Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-12 / 188. szám
1962. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Dunaújvárosi képek Két közepesből egy kiváló Az ország legmodernebb, 32 tantermes iskoláját Császár Ildikó építőművész tervezte. A korszerű épületben két tornaterem, kis csillagvizsgáló és ezer személy ellátására szolgáló konyhát építettek Harmadszor bontott virágot egy öreg akác Szolnokon Érdekes természeti jelenséget figyeltek meg a napokban a szolnoki temetőben. Mintegy két hete másodszor, most pedig harmadszor bontott virágot egy öreg akác. A nyári nagy kánikulában a fa csaknem teljesen eltikkadt, s a harmadszori virág egy új hajtásán, egy új ágon nyílt ki. Az öregek véleménye szerint ez a virágzás hosszú, szép őszt Ígér. Szedik a másodvetésű borsót Vezsenyen Modern, nyolcemeletes épületek a város széIP»1 A napokban Tiszaderzsen, a Kossuth Tsz-ben jártunk, — az idén először. Nem verik dobra eredményeiket, pedig kiválóak azok. Ez év elején KOSSUTH NÉVEN LÉPETT HÁZASSÁGRA a Tisza menti falucska két szövetkezete: az Üj Barázda és a Szabadság. Az előbbi 37, az utóbbi 24 forintos munkaegységemként! részesedéssel zárta a múlt évet. Tehát mindkettő a közepes gazdaságok közé tartozott. Hét hónap nem nagy idő. különösen a mezőgazdaságban nem, ahol év végén mérhetőek a gazdálkodás eredményei. Következtetni azonban már most is lehet, látni, hogy mi várható. A 3500 holdas szövetkezetben még javában csépelnek. Csupán búzából ezer holdat meghaladó mennyiséget kellett betakarítaniok. Termésük jobb lett, mint erre számítottak. A San Pastore 16,5, a Bezosztája 4-es 14,5 mázsát ad holdanként. — Első az állam — mondja Fótos Sándor elnök. — Eddig 56 vagon búzát szállítottunk el. Negyven vagonra szerződtünk, 37 már ebis a raktárban van. Néhány mázsával többet adunk a tervezettnél. Andrási János főagronó- mus a fajtakísérleti parcellákról tájékoztat. — Veréb István üzemgazdász irányítja az ötholdas búzakísérleti parcellák munkálatait. Ezt a Földművelés- ügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szervezési Intézet Tájkutatási és Nagyüzemi Kísérleti osztályának megbízásából végezzük. A parA vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezet gazdái a korai termények betakarítása után az idén először vetettek másodnövényként borsót ötven holdon az aszályos időjárás ellenére is másfél hónap alatt beérett az értékes növény és most augusztusban ismét zöldborsót szállítanak a piacra, valamint a nagykőrösi konzervgyárnak. A zöldborsót a hüvelytől saját üzemükben tisztítják meg és egy-egy hold terméséből hat—hét mázsát fejtenek ki. Az előrelátó gazdálkodás eredményeként a vezsenyi gazdák a másodvetésből csaknem kétszázöven- ezer forint bevételhez jutnak. Ugyanakkor a közös állatállomány részére a hüvelyből és borsó szárából értékes, fehérjedús silótakarmányt készítenek. cellák érdekes eredményt hoztak. A TERV ÉS A VÁLLALÁS A tiszaderzsi szövetkezeti gazdák a pártkongresszus tiszteletére 1,2 millió forinttal akarják túlteljesíteni áruértékesítési tervüket. Pedig az eredeti sem volt alacsony, közel járt a 7,5 millióhoz. — Vállalásunkat tartani, sőt tetőzni tudjuk — mondja Szabó Pál párttitkár. — Tervünket legalább másfél millió fori^tal túlteljesítjük. Jelenleg a? évi terv 40 százalékánál tartunk. Vajon mire alapozzák a tiszaderzsi vezetők optimizmusukat? A tényekre, eddigi eredményekre, a jó terméskilátásokra és nem utolsó sorban a tagság szorgalmára. A Kossuth Tsz gazdái már túl vannak az árpa cséplé- sén. Kétszáznyolcvan hold őszi árpájuk 19 mázsával fizetett, a 80 hold tavaszi pedig 17,40 mázsát adott. Túlteljesítették a tervezettet és a kongresszusi vállalásukat is. Befejezéshez közeledik a fajtaborsó szállítása is Tiszaderzsen. Mintegy 24,5 vagon exportminőségű vetőmagot adnak át a termeltető vállalatnak. A borsó szintén kiváló termést hozott és többet tudnak szállítani, mint gondolták. A tsz 330 Jioldon termel közös kukoricát és 150 holdon cukorrépát. Kukoricájukról 28 mázsás (májusi morzsoltban), cukorrépájukból 230—240 mázsát várnak. Száznyolcvan hold lucernájukról 250—300 mázsa magra számítanak. — Hogyan sikerült ezt elérni? A vezetők így válaszolnak: — Öntözéssel. Ötszáztíz helyett 600 holdon árasztunk és permetezünk. Az öntözőgépek mindig nyújtott, vagy kettős műszakban üzemelnek. IGAZUK VAN A DERZSIEKNEK — És az állattenyésztés? — Azzal sincs baj — válaszol a főagronómus. — Negyven bikánk már a jövő évi átadásra hízik. Sertésből együtt var. az első félévi hízónak való. A megerősödött Kossuth Tsz-ben 13 forint előleget osztottak munkaegységenként, s év végére 31,17 forint helyett 40 forint lesz a tagok részesedése. A tiszaderzsdek eredményeit hallva bárki mondhatja: jók az adottságaik. Ez igaz. De az adottságokat csak okos, tervszerű gazdálkodással lehet kihasználni. Igazuk van a tiszaderzsi vezetőknek: nem lehet mindent az időjárásra fogni. — máthé — Jelentkezés meghosszabbítása A Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (Hmvh, Lenin u. 15.) az állattenyésztési szak nappali tagozatára a jelentkezés határidejét aug. 14-ig meghosszabbította. Jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik eredményes érettségi vagy képesítő vizsgát tettek. Részletes tájékoztatást, valamint a jelentkezési lapot az érdeklődőknek az iskola megküldi. Százméteres szállítószalag épült a martfűi téglagyárban. Korszerű szekrényes adagolóról kerül rá az agyag Gondolatok és tanulságok a cibakházi per után Pénteki lapszámunkban megírtuk, hogy „Elítélték a cibakházi Vörös Csillag Tsz vagyonának herdálóit.” A bűnper első szakaszára ezzel pontot tett a kunszentmártoni járásbíróság. Tavaly ősszel megírták szerkesztőségünknek, hogy szomorú állapotok uralkodtak el a tsz-ben. Ezzel egyidejűleg hasonló tartalmú leveleket tett le a postás más szervek — közöttük a rendőrség — asztalára. Az írásokban foglalt, a közös gazdaság, a közös ügy védelmére szánt állítások valónak bizonyultak. S a figyelmeztetések igazsága egyben választ adott arra a nagyon sokakat érdeklő — és anyagilag érintő — kérdésre: — Miért nem boldogul az utóbbi esztendőkben a cibakházi Vörös Csillag Tsz tagsága? A bíróság szakértőkből álló bizottságot hallgatott meg a termelőszövetkezet személyi, természeti adottságairól. A szakértői vélemény megállapította, hogy e tsz egyike megyénk legjobb talajú közös gazdaságainak. Területének majdnem harmada könnyen öntözhető; ahhoz pedig, hogy minden feladatot jól s jókor végezhessenek el, elegendő munkáskéz áll rendelkezésre. Mind e mellett közismert a cibaki gazdák hozzáértése, szorgalma. Tudják — s tudták — ezt a legközelebbről érintettek is; ezért méltán keserítette őket, hogy a nagy reményekre jogosító termelőszövetkezet 1959-ben csak 21, 1960- ban 25,20, tavaly meg éppen csupán 17,40 forintot érő munkaegységet osztott. Ahhoz, hogy a cibakházi eseményekről, a volt vezetőkről, különösen pedig László János elnök szerepéről átfogó képet alkothassunk, gondolatban vissza kell szállnunk néhány esztendőt. László 1950-ben lett a cibakházi Vörös Csillag Tsz elnöke. A mainál lényegesen kisebb — szőlővel sem bíró — közös gazdaság élén Jól helytállt, elhivatott vezetőnek bizonyult. A fejlődést követően azonban mindinkább bebizonyosodott, hogy a megnövekedett tsz ügyeinek kézbentartására László tudása már kevés. Jóllehet, maga sem vette észre, hogy helyébe más. nagyobb tudású, erősebb akaratú elnök kellene. Látni látta a volt elnök, hogy a termelőszövetkezet kocsija akadozik. A bajok orvoslására abban keresett írt, hogy az „összeköttetések megszilárdítására” törekedett. Főagronómusával egyetértésben úgy osztogatott a közös vagyonból terményt, italt, mint hajdan — nagylelkű- ségi rohamában — egy-egy földesúr a magáéból... Eféle jogosulatlan és idejétmúlt gavallériával engedélyezte, hogy egyik gyárunk anyag- beszerzője ellenérték nélkül burgonyát, több községi és járási tanácsi munkavállaló bort, egyik gépállomásunk igazgatója mázsaszám kukoricát kapjon. Tudták-e ezt a gazdák?... Persze, hogy tudták, hiszen sem László János elnök, sem Görög János főagronómus, sem Öllé Sándor üzemegységvezető nem a maga hátán hordta el törvénytelenül a kukoricát, ocsút, szénát — hanem nekik adott utasítást az elszállításra. De miért nem emelték fel előbb tiltakozó szavukat? Hol volt, mit tett az ellenőrző bizottság, melynek alapszabály adta joga — és kötelessége — a gazdálkodás menetének figyelemmel kísérése, a közös vagyon örökkön nyílt szemű őrzése?... Bizonyos mértékig ezeknek az embereknek az óvatoskodását meg lehet értenünk. Ök nem csak azt látták, hogy a borpincében úgy „könyvelnek”, hogy a teli korsóval távozók nevét felírják a falra, s mikor már földigérő a lista — lemeszelik az egészet. Látták azt is, hogy a községi tanács vb néhány vezetője milyen szoros jóbarátságot ápol a vezetőkkel; így könnyen estek abba a tévedésbe, hogy „a vezetőségnek az isten is barátja/.” Nem tudhatták azt, hogy a vezetők minél magasabb fórumhoz fordulnak útmutatásért, anyagi támogatásért, annál inkább kapnak minden ellenszolgáltatás nélkül — törvényadta jogok alapján, elvtársi elhatározásból — segítséget a tsz részére. Sokukban él még a régi világ tapasztalata, és természetesnek tartják, ha valamit el akarnak érni, a kereket kenni kell. Mind a községi, mind a járási tanácsi vezetés részéről elmaradt az intelem; elmaradt a pártszervezet részéről a szigorú figyelmeztetés. Ez az oka, hogy a volt elnök talán nem is érzett különös lelkiismeret- furdalást akkor, midőn 1957- ben a közösből vitetett saját háza építéséhez még ezer forintot sem érő terméskövet. A követ cement, a cementet a magánház udvarát díszítő, nyalábnyi rózsatő követte. . . S mit szólt mindehhez az elnökkel szükségszerűen szoros együttműködésben dolgozó főagronómus, Görög János?... • ö messzi földről került Cibakházára. Jószándékú, megyénk mezőgazdaságának fejlődését szívükön viselő emberek sokat jártak, fáradoztak azért, hogy a közös gazdaságba valóban nagyképességű főagronómus jusson. Sajnos, ezek az elvtársak megfeledkeztek arról, hogy az ember értékét nem egyedül tudása, munkája szabja meg, de jellembeli adottságai is. Ezért elmulasztották, hogy Görög előbbi munkahelyein kellő körültekintéssel érdeklődjenek korábbi magatartása felől. Ha másként járnak el, megtudják: Görög állhatatlan jellemű, kapzsi, ugyanakkor ravasz és áskálódó természetű... S megtudják, értésére adhatják az elnöknek, hogy az új főagronómussal szemben mihez célszerű tartania magát. Mint már tudjuk, nem így történt. Igaz, Görög tudása hozzásegítette a szövetkezetét, hogy egyes termelvé- nyeivel érmeket hozzon el Erfurtból a nemzetközi kiállításról. Ez a haszon azonban eltörpül a kár mellett. melyet a felelőtlen főagronómus okozott. A bíróság ítéletében kereken hatvanezer forintos kárt említ mindössze. Könnyű belátni, mennyivel nagyobb az a kár, mely azzal keletkezett, hogy a tsz lényegesen kevesebbet termelt annál, mint termelhetett volna. Ez a veszteség — úgy véljük — intelmül szolgálhat mind a cibakházi Vörös Csillag Tsz, mind valamennyi olyan tsz gazdáinak, kiknek portáján a szövetkezeti demokrácia inkább csak papírra rögzített elv, mint eleven gyakorlat. Tanulságos lehet a cibakház! eseménysorozat a termelőszövetkezeti vezetők számára is. A kezükbe adott hatalommal, a beléjük helyezett bizalommal visszaélni nemcsak rút dolog, — de veszélyes is. Az önkény, a kiskirálykodás, kisebb szabálytalanságok elnézése könnyein vezethet törvénybe ütköző cselekmények elkövetéséhez. Legalább ilyen mértékben kívánatos tanulságosnak lenni a cibakházi pernek adott esetben a községi, illetve a járási vezetők részére. Senki nem látja kárát annak, ha közöttük és a szövetkezeti gazdák, vagy éppen vezetőségi emberek között a hivatalos érintkezésen túl őszinte, baráti kapcsolat alakul ki. Az apró ajándékok elfogadását, egy-két koccintást azonban hamar követheti a jelentősebb értékek elfogadása, a közvélemény által méltán elítélt elvtelen kapcsolat — mindezeket pedig (akár legutóbb) törvénykezés, szigorú bírói figyelmeztetés; megszégye- nülés.
