Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

1962. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törik a napraforgót 'Asszonyok törik a napra­forgót. Sokan vannak, leg­alább negyven sort visznek előre. — Sietünk — kezdi a be­szélgetést a tábla szélén ha­ladó csapatvezető, Hegedűs Károlyné. — Hiába lóg az eső lába, azért még nem, hagyjuk abba a munkát.- Hetven hold betakarítása nem kis feladat. S azért ilyen sürgős, mert a helyére búza lcövetkezik és a vetésig még a talajt is elő kell készíteni. Nagy az igyekezet, kinek ; metszőolló, kinek kés villan ' a Jcezében. Recseg-ropog a szár, pillanatok alatt lefeje- . zik, s már repül is a napra­forgótányér a Icasba. Szőke I kislány viszi az egyik kosa-1 rat. B. Kiss Ilona. — Ma mindig hordtam -—! mondja és bekötött ujjara mutat' —, tegnap elvágtam a 1 kezem-. Siet a többiek után. Sze- ' merkél az eső. Mindjárt, ki­érnek a sor végére. Vállra kapják a teli kasokat és ko­csira öntik. A KTSZ 15 tagú brigádja a nőj ruhákat készíti. Rövide­sen növelik tagjaik létszá­mát. Az a tervük, hogy a IV. negyedévben 6000 női ruhát adnak át a kereskedelemnek. Képünkön Polónyi Rozália brigádvezető Erdei Kálmán- né munkáját ellenőrzi A szolnoki Vöröscsillag Ru­házati KTSZ zakós csoportja a szocialista brigád cím el­nyeréséért küzd. A brigád a szovjet űrhajós: Popovics nevét vette tel. Kongresszusi vállalásuk az eddigi jó mi­nőség továbbjavítása W — Kilenc gumiskocsi hord­ja egymás után befelé, még­sem elég — tudom meg Csel­leng Lászlónétól. Most is jöhetne újabb fo­gat, de nincs. S míg várni keú, leülnek a sor végén. — Jól haladunk — veszi át a szót egy pirosruhás asz- szomy —, naponta 30—35 ezer négyszögölet betakarítunk, Lehet keresni is. Varga Imréné csak tavasz óta dolgozik a szajőli Vörös Csepel Tsz-ben, Jászladány- ból költöztek ide. Nem kí­vánkozik el. Vidám, dolgos asszonyok ezek — megszeret­te őket. — Voltunk a kiállításon, <— meséli Vincze Istvánné —, a lányom, az unokám és persze a tagok, a többiek is, kollek­tiven. — Bizony én megsértődtem — folytatja —, mert a mi kukoricánk, a mi cukorré­pánk is legalább olyan szép, mint azok voltak a pavilon­ban és mégsem mutatták be. Beszélgetés közben minden asszony morzsolja, töri a ma­got, csakúgy pattog a héja. Azután az egyik fiatalasz- szony, Czakóné meglátja a közeledő fogatokat és feláll: — Menjünk már dolgozni, Matyi bácsi! — kiált türel­metlenül. Ez pedig az elmerülten ma­gyarázó brígádvezetőnek szól, aki nyomban be is fe­jezi a beszédet és felkel. Utá­na a többiek. Üj sort fognak. Csattognak a késeit, szél szórja a száraz napraforgólevelet. S mire este lesz, a hatva­nadik kocsit is megrakja az asszonycsapat... Ötven évig gázolt át a tengeren Most ősszel nyugdíjazzák a 80 éves Heinrich Liermann nyugatnémet postást, aki öt­ven évig hordta ki a postát az észak-németországi Haliig Siideroogból Pellwom szige-, lére. A kihordás mindig csak apály idején történhe­tett, ilyenkor a postás gya- pgszerrel nekivágott a du­rváknak és vagy egy kilomé- ‘er távolságot tett meg, míg átgázolt a szigetre. Erre a rendkívül megerőltető mun­kára eddig nem találtak fia­talabb vállalkozót, aki haj­landó lenne Heinrich lier­mann nyomdokaiba lépni. A legtöbbet fordított szerzők A Bibliographie de France c. folyóirat nemrég közzé­tette a fordításos irodalomra vonatkozó nemzetközi ada­tait. Az első helyen Lenin művei állnak, — amelyeket 1961-ben 240-szer fordítottak le. Utána sorrendben Shakes­peare, Jules Verne. Tolsztoj, és Csehov következik. Takarmányt juttatnak a sertéstenyésztőknek A tavalyi, s az idei aszály nagymértékben sújtotta me­gyénket. Különösen takar­mánygabonából gyengébb a termés, s ez az állattenyész­tésre, főként a sertéstenyész­tésre károsan hat. Már ta­pasztalható, hogy a szűkös takarmánytermés miatt a háztáji és egyéni gazdasá­gokban gondot okoz a meg­lévő sertésállomány tartása, annak további növelése. A népgazdaság egész szükség­letét, a fogyasztási igények növekedését figyelembe véve nagy kiesést okozna a koca- állomány csökkenése. Éppen ezért az Országos Gazdasági Bizottság olyan határozatot hozott, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok sertéste­nyésztését, a sertésállomány növelését, illetve annak a jelenlegi szinten való meg­tartását jelentős takarmány­mennyiséggel segíteni keil. Minden meglévő anyakoca tenyésztésben tartására szük­ség van, sőt tenyésztésre al­kalmas süldőkocákat kell minél nagyobb számban a háztáji és egyéni gazdasá­goknak adni. Az állatforgalmi vállalat több akcióval segíti a sertés- tenyésztést. Tenyészérett süldőkocát ad ki hitelbe 16,50 Ft/kilogrammos áron a’ háztáji és egyéni gazdasá­gok, valamint földnélküli ál­lattartók részére. S ezek tar­tásához 600 kilogramm ta­karmányt juttat. Az igénylő köteles kétszeri fialtatást vállalni, s az első fialásból három 40—60 kilo­grammos, s a másodikból szintén ennyit és ilyen súlyú süldőt átadni a vállalatnak. A hitelbe kapott koca, két részletben fizethető ki. Az első részletet, ezer forintot, az első fialásból leadott há­rom süldő árából, a fenn­maradó részt a második fia­lásból leadott süldők árából vonja le a vállalat. A 600 kilogramm takar­mányt az alábbiak szerint utalványozza a vállalat: a koca első vemhességét iga­zoló állatorvosi igazolás be­mutatásakor 300 kilogramm; a koca első fialásakor 150. s második fialáskor szintén 150 kilogramm. A takarmány 50 százaléka árpa, mázsán­ként 237 forintos, 50 száza­léka korpa, mázsánként 150 forintos áron. A hitelbe ka­pott koca az érték megfi­zetése után a termelő tulaj­donában marad. Az eddiginél több takar­mánnyal segíti a vállalat azo­kat a háztáji és egyéni gaz­daságokat. valamint föld­nélküli állattartókat, akik a saját tulajdonukban lévő anyakocára tartási szerződést kötnek. Ebben az akcióban a szerződést úgy köthetik meg, hogy a koca szaporu­latából legalább két — 40— 60 kilogrammos süldőt kell leadni a vállalatnak. A koca vemhességét igazoló állat­orvosi igazolás bemutatása­kor — amely már a szerző­désikötéskor szükséges — ISO kilogramm takarmány utal­ványozható. A koca fialása­kor a teljesítésre vállalt sül­dőkre darabonként 50 kilo­gramm takarmányt utalvá­nyoznak. A takarmánymeny- nyiség megosztása és ára a fentihez hasonló. A süldőnevelési akció már ismert. Ebben a változás az, hogy a szerződés megkötése­kor megkapja a szerződő fél süldődarabonként az 50 kilo­grammos takarmányutal- ványt, melyet azonnal be­válthatnak a terményforgal- mi vállalatnál. A módosítás szerint tehát azok is meg­kaphatják már most a ta­karmányutalványt — s erre a takarmányt —, akik 1962. július 1. után kötötték meg a szerződést, de utalványai­kat ezideig nem válthatták be. A szerződéses akció által nagymennyiségű takarmány­hoz juthatnak az állattartók, amely valóban segítség a sertésállomány megtartásá­hoz, illetve annak növelésé­hez. Természetesen az eddi­gieknél sokkal gazdaságosab­ban kell a meglévő és a központi készletből kapott takarmányt is felhasználni. Megfelelő takarmánygazdál­kodással, s az etetésre alkal­mas hulladékok felhasználá­sával megyénk sertésállomá­nyát a jövő évi takarmány- termésig meg tudjuk tar­tani, illetve még növelni is tudjuk. Retter Béla A. jobb gépkihasználás = önköltségcsökkentéssel, 5 millió normálhold többletteljesítéssel „KEVÉS A GÉPÜNK”. Rendszerint ilyen feleleteket kapunk, ha egy-egy termelő- szövetkezetben szóba kerül, hogy miért késtek el a talaj- munkákkal, mi az oka a gyenge terméseredmények­nek. Ez az indokolás csak részben igaz. Természetesen még szükség van arra, hogy növeljük a mezőgazdasági gépek számát, viszont van ennek a kérdésnek másik oldala is: hogyan használjuk ki jobban a meglévő gépál­lomány teljesítőképességét? A múlt évben — országos átlagban, számolva — egy traktoregységre 912 normál- holdi teljesítmény esett. Ugyanakkor vannak gazda­ságok ahol jóval az ezer nor­málhold fölé emelkedik az egy traktoregységre eső tel­jesítmény; Még jobban szemlélteti a mezőgazdasági gépállomány gyenge kihasz­náltság! fokát az, hogy a múlt év őszén — az év leg­nagyobb munkacsúcsának idején — a szántásra alkal­mas traktorok 47 százaléka dolgozott csak kettős mű­szakban.­Most ismét a legnagyobb munkacsúcs következik. Kü­lönösen október hónapban szükség lenne arra, hogy a rendelkezésre álló gépek éjjel-nappal dolgozzanak, mert különben nem tudjuk idejében befejezni a vetést. Késői vetésből pedig nem várhatunk jó termést még kedvező időjárás esetén sem. „Kevés a traktoros”; Leg­inkább így indokolják a ket­tős műszak hiányát a gép­állomásokon és a termelőszö­vetkezetekben; Ez igaz: A traktorállományunk növeke­désével nem tartott lépést a mezőgazdasági gépész kép­zés. Az utóbbi három évben csaknem megkétszereződött a traktorok száma és így szá­mos tsz-ben és gépállomáson gondot okoz még az egymű- szakos üzemeltetés is; A karcagi gépállomáson a nyá­ri munkacsúcs idején ami­kor a gépeknek éjjel-nappal dolgozniuk kellett volna, 23 erőgép állt tétlenül. A mező­túri gépállomáson júius hó­napban az erőgépek 43,5 szá­zaléka végzett munkát, a többi kihasználatlanul állt. augusztusban pedig a 130 erőgépből 31 nem dolgozott egy műszakban sem. Ä FENTEMLÍTÉTT álla­potnak persze nem csak egyedül a traktoroshány az oka, de egyelőre maradjunk ennél a kérdésnél. A trakto­roshiányt gyorsan enyhíteni kell és lehet is. Nem várhat­juk. hogy majd az iskolák­ból jönnek a képzett trakto­rosok megfelelő számban. Ily módon hónapok múlva, illetve a jövő évben remél­hető némi javulás. Az előt­tünk lévő őszi nagy munkák pedig sürgetően követelik, hogy átmeneti megoldások­kal is igyekezzünk segíteni a bajon: Ügy véljük, hogy a gépál­lomások számára is követen­dő — amennyire lehetséges — a mezőtúri Petőfi Tsz példája, ahol sürgős esetek­ben traktorra ülnek a szere­lők is, akik egyébként a mű­helyekben dolgoznak, de a nem túl sürgős munkát egy időre félre teszik. Nagymér­tékben lecsökkentették eb­ben a tszben az üzemzavarok számát és idejét is azzal, hogy a gépeket nem szórják szét a határ különböző noptjaira, hanem összevon­ták egy táblára. Ilyen munkaszervezési for­ma alkalmazásával traktorra lehet ültetni a kevés gyakor- ’attal rendelkező, tapaszta­latlanabb. de a gépeket ked­velő tsz-tagokat is, mert ügyelni tudnak munkájukra a már szakképzett tapasztalt traktorosok, illetve szerelők. A jó szervezés nyomán egy­re javul a mezőtúri Petőf: Tsz gépkihasználása. Két év­vel ezelőtt gépesítették ezt a tsz-t és a múlt évben már itt minden traktoregységre 1124 normálhold teljesít­mény esett. Növelni lehetne a mező­gazdasági gépek kjhasznált- sági fokát a jobb területi el­osztással is; Ennek jelenleg igen rossz az aránya. Orszá­gos átlagban 172 holdra jut egy traktoregység, s ugyan­akkor a gyakorlatban előfor­dul, hogy az egyik gépállo­más körzetében 110—120 holdra, á másik körzetben pedig 500—600 holdra esik egy traktoregység; EZ A HIBÁS területi el­osztás persze szinte termé­szetszerűen következett a mezőgazdasági . gépállomány gyors növekedéséből, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséből. Ezért eddig senkit nem lehet okolni érte; Ügy véljük azonban, hogy most már eljött az ideje annak, hogy itt is egy kis rendet teremtsünk; Az egészsége­sebb területi elosztást, illetve gépátcsoportosítást a gépál­lomások esetében semmi nem akadályozza; Ahol aránylag sok gép van, át le­het irányítani belőlük oda, ahol kevés vám Ezt a meg­oldást egyébként ideiglene­sen is lehet alkalmazni, ahol szükség van rá. Az átcsoportcpítást össze lehetne kötni azzal, hogy minden községbe, illetve minden gépállomásra a ta­lajnak megfelelő géptípusok kerüljenek. E téren is eléggé visszás állapotok vannak, amelynek oka megegyezik a területi elosztás fentebb em­lített okával; Az átszervezés üterrsét igyekezvén követni, adták a gépeket rnindenho- vá. V olyanokat, amilyenek éppen voltak. Akkor nem le­hetett mást tenni, de most már nem lehetünk elégedet­tek ezzel az állapottal: Leg­alább is a kirívó jelensége­ket meg kell szüntetni; Van­nak ilyenek; A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN is sokat tehet­nek a gazdaságosabb gépki­használás érdekében azzal, hogy a jövőben az adottsá­gaiknak legmegfelelőbbnek látszó géptípusokat vásárol­ják. Jelenleg nem ritka az olyan termelőszövetkezet, — amelynek hat erőgépe van és mindegyik más típusú. Ne­héz ilyen, esetben a javítás és a gépi munkák megszer­vezése és ezek következté­ben a gépi erő jó kihaszná­lása. ÉRDEMES minden lehet­séges módon növelni mező- gazdasági gépeink kihasz­náltság! fokát — természete­sen megfelelő karbantartás mellett — hiszen nem kell bővebben magyarázni, hogy ezzel megnövelhetjük a na­gyobb terméseredmények el­érésének esélyeit anélkül, hogy óriási összegeket fordí­tanánk új gépek beszerzésé­re. — Erinek szemléltetésére számoljunk egy kicsit: ha évenként és traktoregységen­ként csak száz normálhold­dal növelnénk a teljesít­ményt, a ma rendelkezé­sünkre álló több mint 52 ezer traktoregységnél ez legalább ötmillió normálhold többlet­teljesítményt jelentene. A je­lenlegi kihasználtsági fokot, tekintve ez annyit jelent, mintha a mezőgazdaság csak úgy ajándékba kapna ötezer traktoregységnek megfelelő gépállományt. Terveszerűen, módszeresen el kell tehát hárítani az út­ból minden akadályt, mely a mezőgazdasági gépállomány jobb kihasználását akadá­lyozza. Most már erre meg­van a lehetőség, miután be­fejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s megteremtődött az alapja, az igazi szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításának. Teszkó Sándor ^J

Next

/
Oldalképek
Tartalom