Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

IMI augusztus 31. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s 1 iszavárkonyhan sem állt meg áss élet EGY LEVÉL NYOMÁBAN Csabai Pista bácsi — régi, kedves tiszavárkonyi levele­zőnk— levele került hozzám. Négyoldalas levelében átfogó képet ad falujáról, vagyis: tolmácsolja azt, ami jó és amin változtatni kellene, összehasonlítja Tiszavár- komyt és a szomszédos Tó­szeget, s figyelmeztet: nem tettünk még eleget! Többet kellene törődnünk — azaz a várkony iaknak, saját, szű- k.ebb hazájukkal — a falu­val. Ne maradjunk el Tószegtől írja. — Milyen szép házak épültek ott. Tanácsház, mozi, cukrászda, játszótér a gyere­keknek ... fodrásza van az asszonyoknak. Nálunk ilyen nincs. Pedig nemcsak a vil­lannyal, járdával, vízvezeték­kel kell törődni, adni kellene a külsőségekre is — mint a levél szól: a szemnek is. „Ár­vaságot. elhagyatottságot mu­tat a falu. Az orvosi rendelő, az orvoslakás szomorú álla­potban van. A piactéren egy kis festetlen fabódé csúíos- kodik, benne polc sincs elég, földre rakják az árut (az is elég silány!), a víz meg alá folyik, biz’ nagyon gusztusta­lan az .;. Sok apróságért be kell utaznunk a városba, vagy más faluba, sokszor az útiköltség többe kerül, mint amit vettünk.” Csabai Pista bácsi régi ta­nácstag, megfontoltan, alapos körültekintéssel állította ősz- sze levelét, érdemes elgondol­kozni rajta, s mi több, körül­nézni Tisza várkony ban. — Sok mindenben igazat kell adnunk a levél írójának — jegyezte meg a községi ta­nács vb titkára. — Tószeg valóban gyorsabban fejlő­dött, mint a mi falunk, de ez nem jelenti azt, hogy ná­lunk megállt az élet. Nézzük csak mit változott a falu ? Mintegy 135 családi ház épült a felszabadulás óta, négytantermes új iskola, s kint a szőlőben egy régi kas­tély átalakításával másik há­romtantermes. Mellette egy kétsz óba-összkomfortos, s bel­területen kétszer kétszobás, komfortos pedagógusház (ikerlakás). Az új iskola ud­varán artézi kutat fúrtak, s kivezették két irányban. So­kat javított ez a lakosság vízellátásán. A szőlőkben mintegy két kilométernyi víz­hálózat épült. Bővült a vil­lanyhálózat három kilométer­nyi szakasszal, egészségház épült, s a községi művelődési házat 75 négyzetméternyi alapterületű helyiséggel bő­vítették. Itt kapott helyet a könyvtár (1700—1800 kötet könyv forog az emberek ke­zén). A falu csupán a negy­venes években kapott 100— 200 méternyi betonutat a ta­nácsháza előtt. Még régebben csutkaszárat fektettek a sár­ba, porba, csak itt-ott akadt téglajárda.- Most 10 000 folyó­méter betonjárdája van a falunak.. 1948 óta a termelő­Épül a hajdúszoboszlói gyógyszálló Hajdúszoboszló fürdővá­rosban tető alatt van a há­romszáz ágyas SZOT gyógy­szálló épülete, jelenleg belső szerelésen dolgoznak. A ter­vek szerint egy esztendő múlva már fogadják benne az első üdülőket. Az állo­másnál lévő kút eddig ki­használatlanul elfolyt hetven fokos forrásvizét földalatti csöveken az új szállóhoz ve­zetik. Ezzel fűtik majd az épületet, ebből kap vizet a gyógyszálló strandja, kád- és termálfürdője. Közvetlenül a fürdő szomszédságában 2,5 millió forintos beruházással hamarosan befejezik az új autóbuszpálvaudvar építését. <(MTI) szövetkezeti építkezés is igen jelentős. — A változás tehát több­millió forintot felemésztett. Persze sok tennivalónk van még — igy a tanácstitkár. — Itt van mindjárt a levélben említett orvosi rendelő. A várószoba padozata siralmas állapotban van, ám megvá­sároltuk már a mozaiklapo­kat, meszet, cementet, házi brigádunkkal még az idén az orvoslakást is- rendbehoz­zuk ... Rossz az utunk Tó­szegtől. A kapott tájékoztatás szerint az ötéves terv kereté­ben építik meg ezt a sza­kaszt. Az áruellátás? Bizony a műszála cikkeknél sok a probléma. Nincs megfelelő alkatrész. Textil- és kötött­áru választék van, talán a cipő-ellátás nem megfelelő. — Nagyon örültelc az asszonyok mikor néhány hete a föld­mű'vesszövelkezet bevezette a mosógép-kölcsönzést. S most egy másik jó hír a részükre: Fazekas elvtárs, az fmsz ügyvezetője megígérte, hogy rövidesen megnyitják a fod­rászüzletet, s ezzel csaknem egyidőben eszpresszót is kap a falu. (A helyiség erre a célra már üresen áll!) — Még két és félezer fo­lyóméter villanyhálózat szük­séges, hogy az egész falu vil­lamosítását befejezzük. Az ötéves terv végére ez meg­valósul, úgyszintén befejező­dik ekkorra a járdaépítés is. Most kérték a tanácstagok, hogy hozzunk létre víztársu­latot. Mélyfúrású kutat, hyd- rofor-házat építenénk, s min­den telekre kifolyócsapot lé­tesítenénk — ha a lakosság­nak több mint a fele ezzel egyetért... — Ja, igen, a játszótérhez még visszatérek ... Tószegen is a lakosság kezdeményezé­sére, főként társadalmi mun­kával hozták létre. Miért ne járhatnának gyermekeik ked­vébe a tiszavárko-nyiak is? — túri — A népfront bizottságok napirendjén a könyvbarát mozgalom A mintegy kéthónapos nyári szünet után ezekben a hetekben ismét helyet kapott a népfront-bi­zottság munkájában a múlt, év őszén meghirdetett könyvbarát- mozgalom további feladatainak megoldása. Az ország különböző vidékein összegezik az eddigi tapasztalatokat, s kidolgozzák az őszi-téli hónapok részletes terveit. A népfront-bizottságok és se­gítő társaik rendbehozzák az el­hanyagolt helyiségeket, másutt a kölcsönző mellett olvasóter­meket is berendeznek. — Ezzel egyidejűleg nagy gondot fordí­tanak a könyvtárak választéká­nak bővítésére is. Az állam hoz­zájárulásán kívül jelentős össze­gekkel segít a társadalom. A földművesszövetkezetek évi tisz­ta nyereségük egy részét aján­lották fel erre a célra. Az ország számos községében pedig a ta­nácstagok lakosonkint 1.50 fo­rintot szavaztak meg a község­fejlesztési alapból a könyvtárak támogatására. Sokhelyütt hozzá­járulnak az új könyvek vásárlá­sához — méghozzá jelentős ösz- szegekkel — ahol tehetik — a termelőszövetkezetek is. Az őszi­téli hónapokban ezenkívül sok­helyütt* úgynevezett könyv-bálo­kat tartanak majd, ahol a ven­dégek belépőjegy fejében köny­vet ajándékoznak a kölcsönzők­nek. Mindez azt ígéri, hogy 1965 vé­géig valóra válnak a könyvba- rál-mozgalom legfontosabb cél­jai. Hozzávetőlegesen megkétsze­reződik a tanácsi könyvtárak állománya. 30 százalékra emel­kedik a kölcsönzők gyűjtemé­nyeiben található ismeretterjesz­tő és politikai müvek aránya, s Magyarország minden ezer la­kosára átlagosan 1200 könyvtári kötet jut. (MTI). Szuuínyikok fogják figyelni az időjárást A szovjet űrhajók kötelék­repülése azt a reményt kelti bennünk, hogy a közeljövő­ben megteremthető a külön­leges meteorológiai szput- nyikok rendszere — jelentet­Gyógyító gáz Csehszlovákiában a szliácsi fürdőben a szív- véredény- megbetegedések és a magas vérnyomás gyógyításának új módszerét allcalinazzák. A 34 fokos szénsavas forrásvízből kivonják a gázt, s ebből in­jekciót adnak a betegeknek. Ezt a módszert szénsavas fürdőkkel és gyógytornával egybekötve már 250 beteg­nél eredményesen alkalmaz­ták. A szervezetbe befecs­kendezett gáz mindenfelé' szétterjed, s megjavítja a vérkeringést a végtagokban. (MTI) Sürget az idő... Látogatás a készülő Tisza-hídnál A szél egészen fehérre vi­lágítja a korlátokat. Hatal­mas betontömbök közt lép­kedünk. — Három éve, hogy itt dolgozunk — mondja Ignácz József technikus. Megigazítja szemüvegét. Kissé lemaradva igyekszem utána. / Egy hosszú földhányás szé­lén két idősebb munkás áll. Beszélgetnek. — Megy a munka, embe­rek? — megy oda hozzájuk kísérőm. — Megy. Lassan. Meleg van — válaszolják. Hirtelen megkérdezem ho­vá valósiak. — Messzire való vagyok Egyik leggazdaságosabb exportcikkünk : az élővad Méltán sorolják^ a magyar erdőségeket, mezőket Euró­pa legjobb vadas-területei közé. Messze földről mind nagyobb számban jönnek vendégvadászok szarvaslesre, muflon-, őz- és vaddisznóva­dászatra, de szívesen kapják puskavégre a jóízű pecsenyét adó szőrmés és szárnyas ap­róvadat is. Mindez a nagy- multú vadászati kultúránkat a jól szervezett vadgaz­dálkodást dicséri, de egyúttal azt is mutatja, hogy a vad­dal, ezzel az igen értékes élő természeti kincsünkkel az eddiginél is okosabban kell gazdálkodnunk. A nagyvadas területek további fejlesztése mellett érdemes külön gon­dot fordítani az úgynevezett apróvad, elsősorban a nyúl-, a fácán- és a fogolyállomány tervszerű fejlesztésére, vala­mint az évi „termés” beta­karítására és értékesítésére. Az utóbbi években anyagi­lag is érdekeltté tették a va­dásztársaságokat az élővad befogásában. Csupán tavaly az élőnyúl átvételi árát a korábbi 75 forintról 90 fo­rintra, az élőfácánét pedig 40 forintról 50 forintra emel­ték. A tapasztalatok szerint a vadászterületek többsége alkalmas élővad befogására. A MAVAD a befogáshoz szükséges felszereléseket — hálókat, ládákat, illetve ko­sarakat — a helyszínre szál­lítva ingyen bocsátja a va­dásztársaságok rendelkezé­sére, ezenkívül — ahol nincs kellő gyakorlatuk a helyi va­dászoknak — befogó mestert küldenek, aki megszervezi, irányítja a munkát. Egyéb én, kérem. A Nyírségbe — válaszol a magasabb. A társára nézek. — Én meg? Ceglédi va­gyok. Van munkásszálló, így nem járok haza műiden nap. Ignácz József: — Nem egyszer jártak már itt külföldiek. Mérnökök, szakemberek. Mindannyian nagy elismeréssel méltatták: munkánkat. Vállamra teszi a kezét. — Jöjjön, nézzük meg kö­zelebbről, hogyan készülnek ezk a hatalmas betonelemek, ilyet még biztosan nem lá­tott Daruk alatt állunk meg. — Na, tessék! — kezdi Ig­nácz József. — Itt vannak ezek a nagy vassablonok; Először kábelokat szerelnek bele, keresztbe és hosszába acélhuzalokat. Mikor ezzel készen vannak, akkor szórják tele betonnal. Hagyják meg­kötni, s mikor készen van­nak, lehet összeszerelni. Jó eljárás ez. Sok-sok tonna vas, acél megtakarítást jelent Nyolc-tíz méter magasság­ban állunk a Tisza mély ár' területe fqjött. Iszapos, szür­ke víz hömpölyög lenn. Kí­sérőm a híd másik végére mutat: — Ott már a járdaszegélyt építik. — Először úgy volt, hogy betonjárdát építünk majd. Jobb is lett volna... Sajnos, aztán a körülmények úgy adódtak, hogy meg kellett változtatni a tervet. — Ahogy én látom, még rengeteg munka van itt. — Hogy őszinte legyek — mondja kalauzom —, az igazi hídépítés még most kezdő­dik ... Idáig még csak az elő­készületek voltak. — Lehet azért bizakodni? Furcsa kérdésem először nem érti meg Ignácz József. Kicsit gondolkodik, aztán... — Értem... Lehet. Októ­ber végére, november elejére azt hiszem, a hidat át tudjuk adni. — S. — te ki V. Komarov, a Szovjet Tudományos Akadémia Asztronomikus Földmérés­tani Társaságának tagja. A földi állomásokkal és egy­mással megbízható összeköt­tetésben álló szputnyikok rendszere szüntelenül figyelni fogja az atmoszféra állapotát és az összes szükséges infor­mációt továbbítja a Földre. E rendszer „üzembehelyezé­sével” az előrejelzések sok­kal pontosabbakká és opera­tívabbakká válnak; A szovjet tudós szerint idővel az is lehetséges, hogy az atmoszférikus folyamatoK. törvényszerűségeit megismer­ve az emberiség a kozmikus állomások segítségével meg­tanulja közvetlenül befolyá­solni az időjárást és az ég­hajlatot Röviden Az egyik nyugat-norvégiai erőműben van a világ leg­hosszabb lépcsője. 3715 foka van és negyvenöt fokos szög­ben hétszáznegyven méter magasra emelkedik. • Egy angol feltaláló por­alakú készítményével mumi- fikálja a növényeket. A vi­rágok megtartják alakjukat és színüket, illatukat azon­ban elvesztik. Az újfajta készítménnyel kezelt virágok életkora szinte határtalan, feltéve, ha nem nyúlnak hoz­zájuk túl gyakran. • lowa állam (USA) egyik színházának kiadott műsorán szokatlan megjegyzés olvas­ható: kA későn jövők kapna! ugyan még helyet, de min-t denki mélységesen utálni fogja őket.”­Eríékes leletek a pozsonyi várba is A pozsonyi vár újjáépítési' és régészeti feltárása köz­ben egyre több falfestmény, stukkó, gótikus ablakrész. csigalépcső, stb. kerül nap­világra. Nemrég, amikor a vár délkeleti szárnyában le­vő kisebb helyiségben eltá­volították a famennyezetet, mögötte csaknem teljeser. érintetlen, aranyozott stukkó­díszre bukkantak. Szakértők szerint minden bizonnyal a XVI. századból származó le­letről van szó. Az utolsó vacsora Magyar film Modern stílusú a dramaturgiai szabványokat félredobó filmalkotás, az Utolsó vacsora. Egy nagykapitalista csa­lád tagjainak marakodása azért a vagyonért, amely már nem az övé. A film ugyanis Magyarországon a nagyüze­mek államosításának éjszakáján játszódik Töltésépítés a víz segítségével Európában nincs még egy nemzet, amelynek olyan hosszú töltésszakaszon kelle­ne védekeznie az árvíz ellen, mint Magyarországnak. A gátakkal nagyon sok a mun­ka, gyakran kell erősíteni, magasítani. A távlati tervek alapján többszáz kilométer töltést kell még korszerűsí­teni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával ezért új gáterősítési módszert próbálnak ki a bajai Duna- szakaszon. A Vízügyi Tervező Iroda mérnökeinek elgondolása alapján a víz segítségéve) csövön szállítják az anyagot a töltésre és azt a kavicsot és homokot használják fel ai építésre, amit egyébként is el kellene távolítani a Duna medréből. Próbaképpen mint­egy nyolcszáz méter hosszú régi gátszakaszt erősítenek meg az év végéig. A szak­emberek véleménye szerint az új eljárással előrelátha­tóan a felére lehet csökken­teni a töltésépítés kiadásait. Ezzel a módszerrel többlet- költség nélkül megkétszerez­hetnénk az ország gáterősíté­si munkáinak évenkénti programját és a tervezettnél jóval hamarabb befejezhet­nénk a töltések korszerűsíté­sét. (MTI) szakmai eligazítást, az élő­vad-befogást illetően, ugyan­csak ingyenesen adnak a MAVAD Budapest, V. kerü­let, Arany János utca 26. sz. alatti központjában. A magyar élővad iránt kül­földön mutatkozó érdeklő­désre jellemző, hogy például az 1961—62-es idényben élő- nyúlból négyszer, élő fácánból ötször és élő fogolyból hatszor annyit exportáltunk, mint az 1951—52-es évben. Legjobb vásárlónk Franciaország és Olaszország, de mind többet igényel Svájc, Ausztria és a Német Szövetségi Köztársa­ság is. A kitűnően honosodó, szilárd alkatú magyar apró­vadat az ottani állomány fel­javítására, megerősítésére használják fel. Élőfogolyból szinte korlátlan mennyiséget vennének át a nyugati orszá­gok vadásztársaságai, rezer­vátumai, de élőfácánból és nyúlból is az eddiginél lénye­gesen többet exportálhat­nánk. Kézenfekvő tehát: a- kedvező exportlehetőségeket teljesen ki kell használnunk. Az élőfácán és fogoly ex­port további fejlesztését se­gíti a MAVAD azzal, hogy Franciaországból 15—20 spe­ciális fácán-, illetve fogoly- tojás-keltetó gépet vásárol és hamarosan át is adja a jó apróvadas területtel rendel­kező vadásztársaságoknak. A gépek alkalmazásával a tiká­szait fácán-, illetve fogolytv- jások ezreit menthetik meg évente, s a kikeltetett, előne­velt vadcsibékkel gyarapít- ■ hatják saját állományukat, feleslegeiket pedig más vidé­kek vadásztársaságainak ad­ják át. Szirénázó vasaló Ivar Kalbors svéd mérnök feltalálta a szirénázó vasa­lót, A vasalóba beépített ké­szülék ellenőrzi, hogy mo­zog-e a vasaló és hogy mennyire melegedett fel. Amennyiben a vasaló négy percnél hosszabb ideig egy helyen áll, az egész ház­tömbben hallhatóan megszó­lal a fogantyúban lévő szi­réna. Így akarják elkerülni a bekapcsolva hagyott vasalók­kal könnyelműen okozott tűzeseteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom