Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-16 / 191. szám

1962. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & Zuglói munkások és szakemberek a tiszafüredi járás szövetkezeteiben A Szolnok megyei Pártbi­zottság és a Budapest XIV. kerületi Pártbizottság megbí­zásából több zuglói üzem és intézmény vezetői, politikai munkásai és szakemberei patronálják a megye közös gazdaságait. Több nagyüzem dolgozói — a megbízásnak megfelelően — a tiszafüredi járás gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteibe jár­nak. Segítséget nyújtanak a lábadozó tsz-eknek, tanácsot adnak: hogyan gazdálkodja­nak. Átadják a politikai munkában szerzett tapaszta­lataikat, s ha erre szükség van, az anyagi támogatást sem vonják meg tőlük. A járás szövetkezeti veze­tői szívesen emlékeznek vissza a zuglóiak által szer­vezett szaktanfolyamra. Az Agrártudományi Továbbkép­ző Intézet neves professzorai tavaly ősztől ez év tavaszáig nyolc előadásból álló tanfo­lyamot tartottak a járásban. Tizenyolc tsz-elnök, főmezö- gazdász és főkönyvelő hall­gatta végig hasznos tanácsai­kat. A professzorok előadá­suk előtt egy napot a közös gazdaságokban töltöttek és így élőbbé tették előadásai­kat. A patronálok javára íran­dó pl. az is, hogy sikerült le­küzdeni a juhok mesterséges megtermékenyítéséről elter­jedt helytelen felfogást. Most már a nagyiványi Béke Tsz juhászai is elfogadják, hogy az Asztrahányi fajtával mes­terségesen megtermékenyített juhok egyedei ellenállóbbak, gyapjúhozamuk pedig egy­másfél kilóvaT több az eddig tenyésztett fajtákénál. Az Oj Ütőn Tsz juhászai így tíz mázsával több gyapjút nyír­hattak állataikról. Hálásak is érte a zuglói Mesterséges Megtermékenyítő Központ szakembereinek. A zuglói nagyüzemek poli­tikai munkásai hosszú időt töltenek a termelő­szövetkezetekben Püspök Ferenc, az Alumí­niumgyár szervezője legutóbb két hétig volt a tiszafüredi Üttörő Tsz-ben. Nem állít­juk, hogy azóta ugrásszerűen javult a munka, de tevékeny­ségük eredményeit sem lehet elvitatni. A fűtőberendezések gyárát nyolc tsz-ben dicsérik a já­rásban. A füredi, őrsi, szent- imrei, szöllői és az örvényi szövetkezeteknek nyolc Ki- nyicz 30-as típusú öntöző szivattyút szállítottak, ön­zetlenül, gyorsan és önkölt­ségi áron. A Danuvia eszter­ga- és gyalugépet adott, a ti- szaszentimrei Ezüstkalász és Aranykalász tsz-eknek. A járás szövetkezetei gyakran látják vendégül pártrendezvényeiken és köz­gyűléseiken a zuglói elvtár­sakat. Több tsz és nagyüzem dolgozói közt szoros baráti­elvtársi kapcsolat alakult ki. A fűtőberendezés gyártók például a fővárosban látták vendégül a tiszaigari Petőfi Tsz tagjait. Elvitték őket otthonaikba és megmutatták nekik Budapest nevezetessé­geit. Dicsérettel emlegetik az aluminiumgyáriak, a Danu­via és fűtőberendezés gyár­tók patronáló munkáját Tiszafüreden, Tiszaszent- imrén és Tiszaörsön. Ugyan­akkor a tiszaörvényi Dózsá­ban nem hallgatják el: bi­zony régen látták már a bu­dapesti 31-es Építőipari Vál­lalat patronálóit. Sokat Ígér­tek. de annál kevesebbet kaptak tőlük. A tiszafüredi járás gyenge tsz-einek gazdálkodását szá­mokkal is mérhetjük. Ha a tavalyihoz hasonlítjuk őket, feltétlenül van előrelépés. 1961. végén tíz gyenge tsz-t .tartottak nyilván, most he­tet. A járás tsz-ei több hí­zottsertést adnak az állam­nak, 1961-ben nem teljesí­tették hízóátadási tervüket, az idén 9800-at szállítanak. A járás vezetői elmondták, hogy 510 vagonos gabonafel­vásárlási tervükből 310-et már teljesítettek, s a többivel sem maradnak adósok. A tagok is többet várhatnak a szövetkezetektől. Tavaly 14 forintot kaptak átlagosan munkaegységeikre. Most a félévi felmérés — 20 forintot mutat. A járás tsz-einek sok még a gondjuk, s a tennivalójuk a gazdálkodás javításában. Fejlődésük azonban kétség­telen. Hiba lenne azt állítani, hogy ez kizárólag a zuglói üzemek patronáló tevékeny­ségének eredménye. Termé­szetesen a tsz-ek fejlődését sok más tényező is elősegí­tette. Az eredményekben azonban benne vannak a zuglói elvtársak erőfeszítései is. ML. Az életmentő Szép fiú. Biztosan tetszik a lányoknak. Göndör szőke haja erősen napszítta, arca és nyaka egyenletesen bar- nult. Szemefehérje valósággal világít. Huszonöt esztendős, de kisfiúsán hat. Nézem, ilyen egy hős? Különben is csendes beszé­dű lehet, de most még néha álló asztal mellett ülünk. A horgolt terítő bojtjait simo­gatja, s most, ebben a pilla­natban amjkor gondolkodik, mintha ezekről akarná leol­vasni a névet, — Csuport Sanyika, igen, Csuport... — Mikor történt? — Április tizenharmadi­kán. — Az árvízkor. — Akkor. — Mondja el... — Az egészet? — Igen. — Az úgy volt, hogy a vá­ros szennyvizét szivattyúztuk át a Tiszába,.. — Ugye, a szolnoki vízmű­veknél dolgozik... — Igen... És láttunk ott gyerekeket nézelődni. Elküld­tük őket. Később megálltunk akadozik is, mert feszélyezi, hogy kérdezgetem. Elém tolja a kis piros dobozkát, amely­nek bársonyméhe rejti a ki­tüntetést. A doboz alatt az oklevél, rajta a név: ifj. Fra. nek Miklós, lejebb nagy és nyomtatott betűjcltel: Munka Érdemérem... Hősiességéért kapott kitün­tetése. — Hogyan hívják a gyere­ket? A nappali szoba közepén Az állomási rend őre 39,400 ismeretterjesztő előadás Elkészült az 1961. évi népművelési statisztika Németh Jenő jóval több mint egy évtizede irányít a szol­noki állomáson. Jó munkájának elismeréseképpen kitün­tetést kapott A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült az 1961. évi népművelési statisztika. A számadatok képet adnak az ország közművelődési helyzetéről, a lakosság mű­velődéséről és szórakozásá­ról. Hazánkban jelenleg 2520 tanácsi művelődési intézmény van. A „művelődési termek ’ száma egy év alatt több mint százzal növekedett. 1961 vé­gén a községek 73 százaléká­ban 2348 kultúrotthon műkö­dött. Az elmúlt évben jelentő­sen nőtt az ismeretterjesztő előadások száma is. Buda­pesten, a vidéki városokban és falvakban összesen 39 400 ismeretterjesztő előadást tar­Ahol tizedrangú az öntö Újra és újra elolvasom a levelet. Lényegében panaszt tartalmaz, mégis örülök ezek­nek a soroknak, mert szinte árad belőlük a közösért ér­zett felelősség. A levélíró, egyszerű szövetkezeti gazda. S hogy valóban gazdája a termelőszövetkezetnek, nem pedig csak munkahelynek tekinti azt, erről levele is tanúskodik. Amiatt aggódik, hogy nem tudják teljesíteni öntözési tervüket, s így pél­dául kukoricából terméskie­sésük lesz. Ezt pedig mind- annyiuk zsebe megérzi. A vizsgálat igazolta: nem alaptalan a levélíró aggodalma. Mulasztások, szervezési hibák történtek a tiszabői Petőfi Tsz-ben. Tervükben az szerepel, hogy 826 holdat öntöznek, de au­gusztus 10-ig alig haladták meg a 600 holdat, amiből 200 hold a rizs. Addig nem is lehet ennél jobb eredményt várni, amíg r Ujtípusú iskola Zsámbékon Ezen az őszön hazánkban elsőként kezdi meg működé­sét üzemgazdasági szakú, felsőfokú mezőgazdasági technikum Zsámbékon. Az iskola célja, hogy a tsz-ek részére tervezésben jártas, az üzemelemzéshez és kalku­lációhoz értő szakembereket képezzen. A hallgatók — egyéb mezőgazdasági szak­tárgyak tanulása mellett — mezőgazdasági statisztikai és jogi ismeretekre- tesznek szert. Az üzemgazdasági techni­kum kiváló továbbtanulási alkalmat nyújt érettségizett fiatalok számára. Az intézet­ben jövő januártól — levele­ző tagozaton képezhetik ma­gukat tovább az érettségivel, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező vezetők. Az iskola valamennyi hallgatója részére kedvez­ményes feltételek mellett nyújt teljes diákotthoni, el­látást,. Részletesebb felvilá­gosítást az intézet igazgató­sága ad. a tsz vezetői tizedrangú kér­désként kezelik az öntözést. Hogy jelenleg így van, azt a tények igazolják. Az pél­dául, hogy nincs öntözési brigád. Hol ezeket, hol azokat a tago­kat osztják be erre a mun­kára, esetenként olyan nemtörődöm, hanyag em­bereket is, akiknek más­hol sem igen veszik hasz­nát. Esőztető géppel is rendel­kezik a közös gazdaság, de a kevés és nem megfelelő munkaerő miatt ennek kapa­citását jó, ha 40 százalékra kihasználják. Augusztus 10-én is csak két embert osztott be a ve­zetőség az esőztető géphez. Már ez is elég gondot és bosszúságot okozott az öntö­zési brigádvezetőnek — akit joggal nevezhetünk ex-bri- gádvezetőnek, mivel nincs brigádja — hát még az. hogy hiába várta a csatornatisz­tításhoz megígért segítséget. A főagronómus 12 embernek ezt a munkát adta, de az egyik brigádvezető egyszerű­en máshová irányította őket. Ügy látszik nem tartják va­lami nagy tiszteletben a ve­zetők intézkedését, s az egyik kéz nem tudja, hogy mit csinál a másik. A csatornát nem tisztí­tották ki, pedig azzal 90 hold kukorica öntözését biztosították volna. Ebből a fontos takarmány­növényből a tervezett 189 hold helyett csupán 115 hol­dat öntöztek meg, s másod­jára csak 25 holdra jutott el a víz. A tsz elnöke így véleke­dik: nem lenne kihasználva az állandó öntözési brigád. A jelenlegi szervezéssel va­lóban nem lenne. De hol van az előírva, hogy az öntöző­gépek csak egy műszakban dolgozzanak, s még akkor is igen gyenge kapacitással. Vagy, hogy csak egyszer sza­bad megöntözni a kukoricát, lucernát, s egyéb növényt. A közösség érdeke éppen azt „írja elő”, hogy a terméshozam fokozásá­ért minden lehetőséget használjanak ki a terme­lőszövetkezetekben is. E lehetőségek közé tartozik az öntözés, amelynek hasznosságáról sa­ját portájukon meggyőződ­hetnek a tiszabői gazdák Nem kell egyéb, csak hason­lítsák össze az öntözött ku­koricájukat azzal, amelyik nem kapott vizet. Akkor bi­zonyára igazat adnak társuk­nak. aki gazda módján nem tűrte, nem hallgatta el. hogy bajok vannak az öntözéssé'. Együtt, közös erővel le- küzdhetik ezeket a bajokat. A jövőre vonatkozóan pedig a vezetők és a tagok is le­vonhatják a tanulságot a mostani esetből. N. K. tottak. A hallgatók száma el­érte a két és félmilliót, ör­vendetesen fejlődtek az is- meretterjesztós új, magasabb formái, az úgynevezett mun­kás-, tsz-, szülő- és ifjúsági akadémiák. A művelődési otthonokban ugyancsak elter­jedtek az ismeretterjesztő szakkörök. A fővárosban 60, a vidéki városokban 314, a községekben pedig 2780 is­meretterjesztő szakkör mű­ködött, s ezekben. munkálko­dók száma elérte a 74 000-et. A tanácsi kultúrotthonok 1698 kiállítást rendeztek. A kiállítások és a múzeumok látogatóinak száma megha­ladta a hárommilliót. Egy év alatt a művelődési intézményeikben 29 275 alka­lommal vetítettek filmeket, amelyeket 3 451 000-en néztek meg. A VIII. Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére indított if­júsági kulturális szemlén 8996 művészeti csoport, 163 ezer fiatal vett részt. (MTI) a géppel, felmentem a part­ra... A hajóállomásnál volt ez, a víz egészen a partot verte. És akkor láttam, az egyik gyerek beleesett a víz­be, sodródott, utánaugrottam és kihúztam. — Nehéz volt? — Amikor másodszor me­rült el, a keze fennmaradt. Azt elkaptam. — Félt? — A gyerek? — Igen. — Az nem. A csúzlija eseti a vízbe, azután csúszott bele. Amikor kivittem, mégegy- szer meg akarta próbálni a csúzlimentést. — És maga félt? ‘— Nem féltem. — Cseppet sem? — Akkor cseppett sem, eszembe sem jutott. A tár­sam mondta, tudok úszni, menjek utána, de akkor már ugrottam is. Természetesen... Erre a szóra felkaptam a fejem... Természetesen? Any- nyian írtak már hősökről és oly sokan fejtegették a hő­siesség lélektanát. Újat nem mondhatok már ebben. De valamit én is megéreztem e szó nyomán: természetesen... Árad a Tisza, a félelmetes víztömeg magával ragad egy kisfiút, ő ezt látja és termé­szetes, hogy utánaugrik, ter­mészetes, hogy nem tölt időt vetkőzéssel, természetes, hogy kockára teszi életét. Mert természetes, hogy meg kell mentenie a bajbajutottat. Sz. I. Silózási bemutató Surjánban Pénteken a Surjáni Állami Gazdaságban rendezik meg a nagy ■ törökszentmiklósi járás termelőszövetkezeteinek, me­zőgazdasági üzemeinek siló­zási bemutatóját. A járási pártbizottság, a járási tanács és a Hazafias Népfront járási elnöksége szervezésében sor- rakerülő silózási bemutatót reggel nyolckor kezdik a volt tangazdaság központjában-. Tíz nappal korábban A jászjákóhalmi Petőfi Termelőszövetkezet vállalta, hogy augusztus 20-ra eleget tesz állam iránti kötelezett­ségének. Ezt a határidőt tíz nappal megrövidítették, s augusztus 10-én teljesítették ígéretüket. 270 mázsa szerző­dött és 1410 mázsa adóbúzát adtak be. A termelőszövet­kezet tagjai nem munkaegy­ség arányában, hanem szük­séglet szerint kapnak ke­nyérgabonát. Sápi Istvánné Jászjákóhalma Háromszázhúsz szak­munkás szerződött le eddig atsz-ekben Már csak augusztus 20-ig lehet szerződni Második éve szerződtetnek a termelőszövetkezetek me­zőgazdasági tanulókat. Ta­valy, s az idén is 320 tanuló kötött szerződést. A növény- termesztés és állattenyésztés minden ágából, 21 szakmá­ból választhatnak a tanulók. Néhány járás, város terü­letén szép eredményeket ér­tek el. A kunszentmártoni járásban 50, a szolnoki és törökszentmiklósi járásban 48, Török szentmi ki ós váro­sában pedig 38 tanulót szer­ződtettek. Ezeken a helye­ken fontosnak tartják a szakmunkásképzést, azonban ugyanezt nem lehet elmon­dani — Kisújszállás kivéte­lével — - a régebbi termelő­szövetkezeti városokról. Me­zőtúron három, Karcagon hét, Túrkevén mindössze ti­zenhárom tanulót szerződ­tettek. A járások között a tiszafüredi a sereghajtó, ahol hat tanulóval kötöttek szer­ződést. A járási és termelőszövet­kezeti vezetők gyakran ar­ról panaszkodnak, hogy a fiatalok elmennek a szövet­kezetből, a jó gyakorlati gazdák pedig kiöregszenek. Az utánpótlást a mezőgaz­dasági tanulók szerződteté­sével lehetne biztosítani, csak foglalkozni is kellene ezzel. Még van néhány nap a szerződések lezárásáig. A tsz vezetői beszélgessenek a fiatalokkal, a szülőkkel és kössék meg a szerződéseket, hogy ősszel már .iskolába kerülhessenek b mezőgazda- sági tanulók és három év múlva szakemberként dol­gozhassanak a' termelőszövet­kezetekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom