Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

1*Í2. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hőguta — napszúrás Ismeretes, hogy a tanulsá­gosan erős napsütés rosszul- létet idézhet elő. A szerve­zet hőszabályozó rendszere csak bizonyos határig képes védekezni a melegártalom ellen. Ezen a ponton túl hő­guta lép fel, a beteg elveszti eszméletét, légzése kihagy, érverése szapora lesz. Ha ilyenkor a beteg nem kerül gyorsan hűvös helyre, akkor a hőguta végzetes következ­ményeket vonhat maga után. Napszúrás akkor követke­zik be, ha a napsugár köz­vetlenül a fejet éri. A nap­szúrás tünetei az esetek több­ségében csak néhány órával a sugárhatás után követke­zik be. A beteg ilyenkor fej­fájásról, szédülésről panasz­kodik, lábai elgyengülnek, szeme káprázik, füle zúg és súlyosabb esetben eszméle­tét is elvesztheti. A napszúrásban szenvedő beteg ruháját oldjuk meg, és vigyük őt hűvös környe­zetbe. Kerüljük a hirtelen erős lehűlést és a sérült hosszas szállítását, mert a tapasztalat szerint ezek ront­ • ják az állapotot. A fejre te­gyünk gyakran cserélt hideg borogatást. Az eszméletzavar lehetősége miatt a napszú- rásban szenvedőt egy perc­re sem hagyjuk magára, mert önmagában vagy kör­nyezetében könnyen kárt te­het. A tiszta tudatú beteg­nek adjunk bőségesen lan­gyos italokat, eszméletlen ál­lapotban az itatás tilos, mert félrenyelés következtében a folyadék a légutakba kerül­het és fulladást idézhet elő. A legfontosabb az, hogy mi­nél előbb szerezzünk orvost. • A napszúrást valószínűleg nemcsak a napfény hősugarai idézik elő, hanem létrejöt­tében szerepet játszanak egyéb sugárfajták is, ame­lyek főleg vegyi hatásokat fejtenek ki a szervezetben. Ebből következik az, hogy víz közelében, vagy magas hegyvidéken, ahol az erős, úgynevezett „ibolyántúli” su­gárzás mellett a napsugár hőhatása kevésbé érvényesül, fokozott gondot kell fordí­tani a fej védelmére. NYÁR! ESTÉRE Eperszemes terítő Fiatal nőknek csinos vise­let mindkét bemutatott mo­Első sor: 8 láncszemből gyűrű. Második sor: 1 kétráhajtásos pálca és 2 láncszem váltakozik tizenkétszer. Az egész térítőn mák kétráhajtásos pálcákkal • ózunk, ezért a ráhajtások •v/ámát a továbbiakban csak ott Közöljük, ahol eltérés van. Harmadik sor: Minden pálca ■'ölé' 1, minden láncívbe 3 pálca kerül. Negyedik sor: 1 pálca és 3 láncszem váltakozik minden harmadik pálcába öltve. Ötödik sor: Azonos a harma­dik sorral. Hatodik sor: Q Iá eszem és l rövid pálca ismétlődik körbe minden harmadik pálcára öltve. A sort 3 láncszem után i of?vrá- haitásos pálcával fejezzük be. Hetedik—tizenegyedik sor: — Azonosak az előző sorral. Tizenkettedik sor? 6 láncszem 'án a második ívbe 3 pálca, 2 neszem és 3 pálca kerül: 6 láncszemet 1 rövidpálcával a ne­gyedik ívbe öltünk, majd ismét­lőnk A sort 2 láncszem után 1 pálcával fejezzük be. Tizenharmadik sor: 6 láncsze­met 1 rövidpálcával a hatlánc­szemes ív közepébe öltünk, 6 láncszem után 3 pálca. 2 lánc­szem és 3 pálca kerül az előző sor hasonló pálcacsoportjai fölé, majd ismét 6 láncszemet 1 rö­vidpálcával a hatláncszemes ív­be Öltünk. A sort 1 négyráhajtá- sos pálcával fejezzük be. Tizennegyedik sor: 4 láncszem után (ez képezi a sor végén az utolsó pálcacsoport harmadik pálcáját) x 10 láncszemet 1 rö­vidpálcával a középső hatlánc­szemes ívbe Öltünk. 10 láncszem után 3 pálca, 2 láncszem és 3 pálca következik, majt x-tól is­métlőnk. Tizenötödik sor: 4 láncszem után x 10'láncszem, 3 pálca, 2 láncszem. 1 pálca, 5 láncszem, 1 pálca, 2 láncszem és 3 pálca kö- I vetkezik a kép szerinti elrende­zésben. Utána x-tól ismétlőnk. Tizenhatodik sor: 4 láncszem után x 4 láncszem, 3 pálca, 2 láncszem, 12 pálca — az ötlanc- szemes ívbe hurkolva — 2 lánc­szem és 3 pálca következik x 1- tól ismétlőnk. Tizenhetedik sor: azonos az előzővel, de a levelek között a sormagasítás után 4 helyett csak 1 láncszemet horgolunk és a ti- zenk éttagú pálcacsoport pálcái közzé is 1—1 láncszem kerül. Tizennyolcadik sor: Hamispál­cával a leveleket összekötő lánc­szembe öltünk, x 3 pálca és 6 láncszem után — 7 láncszem és I rövidpálca váltakozásával — II ívet horgolunk. 6 láncszem és 3 pálca után x-tól ismétlünk. Tizenkilencedik sor: azonos az előzővel. A hétláncszemes ívek száma itt és a további sorokban 1—1-gyel csökken és 1 láncszem­mel ívelünk át. Huszadik—huszonkettedik sor: azonosak az előzővel, de 2 levél között 2, 5, majd 10 láncszemmel ívelünk át. Huszonharmadik sor: Mint az előző sorok, de 2 levél között 7 láncszem, i rövidpálca és 7 lánc­szem készül. Huszonnegyedik __ huszonki­le ncedlk sor: azonos az előzővel, de az ívek száma soronként 1- gyel nő. Harmincadik sor: 2 háromtagú oálcacsoport és 9 hétláncszemes ív Ismétlődik körbe. Harmincegyedik sor: 6 egy­szerre befejezett nálca és in h^t- láncszemcs ív váltakozásából áll. Harminckettedik sor: tízlánc­szem es íveket horgolunk. Átmé­rő 80-as fonalból kb. 23 cm. SPÉKELT FEHÉRPECSENYE 75 dkg fehérpecsényét ve­szünk. A húst jól megtisztít­juk, mély lyukakat vágunk bele és azokba füstöltszalon­na szeleteket, sárgarépasze­leteket és ecetes uborkasze­leteket dugunk. Miután jó dúsan megtűzdeltük, spárgá­val átkötjük, hogy ki ne essenek ezek a szeletek. Sü­tés előtt megsózzuk és törött borssal dörzsöljük be. Bő zsíron pároljuk jó puhára, mindig kevés víz hozzáadá­sával. Ha kihűlt, vékony sze­letekre vágva fogyasztjuk. MAKARÓNIPASTÉTOM 15 dkg baromfizsírból. ?0 dgk liszttel leveles vajastész­tát készítünk. Kibélelünk vele egy kuglófformát úgy, hogy végül az aljára is jus­son a tésztából ráhajtásra. Negyven dkg eltört makaró­nit sósvízben puhára főzünk, leszűrjük és zsírban megfor­gatjuk. Hozzákeverünk 30 dkg darált sonkát. Ezzel töltjük meg a formát, köz­ben tejföllel öntözzük. Ha deliünk. Az egyik nylon csipke fel­sőrésszel és selyemripsz szok­nyával készült. A másik — a kosztüm — anyag szintén selyemripsz. A blúz a szoknyától elütő színből készült. Jó tudni Tojássárgája. Maradék to­jássárgáját egy napig eltart­hatunk, ha hideg vizet en­gedünk rá, lefödjük és hű­vös helyen tartjuk. Haszná­lat előtt a vizet le kell róla önteni. * Üvegpoharakat, ha egy­másba szorultak, szétválaszt­hatjuk, ha a felsőt megtölt­jük hideg vízzel, az alsót pedig melegbe állítjuk. * A zseblámpaelem élettar­tamát meghosszabbíthatjuk. Ha már gyengül a fénye, kivesszük a lámpából és lan­gyos sütőbe tesszük. Olyan hosszú ideig ugyan, mint az új, már nem ég, de az el­járást többször meg lehet is­mételni. megtelt a forma, beborítjuk és megsütjük. HIDEG KAKAÓPUDING Egy liter tejet elfelezünk. Felébe elkeverünk 5 púpo­zott evőkanál cukrot, 5 la­pos evőkanál lisztet és 5 ká­véskanál jó kakaót. A másik fél liter tejet feltesszük forr­ni és ha forr, belefőzzük a kakaós tejet. Keverés mel­lett sűrűre főzzük, langyo­san, hideg vízzel kiöblített formába töltjük és hidegre állítjuk. Tálalásnál kiborít­juk és tejszínhabot, vagy vaníliakrémet adunk hozzá. PORHANYÓS ÉDES KENYÉR Keverjünk habosra 14 dkg cukrot, 10 dkg vajat és 4 tojássárgáját. Hozzáadjuk 2 citrom levét, 1 egésznek le­reszelt héját, végül felváltva 20 dkg lisztet és 4 tojás hab­ját. Egészen könnyedén 5 dkg eldarabolt diót vegyít­sünk bele. Vajazott és lisz­tezett püspökkenyérf ormában sütjük. Kézápolás A munkával járó szennyeződés, a mosó- és takarító- 'zerek szárító hatása legjobban a kezünket teheti tönkre. 4 száraz, berepedezett kézre mélyen beleivódik a piszok. .4 kézápolásra tehát, amely vagyon sokat elárul a házi­asszony tisztaságszeretetéből is, mindig fordítsunk gon­dot. Munjca után napközben is, de különösen este lefek­vés előtt, meleg vízben szappannal mossuk tisztára a kezünket és még nedvesen alaposan dörzsöljük be vala­milyen finomító kenőccsel. Igen jó erre a célra a Kalo- derma gelée, de glicerin, citromlé és víz egyenlő keveré­kéből házilag is készíthetünk hatásos kézápoláséért. A hidegtől megduzzadt, kivörösödött kezünket pedig, amely még kellemetlen fájdalmat is okoz, fagykenőccsel kezel­jük. Enyhíthetjük a megvörösödött, duzzadt kéz fájdal­mát azzal is, ha néhány percen át váltogatva hideg és meleg vízbe nyomkodjuk. MIT FŐZZÜNK s Mi a neved, ldcsifiam? — Kovács Laci a nevem! Iskolába jársz-e, mondd csak? — Járok bizony rendesen! Hogy hívják a tanítódat? — Áztat Sári néninek! Nem aztat, csak azt is elég! — Akkor minek kérdi meg? Elsős voltál tavaly ugye? — Az ám, egész éven át! És az idén hogy tanulsz majd? — Ne kérdezzen már tovább... Tán megbuktál, kicsi fiam? — Dehogy buktam, éppen én?! Akkor mi baj, mondd csak bátran! — Hosszú már a költemény!... A szamaras ember V1 lt valahol messzeföldön, hét tengeren, hét he­gyen túl — vagy tán itt a szomszéd faluban? — egy bugyuta ember. Jóravaló volt különben, dolgos is, csak az eszét hordta hátul, ott, ahol más a csizmája sarkát. No, szenvedett is emiatt elepet, csépelte a felesége mindig, hogy így, meg úgy, mért olyan élhetetlen. Volt egy szamara ennek az embernek. De nem ám olyan szamár, mint a többi! Nem volt az csökönyös, ha­nem szelíd, kezes jószág. Ha gazdája elindult vele, nem kellett nógatni, rángatni, ment magától, szépen. Elől az ember, karján a kötőfék egyik vége, a másik meg a szamár fején. Egyszer is, amint így ballag, utoléri két tolvaj. Azt mondja az egyik: — Mit adsz, te, ha ello­pom ezt a szamarat? — Most, fényes nappal? — Most, méghozzá itt az úton. Nem veszi észre ez a bugyuta. Azzal már lép is a sza­márhoz, leveszi fejéről a kö­tőféket és ráteszi a maga fejére, s megy az ember után tovább. A komájának meg int: forduljon vissza a szamárral, azán várjon rá. Az ember nem vett észre semmit. Ballag csendesen hazafelé. Hanem egyszeresük megfeszül a kötél. Fordul hátra, hogy mi van ezzel a szamárral, hát majd kővé vált, úgy megijedt, úgy cso­dálkozott. — Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? — Én a te szamarad. Ezt azért mégse hitte, any- nyira nem volt oktondi. De amikor a tolvaj elmesélte hogy elátkozták egyszer, met gyermekkorában, mert ross: volt, s akkor vált szarnám ■ ekkor már nem kételke dett az ember. — Ügy látszik, éppen most telt le rólam az átok. Hitt a tolvajnak, és mert jó ember volt, megszánta, s levette fejéről a kötőféket. — Eredj békivel, viseld jól magad, nehogy mégegyszer szamárrá váljál. Azzal indult haza, karján az üres kötőfékkel. Kérdi otthon a felesége nagy mér­gesen: — Hát a szamár? S meséli az ember, hogy járt, mint járt, de bizony még végére se ért a mon- dókájának, rákezai ám az asszony is a magáét. Zavar­ta, hogy kerítse elő a sza­marat, addig haza se jöjjön. 4| egy az ember, baktat nagy szomorúan a po­ros úton. Hát egyszercsak beér a vásár kellős középé­be. Mert éppen vásár volt a faluban. Odaér, nézelődik, s meglátja a szamarát. Egy kupec már éppen indult ve­le haza, annak adták el o tolvajok. Meglátja, odamegy hozzá és rákiabál nagy mér­gesen: — Látod, te gazember, megint valami rosszat tettél. Elátkoztak és újra szamárrá változtál. Vigyen el, aki akar, de nekem nem kellesz többet. Azzal hazament, s hogy mit kapott otthon, könnyen kitalálhatjátok. (Mezőségi népmese.) KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Divatját múlja. 4. V. U. 5. Du mas-regény és a belőle készült film női főszerep­lője. 7. Ilyen lap is van. 9. Adél — Ady-san. 10. Indulatszó. 12. Becézett női név 13. Nem érdes a felülete. 14. Névelő. 15. Hegy­csúcs. 18. Latin kötőszó. — 19.00: A lárma, zaj. 20. Farkas Tamás. 21. Szomjat oltani. Függőleges: l. Felújított ma­gyar film címe (névelővel). 2. D-vel az elején újabb magyar film. 3. Egy másik felújított fil­münk (utolsó előtti kockában kettősbetü!) 6. Folyadék. 7. Női név. 8. Kerek szám. 10. Mutató- szó. 11. Ez is szám. 16. Ront — keverve. 17. Tábor részel Megfejtésül küldjétek be a függőleges l-est és 3-ast. Bekül­dési határidő: augusztus 15. Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Tisza menti Vegyiművek. Könyvjutalmat ka­pott: Garami Márta. Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.; /r&—— -I __ Sa s Ervin : Beszélcretés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom