Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

1962. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 F Uj vonások a jászberényi járás pártszervezeteinek munkájában, A jászberényi járásban sok olyan új módszerről ad­hatnak számot az alapszer­vezetek, amelyeket az MSZMP VII. kongresszusa után, annak útmutatásával honosítottak meg. Többek között a taggyűlések színvo­nala emelkedett. A vezetőségek beszámoló­ját például régen legtöbb helyen csak a titkárok ké­szítették. így is nevezték: titkári beszámoló. Most a vezetőség beszámolójáról be­szélnek mindenhol. S ez nem pusztán csak elnevezést, ha­nem jelentős' tartalmi válto­zást is jelent. A vezetőség közösen összegezi mindazt, amiről számot" ad majd a taggyűlésen. Tagjai így ön­álló feladatot is kapnak. A tömegszervezetekért, a pártcsoportok munkájáért sok helyen egy-egy vezető­ségi tag személy szerint is felelős. A pártmunkát egyre in­kább a termelő munkáyal szoros összefüggésben, köl­csönhatásban vizsgálják. Gyakran a gazdaságvezetők, felelős beosztású emberek számolnak be a rájuk bizott terület helyzetéről, munká­jukról a taggyűlés előtt. A pártmunkának ezt az új gyakorlatát nem volt köny- nyű kialakítani. Hamar kiderült, a próbálkozás addig nem lehet eredmé­nyes, míg a tagok többsége nem eléggé járatos a szak­mai kérdésekben, mert a helyzet ismerete mellett tanácsokat. javaslatokat várnak sokszor még a leg­jobb szakemberek is. A legtöbb helyen hozzáláttak tehát a tanuláshoz. Több száz párttag vett részt kü­lönböző szaktanfolyamokon. Az alapszervezetek egy ré­szében szakítottak azzal a mechanikus gyakorlattal is, hogy a taggyűléseken első napirendként mindig külpo­litikai beszámolókat tartot­tak. Felismerték, hogy ez abban az időben, amikor az emberek figyelmét még szándékosan kellett a kül- és belpolitikai eseményekre irányítani, helyes volt. Most azonban számolnak azzal, hogy a dolgozók naponta érdek­lődnek az események iránt, s különböző hírforrásokból gyorsan tájékozódnak. Helyesebb tehát, ha ezt a feladatot a pártcsoportok veszik át az alapszervezetek­ben. A taggyűléseken az időt főleg az alapvető problémák megvitatására fordíthatják. Olyan alapszervezet nincs már a járásban, ahol párlon- kivülieket ne hívnának meg a taggyűlésekre. A pártonkí- vüliek e bizalomra legtöbb­ször hasznos tanácsokkal válaszolnak. A taggyűléseken hozott ha­tározatokból adódó felada­tokat azonban már sok he­lyen nem elég' arányosan osztják el. A végrehajtásért, jobbára csak a titkárok a felelősek. Újabban azonban közremű­ködnek a társadalmi osztá­lyok is. Jászapátin, Jászki- séren egy-egy taggyűlés elő­készítésében is résztvesznek, s gondjuk van arra is, hogy mi valósul meg a taggyűlések határozatai nyomán. Nem követik azonban minden alapszervezetben a puszta- monostori és a jászboldog- házi gyakorlatot. Ott ugyanis mindenki a taggyűlés előtt személyesen számol be arról, hogyan végezte el azt, amivel megbízták. Alattyánon, Jásziványon, Pusztamonostoron többnyire önállóan dolgoznak a párt­csoportok. Anélkül, hogy a párttitkár szavára várnának, megbeszéléseket tartanak olyan kérdésekről, amelyekre az emberek választ várnak. A moszkvai Béke Világkong­resszusról, s á most zajló VIT-ről is sok helyen tar­tottak rögtönzött beszélgeté- seket. Olyan belpolitikai kérdése­ket is tisztáztak már a pártcsoportokban, amire szintén sürgős választ kel­lett adná Például sok pártonkívüli került már olyan jelentősebb beosztásba, ahol régen csak párttagokat tudtak elképzel­ni. Amikor erről esett szó Jászapátiban, Jászdózsán, sokan még a párttagok közül is azzal a kérdéssel fordul­tak a bizalmiakhoz: ha valaki jó vezetőnek, miért nem jó párttagnak, miért nem igyekszik vajon belépni a pártba? A bizalmiak többsége hig­gadtan. okosan adott választ erre. Sok olyan módszer találha­tó tehát a jászberényi járás pártalapszervezeteinek mun­kájában, amelyek eleveneb­bé, élőbbé teszik a pártmun­kát. Ezek közül is sokat még ezután kell azonban köz­kinccsé tenni a járásban. Ehhez a VIII. kongresszusra való készülődés is sok segít­séget ad még majd a járás pártszervezeteinek. B. E. TÜRÖCSIK MARI ÉS AVARISTVÄN beszél filmszerepéről Találkozás a vásárban — Feltámad a kubikos múlt Mai szemmel szokatlan ez a vásár. Szegény emberek rossz csizmában, rongyos ingben, szakadt kabátban alkudoznak a bódék előtt. Mézeskalács-szív, kunsági csipkék, kis korsók, bizsu­áruk várnak vékonypénzű vevőikre. Lóháton egy rövid- nadrágos, félmeztelen fiatal­ember üget lovon a tömeg­ben, fején kunsági csikós kalap, kezében karikás, sze­mein napszemüveg... Érde­kes látvány... Ügy nézem, az egyik világosító. Káosz és hangzavar, s va­lamiféle különös hangulat fogadja itt az érkezőt. A régmúlt alföldi vásárok, a szegény emberek egykori ünnepének hangulata. Ám nincs sok idő ezen elmél­kedni, mert Horváth Teri, Kossuth-díjas színésznőnk lép a felvevőgép elé. Az egykori kubikos feleségek nehéz sorsa csillog fájdal­masan a szemében, s pana­szosan csuklik el hangja a jelenet végén. Megrendítő. Kovács András, a rendező elégedetten int, majd szü­netet rendel el. A színészek várják már a pihenőt, hi­szen órák óta dolgoznak itt, a karcagi vásártéren. ...Készül.az Isten őszi csil­Kirándulás, jutalomüdülés a jó munkáért Termelőszövetkezetünkben július 31-én befejeztük az aratást. A 2251 hold aratni- valóból kombájnokkal 1078 holdat, aratógéppel 954 hol­dat vágtunk le. A 219 hold borsót kézzel arattuk. A kombájnaratással egyidőben végeztük a gabonatisztítást is. Megszerveztük a két mű­szakot, s a tagok lelkiisme­retes munkája által az el­csépelt gabona kitisztítva került tárolásra. Az istálló magtárpadlására mintegy 30 vagon őszi árpát úgy szál­lítottunk fel, hogy a gaz­dákat megkíméltük a zsáko­lástól. Nem rendelkezünk ugyan speciál gabonafúvó­val, de erre a célra fel­használtuk a sokkal nagyobb keresztmetszetű szénafúvó csöveket. Őszi árpából 272 hold át­lagában 12 mázsa lett a ter­més. Búzából 11 mázsát ta­karítottunk be holdanként. A Bezosztaja termésátlaga magasabb a hazai búzafaj­tákénál. Volt olyan 100 hol­das tábla, amelyen 17 má­zsa lett a holdankénti átlag. A nyári betakarítási mun­kák mellett sem feledkez­tünk meg az öntözésről. Na­gyobb termés elérése céljá­ból a rizsen kívül a kuko­ricát, legelőt, rétet és a ker­tészetet is öntöztük, össze­sen 517 holdra juttattuk el a vizet. Eredményeink eléré­séhez nagyban hozzájárult a szövetkezeti gazdák igye­kezete. Éjjel-nappal becsü­letesen dolgoztak. A fiatalok társadalmi munkában is se­gítették a gabona betakarí­tását. Közülük a legjobban dolgozókat a termelőszövet­kezet vezetősége jutalom- üdülésre küldi a Balatonhoz. Tízezer forintot biztosítot­tunk erre a célra. Az asz- szonyok, lányok pedig a heti munka fáradalmait fürdő­ben pihenik ki. Egy-egy al­kalommal húszan-huszonöten vesznek részt az ilyen kis kiránduláson. Czakó Sándor mezőgazdász Kenderes, Haladás Tsz Elcsépeltek a tűrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Nagy Sándor túrkevei tu­dósítónk telefonon jelentette, tegnap elcsépeltek az idei gabonatermést, a város leg­nagyobb termelőszövetkezeté­ben, a Vörös Csillagban. Több mint négy és félezer holdon termesztettek kenyér- és ta­karmánygabonát az idén a Vörös Csillag gazdái. Az ara­tást korábban, a cséplést mintegy tíz napja kezdték, s már tegnap be is fejezték. Sajnos, nem sikerült elér­niük a tervezett termésátla­got. Az aszály következtében a tervezett 16 mázsás őszi árpa termés helyett 13,95 mázsát takarítottak be. Bú­zából még nagyobb a holdan­ként! kiesés. Tizenhárom má­zsát terveztek átlagtermésnek és ez nem is volt túlzott ter­vezés, de csak kilenc mázsa a végeredmény. 28 ezer forint anyagmegtakarítás „Gyom térkép « A Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézete az ország minden vidékén több rpint tízezer növény- és tár­sulási felvételt készített. Ezek sok százezer adata pontos képet ad a hazánk- ban élő gyomfélékről és a kultúrnövényekkel kialakult kapcsolatukról. Szántóföld­jeinken most több, mint 400 gyomfaj tenyészik, nagyré­szük azonban csak kevés h«yen és igen ritkán fordul elő; az összes gyomok 80 százaléka 50 fajból kerül ki. A kutatóintézetben, részlete­sen kidolgozták ennek az ötven fajnak, vagyis a ga­bonafélék, a kukorica, a cu­korrépa, a burgonya és a napraforgó valamennyi je­lentősebb gyomkártevőjének a botanikáját. A gyomnövé­nyek feltérképezése a gya­korlati növénytermesztőknek jelentős segítséget nyújthat. (MTI) A szocialista bri­gád megtisztelő címért küzd Szol­nokon az 5. szá­mú főépítés veze­tőségénél Tari Zoltán asztalos brigádja. Anyag- megtakarítást és a termelékenység fokozását vállal­ták. Az első fél­évben tervüket 126 százalékra tel­jesítették és a Po- lőnyi brigáddal közösen 28 ezer forint anyagmeg­takarítást értek el Üzletház épül Szolnokon A második ötéves terv la­kás és egyéb, beruházási lé­tesítményei miatt (a régi házak helyére újak épülnek) egyre több üzletet kell fel­számolni Szolnokon. így töb­bek között teljesen meg­szűnik a Csarnok téri üzle­tekben az árusítás. Ugyan­akkor már eddig is lebon­tásra kerültek a Kossuth Lajos utca 19—23 számú épü­letek, melyekben szintén több kereskedelmi egység! volt elhelyezve. A zavartalan árusítás ér­dekében a. megyei tanács határozatilag elrendelte, hogy a szolnoki piactéren 900 négyzetméternyi alapte­rületű ideiglenes üzletházat kell építeni. Ebben az üzlet­házban azokat a boltokat helyezik el amelyek lebon­tásra kerülő épületekben vannak. Amikor az új lakó- és középületek felépülnek és az ideiglenes üzletházra nem lesz szükség, azt piaci csar­nokká alakítják át. Az épület létesítésére 700 000 forintot irányoztak elő. Az üzletház építésének terveit már készíti a megyei tanács tervezőirodája. Az építkezés előreláthatólag még az idén megkezdődik s mintegy 539 000 forint ke­rül felhasználásra. Túl a leg­nagyobb nyári munkán Ezekben a napokban szer­kesztőségünk telefonja állan­dóan foglalt. Hol a Jászság­ból, hol a Kunságból — s a Tiszazugból kapjuk a jelen­téseket az aratás állásáról. Tegnap délután a mezőhéki Táncsics Tsz-ből értesítettek bennünket: délután fél há­romra befejezték az aratást és a cséplést. Az aszályos időjárás ellenére a Bezosztá- ja 1-es búzafajtából — 500 kát. holdon termesztették — 17,28 métermázsát takarítot­tak be holdanként. A Be- zosztája 4-es 15,72 métermá­zsát adott, összes kalászos területükön — 2800 kát. hol­don — az átlagtermés 13,48 métermázsa. őszi árpájuk 17,78, tavaszi árpájuk pedig 16,22 métermázsával fizetett. laga című új magyar film, immár több mint egy hete forgatnak a Hunnia film­stúdió művészei itt, a Nagy­kunság fővárosában és Túr- kévén. Egy „fejtetőre” állított lá­dán üldögél Törőcsik Mari, élénk eszmecserét folytatva Kovács András rendezővel. Poros szandál, napszítta kartonruha a filmbeli öltö­zéke a művésznőnek, kire alig-alig ismemi rá most. Király Arankát, a filmbeli kubikos bandavezér leányát alakítja, a filmen Páger An­tal játssza az édesapját. Miről is beszélgethetnénk a művésznővel, mint szere­péről, a filmbéli Arankáról? így kezdi vallomását: — Ha megkapok egy sze­repet, nálam két lehetőség van. Vagy szeretem, vagy sem. Arankát szeretem, na­gyon megszerettem. — Miért? — Több okból. Emlékez­tet első nap' sikeremre, a Körhinta női főszerepére. De másért is. Pélyen, ebben a Heves megyei ki faluban nőttem fel. S gyermekkorom természetes díszleteit idézi fel bennem a film környe­zete: a kukoricaföldek, a rizstáblák és természetesen a filmbeli egyszerű emberek. Autogrammkérő gyerekek jönnek, ki tudná megmon­dani ma már hányadik alá­írást kérik. — Hallhatnánk valamit Arankáról? A színésznő egy pillanatra elgondolkozik, majd határo­zottan mondja: — Nem szoktam szerepe­imről előre nyilatkozni. Ha elkészül a film, megnézi a közönség, az tnajd elmondja a véleményét. Nekem csak az a dolgom, hogy eljátsszam Arankát... — Akit nagyon szeret..'. — Igen! De nemcsak a szerepemet. A karcagiakat is. Sok, kedves élményben volt már részem. — Elmondana egyet? — Találkoztam egyik volt tanítómmal: Illényi Elemér­rel, aki most Karcagon ta­nít. A felesége is tanított. — Milyen szereppel kezdi az új szezont a Nemzeti Színházban? — Szeptembertől a Liliom- fi Mariskáját próbálom... ...Ismerős férfihang sza­kítja félbe a beszélgetést: — Szívesen eljátszanám veled Liliomfit... Avar István, a film egyik férfi főszereplője áll mellet­tünk —, vele folytatódik az interjú. — Milyen ember a film­beli Bordács mérnök? — Sokat lehetne beszélni róla, de most csak egy-két motívumot mondok el. Szá­momra ismerős, hiszen a filmben szereplő úri társa­ságot kivéve ismerős kör­nyezetben, ismerős emberek között játszódik Bordács éle­te. Sorsának alakulásában is olyan, számomra közeli ta­pasztalatok játszanak közre, mint az egyszerű .édesanya unszolása, hogy fiából társa­ságbeli „úriember” legyen. Pártos Erzsi játssza édes­anyámat a filmen. — S mi lesz Bordács mér­nök sorsa? — ösztönösen viszolyog a már említett úri társaságtól, habár több szál is köti éle­tét ehhez. Igen összetett a figura, s én szívesen ját­szom. Hogy milyen sikerrel, majd eldönti a közönség. Félbeszakad a villáminter­jú, most azonban nem az autogrammkérők miatt, ha­nem azért, mert Avar Ist­vánt újból a felvevőgép elé hívják, hogy eljátssza: mit is csinált Bordács mérnök a vásárban? Tényleg mit csinált? Maradjon ezúttal az újság­író is hű a színészi hagyo­mányokhoz, s csak ennyit áruljon el: majd meglátjuk, ha bemutatják az Isten .’őszi csillagát... — bubor —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom