Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. szeptember 22. régk&*áfitfék MOSZKVA (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, valamint az SZKP és a szovjet kor­mány más vezetői csütörtökön látogatást tettek Moszkva környéki szovhozokban, ahol megtekintették a bur­gonya és a cukorrépa gépi erővel történő betakarítását, valamint érdeklődtek a zöld­ségtárolás megszervezése iránü • BUKAREST (TASZSZ) Mint az Agerpres hírügy­nökség jelenti dr* Sukorno indonéz köztársasági elnök és miniszterelnök meghívá­sára 1962. október első felé­ben Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Népköztársa­ság államtanácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Román Minisztertanács elnö­ke Indonéziába látogat* WASHINGTON (Reuter, AP, TASZSZ) Az Egyesült Államokban, a Nevadai-sivatagban újabb földalatti atomrobbantást hajtottak végre. Az Egyesült Államok atomenergia bi­zottsága közölte, hogy ez volt az 51* földalatti nukleá­ris robbantás a tavaly szep­temberben megkezdett soro­zatban* ■ LONDON (MTI) A vasutas szakszervezet végrehajtó bizottsága elhatá­rozta, hogy egynapos jelké­pes sztrájkkal tiltakozik a vasúti műhelyek átszerve­zési terve ellen, amely 19 000 műhelymunkás elbocsátásá­val járna.- A sztrájk lényegé­ben megbénítja majd az egész vasúthálózat forgal­mát* ^ NEW YORK (Reuter, DPA) A Svéd Távirati Iroda köz­li, hogy Katangában, fedél­zetén tíz személlyel lezuhant az ENSZ egyik szállítóre­pülőgépe: Nemsokkai ezután az ENSZ szóvivője New York­ban közölte: a ezóbanforgó kétmotoros Dakota repülő­gépet feltehetően egy meg­határozatlan helyről ágyú lőtte le* Hullám és áramlat A külpolitikai események heti összefoglalója Japán szakszervezeti dolgozók harca a japán hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése ellen. Yokohamában összetűzésre került sor a szakszervezeti dolgozók és a rakétákat szállító vasúti szerelvény őrei között. A képen: a szerelvény őrizet alatt sértetlenül hagyja ei a yoko- hamai állomást (MTI Külföldi Képszolgálat) JÓSLAT Az ember nagyon vi­gyázzon arra* hogy mit mond. Ha nem elég óvatos éppen a<z ellenkezőjét ér­heti e] annak, amit akar, olyan következtetést von­nak le szavaiból, ami egy­általán nem felei meg óhajának. Így járt a na­pokban Thurmond* az Egyesfiit Államok szenátu­sának tagja. Azok közé tartozik* akik rendkívül hevesen szónokolnak Cast­ro ellen, s készek lennének az ntolsó kubai katonáig harcolni, hogy a sziget- országban „igazi demok­rácia” legyen. Thurmond is sürgeti a Kuba elleni akciókat a „blokádot", a *,sfirgös tetteket”. Miért? Maga válaszol rá: „Minél többet vár az Egyesült Álla­mok azzal, hogy Kubából kiűzze a kommunizmust* annál nehezebb feladata jelentésével tulajdonkép­pen — megdicsérte Kubát. Elismerően nyilatkozott róla, felfelé lendülő, szé­pen alakuló jövőt jósolt Castro rendszerének. Nem, a világért sem tréfa, s nem is belemagyarázás. Thur­mond kijelentette, hogy minél hosszabb idő telik el annál inkább megerő­södik a népi Kuba, annál inkább túljut a fiatal, a nagyvonalú forradalmi át­alakulás nehézségeivel küzdő országok, a dolgok nehezén. Az idő — olvas­ható ki a szenátor szavi- ból — Kubának dolgozik. Két út lehetséges tehát, vagy háborút kezd ' az Egyesült AHamok Kuba ellen, vagy nem. S miután a nemzetközi erőviszonyo­kat ismerve, Kennedy ma­ga is leintette a forró fe­jűeket, marad a másik út: be fog teljesedni Thur­mond szenátor akaratlan jóslata. í t L Az elmúlt hét sem volt szegény eseményeikben: a Kuba körül támadt feszült­ség, az U—2 amerikai kém­repülőgépek felbukkanása után ezekben a napokban zajlottak Londonban a brit nemzetiközösség miniszterel­nökeinek vitái Anglia belé­péséről a közös piac orszá­gai közé, megjelent egy szov­jet nyilatkozat Berlin ügyé­ben, Algériában megtartot­ták a választásokat, Argen­tínában ismét kirobbant egy katonai lázadás és megnyílt New Yorkban — nem éppen szelíd viták közt — az Egye­sült Nemzetek Közgyűlésé­nek 17. ülésszaka. Mind­amellett a nemzetközi poli­tika tajtékos vizei nagyobb viharra vallanak, mint amekkora szél fúj valójában, s azt is jő észben tartanunk, hogy nem a tajtékzó habok, hanem a mélyben sodró, nagy, erős történelmi áram­latok térítik helyes irányba az emberiség hajóját. Kü­lönbséget kell tenni a hir­telen széltől felvert tajték és a nemzetközi osztályharc „mélytengeri áramlatainak” felszínre törő jelzései, hul­lámai között. Ilyen jelzés volt az elmúlt héten a Szovjet Távirati Irodából szétsugárzott nyi­latkozat a berlini szovjet helyőrségi parancsnokig megszüntetéséről. A nyilat­kozatban látszólag nem sok új van: kimondja, hogy Ber­lin már régóta nem áll négy­hatalmi ellenőrzés alatt, s a három nyugati hatalom kö­zös parancsnokságának már semmi köze sincs ahhoz a koalícióhoz, amelyben a há­ború idején még a Szovjet­unió is részt vett és a hitler- fasiszták elleni közös harc céljára kovácsolódott. Ez a mai nyugati koalíció valójá­ban azért tart össze, hogy megakadályozza a szocializ­mus, a nemzeti felszabadító mozgalom* a népek szabad­ság- és békemozgalmának terjedését, az imperialista befolyás csökkenését a világ bármely részében. Berlin azért olyan kemény dió mert nemcsak az egész Eu­rópa sorsát befolyásoló fiá­mét sors alakulásának része, barométere annak is, hogy a „status quo”, a kapitalizmus és a szocializmus közötti ha­tár, a két rendszer pozíciói­nak aránya merre tolódik el, kié erősödik és kié gyöngül? Amikor az imperialisták nem akarják elismerni, a Német Demokratikus Köz­társaság létét, ez azért van, mert itt még reménykednek, hogy visszaszerezhetnek egy elvesztett földet és népet a szocializmustól az imperia­lizmusnak. Berlinért pedig különösen éles a vita, mert ott a nyugati részen NATO- támaszpont van, azt az im­perialisták magukénak tud­ják, s ha semleges, nyílt város lesz, akkor már vesz­tették, mert nem maradt az övék akkor sem, ha nem is Maga Thurmond szená­tor is csodálkoznék, ha va­laki közölné vele. hogy ki­Nagyobb incidens nélkül zajlott le a választás Algériában Algír (AP, AFP). Csütörtö­köm az esti órákban befeje­ződött Algériában az első nemzetgyűlési választás. A szavazók részvételi aránya a vártnál sokkal nagyobb volt. A szavazásra jogosultak több mint hetven százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben. Hivatalos és teljes adatok a szavazásról szombat előtt nem várhatók. A részered­mények azonban azt mutat­ják* hogy a politikai bizott­ság listája elnyerte az algé­riai nép bizalmát Nagyobb iroöderas nem volt. Algír környékén kisebb ösz- szecsapásak történtek a 4. Vila ja katonái és a nemzeti néphadsereg egységei között zett jelentés. Az új nemzetgyűlés való­színűleg kedden tartja első ülését Algírban. Faresz, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke csütörtök esti televíziós beszédében közöl­te, hogy a jövő héten átru­házza hatáskörét a nemzet- gyűlésre. Ae új kormány egyik első és legfontosabb feladata az lesz, hogy meg­teremtse a törvényes rendet azokon a területeken, ame­lyeken még mindig a köz­ponti hatalommal szemben­álló gerillai-csoportok garáz­dálkodnak. (AP, AFP, Reu­ter) Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A szeptemberi szám közli N. Sz. Hruscsovnak, azSZKP Központi Bizottsága első tit­kárának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének „A szocialista világrendszer fej­lődésének időszerű kérdései” című cikkét. Ezt követi John Goílannak, az Angol Kommunista Párt főtitkárának cikke. Ebben összegezi, hogy milyen ered­ménnyel járt „a párt meg­erősítésének éve”, amely 1961 júniusától 1962 májusáig tar­tott A- pártépítés és a töme­gek közötti munka” című írá­sában D. N. Aidit. az Indo­néz Kommunista Párt elnö­ke elmondja, hogy milyen a párt irányvonala az állam legfontosabb gazdasági és politikai problémáival kap­csolatban, és megmutatja, hogy milyenek az indonéz forradalom távlatai. Frantisek Havlicék a cseh­szlovák szocialista társada­lom fejlődésének problémáit vizsgálja. A nyugatnémet szakszer­vezeti mozgalom fontos kér­déseivel foglalkozik cikké­ben Josef Ledwohni Olvashatunk még a folyó­irat szeptemberi számában az Algériai Kommunista Párt új programjáról, arról, ho­gyan dolgoznak a francia kommunisták a községi taná­csokban, cikket találunk az Uruguay Kommunista Párt XVIII. kongresszusáról, Bá- szutóföld Kommunista Párt­jának alakuló kongresszusá­ról, az olaszországi községi választások eredményeiről. Rövid híreket is kapunk a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Spanyolországból, Mexikóból, Franciaországból, Chiléből és Japánból. A folyóirat szerkesztősége folytatja az eszmecsere köz­lését „Az an ti kommunizmus az emberiség ellensége” című témáról. Ebben a számban táláljuk Peter Kerrigan (Anglia), Horst Hemberger (NDK), Itaru Jonehara (Ja­pán), Pedro Motta Láma (Bra­zília), Uhses Rivera Urbina (Mexikó), Joachim Moräne Diaz (Kolumbia), Ardesir Avaneszjah (Irán), Abdelka­der ei Uahrani (Algéria), A* Lerumo (Dél-Afrikai Köztár­sság), W. Mac Lórin (Sze­negál) hozzászólását. A „Könyvekről és folyó­iratokról” rovatban Vladislav Pavlat irodalmi szemléjét ta­láljuk a kapitalista integrá­ció témakörről szóló iroda­lomról. Ugyanitt olvashatjuk Norman Fried recenzióját a „Marxist Quarterly” című kanadai folyóirat első számá­ról, és Baudelio Sanchez re­cenzióját a *,Nueva Epoca” című folyóiratról, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának lapjáról* ,Szívjátok el a békepipát!” címmel közük Roquell Kent híres amerikai festő és köz­életi személyiség cikkét, T. Nikolaidisz írását pedig *,A görög fasiszták ellenállásba ütköznek” címmel találhat­juk a folyóiratban. Venezuelából és Angolá­ból írt tudósításokkal fejező­dik be a Béke és Szocializ­mus szeptemberi száma. csatlakozik a szocialista tá­borhoz. Az NDK elismerte­tésének, Berlin szabad vá­rossá tételének döntő aktu­sa: német békeszerződés. De amíg megkötik, addig is lé­pésről lépésre megvalósul sok minden abból, amiért meg kell kötni a német bé­két, s aminek megvalósulása a gyakorlatban még a béke aláírása után is sok részé­ben harci kérdés maradhat, s újra meg újra meg kéU — diplomáciailag, gazdaságilag, kulturálisan és erkölcsileg is — verekedni érte. Megszűnt a nyugat-berlini szovjet hely­őrség, de nem az NDK ha­tóságai, hanem az NDK-beli szovjet hadseregfőparancs- ndkság intézi, ideiglenesen, a Nyugat-Berlinnel kapcso­latos ügyeket. Amint a nyi­latkozat mondotta: egy< lé­pés volt ez afelé, *,aminek meg kell történnie és ami meg is fog történni”. Az Argentin rálság Az argentin válságról elég annyit mondani, hogy Dél- Amerikában napról napra szemléltetik a világ előtt, mit jelent az, amikor egy uralkodó osztály már nem tud a régi módon kormá­nyozni, kizsákmányolni, élni. Akár a lázadók kerülnek felül* akár a kormány* az csak annyi, hogy erre, vagy arra fröccsen a hullám taré­járól a tajték, de a nagy történelmi áramlat attól ha­lad tovább a maga útján, a délamerikaí népek szabad­sága felé Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének megnyitása is — mindjárt bemutatkozásul — erről üzent. Az első napi vi­tán be akarták csempészni az ügyrend megállapításához az alapszabályok szerint oda meg nem hívott Portugáliát. S mivel a napirenden sze­replő 91 kérdés közül nem is egy a portugál gyarmatok gyalázatos elnyomása elleni tiltakozás, sőt, még a rab­szolgaság, rabszolgakereske­delem és ehhez hasonló cse­lekmények eltiltásáról szóló napirendi pont is kínosan érinti a legkatolikusabb dik­tátor, Salazar országát, hát Portugália odafurakodott az ügyrendi vitára. De a szov­jet, afroázsiai, s más el nem kötelezett országok küldöt­teinek tiltakozására végül is el kellett onnan kullognia. Az ENSZ napirendjének legfontosabb kérdése a leszerelés lesz, továbbá egy — a Szovjetunió java­solta — világgazdasági és kereskedelmi értekedet ösz- 6zehívása, s nemcsak a por­tugál* hanem általában a gyarmati, vagy frissen füg­getlenné vált országok prob­lémái* Az is jellemző, hogy a következetesen haladó or­szágok javaslatával szemben (akik ceyloni elnököt akar­tak) a SEATOtag Pakisztán küldöttjét választották meg, Imperialista és a neki hűsé­gesen szekundáló délameri­kai és egyéb, hasonszőrű kor­mányok alatt élő országok küldötteinek szavazatával. Az ENSZ, amely akkor ala­kult* amikor még erőfölény­ben volt a világon a kapita­lizmus, s amelynek költség- vetését 32 százalékban az Amerikai Egyesült Államok fedezi — még ma is, amikor 104 tagállama van, inkább a kormányok közti erőviszo­nyok hőmérője, mint a világ­ban ténylegesen meglévő és uralkodó erőviszonyoké. A cinkosság, erőszak, veszte­getés és félrevezetés csava­réival összefogott imperia­lista szavazógépezet még mű­ködni fog, hol eredményeseb­ben, hol kudarcot aratva* l imperialista kikiáltók próbálnak majd nagy ricsajt csapni a látszatproblémák, vagy hamis vádak körül, mint amilyen a *,magyar kér­dés” napirendi pontja is, aminthogy megpróbálják majd agyonhallgatni, elködö­síteni, elgáncsolni a megol­dásra érett nagy kérdéseket, mint az atomkísérletek betil­tása, a leszerelés, vagy a Kínai Népköztársaság felvé­tele. De bármilyen lesz is a szavazások eredménye, eközben az államok cso­portosulása, az egyes kérdé­sekben való állásfoglalásuk az eredménnyel legalább is egyenrangú tanulságul szol- L Tanulságul arra, hogy hogyan, milyen irányban kell tovább küzdeni a szocializ­mus, a haladás és a bélre erőinek, hogy olyan szilárdan közös frontba sorakoztassák fel a világ egészséges erőit, amelynek roppant nyomása elől hátrálni lesz kénytelen az emberiség ellensége, az agresszív imperializmus. Patkó Imre Márkás HOLLÖHÁZI porcelánok — I nagy választékban az üveg, porelán [ szaküzletekben, állami áruházakban I és földművesszövetkezeti boltokban. | Szolnok, Jászberény, Kisújszállás. Karag, Mezőtúr T Állami Gazdaságok, Termelőszövetkezetek, figyelem ! A Palotás! Állami Gazdaság elfekvő készleteiből az alábbi gépeket kínálja megvételre: FzQstszelektor S db 300-as és 350-es könyök Kalmárrosta 3 db és egyenes cső 20 db Szele» rosta 2 db Karfka szivattyú, nagy 2 db Gépi répavágó * db KA. 8-as kévekötő és Wtagyaróvárl fűkasza 2 db aratógép 1 db Cslgatrlór 4 db Granuláló a db Cséplőgép 2 db Vasridzser 1 db Fogatos eke 1 db Kanadai rendrearató 1 db Kultivátor 1 db 32 soros vetógép 1 db Ekekapa 12 db Fogatos vetógép t db TE 330-as eke s db Kaparógép a db Elevátor 2 db Fogatos kocsi 12 db Kaffka szivattyú, kicsi 4 db lószerszám 40 db A gépek megtekinthetők a gazdaság gépudvarában, Besenyszög—Palotás. Telefon: Szolnok 28—55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom