Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-21 / 221. szám
1962. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törik a napraforgót 'Asszonyok törik a napraforgót. Sokan vannak, legalább negyven sort visznek előre. — Sietünk — kezdi a beszélgetést a tábla szélén haladó csapatvezető, Hegedűs Károlyné. — Hiába lóg az eső lába, azért még nem, hagyjuk abba a munkát.- Hetven hold betakarítása nem kis feladat. S azért ilyen sürgős, mert a helyére búza lcövetkezik és a vetésig még a talajt is elő kell készíteni. Nagy az igyekezet, kinek ; metszőolló, kinek kés villan ' a Jcezében. Recseg-ropog a szár, pillanatok alatt lefeje- . zik, s már repül is a napraforgótányér a Icasba. Szőke I kislány viszi az egyik kosa-1 rat. B. Kiss Ilona. — Ma mindig hordtam -—! mondja és bekötött ujjara mutat' —, tegnap elvágtam a 1 kezem-. Siet a többiek után. Sze- ' merkél az eső. Mindjárt, kiérnek a sor végére. Vállra kapják a teli kasokat és kocsira öntik. A KTSZ 15 tagú brigádja a nőj ruhákat készíti. Rövidesen növelik tagjaik létszámát. Az a tervük, hogy a IV. negyedévben 6000 női ruhát adnak át a kereskedelemnek. Képünkön Polónyi Rozália brigádvezető Erdei Kálmán- né munkáját ellenőrzi A szolnoki Vöröscsillag Ruházati KTSZ zakós csoportja a szocialista brigád cím elnyeréséért küzd. A brigád a szovjet űrhajós: Popovics nevét vette tel. Kongresszusi vállalásuk az eddigi jó minőség továbbjavítása W — Kilenc gumiskocsi hordja egymás után befelé, mégsem elég — tudom meg Cselleng Lászlónétól. Most is jöhetne újabb fogat, de nincs. S míg várni keú, leülnek a sor végén. — Jól haladunk — veszi át a szót egy pirosruhás asz- szomy —, naponta 30—35 ezer négyszögölet betakarítunk, Lehet keresni is. Varga Imréné csak tavasz óta dolgozik a szajőli Vörös Csepel Tsz-ben, Jászladány- ból költöztek ide. Nem kívánkozik el. Vidám, dolgos asszonyok ezek — megszerette őket. — Voltunk a kiállításon, <— meséli Vincze Istvánné —, a lányom, az unokám és persze a tagok, a többiek is, kollektiven. — Bizony én megsértődtem — folytatja —, mert a mi kukoricánk, a mi cukorrépánk is legalább olyan szép, mint azok voltak a pavilonban és mégsem mutatták be. Beszélgetés közben minden asszony morzsolja, töri a magot, csakúgy pattog a héja. Azután az egyik fiatalasz- szony, Czakóné meglátja a közeledő fogatokat és feláll: — Menjünk már dolgozni, Matyi bácsi! — kiált türelmetlenül. Ez pedig az elmerülten magyarázó brígádvezetőnek szól, aki nyomban be is fejezi a beszédet és felkel. Utána a többiek. Üj sort fognak. Csattognak a késeit, szél szórja a száraz napraforgólevelet. S mire este lesz, a hatvanadik kocsit is megrakja az asszonycsapat... Ötven évig gázolt át a tengeren Most ősszel nyugdíjazzák a 80 éves Heinrich Liermann nyugatnémet postást, aki ötven évig hordta ki a postát az észak-németországi Haliig Siideroogból Pellwom szige-, lére. A kihordás mindig csak apály idején történhetett, ilyenkor a postás gya- pgszerrel nekivágott a durváknak és vagy egy kilomé- ‘er távolságot tett meg, míg átgázolt a szigetre. Erre a rendkívül megerőltető munkára eddig nem találtak fiatalabb vállalkozót, aki hajlandó lenne Heinrich liermann nyomdokaiba lépni. A legtöbbet fordított szerzők A Bibliographie de France c. folyóirat nemrég közzétette a fordításos irodalomra vonatkozó nemzetközi adatait. Az első helyen Lenin művei állnak, — amelyeket 1961-ben 240-szer fordítottak le. Utána sorrendben Shakespeare, Jules Verne. Tolsztoj, és Csehov következik. Takarmányt juttatnak a sertéstenyésztőknek A tavalyi, s az idei aszály nagymértékben sújtotta megyénket. Különösen takarmánygabonából gyengébb a termés, s ez az állattenyésztésre, főként a sertéstenyésztésre károsan hat. Már tapasztalható, hogy a szűkös takarmánytermés miatt a háztáji és egyéni gazdaságokban gondot okoz a meglévő sertésállomány tartása, annak további növelése. A népgazdaság egész szükségletét, a fogyasztási igények növekedését figyelembe véve nagy kiesést okozna a koca- állomány csökkenése. Éppen ezért az Országos Gazdasági Bizottság olyan határozatot hozott, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok sertéstenyésztését, a sertésállomány növelését, illetve annak a jelenlegi szinten való megtartását jelentős takarmánymennyiséggel segíteni keil. Minden meglévő anyakoca tenyésztésben tartására szükség van, sőt tenyésztésre alkalmas süldőkocákat kell minél nagyobb számban a háztáji és egyéni gazdaságoknak adni. Az állatforgalmi vállalat több akcióval segíti a sertés- tenyésztést. Tenyészérett süldőkocát ad ki hitelbe 16,50 Ft/kilogrammos áron a’ háztáji és egyéni gazdaságok, valamint földnélküli állattartók részére. S ezek tartásához 600 kilogramm takarmányt juttat. Az igénylő köteles kétszeri fialtatást vállalni, s az első fialásból három 40—60 kilogrammos, s a másodikból szintén ennyit és ilyen súlyú süldőt átadni a vállalatnak. A hitelbe kapott koca, két részletben fizethető ki. Az első részletet, ezer forintot, az első fialásból leadott három süldő árából, a fennmaradó részt a második fialásból leadott süldők árából vonja le a vállalat. A 600 kilogramm takarmányt az alábbiak szerint utalványozza a vállalat: a koca első vemhességét igazoló állatorvosi igazolás bemutatásakor 300 kilogramm; a koca első fialásakor 150. s második fialáskor szintén 150 kilogramm. A takarmány 50 százaléka árpa, mázsánként 237 forintos, 50 százaléka korpa, mázsánként 150 forintos áron. A hitelbe kapott koca az érték megfizetése után a termelő tulajdonában marad. Az eddiginél több takarmánnyal segíti a vállalat azokat a háztáji és egyéni gazdaságokat. valamint földnélküli állattartókat, akik a saját tulajdonukban lévő anyakocára tartási szerződést kötnek. Ebben az akcióban a szerződést úgy köthetik meg, hogy a koca szaporulatából legalább két — 40— 60 kilogrammos süldőt kell leadni a vállalatnak. A koca vemhességét igazoló állatorvosi igazolás bemutatásakor — amely már a szerződésikötéskor szükséges — ISO kilogramm takarmány utalványozható. A koca fialásakor a teljesítésre vállalt süldőkre darabonként 50 kilogramm takarmányt utalványoznak. A takarmánymeny- nyiség megosztása és ára a fentihez hasonló. A süldőnevelési akció már ismert. Ebben a változás az, hogy a szerződés megkötésekor megkapja a szerződő fél süldődarabonként az 50 kilogrammos takarmányutal- ványt, melyet azonnal beválthatnak a terményforgal- mi vállalatnál. A módosítás szerint tehát azok is megkaphatják már most a takarmányutalványt — s erre a takarmányt —, akik 1962. július 1. után kötötték meg a szerződést, de utalványaikat ezideig nem válthatták be. A szerződéses akció által nagymennyiségű takarmányhoz juthatnak az állattartók, amely valóban segítség a sertésállomány megtartásához, illetve annak növeléséhez. Természetesen az eddigieknél sokkal gazdaságosabban kell a meglévő és a központi készletből kapott takarmányt is felhasználni. Megfelelő takarmánygazdálkodással, s az etetésre alkalmas hulladékok felhasználásával megyénk sertésállományát a jövő évi takarmány- termésig meg tudjuk tartani, illetve még növelni is tudjuk. Retter Béla A. jobb gépkihasználás = önköltségcsökkentéssel, 5 millió normálhold többletteljesítéssel „KEVÉS A GÉPÜNK”. Rendszerint ilyen feleleteket kapunk, ha egy-egy termelő- szövetkezetben szóba kerül, hogy miért késtek el a talaj- munkákkal, mi az oka a gyenge terméseredményeknek. Ez az indokolás csak részben igaz. Természetesen még szükség van arra, hogy növeljük a mezőgazdasági gépek számát, viszont van ennek a kérdésnek másik oldala is: hogyan használjuk ki jobban a meglévő gépállomány teljesítőképességét? A múlt évben — országos átlagban, számolva — egy traktoregységre 912 normál- holdi teljesítmény esett. Ugyanakkor vannak gazdaságok ahol jóval az ezer normálhold fölé emelkedik az egy traktoregységre eső teljesítmény; Még jobban szemlélteti a mezőgazdasági gépállomány gyenge kihasználtság! fokát az, hogy a múlt év őszén — az év legnagyobb munkacsúcsának idején — a szántásra alkalmas traktorok 47 százaléka dolgozott csak kettős műszakban.Most ismét a legnagyobb munkacsúcs következik. Különösen október hónapban szükség lenne arra, hogy a rendelkezésre álló gépek éjjel-nappal dolgozzanak, mert különben nem tudjuk idejében befejezni a vetést. Késői vetésből pedig nem várhatunk jó termést még kedvező időjárás esetén sem. „Kevés a traktoros”; Leginkább így indokolják a kettős műszak hiányát a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben; Ez igaz: A traktorállományunk növekedésével nem tartott lépést a mezőgazdasági gépész képzés. Az utóbbi három évben csaknem megkétszereződött a traktorok száma és így számos tsz-ben és gépállomáson gondot okoz még az egymű- szakos üzemeltetés is; A karcagi gépállomáson a nyári munkacsúcs idején amikor a gépeknek éjjel-nappal dolgozniuk kellett volna, 23 erőgép állt tétlenül. A mezőtúri gépállomáson júius hónapban az erőgépek 43,5 százaléka végzett munkát, a többi kihasználatlanul állt. augusztusban pedig a 130 erőgépből 31 nem dolgozott egy műszakban sem. Ä FENTEMLÍTÉTT állapotnak persze nem csak egyedül a traktoroshány az oka, de egyelőre maradjunk ennél a kérdésnél. A traktoroshiányt gyorsan enyhíteni kell és lehet is. Nem várhatjuk. hogy majd az iskolákból jönnek a képzett traktorosok megfelelő számban. Ily módon hónapok múlva, illetve a jövő évben remélhető némi javulás. Az előttünk lévő őszi nagy munkák pedig sürgetően követelik, hogy átmeneti megoldásokkal is igyekezzünk segíteni a bajon: Ügy véljük, hogy a gépállomások számára is követendő — amennyire lehetséges — a mezőtúri Petőfi Tsz példája, ahol sürgős esetekben traktorra ülnek a szerelők is, akik egyébként a műhelyekben dolgoznak, de a nem túl sürgős munkát egy időre félre teszik. Nagymértékben lecsökkentették ebben a tszben az üzemzavarok számát és idejét is azzal, hogy a gépeket nem szórják szét a határ különböző noptjaira, hanem összevonták egy táblára. Ilyen munkaszervezési forma alkalmazásával traktorra lehet ültetni a kevés gyakor- ’attal rendelkező, tapasztalatlanabb. de a gépeket kedvelő tsz-tagokat is, mert ügyelni tudnak munkájukra a már szakképzett tapasztalt traktorosok, illetve szerelők. A jó szervezés nyomán egyre javul a mezőtúri Petőf: Tsz gépkihasználása. Két évvel ezelőtt gépesítették ezt a tsz-t és a múlt évben már itt minden traktoregységre 1124 normálhold teljesítmény esett. Növelni lehetne a mezőgazdasági gépek kjhasznált- sági fokát a jobb területi elosztással is; Ennek jelenleg igen rossz az aránya. Országos átlagban 172 holdra jut egy traktoregység, s ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy az egyik gépállomás körzetében 110—120 holdra, á másik körzetben pedig 500—600 holdra esik egy traktoregység; EZ A HIBÁS területi elosztás persze szinte természetszerűen következett a mezőgazdasági . gépállomány gyors növekedéséből, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. Ezért eddig senkit nem lehet okolni érte; Ügy véljük azonban, hogy most már eljött az ideje annak, hogy itt is egy kis rendet teremtsünk; Az egészségesebb területi elosztást, illetve gépátcsoportosítást a gépállomások esetében semmi nem akadályozza; Ahol aránylag sok gép van, át lehet irányítani belőlük oda, ahol kevés vám Ezt a megoldást egyébként ideiglenesen is lehet alkalmazni, ahol szükség van rá. Az átcsoportcpítást össze lehetne kötni azzal, hogy minden községbe, illetve minden gépállomásra a talajnak megfelelő géptípusok kerüljenek. E téren is eléggé visszás állapotok vannak, amelynek oka megegyezik a területi elosztás fentebb említett okával; Az átszervezés üterrsét igyekezvén követni, adták a gépeket rnindenho- vá. V olyanokat, amilyenek éppen voltak. Akkor nem lehetett mást tenni, de most már nem lehetünk elégedettek ezzel az állapottal: Legalább is a kirívó jelenségeket meg kell szüntetni; Vannak ilyenek; A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN is sokat tehetnek a gazdaságosabb gépkihasználás érdekében azzal, hogy a jövőben az adottságaiknak legmegfelelőbbnek látszó géptípusokat vásárolják. Jelenleg nem ritka az olyan termelőszövetkezet, — amelynek hat erőgépe van és mindegyik más típusú. Nehéz ilyen, esetben a javítás és a gépi munkák megszervezése és ezek következtében a gépi erő jó kihasználása. ÉRDEMES minden lehetséges módon növelni mező- gazdasági gépeink kihasználtság! fokát — természetesen megfelelő karbantartás mellett — hiszen nem kell bővebben magyarázni, hogy ezzel megnövelhetjük a nagyobb terméseredmények elérésének esélyeit anélkül, hogy óriási összegeket fordítanánk új gépek beszerzésére. — Erinek szemléltetésére számoljunk egy kicsit: ha évenként és traktoregységenként csak száz normálholddal növelnénk a teljesítményt, a ma rendelkezésünkre álló több mint 52 ezer traktoregységnél ez legalább ötmillió normálhold többletteljesítményt jelentene. A jelenlegi kihasználtsági fokot, tekintve ez annyit jelent, mintha a mezőgazdaság csak úgy ajándékba kapna ötezer traktoregységnek megfelelő gépállományt. Terveszerűen, módszeresen el kell tehát hárítani az útból minden akadályt, mely a mezőgazdasági gépállomány jobb kihasználását akadályozza. Most már erre megvan a lehetőség, miután befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s megteremtődött az alapja, az igazi szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításának. Teszkó Sándor ^J
