Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

1862. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NEPLAr 3 Pénteken érkezik a magyar YIT küldöttség A VIII. VIT fesztiválon résztvevő magyar küldöttség tagjai Helsinkiből különvo- nattal elindultak Budapestre. A magyar fiatalok a mint­egy kétezer kilométeres utat a Szovjetunión keresztül te­szik meg. Útközben — eleget tesznek a Komszomol Köz­ponti Bizottsága meghívásá­nak — egy napot a szovjet fővárosban töltenek. Megte­kintik Moszkva nevezetessé­geit, majd folytatják útjukat hazafelé. A különvonat uta­sait pénteken 10 óra 35 perc­kor a Keleti-pályaudvaron ünnepélyesen fogadják. Együtt érkezik a küldöttek­kel az a turistacsoport, amely az Expressz Ifjúsági és Diák­utaztatási Iroda szervezésé­ben vett részt a VIII. Világ- ifjúsági Találkozón. (MTI) AMIKOR A SURJÁNI ÁLLAMI GAZDASÁG DOL­GOZÓI Őszibarackot telepítettek a fegy­VERNEKI HATÁRBA, A KÖRNYÉKBELIEK SOKSZOR GÚNYOLÓDTAK: KÁR A MUNKÁÉRT, ÜGYIS KI­PUSZTUL. TUDVALEVŐ, HOGY AZ ŐSZIBARACK MÉSZIGÉNYES. EZÉRT A GAZDASÁG DOLGOZÓI MÁR A TELEPÍTÉSKOR 150 MÁZSA MESZET KEVER­TEK A TALAJBA, S ELŐRE KISZÁMOLTÁK, HOGY NÉGY-ÖT ÉVENKÉNT HASONLÓ MÉSZ AD AGGAL EZEN A VIDÉKEN IS TERMELHETŐ AZ ÍZLETES GYÜMÖLCS. A GAZDASÁG SZÁMÍTÁSÁNAK HELYESSÉGÉT A TÉNYEK IGAZOLJÁK. HARMADÉVES BARACKO­SUK JÓ TERMÉST HOZOTT. Anyagi ösztönzés Szémann Ferencné és Pelyka Julianna nagy gonddal sze­di a szépen kifejlett gyümölcsöt. Elkísértem a járási titkárt Társadalmunkban mindinkább jellemzővé vá­lik, hogy az emberek öntu­datosan, teljes odaadással végzik munkájukat. Emel­lett a szocialista társadalom­ban az anyagi ösztönzésnek is nagy a jelentősége. A me­zőgazdaságban a termelőszö­vetkezetek, valamint az álla­mi gazdaságok elismerésre méltó eredményeiben is je­lentős szerepük van az anya­gi ösztönzőknek, a munka szerinti bérezésnek, a külön­böző prémiumrendszerek al­kalmazásának. Akadnak azonban kételke­dők, akik az anyagi ösztön zők szerepét és jelentőségét kisebbíteni igyekeznek az ál­lami gazdaságokban. Az ilyen nézetek helytelenségét szeret­ném bizonyítani a Csorbái Állami Gazdaság tehenésze­tének példáján. A gazdaság összterülete: 4324 hold. 1961-ben az egy hold redukált szántóra eső halmozott ' termelési érték 7825 forint, az értékesítési árbevétel pedig 3638 forint volt. A gazdaság eredményei az utóbbi években jelentősen javultak és- 1961 végén a ter­melés mennyiségi és gazda­Öcsödi jegyzetek Karsai Mihályt, a Kun­szentmártoni Járási Párt- bizottság titkárát azzal a szándékkal kerestem fel megkérem, hogy mondja el miként készülnek a járás­ban az MSZMP VIII. kong­resszusára. Tett egy javas­latot Azért megy Öcsödre ő is, hogy ezt megtudja. Kí­sérjem el — ajánlotta. AKI MEGTAGADTA A MUNKÁT A Szabadság Tsz irodájá­ban alig ülünk néhány per­cig, magas, fekete ember kopogtat be. Ungi Lajos, az elnökhelyettes rászól: vár­jon kint egy kicsit. A járási titkár azonban invitálja: jöj­jön csak, mondja el mit akar. Nem kell sok biz­tatás, Oltyán Sándor sertés- gondozó kifakad: —• Nem bánom, mondják rólam, hogy megtagadom a munkát, akkor se hajtom ki a hízónak valókat a borsó- tarlóra. Zsíros malacok már azok, ebben a forróságban csak tönkremennének, mert se víz, se szállás ott nekik. Vigyék a kicsiket, ha már annyira tartóztatni akarnak. Két éve is lehajtottak hat­százat és kettő jött vissza belőle. Ezeket még az idén le kellene adni. Így van a tervben. Alig enged szót másnak, s mihelyt Ungi annyit mond, hogy majd beszél az állatfelelősökkel, már megy is. A kilincset az egyik ma­jorgazdának adja át. Az se nyugodtabb Oltyánnál. OTT MONDJ LE, AHOL ELFOGADTAK — Légrádi Karcsi reggel ott akarta hagyni a tehené­szetet. Azt mondja, van tíz süldője, meg szerződött li­bája, kacsája, azokat kell reggelenként etetnie. Ott hagyja a tehenészetet el­megy a növénytermesztésbe. Mondtam neki, az nem úgy megy, 94 számosjószágot nem lehet csak úgy ott­hagyni. Mindennek van sorja, várd meg a közgyű­lést, ott mondj le, mert ott vállaltad el is. Míg a legközelebbi tsz-ig jutunk, Karsai elvtárs elso­rolja: nemrég itt a Szabad­ságban tartották a járási párt-végrehajtóbizottsági ülést. Az ottani elnök régóta kórházban van, s így sokan „kis elnökök” akartak lenni. Vagy úgy, hogy ők intézked­tek, vagy úgy, hogy senkire nem hallgattak. Amint Iá tóm, azért használ a bírá lat, amit akkor kaptak. A GYENGÉK A Zöld Mező Tsz-hez Földi elvtárssal, az elnökkel egyszerre érkezünk. — Hogy haladtok? — kér­dezi a titkár. — Ballagunk. S ennek a ballagásnak története van. Egy régebbi járási pártbizottsági ülésen szó volt a gyenge tsz-ekről. Földi elvtárs ott azt a szo­katlan segítséget kérte, hogy a Zöld Mező elől vegyék el a gyenge jelzőt. Megmutat­ják, rászolgálnak. Akkor so­kan csak mosolyogtak ezén, de azért ráhagyták, legyen meg a Földi akarata. Most?... A búza nem adta meg a tervezettet, csak 9—10 mázsa között termett hol­danként. De éppen az egyik építkezésen mesélte egy idő­sebb tsz-tag, hogy míg egyé­niek voltak, ez az átlag a legjobb termésnek is beil­lett. Tavaly 14 mázsát adott holdja, s aki a számokból olvasni tud, megérti, miért nem kell most senkit biz­tatni a munkára. De más egyébbel is lehet gazdálkodni. Tízezer helyett például huszonnégyezer ba­romfit nevelnek fel idén. Most építenek egy harminc férőhelyes sertésfiaztatót. Ciprus szigetének jogos örököse“ »» Dr. Aris Shevki de Lusig- nan londoni tüdőszakorvos kijelentette, hogy ő Ciprus szigetének jogos tulajdonosa. — Bizonyítékokat sorakoztat fel arra, hogy ősei 1192-től 1489-ig a sziget birtokosai voltak és királyként uralkod­tak ott. Az orvos 1 millió dollárt követel azért, hogy lemondjon a sziget tulajdon­jogáról. Különleges mikroszkóp A Szovjet Tudományos Akadémia Szilikátkémiai In­tézetében nagyhőmérsékletű kísérleti mikroszkópot szer­kesztettek. A műszer az ol­vadás, a kristályosodás és a nagy hőmérsékletek közepet­te végbemenő egyéb folya­matok megfigyelésére szol­gái. Augusztus 20-ra kész lesz. Sőt akkorra talán még az áprilisban kért építési en­gedély is megérkezik a já­rástól. AKIKRE RÁOLVASTAK A Kossuth Tsz-ben egy képaláírás kerül a kezünk­be. „A vaskapu-dülő 110 holdja mindig a község leg­rosszabb földje volt. Most mind megdigóztattuk. Ez a mi községünkben történelmi győzelemnek számít.” Az aláírás nem került ki a ké­pes faliújságra. Megírták, aztán mégis lemaradt. Hisz akkor annyi mindennek ezt a hangzatos aláírást kellene adni. Annak is például, hogy négy brigád versenyez a szocialista címért a tsz-ben. Amit ők csinálnak, azt nem is lehetne lefényképez­ni. Hogy lehetne például azt megörökíteni, hogy Cs. An­tal, a Szilágyi Lajos munka­csapatában már hónapok óta nem iszik, csak azt a stam­pedli pálinkát, amit mosta­nában a cséplőgépnél min­den reggel együtt fogyasz­tanak el. Vagy lehet-e ké­pekkel kifejezni azt, hogy szintén az ivászatért az egyik taggyűlésen az elnökhelyet­tesre is ráolvastak. Az hir- telenében lemondott. A párt­tagok akkor hazaküldtek. Gondolkodjék. Másnap, s azóta is hegyeket lehetne vele elhordatni, úgy bele­lendült a munkába. Az se mindennapi, amit Molnár Ferenc szocialista címért küzdő csapata tett. A tizenkét ember egymást váltva éijel-nappal dolgozott a kombájnok mellett. IDŐSEK MŰVÉSZETE Vigyáztak a munkaegység­re is. Tavaly még szénát, szalmát. trágyát mázsára hordták, kazlazták. Három­szor annyi munkaegységet felvett, mint most. Miért? Most mindent köbméterre raknak, hordanak. Tizenkét idős tsz-tag olyan borsó­szalma kazlakat csavarintott, hogy Zs. Varga István, a tsz elnöke is azt mondja: Ennél szabályosabbat rajzol­ni sem lehetne. A tagok többsége így dolgozik. Eddig minden évben kívülálló munkaerővel csépeltek el. Most saját maguk augusz­tus 8-ra befejezték a mun­kát. Hát lehetne minderről fényképeket készíteni? ...Búcsúzáskor a járási titkár azt kérdezte: Tudott-e valamit feljegyezni arról, hogyan készülünk a kong­resszusra? Itt a feljegyzés, közreadja Borsi Eszter A közszükségleti cikkek exportjával, importjával fog­lalkozó Konsumex Külkeres­kedelmi Vállalat vezetői az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a közeljövőben Indiából ágynemű vászon, kó­kuszszőnyeg, bőrtalpú' női- és férficipő érkezik. A tavasszal próbaképpen elsőízben sze­reztek be indiai sarut és miután a budapesti nők kö­rében igen nagy sikert ara­tott, újabb szállítmányt ren­deltek. Ugyancsak könnyű, divatos, női házicipőket, szandálokat rendelt a válla­lat Pakisztánból is. A házi­asszonyok számára újdonság lesz a kubai szintétikus mo­sópor.- A lakosság őszi áruel­látásához is hozzájárul a kül­kereskedelem. Vietnamból többféle kötöttholmi, fehér­nemű és tréningruha érke­zik. Az eddiginél jóval gaz­dagabb színválasztékban ke­rülnek üzleteinkbe a kínai teddy-beer anyagok. Részben ezévi, részben 1963. évi szál­lításra a Konsumex a leg­újabb típusú, modern formá­jú szovjet karórákból is ren­delt. Bővül a karcagi OVIT állomás Bővítik a Karcagi OVIT állomást. Képünkön a nagyfe­szültségű megszakító kapcsolókat leszedik a teherautóról. ságossági mutatói elérték az élüzem szintet. A gazdaság tehenésze­tétében már néhány éve azo­nos premizálási formát alkal­maznak. Ebben a dolgozók .és a gazdaság vezetői minden év elején megállapodnak. Nagyon lényeges, hogy a jól bevált formát alapjaiban ne változtassuk, mert a dolgo­zók szeretik, ismerik. Az évi tej termelési tervet a gazdaság vezetői istállók­ra. ott a dolgozók brigádve­zetőkkel standokra, illetve egyedekre bontják. A dolgo­zó egyéni te.rvén felül fejt tej 3 százalékának pénzérté­két prémiumként kapja. Az egész tehenészet tervének tel­jesítése után ez négy száza­lékra emelkedik. Szerepel a megállapodásban a takarmá- nyozók, a váltósok és az ál­lattenyésztés függetlenített vezetőinek premizálása is. Továbbá: minden negyedév­ben istállónként (három is­tálló van) 800 forintot oszta­nak ki a három legjobb te­henész között. Az első helye­zett 350 forintot kap, 250, il­letve 200 forint jár az utána következőknek. Emellett ne­gyedévenként 600 forint juta­lomban részesülnek azon is­tálló dolgozói, ahol legna­gyobb volt a rend, a tiszta­ság. Ezekből a jutalmakból azonban a dolgozók csak abban az esetben részesül­hetnek, ha tervüket időará­nyosan teljesítették. Aki a standját év közben igazolat­lanul elhagyja: prémiumban nem részesülhet. Mit eredményezett ez a módszer? A tehenészek mindannyian ismerik a gaz­daság tervét és saját tervü­ket, tudják, hogy mikor mennyi kifejt tej után jár három, illetve négy százaié* prémium. Igyekeznek az ál­latokat megfelelően gondoz­ni, figyelnek a takarmány mennyiségére és minőségére amit külön is premizálnál? Egyszóval: a dolgozók érde­keltek a jobb termelésben. >' mintegy 30 tehenész többsé ge hosszú évek óta dolgoz; k a tehenészetben. Természete sen nem egyedül az anyagi ösztönzők alkalmazása, ha­nem azzal együtt az embe­rekkel való foglalkozás, tö­rődés, valamint az állatok jó takarmányraása és a szak­szerű téhyésztői ■ munkf, együttes alkalmazása veze­tett oda, hogy a tejtermelés a következők szerint alakul?: átlagos Egy tehén önkölts. Ev tehén- évi term. Ft/lltex állom. liter 1959 320 3084 3.07 1960 374 3780 2,74 1961 380 3840 2,72 Az 1962. év első félévi tej­termelése tehenenként mint­egy 1900 liter lesz. Ezek az eredmények meg­győzően bizonyítják, hogy az anyagi érdekeltség elvének helyes és következetes alkal­mazása a mezőgazdaság álla­mi szektorában is szükséges és eredményes; Sári Mihály, a Szolnok megyei párt- bizottság munkatársa * Megjelent a Pártélet c. folyó­irat 1902. augusztusi számában. A UTÁSZ válasza A villanyszámla katekizmusa című írásunkra I Kubai mosópor, vietnami tréning­ruhák, indiai, pakisztáni cipők, új- tipusú szovjet karórák érkeznek az őszre gyasztó évenként hat alka­lommal — minden második hónapban — egy bizonyos összeget befizetne postacsek­ken az esedékes hónap bár­melyik napján. A pénzbesze dó egy évben csak egyszer keresné fel a fogyasztót, ami­kor az elhasznált évi villa­mosenergia fogyasztást a helyszínen leszámlázná, be­számítva a fizetett hat havi részletet, a különbözetet — ha több — a fogyasztó, ha a számlaérték kevesebb, a pénzbeszedő fizetné ki, illet­ve vissza. A cikk javaslata az, hogy a villanyszámlát esetleg dél­után is kézbesíteni lehet no szerintünk legfeljebb csők - kenti, de nem szünteti ,m<= a hasonló panaszokat. í’énz- beszedőink sok esetben ön­szorgalomból munkaidő után is felkeresik előfizetőinket, ha kilátás van arra, hogy ott­hon találja őket.” tatnunk. Ez a bérezési rend­szer nem teszi lehetővé, hogy a pénzbeszedő a zárva talált lakásokat többször is felkeresse. Ismeretes, hogy a múlt év­ben egyéni fogyasztóknál or­szágosan a kéthavonkénti számlázást vezették be nép­gazdasági érdekből, illetve a fogyasztók kevesebb zaklatá­sa miatt. Ezen túlmenően az iparág — tudomásunk sze­rint — az éves számlázási rendszer bevezetésének gon­dolatával is foglalkozik. En­nek lényege az volna, hogy a kéthavi számlázási rend­szerrel kombinálva a f> i • Július 15-1 lapszámunkban jelent meg „A villanyszámla katekizmusa” című szatirikus írásunk. A TITÁSZ szolnoki üzletigazgatósága a követke­ző választ küldte szerkesz­tőségünknek: ,.A cikk országosan fenn­álló problémát említett meg és kétségtelenül sok igazsá­got tár fel. A város lakóinak, de különösen azoknak, akik az üzletigazgatóság székhá­zától távol laknak, jogos a panaszuk. Osztjuk a fogyasz­tók véleményét, azonban az írás csak egyoldalúan vetet­te fel ezeket a problémákat. Pénzbeszedőinket darabbéres rendszerben kell foglalkoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom