Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

XIII. évfolyam, ISI. szám. Ara 50 fi llép 1962. augusztus 4-, szombat MA s Cj vonások a jászberényi járás pártszerveze- , temek munkájában Üres irattárcáért gyilkolt a kenderesi tanya- világ „ál állatorvosa5’ CSALÁDI KÖRBEN RÁDIÓMŰSOR Három űj film készül A Hunnia stúdióban három új magyar' film forgatásának előkészületei folynak. Ezek közül A csend című újdon­ságot a Filmművészeti Főis­kola hallgatói írták. A törté­net a második világháború idején az immár legendás hí­rű Szír-csoport nagyszerű helytállásáról szól. A filmet Zolnay Pál rendezi, akinek ez a második nagy játék­filmje. Mamcserov Frigyes, az ugyancsak fiatal rendező Hámos György Miéi néni két élete című forgatókönyvének megfilmesítésére készül. Herskó János is új film for­gatása előtt áll: A párbeszéd című történetet, amely a fel- szabadulás után játszódik, s több mint egy évtizedet ölel át, maga írta. (MTI) . Szörp és gyümölcs­lé, sárgadinnyéből Ä konzervipar sokat pró­bálkozott már azzal, hogy meghosszabbítsa az évente csak néhány hétig érő sárga­dinnye szezonját Egyik tar­tósítási eljárás sem vált azonban be. Akár hővel, akár vegyszerrel konzervál­ták, a gyümölcs elvesztette jellegzetes aromáját A Ker­tészeti Főiskola Technológiai Tanszékén most — a tavalyi sikeres kísérletek tapasztala­tait hasznosítva — új mód­szerrel „teszik el” a diny- nyét Mínusz 20—40 fokon úgynevezett fagyasztósűrítést alkalmaznak; jég alatt fa­gyasztják ki a gyümölcsből a vizet, azután a megmaradó sűrítményt elválasztják a jégtől. Ezzel az eljárással olyan gyümölcslevet vagy sűrűbb szörpöt kapnak, amelynek cukor- és vitamintartalma, íze, arcmája teljesen azonos a friss, nyess sárgadinnyéé­vel. (MTI) Nyolcméteres takarmányos torony, borászati gépek, vegyszerek az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 1-én meg­nyíló országos mezőgazdasá­gi kiállítás több vonatkozás­ban nemzetközi jellegű lesz. A nemzetközi kemizálási bemutatón például szere- oelni kíván a csehszlovák Chemapol vegyi külkereske­delmi vállalat, a jugoszláv Rempo külkereskedelmi vál­lalat és az amszterdami Philips Dupher cég. Borá­szati gépeket ég berendezé­seket mutat be a bécsi Theo Seitz és a Reutnachi Seitz Werke, a Gutbrodwerke KFT mezőgazdasági kisgépe­ket, a londoni R. W. Unson pedig elektronikus magtisz­títót és válogatógépet. A pá­rizsi ünilait korszerű takar­mánykoncentrátumokkal, a düsseldorfi Mannesmann cég pedig egy nyolcméteres ta­karmány toronnyal és öntö­ző-berendezésekkel szerepel. (MTI) Mozgalmas napok a népfront bizottságokban A népfront bizottságok a napokban több jelentős ese­ményt rendeznek. Mezőtúron például ma szántóversenyt tartanak a Petőfi Tsz-beh. A vasárnapi elnökségi ülé­sen pedig azt vitatják meg. hogyan működhetnek közre az értelmiségiek, főleg a pe­dagógusok a termelőszövet­kezeti parasztság általános műveltségének emelésében. Augusztus 5-én a Szentta­más! Állami Gazdaságban járási ifjúsági találkozóval egybekötött szántóverseny lesz. Másnap a növényi kár­tevők Irtásával foglalkozó járási akció bizottság ülése­zik Törökszentmiklóson. Augusztus 9-én Jászberény­ben egy másik bizottság az intenzív búzafajtákról rende­zendő ankét előkészítését beszéli meg. Az elnökségek a napokban az augusztus 20-i ünnepségek megrendezéséről is tanács­koznak. Nem tartalékolnak feleslegesen gabonát Közgyűlés az osztás és felvásárlás ügyében Néhány nappal ezelőtt a határban tartották közgyű­lésüket a kisújszállási Kini­zsi Tsz gazdái. Arról tanács­koztak, mi legyen a meg­termett kenyérgabonával és hogyan osszák el a készle­teket. A vezetőség őszintén tájékoztatta a megjelenteket a várható eredményekről és a kiesésekről. Az idén több mint ezer holdon termeltek búzát Hol tart a műszeripar vidéki telepítése A műszeriparnak a máso­dik ötéves terv végéig csak­nem két és félszeresére kell növelnie termelését, amihez új termelő bázisokat kell létesítenie — az eddigi és a legújabb párthatározat alapján is — elsősorban vi­déken. Hol tartanak a vidéki telepítéssel? Az iparág 1958-ban hozzá­látott első vidéki bázisának, az Esztergomi Műszeripari Műveknek a megalapozásá­hoz. Egy épületet és a Vak Bottyán laktanya egy részét alakították át üzemekké oly módon, hogy igen rövid idő alatt megindulhatott az elektromos hálózatvédelmi relék, szemüvegkeretek ter­melése. Két éve kapta meg az iparág az esztergomi Sport­árutermelő Vállalatot. Auto­kláv és termosztát . mellett orvosi műszert is készítenek nagy sorozatban. Ezekből tavaly már több mint 60 millió forintnyit -gyártottak exportra. Az idén még na­gyobb feladatot bíztak az üzemre, amelynek eredmé­nyeként az év végéig két és félszeresére növekszik exporttermelése. Az Eszter­gomi Műszeripari Művek ma már a műszeripar egyik Komplex gépesített rabonabetakarítás a Szolnoki Állami Gazdaságban Á Szolnoki Állami Gaz­daság piroskai üzemegysé­gében az idén már szinte emberi kéz érintése nélkül oldották meg a gabonabeta­karítást. A gazdaság határá­ban hét kombájn vágta a lábon álló gabonát. Az így elcsépelt magvakat a kom­bájnnal párhuzamban hala­dó kocsikba ömlesztették. A gépkocsik és vontatók kom­bájnszérűre vitték a termést ott a gépkocsikról úgy­nevezett gabonaaknába csúsz­tatták. Az aknából légfúvók segítségével a tisztítórosták­ra került, majd onnét zsá­kokba eresztették. A vetőmagnak szánt gabo­nát a tisztító rostákról a fúvók segítségévei még újabb vetőmagtisztító beren­dezéseken is keresztül en­gedték, a ezután került a zsákokba. Emberi kéz csak annyit érintette, hogy a kész zsákokat leplombálták. Ezzel a korszerű módszerrel ösz- szesen kétszázhúsz vagon gabonát ' takarítottak be a Szolnoki Állami Gazdaság­ban. A korszerű nagyüzemi gazdaság teljesen gépesített betakarítási munkáját bemu­tatták az Alföld számos társ­gazdaságának is. legnagyobb gyára. Evenként például annyi termosztátot készít,, hogy e cikk terme­lésében Közép-Európa egyik legjelentősebb üzemének számít. Az esztergomi mű­szerbázis kialakítása az idén befejeződik. A beruházás minden forintjáért másfél forintot ad az új gyár. Szentesen egy malomépü­let átalakításával, rendbeho­zásával létesítettek új üze­met. Ott ebben az évben 380 dolgozó 55 millió forint ér­tékű villamos szerelési anya­got termel. A műszeripar eddigi leg­fiatalabb vidéki bázisa a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának leányvállalata Szekszárdion létesül. A Szek­szárdi Műszergyár az ötéves terv végén a tervek szerint mintegy ezer fővel fog dol­gozni; A gyógyászat-; eszköz és készülék gyártás gyorsütemű fejlesztésének egy részét is vidéken valósítják meg. A debreceni Orvosi Műszer- gyárnak ugyancsak egy új gyárat építenek, ahol kor­szerű technológiával növelik az orvosi műszertermelést. Az építkezés már elkezdő­dött. A tervek szerint a deb­receni Orvosi Műszergyár — új üzemével együtt — az ötéves terv végéig ^négysze­resére növeli ’ termelését. Végül jellemző adat arra, hogy mennyire fontos a vi­dékre telepítés programja: az iparág jövő évi összes beruházásának 73 százalékát vidéken „költi el”. (MTI) Ki rakja meg a szekeret? Bártfai Sándor Kossuth-díjas, a kar­cagi Benin Termelőszövetkezet elnöke panaszkodik; — Maholnap nem tudunk megra­katni egy szekeret, egy kazlat. És mégis-­Kifakadását a mezőgazdasági szak­tanulók szerződtetésére időzítette. A Le­nin Termelőszövetkezet fiataljai közül ugyanis kilencen jelentkeztek mezőgaz­dasági tanulónak, de mind a kilencen tejkezelőnek, esetleg baromfitenyésztőnek. Bártfai Sándor behívta a gyerekek szüleit. Beszélgetett velük, szót váltottak a tejkezelő jelöltekkel is. És megmond­ták: nem ebből áll a mezőgazdaság. Sőt. Éppen tejkezelőkben nincs is hiány. Azért nem érdemes három esztendőt ta­nulással eltölteni valakinek, hogy utáná a szövetkezet ne tudja alkalmazni. Vannak viszont olyan foglalkozások, ahol korlátlanul elkelne a szakember a szövetkezetben. A felkészült növényter­mesztők, állattenyésztők hiányoznak a karcagi Leninben is, másutt is. Hiszen, mmt Bártfai Sándor elismétli, ha a mai öregek kihullnak a csatasorból, gondot okoz náluk, ki tud szekeret rakni,, ki tudja a takarmányt, a szalmát bekaz- lazni. Mert az nem olyan egyszerű do­log. Tej kezelő előbb-utóbb bárki lehet. De a szekérrakáshoz, a kazalrakáshoz szépérzék, hosszas gyakorlat kell. Régen is úgy volt az, akkor mondhatta ei va­laki magáról, hogy már érti a paraszti munka csínját-bínját, ha formás kazlat rakott. Természetesen, ahogy nem a tejke­zelésen, úgy nem a kazalrakáson múlik a magyar mezőgazdaság ügye. Nem is erről van sző. Arról, hogy maholnap szak­tudást igényel (a gépesített, a kemizált mezőgazdálkodás időszakában) a földmű­velés minden ága. S ha most még a tej- kezelő tisztábban dolgozik is, egy-két év múltán a növénytermesztő, az állatte­nyésztő, aiy birtokában van szakmáia mesterségbeli fogásainak, tudományának, a legmegbecsültebb szakmunkások közé tartozik. Azok a fiatalok, akik mezőgazdasági pályát választanak, jó, ha erre gondol­nak. B. la. és közölték, hogy kilenc má­zsánál jobb átlagtermésre nem számíthatnak. Huszon­nyolc vagonnal kevesebb termett , a tervezettnél. A rendkívüli közgyűlésnek az osztás arányairól kellett dönteni. Arról, hogy A SZÜKGSÉGLETEN TELÜLI MENNYISÉGET ADJÁK EL AZ ÁLLAMI FELVÁSÁRLÓ TELEPNEK. Nem könnyű ilyenkor állást foglalni, hisz a tervezéskor munkaegységenként három kilogramm búzát hagytak jóvá. Az emberek megértet­ték, hogy csökkenteniök kell ezt a mennyiséget. Végül 2.50 kilorammban állapodtak meg. Nagy vitát váltott ki a szükséglet szerinti osztás gondolata. Nem azért, mint­ha a feleslegeiket nem akar­nák értékesíteni. Inkább az egyenlősdi miatt. Ugyanis a lusta, a közös munkát el- hanyagolók így több gabo­nát vihetnének haza. Jóval többet, mint a szorgalmasak, s többet, mint amennyit tel­jesített munkaegységeik ará­nyában megilletné őket. A kommunisták, a köz­gyűlést megelőzően már ta­nácskoztak a tagok szükség­leteiről és az állami felvá­sárlásról. ÁLLÁST FOGLALTAK AZ EGYENLŐSDI ELLEN, de azt is helytelennek tar­tották, hogy a felesleges ga­bonát otthon raktározzák. Ezért azt javasolták a köz-, gyűlésnek, hogy a szükség­leten felüli mennyiséget minden tag ajánija fel az államnak A közös gazdaság kollek­tívája is ezzel értett egyet. Munkaegységenként 2,50 kilogramm gabonát osztanak, ami ugyan több a család szükségleténél, de nem tart­ják meg. A felesleget közö­sen értékesítik, s az érte járó összeg — a nagyüzemi felár is —'a tagokat illeti. . A közgyűlés után negyve­nen jelentkeztek és aláírá­sukkal igazolták: mennyi gabonát ajánlanak fel. Gere Tibor főállattenyésztőnek 11 mázsa búza járna, de kilenc mázsáról lemondott. Szabó András sertéshizlaló hat, Szőke Zsigmond állatgondo­zó öt, Nánási Ferenc párt­titkár öt, Asztalos Kálmán növnéytermesztő 4,78 mázsa búzát ajánlott fel az állam­nak. Rövid idő alatt 87 má­zsa búza jött. össze a tagok feleslegeiből. A tsz aktivistád beszélget­nek a tagokkal. Mindenki­vel szót értenek, ne tarta­lékoljanak fölöslegesen ga­bonát. Együttesen, így NYOLC-KILENC VAGON FELESLEGRE SZÁMÍTANAK a Kinizsi Tsz-ben. Csak a tagok nyilatkozata után kez­dik meg a munkaegység után járó gabona ha­zaszállítását. A fölösleget közvetlenül az állami mag­tárba viszik. A cséplés folyamatosan, de jó ütemben halad a közös gazdaságban. Ügy tervezik, hogy augusztus í5-én túl lesznek rajta. Egyidejűleg megkezdték az adó, a cséplő- rész utáni és a szerződéses gabona beszállítását is. El­sejéig húsz vagon búzát vit­tek a közfogyasztás céljaira. — na. i, — • * Vízszívó született Sikeresen vizsgázott Tiszabőn az első PFA—1100-as óriás úszómű A mind nagyobb méretek­ben elterjedt öntözéses gaz­dálkodás érdekében a Víz­gépészeid Vállalat dolgozói azt a feladatot tűzték ma­guk elé, hogy a tiszai víz- kivételi műveket rekonst­ruálják. A gazdaságosság el­ve — abban az időben, mi­kor hazánkban a rizsterme­léssel együtt megindult a szi­vattyúk üzembehelyezése — egyáltalán nem játszott sze­repet Az «egyetlen követel­mény az volt, hogy a föl­dekre folyjon a víz. Az öntözéses gazdálkodás­nál éppúgy, mint az iparban a gazdaságosabb termelés ér­dekében mind nagyobb je­lentőségű az önköltség — je­len esetben — az 1 köbmé­ter .kiemelt víz költségének csökkentése. Ezért a vállalat távlati fejlesztési tervében szerepelt a nagyteljesítmé­nyű — PFA 1100-as .úszómű, melyből a Vízgépészeti Vál­lalat két telepe, a kunhegye­st és a gyulai július 28-ra kettőt elkészített. Az üzempróbára Tiszabőn került sor. Prototípusokról lévén szó, az üzempróbánál kisebb zavarok keletkeztek, melyeket a vállalat kunhe­gyes! telepének dolgozói Mia- vecz Sándor öntözési, cso­portvezetővel az élén sikere­sen leküzdötték. A hatalmas szivattyúk távirányítással, —* a folyóparton álló házból üzeme] telhetők. Az üzempróbát augusztus elsejére befejezték. Az üze­melés közben végzett méré­sek alapján megállapították, hogy egy-egy szivattyú má­sodpercenként az 1100 mm átmérőjű szívócsövén keresz­tül 1700 liter vizet emel ki a Tiszából 6,3 méter statikus magasságban; A PFA 1100-as több vizet adott, mint a mellette üze­melő 10 egységes EPT—22-es úszómű, kevesebb teljesít­ményfelvétel mellett. Az új, nagyteljesítményű úszómű gazdaságossága tehát kézen­fekvő. Tiszabőn még egy 10 egy­ségből álló Diesel-motor meg­hajtású CSK—800/B úszómű is doigozik. Jövőre ott már csak elektromos üzemelteté­sű szivattyúk dolgoznak. A Vízgépészeti Vállalat távlati fejlesztési tervében szerepel még a Kőtelken üzemben lévő úszóművek ki­cserélése. A helyükre kerülő 10 egységből álló elektromos CSK úszómű gyártási mun­kálatait már megkezdték. s= bognár — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESüLJETEKl SZOLNOK Mi * A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom