Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

1962. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Itt a nyár! Sok gyümölcsöt eszünk, ennek következtében szinte nincs ember, akinek ebben az időszakban ne len­ne egy-két napos hasmenése. Ezt legtöbbször azzal magya­rázzák: persze, a barackra vizet, vagy cseresznyére tejet ivott. Pedig ezeknek a has­menéseknek valódi oka va­lamilyen fertőzés. Számtalan baktérium van, amik a gyü­mölcsökön élősködnek. Ha ezeket kiadós mosással nem távolítjuk el. akkor a szer­vezetbe jutva a bél gyulla­dását hozhatják létre, ami­nek következménye a hasme­nés. Ezek közül a kórokozók közül a legfontosabb a dy- senté-ria, magyarul vérhas. E baktériumnak félszáznál is több változata ismeretes, me­lyek az enyhe, egy-két napos hasmenéstől a súlyos, esetleg halálos fertőzésig különböző fokú hasmenést okozhatnak. Különösen veszedelmes, ha a gyengébb ellenállóképességű gyermek, vagy más ok miatt beteg egyén fertőződik a kór­okozóval. hozzájut az élelmiszerekhez is. A legyeknél ritkábban ját­szanak szerepet a betegség terjesztésében az ételnemííek. A nyersen fogyasztott élel­miszerek (gyümölcsök, zöld­ségfélék) jöhetnek ezen a té­ren számításba, de a nem nyersen elkészített élelmisze­rek is fertőződhetnek az el­készítés után (cukrászsütemé­nyek, tésztaneműek stb.). A légy által terjesztett has­menésen kívül nagyon fontos még a különböző húsneműek által okozott hasmenés for­ma, az úgynevezett ételmér­gezés. A vágóhidak naponta frissen dolgozzák fel a kü­lönböző kolbászféléket, s hogy mégis fertőzés jöhet .létre, leggyakrabban mi ma­gunk vagyunk a hibásak ezért, mivel otthon is sok­szor nem megfelelő körül­mények között tároljuk azt. Ezzel súlyos, gyakran halálos kimenetelű fertőzés jöhet általában létre. Ne fogyasszunk a nyá­ri melegben otthon hosszabb ideig felvágottat, vagy kol­bászt. hanem mindig frissen együk meg a megvásárolt hentesárut. vagy jégszek­rényben tároljuk, de lehető­leg ott is csak rövid ideig. Hogyan előzhetjük meg a nyári hasmenéseket? Elsősorban azzal, hogy ét­kezés előtt gondosan kezet mosunk. Mosatlan gyümöl­csöt ne fogyasszunk. Csak jó­minőségű friss élelmiszereket használjunk főzéshez, vagy fogyasszunk. Ne tűrjük meg házunk táján a legyet. Ha ezen óvatossági rend­szabályok ellenére hasmené- ses betegséget kapna valaki, gondoljon arra, hogy esetleg a környezetét is fertőzheti, s ne resteljen szükség esetén orvoshoz fordulni. Ne pró­bálja betegségét házi szerek­kel gyógyítani Dr. K. É. A csecsemő napozta tása Fontos szabály, hogy hat hetes kora előtt semmi eset­re se vigyük napra a gyere­ket. Azután is csak fokozato­san szoktassuk hozzá, de csak akkor, ha a friss levegőt már megszokta. Először csak az arcát süsse a nap, és nem to­vább egy-két percnél. A kö­vetkező alkalommal már 4— 5, utánna 8—10 perc lehet a napozás ideje. Ajánlatos fa alá. úgynevezett félámyék- ba tenni a csecsemőt, és leg­alkalmasabb a koradélelőtti időszak, akkor még nem túl erős a napsugár. Könnyű rugdalózóba öltöztessük a napozás idejére. És még egy igen fontos szabály: csak tel­jesen egészséges csecsemőt vihetünk napra! A nyári hasmenések, vagy egyéb bélhurutok nagy ré­sze dysentéria. A terjedési módok között fontos szerep jut a piszkos kéznek. A dy- sentériát „piszok-betegség­nek” is szokták nevezni, mert hiszen ott fordul elő a leg­nagyobb számban, ahol a légy terjesztésére alkalmas piszok, szemét, trágya a leg­nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, ahol a tisztál­kodási, kézmosási lehetősé­gek a legkisebbek. A kórokozók jelentős ter­jesztője a légy. Különösen felun minden feltételt meg­talál, ami a szaporodásához szükséges. Könnyen hozzájut a trágyadombhoz, pöcegödör- höz és ugyancsak könnyen Elegáns, csinos Önműködő virágiocsolé Nyaralni megy az egész család. A lakásban két hétig senki sem tartózkodik. Mi e- gyen a virágokkal, a szobát díszítő szép zöldekkel? Ennyi idő alatt bizony tönkremen­nek. ha nem kapnak vizet. Szomszédot, jóbarátot kell megkérni, hogy naponta, vagy legalább másnaponként menjen el megöntözni. Elke­rülhetjük a fölösleges fárasz­tási, ha önműködő „öntöző- berendezést” készítünk. Nem kell hozzá egyéb, mint be- főttesüveg és néhány méter pamutfonal. Közepes méretű cseréphez literes üveget használjunk: ha kisebb a cserép, ketőtt is ellát vízzel a literes üveg. A pamutfonalból vágjunk 30—40 centiméteres szálakat, s egy kötegbe annyit fogjunk össze belőlük, hogy lazán kö­rülbelül ceruza vastagságú legyen. A pamutköteg egyik végét helyezzük a vízzel telt üvegbe (várjuk meg, amíg átnedvesedik és lesüllyed az üveg fenekére), a másikat pe­dig, kevés földdel letakarva a cserépbe, a gyökér közelé­be. Máris kész és működik az öntözőberendezés. A pa­mutfonal ugyanis, mint va­lami szívócső működik, és pótolja a föld nedvességvesz­teségét. Vi.'jyázzunk, ha vi­rágjainkat egyébként napos helyen tartjuk, erre az időre hélyezzük a cserepeket ár- nyékosab részre. így a föld tovább tartja nedvességét és a cserép mellé állított üveg­ből sem párolog el feleslege­sen sok víz. 1 Cakkos terítő A terítő mérete 80-as fonalból kb. 13 cm. Első sor: 6 láncszemből gyűrű. Második sor: gyűrűbe 1 kétrá­hajtásos pálca és 5 láncszem vál­takozik nyolcszor. Harmadik sor: 5 kétráhajtásos pálca és 2 láncszem ismétlődik körbe az ötláncszemes ivekbe hurkolva. Negyedik sor: 8 kétráhajtásos pálca és 5 láncszem váltakozik. A pálcák körül 4 az előző sor pál­cáira, a 2 pálcacsoportot megelőző és 2 az azt követő láncívbe kerül. ötödik sor: előző sor 8 pálcá­jára 6 egyszerre befejezett két­ráhajtásos pálcát öltünk, 8 lánc­szem, 1 rövidpálcával kerül az ötláncszemes ívbe, 8 láncszem után ismétlünk.. Hatodik sor: 10 láncszem és 1 rövidpálca váltakozik körbe. Hetedik sor: az ívekbe 12, a pálcákra 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. Nyolcadik sor: 1 kétráhajtásos pálca és 3 láncszem ismétlődik minden harmadik pálcára. Min­den pálcacsoport fölé 4. az utol­sóra 3 kockát horgolunk, össze­sen 63 kocka készül. kilencedik sor: 4 kocka fölött 6 láncszem és 1 rövidpáica válta­koznak háromszor. 10 láncszem­Mosógépből — jégszekrény viselet ez a csíkos pelyem- niha. Az egyszerű ingruha hosszába csikós anyagból ké­szült. Zsebei és az öv a ruha anyagából keresztcsíkos meg­oldással készült. A csinos ruhát két nagy gomb díszíti. Az idei nyár szűkén mérte melegét. Nagy- hőség, iga­zi kánikula még alig volt. De lehet, minden nap bekö- szönthet, s akkor gondot okoz — különösen ahol kisgyer­mek van —, hogy meg ne ro­moljon az étel, a tej. Falun a kút és a pince hűse jól szol­gál nyáron. Városi lakásban, ahol sem ilyen természetes hűtőszekrény, sem frigider vagy jégláda nincs, nehezebb a helyzet. Ahol azonban hoz­zá lehet jutni jéghez, ott a mosógép — ami igen sok családnak van már — jég­szekrényként is használható. Kettős fala ugyanis kitűnően szigetel. Néhány szál lécből, esetleg keretre feszített drót­fonalból az üst belső átmérő­jének megfelelő nagyságú rácsot készítünk. Ezt úgy he­lyezzük bele a mosógép üstjébe, hogy annak alsó, szűkülő része tartsa fenn, vagy vékony lécekből készí­tett lábakra támaszkodjon. Mielőtt azonban elhelyez­nénk a rácsot, töltsük meg jéggel az üst alját. A rácsra helyezett étel akár egy napig is friss marad, mert a lebo­rított. s még nedves ruhával is letakart mosógépben igen lassan olvad el a jég, mei átívelünk 3 kockát, a negye­dik kockába 1 rövidpálcával öl­tünk le. majd ismétlünk. Tizedik sor: azonos az előző­vel, de most 4 hatláncszemes ív készül és a tízláncszemes ívre még 13 rövidpálcát horgolunk. Tizenegyedik sor: azonos a ki­lencedik sorral, csak 10 lácszem helyett 13 láncszemet veszünk Tizenkettedik sor: mint a tize­dik, de a rövidpálcák száma nő lS-ra. Tizenharmadik sor: mint a ki­lencedik, de a láncszemek száma 16 lesz. Tizennegyedik sor: azonos a ti­zedik sorral, de a rövidpálcák száma nő 19-re. A hatláncszemes (vek száma a 9., 11. és 13. sorban 3, a 10.,' 12., 14-ik sorban 4. Tizenötödik sor: 3 hatláncsze­mes ív és 20 láncszem ismétlőd­nek körbe. Tizenhatodik sor: 22 egyráhaj­tásos pálca után 1 rövidpálcát öltünk az első ívbe, 2 hatlánc­szemes ív után ismétlünk. Tizenhetedik sor: pálcák fölé minden második pálcára 1 egy­ráhajtásos pálca kerül, a pálcák közé 1 ötláncszemes pikót és 1 láncszemet horgolunk. 11 pálca után 1 rövidpálca, 6 lácszem, 1 rövidpálca, 1 ötláncszemes plk<5, 6 láncszem és 1 rövidpáica ké­szül. Ezután ismétlünk a sor vé­géig. MAS AZ ÉLET ÉS MAS A VIZSGA A 47 éves Peter Byron gép­kocsivezető, aki a háború alatt Montgomery sofőrje volt és 30 év óta vezet autót baleset nélkül, különös hely­zetbe került. A jogosítvá­nyok általános felülvizsgá­lata során őt is kötelezték a gépjárművezetői vizsga meg­ismétlésére. Peter Byron há­romszor bukott meg a vizs­gán. azután lemondott a to­vábbi próbálkozásról. (MTI). Élelmiszerek nyári tárolása A tejet minden 12 órában újra fel kell forralnunk. A húst válasszuk el csont­jától (a baromfihúsra ez nem vonatkozik). Ha a csontot ké­sőbb akarjuk felhasználni, mossuk meg, félmeleg sütő­ben szárítsuk ki. Tiszta vá­szonzacskóban éltévé fel­akasztjuk. A húst pácoljuk be vagy süssük át. A lesütött húst naponta forrósítsuk meg s úgy tegyük vissza, hogy a zsír ellepje. A húslevest nyáron 24 órá- riál tovább nem tarthatjuk él, csak hűvösebb pincében. A nyers marhahúst erős ecetbe mártott ruhába csa­varjuk és hűvösebb, sötét helyre tesszük. Ha csalánle­vélbe csomagoljuk, napokig frissen marad. A vajat szőlőlevélbe csa­varva jóidéig frissen tudjuk tartani, vagy: gyúrótáblán kinyújtjuk, megsózzuk, majd mázas cserépbe rétegenkint beletömjük. Legfelülre só ke­rül, majd légmentesen leköt­jük. Használat után ismét lekötjük az edény száját. A sós vajból, ha egy éj­szakán át hideg vízben áz­tatjuk, a só kioldódik. Oy----____________L f; Búcsú a tábortól Kék égbe nyúló Ködsapkás hegyek, Ti zúgó erdők, Mélyzöld fenyvesek! A hegy lábánál Zúgva csobogó Ezüstszalagú Szeszélyes folyó. Szikla ormokon Régi várromok, Tisztások ölén Nyugvó sátorok, Lobogó zászlók Arbócrudakon, Kristálycsermelyek Kék hegyhátakon, Csata portyázás Kürtszó riadó... Búcsúzunk tőled Szép vakáció! Utolsót lobban A tábortűzi láng. Búcsúzunk, megyünk Űj munka vár ránk, Testben, lélekben Erősek vagyunk. A viszontlátásra Kedves táborunk! Vajli Gabriella Szolnok, Bimbó út 32, A hernyó becsületszava Valentyin Beresztov meséje Élt egyszer egy kis hernyó, aki nagyon hiú volt és valahány harmatcsepp útjába került, nem mulasztotta el, hogy meg ne néz­ze magát benne. — Milyen szép is vagyok! — örvendezett ilyenkor, miközben arcát nézegette a víztükörben, majd úgy forgolódott, hogy a hátán lévő két aranycsíkocskát is láthassa. — Milyen kár, hogy nem vesznek észre! Egy napon mégis az történt, hogy egy kislány jött a rétre, vi­rágot szedni. A hernyó — hogy a kislány észrevegye — a leg­szebb virágra mászott fel és ott várakozott. Amikor azonban a kislány odaért hozzá és megpil­lantotta, felkiáltott: — Jaj, de csúnya hernyó! Szin­te undorító! A kis hernyó nagyon elszomo- rodott. — Ha így van, akkor hernyó- becsületszavamat adom, hogy soha nem kerülök senkinek a szeme elé . ..! Es ha valaki a becsületszavát adja, azt meg is kell tartania, még ha egy hernyó is az! Felmá­szott elkeseredésében egy fára. Selyemszálat engedett magából és addig-addig forgolódott, míg végül elkészült körülötte a gubó. — Jaj, de elfáradtam! — sóhaj­tott fel a munka végén, aztán mély álomba merült. Sokáig aludt. Egy szép napon arra ébredt, hogy viszket a háta. Elkezdte a gubó falát rágni. Ad­dig rágta, amíg csak lyukat nem rágott rajta és kibújt. De milyen érdekes volt, nem esett le, ha­nem fellibbent a magasba, majd leült egy Vadvirág levelére. Egy kisfiú jött arra édesanyjá­val. Amikor észrevette, feücLál- tott: — Nézd, anya, milyen szép! Hallotta ezt a kis hernyóból lett lepke és nagyon elcsodálko­zott. — Milyen érdekes . t« *- gon­dolta. — Egyszer azt mondják rám, hogy undorító vagyok, — máskor meg azt, hogy milyen szép vagyok! Hogy lehet az? Es kíváncsiságában megnézte magát egy harmatcseppben. — Szinte- felkiáltott meglepetésé­ben: a csöppecskében egy isme­retlen arcot pillantott meg, hosz- szú-hosszú csápokkal, és hátán nem arany csíkokat, hanem szép tarka szárnyakat látott... — O, milyen különös dolog történt velem! Valóságos csoda! lepke lettem! — kiáltotta örven­dezve. Es a kis lepke most már vidá­man száldogált a rét felett. Tud­ta, hogy már nem undorodnak tőle, hanem gyönyörködnek ben­ne. akik látják. Es boldogan szállt egyik virágról a másikra... mert hernyó-becsületszavát adta, hogy nem kerül az emberek elé, de lepke-becsületszavát nem ... Fordította: Antalfy István KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: l. it. . . nélkül sem­mi sem terem” (írta Benjamin László). 4. Irány. 5. Régi magyar családnév betűi keverve (Vi­gyázz! A második és ötödik koc­kába kettősbetű kerül). 7. Nö­vény. 9. Becézett férfinév. 10. Igevégződés. 12. Kitüntetés. 13. Az egyik szülő — becézve. 14. Enekhang. 15. Fogadalom. 18. Betű — kiejtve. 19. önnek nem élnek a szülei9 20. Kettőzve a felnőttek kedvelt sportfogadása. 21. Vezetem a tollat a papíron. Függőleges: 1. Megyénk egyik nagy üzeme (folyt, a függ. 3­ban). 2. Hangtalanul rabolt! 3. A függ. 1. folytatása. 6. Dátumrag. 7. Nem egész. 8. Menyasszony. 10. Lám. 11. Kosár népiesen. 16. Táborozási alkalmatosság (kö­zépső betű hiányzik!) 17. Károly Róbert. Megfejtésül küldjétek be a füg­gőleges 1-est és 3-ast Beküldjési határidő: augusztus 9. Múltheti keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése: A tábortűz, Kukkantó M. Könyvjutalmat kapdtt. Zimonyl Márta, Szolnok. (A könyvet pa&r tán küldjük el.) A bélfertőzésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom