságot tükrözi. A dolgozó tömegek célkitűzése ebben a helyzetben harcolni az uralmon lévő fasiszta katonai klikk ellen egy valóban demokratikus, népi rend megteremtéséért. Nkrumah ghanai elnök rádióbeszédében jelentette be, hogy kormánya az augusztus elsejei, szeptember 9-i és 20-i bombamerényietek miatt bevezette az országban a rendkívüli állapotot, hogy „végetvessenek a terrorcselekményeknek.” Ghana az afrikai országok élvonalában harcol a neokolonializmus ellen, a nemzeti függetlenség szilárdításáért, az erős népgazdaCsaládi örömök # VÄ ság megteremtéséért. Nem véletlen, hogy a bombák olyan időben robbannak, amikor az ország politikai fejlődésének imperialistaellenes iránya határozottab- bá válik. A neokolonializmus erői ezt nem nézik tétlenül. — „Világos — írják a ghanai íqpok —, hogy az amerikai, a*gol, francia és nyugatnémet imperialista köröknek érdekük fűződik ahhoz, hogy megakadályozzák a ghanai független, demokratikus politikai irányvonal megvalósítását. A merényletek mögött közönséges gyilkosok állnak, akik hidegvérű számítással ölnek azért, hogy terrorizálják a népet”. Akik a bombákhoz nyúltak. bizonyára tudják, hogy nem számíthatnak a tömegek támogatására. Megtanulhatták volna azonban azt is, hogy a szabadságért küzdő népet semmivel sem lehet megfélemlíteni. A felszabadult ghanai nép előrehaladását sem tudják feltartóztatni. Markus Gyula Hruscsov üdvözlő üzenete Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő üdvözlő táviratot intézett Ahmed Ben Bellához, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányának elnökéhez. A táviratban leszögezi, hogy a szovjet kormány továbbra is őszinte barátságon és gyümölcsöző együttműködésen alapuló jó viszonyt akar az Algériai Demokratikus és Népi Köztársasággal, szem előtt tartva a teljes egyenlőséget, a szuverénitás tiszte- letbentartását és a belügyek- be való be nem avatkozást. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy Algéria „méltó módon kiveszi részét az egyetemes béke megőrzésének és megszilárdításának munkájából és a szégyenletes gyarmati rendszer végérvényes megszüntetéséből”. „Örömmel állapítjuk meg — mondja az üdvözlőtávirat — hogy országainkat a szilárd barátság szálai fűzik össze, amely barátság az algériai nép nemzeti felszabadító harcának időszakában született és erősödött meg”. (MTI) Az algériai nemzetgyűlés döntő többséggel beiktatta a Ben Bella kormányt Algír (MTI). Az algériai alkotni ányozó nemzetgyűlés péntek esti ülését — mint már jelentettük — Ben Bella programbeszéde töltötte ki. Az ország bel- és külpolitikai irányvonalát részletesen meghatározó beszédet a kormánynyilatkozat megvitatása követte. • A vitában felvetett1 Kérdésekre a hírügynökségi jelentések nem térnek ki, de Ben Bella válasza utal rájuk. Hangsúlyozta, hogy Algéria nem fogja tűrni, hogy a földreformprogramba bármiféle beavatkozás történjék az eviani egyezmény ürügyén. Nyomatékosan rámutatott ezután, hogy Algéria a jövőben nem elégszik meg azzal, hogy a gyarmatosítás elleni harcot szolidaritási nyilatkozatokkal támogassa. Ha szükséges — mondotta — önkénteseket küldünk a függetlenségükért harcoló afrikai országokba, például Angolába. A nemzetgyűlés ezután döntő többséggel bizalmat szavazott a kormánynak és beiktatta. Az ülésen megjelent 179 képviselő közül 159 hagyta jóvá Ben Bella programját és beterjesztett kormánylistáját 19 képviselő tartózkodott a szavazástól, s egy szavazat volt ellene. A kormánynak a miniszterelnökön és helyettesén kívül 19 tagja van. — Az alkatmányozó nemzetgyűlés a szavazás után felfüggesztette ülését és szünetet tart mindaddig, míg Ben Bella és külügyminisztere New Yorkban tartózkodik majd, ahol soron van Algéria felvétele az ENSZ-be. ITÁLIAI ÚTI JEGYZET eszem. Egy babgulyást azért tíz ilyen ebédért sem adnék, annyi szent. Városnézés Rómában. Kétezer éves falak, hangulatos utcák, karcsú pálmák bája, ciprusok zord méltósága, felhőkarcolók merész íve igéz. A régmúlt és a jelen sajátos, művészi ötvözete ez a város. A Termini pályaudvar világos, hipermodern épületének évezredes, mohos kőfal rugaszkodik — s mégsem érzed bánfának az ellentétet, sem itt, sem máshol a városban. Műemlékeiket úgy rendben tartják, mint talán sehol máshol. Érthető is ez, a hagyománytisztelet mellett üzleti érdekeik is ezt követelik, hiszen jórészt a régi Róma varázsa vonzza a turisták millióit. Így aztán nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ódon épületek falai között járva képzeletünkben megelevenedjék a múlt. A Colosseumban szinte látja az ember a barbárok felett aratott győzelem után itt rendezett, száz napig tartó ünnep színes forgatagát, a tízezer gladiátor produkcióját, az ötvenezer néző feszülten figyelő arcát. Lenyűgöző Milyen szépen fejlődik a kicsike!! Vidám fiatalok teáznak Dél nyugat-Kína egyik Nép; Kornmu nájában Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülése New York (TASZSZ). — Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülésén folytatták a vitát. Az első felszólaló Saga- darszuren mongol külügyminiszter kijelentette: — Kormányának külpolitikája a békés együttélés elvén, a világbéke megőrzésére és megerősítésére irányuló törekvésen alapszik. A leszerelési tárgyalásokról szólva Sagadarszuren sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Genfben működő 18 hatalmi bizottság munkája ezideig nem hozott érezhető eredményeket. Kijelentette: kormánya lelkesen támogatja azt a javaslatot. hogy teremetsenek atomfegyvermentes övezeteket a távol-keleten és a Csendes-óceán térségében. Quinin Pholsena laoszi külügyminiszter kijelentette, hogy hazája lakosai nagy megelégedéssel fogadták a független egységes és semleges Laosz megteremtéséről szóló megállapodást. Rámutatott: kormánya hozzájárul minden olyan intézkedéshez, amely szavatolja a szomszédos Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét. Az utolsó felszólaló, Jósé Fellman Valverde bolíviai külügyminiszter beszélt a nagy monopóliumok tulajdonának bolíviai államosításáról és a végrehajtott földreformról. Foglalkozott továbbá azzal a nézeteltéréssel, — amely Bolivia és Chile között támadt a tengeri kikötők használata kapcsán. Ezzel az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni vitája véget ért. (MTI). épület ez a Colosseum ma is, s mennyivel monumentálisabb lehetett kövei jórészének paloták építéséhez való szállítása előtt. Itt is, a Raffael sírját rejtő Pantheunom negyvenhárom méter magas kupoláját szemlélve, s máshoz is okvetlenül felvetődik benned a kérdés: primitív eszközeikkel hogyan boldogultak, miként alkottak ilyen csodálatos dolgokat az akkori építészek? S a Fórum Románu- mon járva is csak sajnálni tudod, hogy a barbárok, s az idő pusztításának sok jeles épület nem tudott ellent- állni. Az utcán ezernyi autó, s köztük száz meg száz konflis, mert itt ez a sikk. Kocsin mindenki mehet, jóval olcsóbbak az autók, mint nálunk, — de aki elegánsan akarja szemlélni a várost, vagu szíve hölgyét akarja megnyerni, az konflist fogad — persze ha van pénze. Mert itt a pénz az isten, minhenhol és minden módon azt igyekeznek megszerezni. A megbilincselt szent Péter falakon kívüli templomában (azért nevezik így. mert a régi városfalakon kívül esik) például száz lírát bedobsz az automatába, s a kagylót leakasztva máris hallhatod, amint — készülékenként más-más nyelven — ájtatos hangon ismertetik a templom történetét. S ha jól választod meg az automatát, hallgatás közben szemlélheted azokat a láncokat, melyeket állítólag szent Péter viselt, vagy ha a képzőművészethez jobban vonzódsz, csodálhatod Michelangelo világhírű Mózes szobrát az oldalfalon. A római utca azonban ingyen is szórakoztat. Ha nagynevű embereket, dicsőített sztárokat akarsz látni, akkor sétálj el a Via Vene- tora — de csak este tíz után. mert akkor kezdődik ott az élet. Ha üres a zsebed, s mégis jó műsorban akarsz gyönyörködni, ugorj át a najádok kútjával díszített térre, a Caffé Grande Italia elé. Nem leszel egyedül, az asztalokat a tértől elválasztó kötél mellett százszámra állnak, a kút kövén ülnek a vékonypénzű rómaiak, s számunkra szokatlan élénkséggel kísérik a produkciót. Ha tetszik nekik, ők is rázendítenek, lelkesen tapsolnak, vagn pisszegnek, mit- sem törődve azzal, hogy hívatlan vendégek. Utóvégre az utcát ők uralják. Különösen a „madzag utcákat”, a belvárosban is megtalálható, alig két méter széles sikátorokat. Ott az utcán zajlik az élet. Ott verik a gyereket, ott trécselnek, ott foltozzál: a kopott sezlont. s bámulják az idegent. — az meg őket (Folytatjuk) Simon Bét* ÉÉ fcgag SZEMLE Hol van már az irigy ég. tenyérnyi felhőablakán mutatva csak az Adria csücskét, s alig bőkezűbben a Tir- rén-tenger csipkézett széleit. Azóta a jó öreg IL—18-as is visszafelé baktat, s pilótái ízes magyar ebédet fogyasztanak. De mit eszünk mi? Egyelőre rejtély. Ülünk a római központi páhjauávartól bakugrásvyira lévő „Casa nostra” penzió asztalainál, s várunk. Hozzák az első fogást: leves helyett olajos ma- ijcarónit, reszelt sajttal ízesítve, paradicsommal nyákon- öntve. Valaki megborsozza, de az sem segít. Ennénk, csak ne volna olyan hosszú a tészta, mint a Jász-Kunságban a disznótoros kolbász. Utitár- sam „tudnám tekerni, de mi értelme’’ jelszóval kést ragad, s a helybeliek csodálkozására úgy össze szabdalja a makarónit, mint annakidején a gordiusi csomót az egy. szerűséget kedvelő hadvezér. A másik fogás kirántott hús, melyre úgy facsarják a citromot, mint nálunk a. teába, Kérdjük, milyen hús? — Medúza — felel készséggel a pincér. Szerencsére nem láttam még eleven medúzát, így viszonylag jó étvággyal
