Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1962. augusztus 1,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Alapoznak a jászdózsai Petőfiben

— Jó lesz menekülni, új ságírók jönnek — tréfálkozva ugyan, így fogad Gara András, a jászdózsai Petőfi termelőszövetkezet elnöke. Éle csupán, de benne van: korábban jót keveset, rosszat bővebben tálalhatott róluk bárki. Gyenge szövetkezet ez. A múlt zárszámadáson csak tizennégy forint tellett munkaegységenként. Ráadásul úgy kezdték az esztendőt, hogy kétszázezer forintnyi tartozásuk maradt. Ennyivel kevesebb pénzt és természet beni járandóságot fizettek gazdatársaiknak.

Ilyen állapotok közepette kerüt a szövetkezet élére Gara András, aki ennek előtte földművesszövetkezetek járási felügyelőségén dolgozott. Nem sokra rá vezető garnitúra csere következett. Majd pedig a márciusi közgyűlés.

A legfelsőbb fórum a köz- mrülés fogadta el az új munkaszervezési módszereket. A termeltetés anyagi ösztönzőkön alapszik, a termőföldet egyéni művelésű területekre mérték szét. Nem részes művelés ez, abban nem egyezett a Petőfi gazdatársadalma.

Terven felüli teljesítésekért nagy százalékban jutalmaznak. Érzésem szerint ugyan nem sikerült eléggé vonzó jutalmazási rendszert teremteniük. Ugyanis, kukoricatermést például 21,50 mázsát terveztek holdanként. Aki ezen felülre jut az a terven- feliili termés 75 százalékát haza viheti. Igen ám, de 21 mázsás termést a jászdózsai Petőfi Termelőszövetkezetben még nem könnyű elérni. Ugyanígy nehéz ott 120 mázsa cukorrépát termelni holdanként. pedig jutalom csak ezen felül jár. Igaz, hogy hozzá olyan engedmény is társul akik az előírt módon művelték meg a kukoricát, cukorrépát. azok arathatnak részre árpát. Ez pedig terményt jelent az aratóknak.

Az állattenyésztők premizálási módszere már jobban alkalmazkodik a jászdózsai termelési szinthez. A tehenészek minden liter tej után 10 fillérhez jutnak munkaegységen felül. A sertésgondozók minden 50 kilogrammos süldő felneveléséért 13 forintot, minden 106 kilogrammra hizlalt sertés után 10 forintot kapnak. Az állattenyészet így jó pénzelő munkahellyé lesz és lett Jászdózsán. rátermett parasztemberek is szívesen vállalnak állatgondozást;

Legnagyobbat a munkafegyelem kialakításában haladtak. Esztendeje még. munka közben alkudoztak az emberek vezetőikkel. Volt rá eset, amikor kikötötték, ezt vagy azt a munkát csak ennyiért, vagy annyiért csinálják meg. Az idén szigorúan tartják magukat a közgyűlési határozathoz. Amennyit a közgyűlési határozat megenged, annál sem több. sem kevesebb nem jár senkinek;

Tovább bővült, pontosabban ez évben gyarapodott valamit a szövetkezeti géppark. Az első félévben annyi gépállomási munkadíjat takarítottak meg, hogy ezen saját erőből RS gépet vettek. Állami hitelre pedig DT-t kaptak. A falu másik két szövetkezeti gazdaságával összefogva közös gépműhelyt létesítenek, így a javításért sem kell nagy pénzt kiadniok.

Végül is hát, ami legközvetlenebbül érdekli a jászdő- zsai Petőfi Tsz tagjait: menynyivel osztanak többet a tavalyinál? Még nem sokkal. Talán 20 forint körüli összeget sikerül biztosítani egy- egy munkaegységre. De már ez sem a múltévi eredmény. És ez az esztendő az előkészület, az alapozás éve. Az idén akarják (másodvetésekkel is) helyrebillenteni a takarmánymérleget. Most szerzik be patronáló üzemük segítségével az öntözőhálózat csőkészletét.

Egyszóval most alapoznak, s jövőre jobban termelnek és többet osztanak. De már most sincs szégyenkezni valójuk és nem kell még újságíró elől menekülniük sem.

Szorgalmas

TI

fiatalok

Részt kértek a cséplésből a nag.v- révj Űj Élet Tsz kiszista fiataljai is. Vállalták, hogy a tanyaközpontban elhelyezett kombájnszérűn nyújtott műszak-, ban tisztítják a gabonát. Képünkön Baranyi Jenő KISZ munkacsapatának tagjai serénykednek

A mübőrkabát9 a stabilflex cipő és az alumínium csajka alkonya

Az ipar lassú divatkövetése növeli az elfekvő árukat — Szintetikus női divatárut kér a Röviköt minden mennyiségben

Tizenkét traktoros vetélkedése

Túrkevén vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezték meg a szánlóversenyt. A város három termelőszövetkezetének tizenkét traktorosa vetélkedett egymással a Vörös Csillag Tsz területén. Az első 4 helyre a Vörös Csillag traktoristái —

B. Tóth Mihály, Kiss András, Balogh András, Tőkési András — kerültek. Mind a négyen résztvesznek a törökszentmiklósi járási szántóversenyen, amely vasárnap lesz.

(Tudósítónktól)

Karcagi tsz-ek a világ

piacon

olaszoknak és Nyugat-Né- metországnak. Több mint egymillió forintot hozott. Ez már nálunk is számottevő, — mondotta Kácz Lajos főkönyvelő. — Huszonkétmil- lióból kétszáznegyvenezer forint és tízezer holdnyi területből ezerkétszóz négyzet- méter valóban elenyésző. De ez az ezerkétszáz négyzet- méter a januári karalábbal, februári paradicsommal és paprikával mégis a magyar mezőgazdaság jóhírét növeli, és valutát jelent a népgazdaságnak.

Érdekes lenne egy térképre felrajzolni a karcagi termelőszövetkezetek export- útját. A Karcagról kiinduló sugarak mind a négy égtájat mutatnák., A Május 1 Tsz hízott marhát szállít a Német Szövetségi Köztársaságnak, Olaszországnak, sertést pedig valamelyik északi államnak. Dél-keletre pecsenyebárányt szállítanak.

— A görögök nagy birkahús-evők. Pécsenyebárányból bármilyen mennyiséget átvesznek, — tájékoztatott Tappler Tibor, a Május 1 Tsz főagronómusa.

— Szövetkezetünk tavaly ősszel 700 pecsenyebárányt adott el a görögöknek, az idén már ezret szállítunk. Személyesen járt nálunk az átvevőjük, ö mesélte, hogy bárány ugyan akad bőven, de olyan, amelyik minden követelményt kielégítene, nincs elég. A mienk, — úgylátszik — megfelel és mert jó üzletet jelent, ezért emeltük ezerre a kvótát.

Német, csehszlovák, lengyel, olasz és görög emberek fogyasztják a karcagi tsz-ek termékeit. Karcagon sohsem látták őket, — legfeljebb megbízottaikat. Mégis tudják róluk, hogy a németek nem szeretik a faggyús marhahúst, az olaszok meg éppen azt kedvelik.

P, M.

Megkérdeztük a Textil és Felsőruházati, a Vas és Műszaki, a Rövid és Kötöttáru, valamint a Cipőnagykereskedelmi Vállalatot, melyek azok az áruk, amelyek az elfekvő készleteket növelik vagy amelyeket a kisipar és az állami ipar a fogyasztás figyelmen kívül hagyásával gyárt és eladásra kínál.

Érdekes információik jutottak birtokunkba.

RENKEI PÁLNÉ, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat vezetője a következőket mondotta:

— Nálunk ahhoz, hogy valami immobil áruvá váljon legalább 2 év elfekvőség szükséges. Raktárunkon jelenleg is többezer pár olyan cipőt tárolnak, melyek egyáltalán nem nyerték meg a vevők tetszését. A tatai cipőgyár 750 pár fekete stabilflex félcipője 231 fomtos, a Duna Cipőgyár többszáz pár szürke 350 Ft-os férfi félcipője és a Szombathelyi Cipőgyár 1200 pár női pumps (köröm) cipője vár sorsára.

— Mi az oka annak, hogy ezeket az árukat nem tudják eladni?

— A női cipők, megmondom úgy, ahogy van, egyáltalán nem tetsizetősek, amellett minőségük sem kielégítő. A férficipők meg kimentek a divatból. Lejárt a stabilílex cipőit kora. Megértem, hogy az ipar nem tudja mindig követni a gyorsan változó divatot, de két év kérem ;.;

Jászberény-Martfű 269:120

Újítási szempontból eredményesen zárul az első félév

A jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban az első félévben 269 újítási tervet nyújtottak be a dolgozók. Ebből a vállalat százötvenhármat elfogadott, amiből idáig már nyolcvannyolcat hasznosítottak a termelés gyorsabbá és olcsóbbá tétele érdekében.

A bevezetett újítások 2 294 000 forint megtakarítást jelentettek népgazdaságunknak. A? újítók jutalmazására ni 000.— forintot fordított a vállalat.

A legjelentősebb — 561 000 forintot jelentő — újítás Skola Dénes. Fethő István és Sisa László nevéhez fűződik. A hagyományos 58 kilogrammos hűtőgép agregát szállító rekeszt, melyet feleslegesen masszív vaskeretből és dróthálóból készítették eddig,

kevesebb anyag felhasználásával 32 kilogrammra csökkentették, miáltal jelentős súly- és érték- megtakarítást értek el.

A martfűi Tisza Cipőgyárban az első félév újítási eredménye 3 700 000 forint. A benyújtott 120 újításból ötvenet fogadtak el. Az elfogadott újításokból már negyvenhármat megvalósítottak. Nyolcvannyolcezer forint jutalomban részesültek az újítók.

Á cipőgyáriak 800 000 forintos újítással is dicsekedhetnek. Sikerült az angol gyártmányú belső keverőgép (mixer) megkopott dagasztótengelyét és a keverőkamra falait különleges elektródával felhegeszteni. így feleslegessé vált a valutát igénylő import alkatrészek megvásárlása.

B. í.

Egy telefonhívás a Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalathoz és BU- GÁNY JÁNOS máris sorolja.

— Éveken keresztül az egyik legkeresettebb cikk a műbőrkabát volt. Ha egy-egy szállítmány érkezett az üzleteikbe. rövid időn belül széjjelkapkodták. Ma? Egyáltalán nincs kereslet. Egyelőre beszüntetjük a gyártását.- Mi az, ami még a mű- bőrkabáton kívül halálra van ítélve?

— Nem árulok el titkot, ha azt mondom, a balonka' bát is erre a sorsa jut rövidesen. Nem is beszélve az egygombos, hosszúfazonú öltönyökről.

— Halló, mi a helyzet a Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Válla’atnái? Vannak-e elfekvő áruik?

— Raktárkészleteinkhez vi szonyítva elenyészően kevés, említésre sem méltó. Ám hiány az mutatkozik. Szinté, tikus női divatáruk kellenének minden mennyiségben.

— Egyébként az árut a vállalatok, az általunk kiválasztott anyagból és meny- nyiségben gyártják.

*

Tárcsázunk.

— Halló, Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat? PÖS ELVTÁRS? Tudnak felvilágosítást adni? Köszönöm, jegyzem.

— A Szolnok megyei K TSZ-ek, annak ellenére, hogy kereslet mutatkozna, állandóan kínálják az üstházakat különböző méretekben, füstcsöveket, lefolyócsatornát és hattyúnyakat, szénkannát és fekete lemeztepsit.

— A jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár alumínium edényei sem örvendenek megyénkben nagy keresletnek, annál inkább keresik az alumínium ételhordót és a Kukta-edényeket.

— Megyénk határain kívüli ktsz-ek és üzemek is kínálnak olyan termékeket ( amelyeket nem tudunk eladni. Ilyen pl. az asztalfor- dító-csavar (?), vas egér- és patkánycsapda, villámhárítóbilincs, dugóhúzó, fekete tüskéshuzal, újpesti ágyvasalás és ágnyeső-olló.

— Nagyon érdekesek, de

egyáltalán nem kelendők még a hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat gyártmányai: az alumíniumbögre, tányér, vajling, fejőszilke, csajka, vödör, locsoló, valamint a drága és nem célszerű aluminium ételhordó.

— Nem tudom — mondotta Pós elvtárs —, miért készítenek mnyi alumindum- edónyt feleslegesen, mikor az alumínium épületvasalásokat (amelyek nagyon keresett cikkek) csak elenyésző meny- nyiségben gyártják.

Őszintén szólva mi sem tudjuk, ám az ipari szakembereknek tudni kellene aa ilyesmit, s változtatni gyártmányaikat.

— bognár —

SZAKTANÁCS

Önköltségszámítás az Öcsöd/ Szabadság Tsz-ben

A gazdálkodás eredményességét az önköltség számítással mérik. A könyvelés kimutatja, hogy a különböző termésféleségek előállítása mennyibe került. S a terméket nyereségesen, vagy veszteségesen termelfék-e? A termelőszövetkezetben ma már mindenütt kettős könyvvitel van. Az önköltségszámítást azonban még kevés helyen vezették be. E kevesek közé tartozik az öcsödi Szabadság Tsz is.

Gál Mihály főkönyvelő nagy tapasztalaté számviteli szakember. Régóta dolgozik jelenlegi munkahelyén, s az önköltségszáimítást négy év óta irányítja. A költségeket ágazatonként mérik. Termékenként is figyelemmel kísérik a munkaráfordítást és a különböző kiadásokat. Év végén pontosan mutatják: mit, mennyiért termeltek. A könyvelés jelzi, hol vannak bajok és milyen termék költségét kell csökkenteniök.

A közös gazdaságban tavaly a búzát 208 helyett 89,70 forintért, az árpát 200 helyett 67,89 forintért, a kukoricát pedig 180 helyett 132 forintért termelték mázsánként.

A hús és az állati termékek előállítása azonban magas volt. Egy tojás 2,28, egy liter tejet 2,40, egy kilogramm sertéshúst 19,87 forintért termeltek. A marhahús kilogrammját olcsón, mindössze 8,70 forintért állították elő.

Tavaly és ez év elején a sertéstenyésztésnél nagy volt az elhullás. A süldők bélgyulladásban és pestisben szenvedtek, mely ideiglenesen visszavetette a közös gazdaság árutermelését és növelte az önköltséget. Az idén kevesebb sertéshúst tudnak szállítani. A kiesést baromfineveléssel akarják pótolni. A közeljövőben befejezik a 10 000 férőhelyes ói

építését, melyet az idén kétszer benépesítenek. Év végéig 20 000 csirkét, 2000 pulykát és 150 libát adnak köz- fogyasztásra. A főkönyvelő bizakodva mondja: olcsóbban, mint tavaly;

Az idei költségek tényszá- mait csak év végén lehet meghatározni. A ráfordításból és a termékek várható eredményeiből már most is következtetnek. Látják, hogy árpából és zabból elérik a tervezettet, de a búzájuk kevesebbet ad.

A napraforgó, a kukorica és a kertészet ellenben jól jövedelmez.

A Szabadság Tsz 84 hold öntözött kertészettel rendelkezik. Többek között 18 hold paprika és 30 hold paradicsom termésének szállítására szerződtek a konzervgyárral A zöldségfélék jól díszlenek és szintén kiváló termést adnak. Itt a holdanként tervezett nyolcezer forintos bevételt számításaik szerint megduplázzák. Nyilvánvaló, hogy az önköltség is jóval kisebb lesz.

A közös gazdaság számviteli szakemberei ellenőrzik a munkaegység felhasználást. Eddig csupán a kertészetben van némi túllépés, más helyen megtakarítás mutatkozik. Ez év első felében 5000- rel kevesebb munkaegységet használtak fel a tervezettnél. Hasonló a tapasztalat az egyéb költségeknél is. Június 30-ig például 680 000 forint a megtakarításuk.

A főkönyvelő bizakodik. Szerinte a termékeket az idén olcsóbban állítják elő, mint tavaly. A számviteli szakemberek évközben gyakran beszámolnak a vezetőségnek és a közgyűlésnek. Jelzik, ha hibát észlelnek, s ha javítanivalót látnak. Javaslataikat a gazdaság vezetői megszívlelik és felhasználják a napi munkában.

Máthé László

Ha Prágában vagy Berlin demokratikus, esetleg nyugati szektorában január 12- én friss karalábot árultak az üzletekben, néhány vásárló biztosan megkérdezte:

— Ugyan hol termett ez? S a válasz: — Magyarországon.

A német, vagy cseh kereskedő hozzá tehette volna: — A karcagi Béke Tsz prí- mőr-kertészetében.

Február elején pedig már friss paradicsomot és zöldpaprikát is árusíthattak az NDK, NSZK és Csehszlovákia üzletei, a karcagiak jóvoltából.

*

A Béke Tsz prímőrkerté- szetét a berekfürdői hőforrás élteti; Ezerkétszáz négyzetméteren termeltünk korai karalábot, paprikát és paradicsomot. Kétszáznegyven- ezer forintos bevételi tervünket, főleg az export révén, mintegy húszezer forinttal túlteljesítettük. Négyzetméterenként tehát több mint kettőszáz forint értéket termeltünk — mondotta a tsz főkertésze.

Holdanként ez több, mint egymillió forint bevételt jelentene. Egészen bizonyos, hogy az egységnyi földterületről a prímőrkertészet adja a legnagyobb hasznot. Növelni kellene tehát területét. Ezt viszont nem lehet, mert a bereki hőforrás a meglévőt is éppenhogy ellátja. Marad az ezerkétszáz négyzetméter és az esetleges milliók helyett a kétszázhatvanezer forintos bevétel.

— Szövetkezetünk 22 millió forintos bevételi tervét tekintve a kertészet hozama elenyésző. Ráadásul elég sok baj van vele, mert csupán néhány mázsás tételeket termel, azt is több részletben. Mégis fenntartjuk, hogy kihasználhassuk a hőforrást. Ellenben tavaly eladtunk 150 hízott marhát az