Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

*> SZOLNOK MEGYEI NEPLAí 1962. szeptember 27. Dobi Istvánnak átnyújtották a Nemzetközi Lenin Békedijat (Folytatás az 1. oldalról) tatott küzdelemnek szen­telte, s amikor Magyarország elnyerte függetlenségét és a szocialista országok hatalmas családjába vezető, az új élet építésének útjára lépett* ön továbbra is rendületlenül munkálkodik a munkaszerető hős magyar nép, a béke és a népók közötti barátság javára. Kedves barátunk! fiz ENSZ-közgv&és kedd délutáni üléséről New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés politi­kai vitájában kedden dél­után elsőnek U Thi Han bur- mai külügyminiszter szólalt fel. — Örömmel állapította meg, hogy véget ért az algé­riai háború és állást foglalt amellett, hogy a Kínai Nép- köztársaságot vegyék fel az ENSZ-be. A következő szónok Lan- sana guineai külügyminisz­ter volt. Beszédében hevesen támadta Portugáliát gyarma­tosító politikája miatt, és kö­vetelte a portugál közigaz­gatás alatt álló területek azonnali felszabadítását. Bí­rálta Dél-Afrikát a faji meg­különböztetés és az afrikai lakosság elnyomása miatt és szemére vetette Nagy-Bri- tanniának, hogy Rhodesiá­ban és Nyaszaföldön gyar­mati politikát folytat. Java­solta, hogy a közgyűlés nyil­vánítsa ünnepélyesen a gyar­mati rendszer befejezése napjának 1963. október 24-ét. Guinea küldötte szintén kö­vetelte Kína ENSZ-tagságá- nak rendezését és a gyarma­ti kizsákmányolás újabb for­májának minősítette a nem­zetközi monopóliumok meg­teremtését. 1 Kreisky osztrák külügymi­niszter Ausztriának a gazda­sági közösségekkel kapcsola- i tos álláspontját fejtegetve is­mét előhozakodott a sokszor emlegetett állítással, hogy a nemzetközi gazdasági tömö­rüléseknek nincsenek politi­kai céljaik. Hozzátette, ha Ausztria csatlakozni kíván is egy ilyenfajta csoporthoz, akkor is meg akarja őrizni semlegességi politikáját. A vitában felszólalt még Velasquez, Uruguay küldöt­te isf aki az ENSZ szerepét méltatta. Felszólalása után a kedd délutáni ülés befejező­dött. Áss argentin válság 99utó songéi“ Buenos Aires (MTI) Argentínában még nem si­multak el a múlt heti katonai válság hullámai) Az AP tudósítása szerint a három fegyvernem tisztika­rának egy része zúgolódik Guido elnök kinevezései miatt; Guido e kinevezések­kel — meglehet — újabb viszály magvait hintette el. A hírügynökség emlékeztető­ül megjegyzi, hogy a néhány nap előtti felkelés közvetlen oka is a legfelső katonai pa­rancsnokság átszervezése volt* Az elnökhöz hű, győztes katonaság vezetői felhívták a zúgolódókat és az eddig nem egyértelmű szerepet játszó haditengerészet tiszt­jeit, kötelezzék el magukat az elnök mellett; Meg nem erősített hírek szerint letartóztattak több Guido ellen fordult tisztet. Szerdán jelentették, hogy erre a sorsra jutott Silveyra légügyi miniszter is; A mi­niszter nem sokkal letartóz­tatása előtt benyújtotta le­mondását) Az elnök több fontos posztra polgári tisztviselőt helyezett. Az új kormány abbeli igyekezetében, hogy meg­nyerje a nép bizalmát, nem takarékoskodik ígéretekkel. Alsogaray gazdaságügyi mi­niszter, aki ideiglenesen a belügyi tárca tulajdonosa is, közölte: lehet, hogy az álta­lános választásokat a koráb­ban bejelentett időpont előtt tartják meg. Minden jóakaratú ember köszönti önt a nemzetközi Lenin békedíjjal történt ma­gas kitüntetése alkalmából. Lelkesítse önt ez a magas kitüntetés új tettekre a né­pek békéje és boldogsága ja­vára. Dobi eivtárs beszéde Amikor átveszem öntől a nemzetközi Lenin békedíjai, hálámat és köszönetemet kell Isifejeznem az ön elnöklete alatt működő bizottságnak, mely a kitüntetésre engem oly megtisztelő módon ér­demesnek talált, és szemé- lyasen önnek, azért is, mert eljött hozzánk, hogy átadja nekem a kitüntetést. Ezt a békedíjat korunk legszebb és legnagyobb ki­tüntetésének érzem. — Ebben a véleményem­ben megerősítettek a népünk köréből, egyszerű dolgozó emberek ezreitől, társadal­mi, politikai és tudományos szervezetektől, intézmények képviselőitől, állami, párt és közéleti vezetőktől, s a ha­tárainkon túlról, a világ minden tájáról általam tisz­telt és előttem ismeretlen emberektől a békedíjjal kap­csolatban hozzám érkezett üdvözletek is. A világpolitika naponta figyelmezteti az államok ve­zetőit és az egyszerű embe­reket egyaránt, hogy ami a népek békés egymás mellett élését, annak lehetőségét il­leti, sok a nyugtalanító je­lenség, rengeteg még a ten­nivaló. A békeszerető né­peknek komolyan és felelős­séggel szembe kell nézniök a veszélyekkel, a legszoro- sabbra össze kell fogni erői­ket, ilyen értelemben kell élniök és politizálniok. Bi­zalmuk csak a Szovjetunió felé fordulhat, csak a szov­jet hatalomban és politiká­ban találhatják meg a vé­delmet Kedves Szkobelcin elvtárs! Még egyszer köszönöm ön­nek, hogy szíves volt eljönni hozzánk. Kérem, vigye el köszönetünket, üdvözletün­ket, jókívánságainkat bará­tainknak, elvtársainknak, a kommunizmust építő szovjet népnek. Kívánom, hogy a világbéke érdekében végzett és ezután végzendő munká­ját teljes siker koronázza. Humanizmus Amidőn az ENSZ közgyűlésén újra meg újra szóvátették Salazar portugál fasiszta dik tátor rémuralmát Angolában, a fogadott és fogadatlan prókátorok kórusban kiabálták: „Salazar a jólétet, a kultúrát és a tiszta humanizmust ho­nosította meg Angola földjén”! Fenti képünk beszédesen illusztrálja a Salazar-féle humanizmust. A diktátor egyik katonája éppen tarkón lő egy angolai hazafit. A kép beszél önmagáért. Az ezerszeresen kipróbált fasiszta módszer is. És ha a boldogtalan áldozat jajkiáltása el­jutna a New York-i üvegpalotába, ugyan mit szólnának hozzá Salazar jenki patrónusai? Csőmbe ,,humanizmusá­ra” hivatkoznának? Vagy arra a szándékukra, amely tö­megméretekben szeretné gyakorolni ugyanezt a „huma­nizmust” !—i Kubában? Brezsnyev és Tito beszéde a jugoszláv elnök tiszteletére adott ebéden Béig rád (TASZSZ) Mint már jelentettük ked­den, a Tito elnök tiszteletére adott ebéden beszédet mon­dott Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta, hogy Jugosz­lávia nagymértékben hozzá­járul ahhoz a harchoz, amely az új világháború megaka­dályozásáért, a béke erősíté­séért folyik, s amelyet nap­jainkban a szocialista orszá­gok és a világ valamennyi békeszerető országa és népe folytat. — Mind a Szovjetunió, mind Jugoszlávia harcol az ellen, hogy megkülönbözteté­seket alkalmazzanak a nem­zetközi kereskedelemben, síkraszáll a zárt gazdasági tömbök létrehozása ellen, mert az ilyen tömbök ellen­tétben állnak a világ vala­mennyi országa közti keres­kedelem szabad fejlődésének elvével és lényegében az Imperialista katonai tömbök gazdasági bázisaként szolgál­nak; Brezsnyev hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népei erélyes harcot vívnak a gyarmati rendszer mielőbbi felszámo­lásáért, majd megállapította: ilymódon kijelenthetjük, hogy egy sor létfontosságú nemzetközi kérdésben vallott azonos, vagy hasonló állás­pontunk teljes alapot nyújt az országaink baráti kapcso­latainak fejlesztésére és el­mélyítésére. Válaszbeszédében Tito el­nök emlékeztetett a jugosz­láv népnek a hitlerista hó­dítók ellen vívott harcára, majd kijelentette: a Szov­jetunió és Jugoszlávia viszo­nyában azelőtt volt bizonyos felhősödés, ez a felhő azon­ban soha sem volt olyan sű­rű, hogy eltakarta volna a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között meglévő mély rokonszenvet: Ez átmeneti jelenség volt, amelynek vé­leményem szerint — soha többé nem szabad megismét­lődnie; A jugoszláv elnök végül kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanács elnöksége elnö­kének jugoszláviai látogatá­sa „hatalmas lépés a két or­szág kapcsolatainak fejlődé­sében”. (MTI) Abbasz proklamátta az Algériai Demokratikus Népköztársaságot Algír, (MTI) Algéria történetében je­lentős állomást jelentett 1962. szeptember 25. az algé­riai alkotmányozó nemzet- gyűlés első napja, az egy­éves törvényhozói ülésszak megnyitása. Ferhat Abbasz, a képvi­selők korelnöke tizenöt per­ces megnyitó beszédében a bel- és külpolitika főbb pontjait érintette. Hangsú­lyozta, hogy az országban erős és szilárd kormány kell, amely élvezi a nemzetgyűlés és a nép támogatását. Ki­jelentette, hogy mihelyt a pártot megszervezik, a párt­tagok szabadon nyilváníthat­ják véleményüket. A jövőt — mondotta — a nép de­mokratikus konzultálásával lehet kiépíteni. Az ' európai képviselők fe­lé fordulva Ferhat Abbasz ünnepélyesen megerősítette, hogy a felépítendő ország éppúgy az övék is lesz, mint az algériaiaké. Bár Algéria külföldi tá­mogatást is igénybe fog ven­ni, elsősorban saját magára számíthat, — mondotta. Körvonalazva az algériai külpolitikát, Ferhat Abbasz kijelentette, hogy Algéria bár el nem kötelezett poli­tikát akar követni, nem áll­hat egyedül. A jószomszédi kapcsolatok kiépítése jelen­tős tényező a nemzetközi egyensúly szempontjából. Be­szélt a Franciaországgal való kapcsolatokról. A független­ség elnyerése után nincs ok — mondotta —, ami szem­beállítaná Algéria népét a francia néppel; az eviani egyezményekkel összhangban a lojális és gyümölcsöző együttműködés lehetséges. A megnyitó beszéd után a nemzetgyűlés — mint már jelentettük •— ellenjelölt nélkül Ferhat Abbaszt vá­lasztotta meg elnökévé. KONZULTÁCIÓ Miért döntő láncszem a gépgyártás szakosítása a KGST-ben tömörült államok számára ? a szocialista tábor népeit a közös érdekek és célok egysége a szolidaritás erős szálai fűzik össze. E közös­ség objektív alapját az te­remti meg, hogy a KGST minden országa egytipusú társadalmi-gazdasági alapon: a termelőeszközök társadal­mi tulajdonán, egytipusú államrendszeren, a munkás- osztály vezette népi hatal­mon, a marxizmus—leniniz- mus egységes ideológiáján nyugszik. Természetesen minden szocialista ország nemzeti gazdaságfejlesztési tervét az ország konkrét feltételei­ből. a kommunista és mun­káspártok gazdaságpolitikai feladataiból; kiindulva dol­gozza ki, figyelembe véve valamennyi szocialista or­szág szükségletét és lehető­ségeit. A szocialista orszá­goknak azonban internacio­nalista kötelességük, hogy erőfeszítéseiket, terveiket '•rmak a nagy célnak az el­érésére irányítsák, mely sze­rint túl kell szárnyalni a ka­pitalista világrendszert az ipar és mezőgazdaság össz­termelésében, majd pedig a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés és az élet- színvonal területén, E nagy cél érdekében már kialakultak a szocialista or­szágok közötti gazdasági együttműködés és segítés formái: a népgazdasági ter­vek összehangolása, a terme­lés szakosítása és kooperálá- sa. a szocáilista nemzetközi kereskedelem, hitelnyújtás, műszaki-tudományos együtt­működés stb. Ezen formák közül döntő láncszem — elsősorban a gépipar szempontjából — a szakosítási munkák meg­gyorsítása és megerősítése. A gépipar területén ugyanis az együttműködés egyik alapvető formája a gyártás nemzetközi megosztása, il­letve a termelési folyamatok gazdaságosságának szakosí­tása útján történő növelése. A gépipari termékek gyártásának országok kö­zötti megosztásával — a szakosítással — növelni lehet a gyártmányok sorozatnagy­ságát, ezzel gazdaságosabb technológiát lehet alkalmaz­ni, jobban lehet kihasználni a termelő berendezéseket, koncentrálni lehet a fejlesz­tést, melynek költségeiből így kevesebb terheli az, adott termékeket. A világ műszaki haladása, a technika rohamos fejlődése azt bizonyítja, hogy a szocia­lizmus és a kapitalizmus kö­zötti gazdasági versenyben a szocializmus győzelmének egyik alapvető követelmé­nye,, hogy a társadalmi tu­lajdonba vett gépipar fej­lődésének üteme meghaladja az egész népgazdaság és azon belül az ipar fejlesztésének ütemét is. Ez a rohamos ütem, a gépipari termelés méreteinek növekedése új és új ágazatok, termelési ágak születéséhez, a kibocsátandó termékek: választékának szüntelen bővítéséhez vezet; Ez a kép világosan mutat­ja. hogy egy-egy szocialista ország és az egész szocialista tábor számára a gépipar technikai színvonalának szüntelen növelése megköve­teli a nemzetközi szakosítást és kooperációt. _ A gépiparnak egyik sajátos­sága éppen abban van, hogy igen szétágazó szerkezettel rendelkezik, melyben a kü­lönböző gépek gyártása és a különböző technológiák al­kalmazása sokszáz és ezer féle megoldási forma lehe­tőségét tartalmazza. Ebben az ágazatban tehát különö­sen fontos az ország adott­ságai, lehetőségei alapján ki­választani azokat a gyártási ágakat, illetve termékcsopor­tokat, melyeknél mind a ter­mék műszaki színvonala, mind a termék gyártási tech­nológiájának és szervezésé­nek műszaki-gazdasági hatéT konysága az adott szocialista ország, de az egész szocia­lista tábor összhatása szem­pontjából is a legelőnyösebb. Csak ez teszi lehetővé kü­lönösen olyan kis ország számára, mint hazánk — az anyagi és szellemi erőforrá­sok összpontosítását, mellyel a ránk szakosított termékek gyártásában a termelékeny­ség világviszonylatban is megfelelően magas fokát le­het elérni. Ezt természetesen csak úgy érthetjük el, ha a KGST keretében biztosított kölcsönös előnyök alapján saját igényeink többi — nem ránk szakosított — tételeit kooperációban tudjuk meg­kapni a többi szocialista or­szágokból. A termelés szakosítása így a gépiparban lehetővé teszi, hogy a gyártás elsősorban ott kerüljön megszervezésre; ahol a gazdasági előfeltéte­lek már biztosítva vannak, illetve — új termék esetén — olyan országokban, ahol ezek az anyagi előfeltételek a leggazdaságosabban te­remthetők meg. Számunkra természetesen főleg azokban a gyártmá­nyokban fontos a szakosítás, amelyeket csak a termelés összpontosításával lehet vi­lágviszonylatban is gazdasá­gos nagyságú sorozatban gyártani. A szakosítás igen fontos, de nagyon figyelmes és kö­rültekintő munkát kíván. Igen fontos a beruházások összehangolása, nehogy indo­kolatlanul párhuzamos és így az adott ország kisebb igé­nyei miatt ki nem használt teljesítőképességű üzemek jöjjenek létre. A beruházások ott jöjjenek létre, ahol legjob­ban szolgálják az egész szo­cialista tábor érdekét. Az elfogadott gyártásszakosítási ajánlások megvalósításához hosszabb időszak, néhány év szükséges. Meg kell szervez­ni az új gyártmányok terme­lését, esetleg új kapacitást kell létrehozni a megnöveke­dett szükségletek legyártásá­hoz. Az elprofilirozott termé­kek gyártását csak akkor lehet beszüntetni, ha a fel­szabadult kapacitás kihasz­nálását már biztosítani tud­ják. A gépipari gyártásszakosí­tás és kooperálás további munkálatait a KGST leg­utóbbi ülésén hozott határo­zatok és az azt követő szer­vezeti intézkedések meg fog­ják gyorsítani. A munkák során kidolgozzák a legfon­tosabb gépipari termékfajták gyártási és szükségleti ada­tait az egész szocialista tá­bor vonatkozásában. Ezek a számítások lehetővé fogják tenni a mélyebb elemzést, a szakosítás különböző válto­zatai hatékonyságának kidol­gozásához. Az országok ígv reálisan rögzíthetik — a fi­zetési mérlegek alakulása fi­gyelembevételével — a rájuk szakosított termékek távlati gyártási programját és a kooperációban importálandó termékek igényeit. Mindezen és egyéb más intézkedések alapján szerve­zeti úton is biztosítva lesz a szocialista gazdálkodás ad­ta lehetőségek minden eddi­ginél jobb kihasználása a gépipar fejlesztése és a nép­gazdaság, a szocialista tábor össz-érdeke szomnontjából. Szőnyi Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom