Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

1982. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Tizenkilenc tsz üszői legelnek a számlái réten MUNKÁS SZEMMEL gondozásáért mindössze 270 forintot fizettek. Hét felelős pásztor és tíz bojtár gondoz­za az állatokat, emellett állat­orvosa és állandó inszeminá- tora is van a telepnek. A tapasztalatcsere resztvi vőit arról is tájékoztatta Ma­gas elvtárs, hogy jelenleg Szolnok megyében a termelő- szövetkezetek és legeltetési bizottságok tízezer hold lege­lőt öntöznek. 1965-re huszon­ötezer holdra nő az öntözött legelőterület. Ezzel a mód­szerrel a hat-nyolc mázsa szénaértéknek megfelelő fü­vet adó legelők termése 32— 35 mázsára növekszik. A látogatók egyöntetűen megállapították, hogy a szan- dai legelőn bőven van ha­rapnivaló a jószágoknak. A 250 holdas öntözött területen magas, helyenként féllábszá­rig érő, jó tópértékű füvet találnak az állatok. A most lelegeltetett szakaszokon ön­tözéssel újabb „dús, zöld bundát” teremtenek, amely kitart október 30-ig. Üj ismeretekkel, hasznos URÁNIUM—233 Európai atomfizikus kö­rökben mind többet beszél­nek egy hasadó anyagról — az uránium—233-ról, — amely az uránium—235 és a plutonium mellett fontos szerephez juthat az atom­iparban. Az uránium—233-at thori- umból nyerik, tehát olyan elemből, amely főként Ma­dagaszkár szigetén és Indiá­ban található. Az Egyesült Államok egyik kipróbált atombombá­ja uránium—233-at tartal­mazott. Az uránium—233 ve­gyi utón, tehát könnyen el­választható a thoriumtól. „Ha est a beszélgetést megírja9 nem kapom meg a kiemelt órabért Ambrus András, a Kunhe­gyest Gépállomás szerelője azt mondja: — Hallatlanul nagy terü­letet egyesítettek a tavasszal a Kunhegyesi és a Kunma­daras: Gépállomás összevo­násával. A határt máshol ki­jelölni, a gépeket elvontat­ni könnyű volt. De az embe­rekkel már nem lehetett így. Az összevonás utáni gondok feloldásáért a brigádvezetők is többet tehetnének. — Naponta legalább há­rom-négy gép áll minden brigádban mondja. Pedig mindenütt sürgős a munka. — Vannak brigádvezetők, akik a szereléstől kezdve minden apró munkát maguk akarnak megcsinálni. Sokat dolgoznak, csak nem mindig azt, ami valóban a feladatuk volna. / Ambrus András a szerve­zésről beszélt. Ollári János motorszerelő inkább arról, amire Ambrus csak utalt: — Én talán jobban ten­ném, ha hallgatnék — mond­ja — hisz rajtam még nem csattant az ostor. De ha már mégis a véleményem kérik, elmondom, mit sejtek. A tavasszal vonták össze a két gépállomást. Azóta úgy lá­tom, valami pártoskodás-féle van nálunk. Lehet, hogy a vezetők megbeszélik egymás között kit, miért helyeznek Macsonyabb beosztásba. Mi viszont csak a felszínt lát­juk. S azt, hogy akik maga­! sabb beosztásból alacso- j nyabba kerültek, azok adták 1 a sértődöttet. S ki tudja i miért, lassan bennünk is az i az érzés támadt, hogy talán j holnap minket is elmozdíta­nak a helyünkről. S ez ide- 1 gesítő. { — Jobb szeretném, ha J nem is írna erről. Az én munkakörömre nem tör senki. De a szája miatt sok­szor rosszul járhat az em­ber. Nem, nem küldik el, csak olyan légkört terem­tenek, hogy nem tud marad­ni. Az én munkámra eddig nem volt panasz. Most fel is vagyok terjesztve kiemelt munkabérre. De ha ezt a beszélgetést megírja, biztos nem kapom meg. Azért el­mondom: — Alig egy hónapja az egyik munkást az asztalos- műhelyből kitették trakto­rosnak. Csendes, szerény em­ber. Talán túl csendes is. Nem tiltakozott. Sőt. amikor az igazgató a vállalati egyez­tető bizottsághoz tette az ügyét, odajött hozzám. Tud­ta, hogy tagja vagyok az egyeztető bizottságnak, ak­kor épp a soros elnök vol­tam. Kért, ne tárgyaljuk a dolgát. Hadd menjen el mi­előbb. Sajnálom, mert mi, akik itt maradtunk néhány hét alatt, vagy talán annyi se kell, elfelejtjük őt. Az üzem se érzi hiányát. De vajon, benne mennyi kese­rűség marad? Vajon meddig gondol arra, hogy sok évi munkája után, így búcsúzott az üzemtől? Nem tőle tudom, többen mondták, hogy azt az em­bert egyszer már jogtalanul elküldték a gépállomásról, s akkor az egyeztető bizottsá­gok intézkedésére vissza kellett venni. Talán épp ezt nem akarta... Volt egy másik eset is, — mondja az egyik mechani­kus. Az egyik hűtőjavító többször ivott. Egyik fizetés­kor azt mondta, tűzrevalót kell vennie. Hasonló ürügy­gyei elmaradt néhányszor. A műhelyvezető, Papp Pál egy ilyen kimaradás után behívta, s azt mondta neki: intézzük el simán. Válasz- szón. Vagy maga mond fel, vagy én magának... — Nem könnyű eset. Fe­gyelemnek, rendnek kell lenni. De mennyivel má- sabb lett volna, ha a mű­helyvezető egy kicsit is megpróbál a közösség ere­jére támaszkodni. Azért, hogy ezt az embert esetleg — amire annyi példa van már — megneveljük. Búcsúzkod tar*, amikor a műhelyvezető engem is be­hívott. Kérte, mondjam el. mit írok majd róluk. Tudta, kikikel beszélgettünk. Talál­gatni kezdte hát, ki, mit mondhatott. S ezzel megerő­sítette bennem azt, amit Ollári elvtárs' mondott. Ügy beszélt a munkásokról, mint egyik, vagy másik értéke­sebb alkatrészről, amelynek mindnek megvan a rendel­tetése. Mindről tudják, me­lyik gépbe kell beszerelni, s ez elég. Az még csak eszé­be sem jutott, hogy a dol­gozók. ha bírálnak is, segítő szándékkal, a vezetők iránti tisztelettel teszik azt. Érde­mes meghallgatni őket, még akkor is, ha néha túloznak, vagy tévednek. Az alkatrész törik, szakad, ha rosszul, durván bánnak vele. A munkások mindig segí­tőkészek. (Folytatjuk) Borsi Eszter Ä Statisztikái Hivatal Szolnok megyei igazgatósága jelenti (Folytatás az 1. oldalról) A TISZA CIPŐGYÁRNÁL az első negyedévi nagyará­nyú megbetegedések, vala­mint anyagellátási zavarok miatt a vállalat csak 99,2 szá­zalékra teljesítette első fél­évi tervét. Az anyaghiány következtében többszöri programváltozást kellett vég­rehajtani, s emiatt a termé­kek minősége 5,1 százalékkal romlott. A SZOLNOK MEGYEI téglagyári egyesülés termelési tervét 90,5 száza­lékra teljesítette. A terv tel­jesítése nem is indokolt, mert az a készletek növekedését eredményezte volna. Tanáesi ipar 1962. I. félévben a megye tanácsi iparvállalatai 22,2 százalékkal termeltek többet, Szeptember végére üzemképes állapotba helyezik a hajdűszoboszlói földgázmezőt ‘ tapasztalatcsere résztvevői a rövid pioenoöcn a látot­takról, hallottakról beszélgetnek főznek, vagy ezután fognak öntözni legelőket. A - megjelenteket Magas László, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője üdvözölte. Is­mertette, hogy a szolnoki le­geltetési bizottság szandai ie­utóbbi mérlegelések azt bi­zonyítják, hogy a kéthavi súlygyarapodás átlagosan 28 kilogramm volt. A közös gazdaságok számára nagyon kedvező az üszőnevelő telep igénybevétele. Ugyanis 150 napra egy jószág tartásáért, Öntözéssel serkentik a búza kelését Szolnok megyében talatai alapján az idén nagy területen öntözik majd a földbe került őszi kalászoso­kat. Már kijelölték azt a 10—15 ezer holdat, ahol első­sorban a búzák kelését ser­kentik mesterséges csapadék­kal. A szolnoki járásban az őszi hónapokban is minden különösebb akadály nélkül nagymennyiségű vizet tud­nak átemelni a Tiszából. Nagy területen alkalmazzák még a kelesztő öntözést a mezőtúri, a karcagi és a ti­szazugi termelőszövetkezetek Szolnok megyében, az or­szág egyik legszélsőségesebb körzetében, a három nyári hónapban mindössze 74,5 milliméter csapadék hüllőit. A szárazság ellen eddig 90 ezer holdon védekeztek a mezőgazdasági nagyüzemek. A kukoricát és a másodveté­sű növényeket továbbra is öntözik. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság felkészült az úgynevezett kelesztő öntö­zésre. A Palotási Állami Gazdaság és a Kőtelki Ezüst­kalász Tsz múlt évi tapasz­Hazánk legnagyobb föld­gáz-lelőhelyén, a hajdúszo- boszlói gazdag gázmezőn, ahol 1959-től az elmúlt hó­napokig kutatás és a gáz­kincs feltárása foglalkoztatta a szakembereket, a munka most új szakaszába érkezett: hozzáfogtak a gáztermelő ku­tak fúrásához és a kutaknak termelésre való kiképzéséhez. Fontos része ez annak az or­szágos, nagy földgáz-prog­ramnak, amelynek első lépé­seként Hajdúszoboszlót a Ti­szai Vegyikombináton ke­resztül távvezetékkel össze­kapcsolják a Borsodi Vegyi- kombináttal, ahol ősztől kezdve földgáz-alapanyagból gyártják majd a nitrogén- műtrágyát, továbbá a borso­di iparvidék nagyolvasztói­val, amelyek szintén rátér­nek az alföldi földgáz hasz­nálatára. Ehhez a programhoz mér­ten az idén kilenc termelő kutat fúrnak és képér nek ki termelésre, ezenkívül két ré­gi kutatófúrást úgy alakíta­nak ki, hogy alkalmas le­gyen gázcsapolásra, össze­sen tizenegy kútból termelik tehát zz évben a gázt. A kilenc termejő kút fúrá­sa már be is fejeződött, ter­melésre való kiképzésük fo­lyamatban van, a két régi kutató fúrással együtt. Szep­tember végére mind a 11 ter­melésre kész állapotban lesz s bármikor megnyithatják csapolásra. A tizenegy kút teljes termelési kapacitása körülbelül egymillió köbmé­ter földgáz lesz naponta. — (MTI) Olcsó, mesterséges gyémántot gyártanak Japánban A mesterséges gyémán­tot úgy gyártották, hogy a karbont magas nyomás alatt és magas hőmérsékleten le­vegővel kezelték, nikkel és germánium katalizátor je­lenlétében. A matrica, amelyben ezeket a feltétele­ket létrehozták, wolframból és mangánból készült. Az amerikai „General Electric” cég már 1955-ben készített mesterséges gyé­mántot, de nikkelt használt katalizátorként. A General Electric által alkalmazott módszerhez azonban 600 000 atmoszférás nyomás és 1800 C fok hőmérséklet szükséges, míg a japán cég módszeré­hez elegendő 38 000 atm nyo­más és 800 C fok hőmérsék­let is. A japán cég módszere szerint tehát erősen csök­kenthető a mesterséges gyé­mánt termelési költsége. Z. S. mint 1961. I. félévben. Ter­vüket 112,4 százalékra telje­sítették. A félév folyamán a tanácsi vállalatok is töreked­tek arra, hogy elkerüljék a készletek szükségesnél na­gyobb felhalmozódását. Kisipari termelő- szövetkezetek A megye kisipari termelő- szövetkezetei termelési ter­vüket 95,1 százalékra teljesí­tették. Mind a megyei ta­nács, mind a KISZÖV több intézkedést hozott, hogy a helyi ipari vállalatok és a szövetkezetek a lakosság ja­vítási és szolgáltatási igé­nyeit maradéktalanul kielé­gítsék. 1962. I. félévben a megye iparvállalatai és kis­ipari termelőszövetkezetei 35 új részleget hoztak létre. Ahol most bársonypuha fű­ben ballagunk, néhány hó­nappal ezelőtt zavaros, szeny- nyes áradat hömpőlygött. A 700 holdas szandai legelőt ,is tengerré változtatta a Tisza. Emiatt egy kissé elhúzódott annak a tervnek a megvaló­sítása, amelyért a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, személyszerint Kunos István, megyei legelőgazdálkodási felügyelő és a szolnoki legel­tetési bizottság is oly sokat fáradozott: a közös üszőneve­lő telep létesítése. A sok munka mégsem ve­szett kárba. Erről a néhány nappal ezelőtt rendezett ta­pasztalatcsere résztvevői is meggyőződhettek. Sokan, megtekintették ekkor a ter­melőszövetkezetek közös üszőnevelő telepét, valamint az öntözött legelőt. Pest, Bé­kés- Hajdu-Bihar és Heves megyéből is érkeztek látoga­tók: a megyei tanács főállat- tenyésztói, valamint néhány nagyobb termelőszövetkezet főagronómusa. Megyénk olyan termelőszövetkezetei­nek és legeltetési bizottságai­nak vezetőit, képviselőit is ott láttuk, ahol szintén ön­üszőt hoztak ide június 12- én. Adagolt legeltetéssel biz­tosítják, hogy őszig elegendő táplálékot találjanak a jó­szágok. A gyengébb üszők a legeltetés mellett 75 dkg marhatápot is kapnak. A leg­tapasztalatokkal gazdagodtak a tapasztalatcsere résztvevői, akik közül bizonyára sokan agitátorai lesznek a legelők öntözésének és a közös üsző­nevelő telepek létesítésének. N, K. I---------------------------------------­gelőjén ez évben létesítette a közös üszőnevelő telepi 420 ezer forintos beruházás sál. Tizenkilenc termelőszö vetkezetből 1200 tbc-mente

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom