Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

VILÁG PPOI.ETARJAt EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei Wéftlafi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA S3II. évfolyam, 201. szám. Ara: 50 fillér 1962. augusztus 29„ szerda Csibenevelő, terményraktár, dohány pajta9 öntösőtelep Építkeznek a termelőszövetkezetek Az idén ismét sok új lé­tesítménnyel gazdagodnak megyénk termelőszövetke­zetei. A Szolnok megyei Termelőszövetkezeti Beruhá­zási Iroda közreműködésével megvalósuló építmények összege 96,5 millió forintot tesz ki. A saját erőből törté­nő beruházásokkal együtt a közös gazdaságok az idén több mint száz millió forint értékkel gazdagodnak. Álla­munk jelentős szerepet vál­lalt a tsz építéseknél; A 96,5 millió forint összegű beru­házáshoz, a tsz-ek átlagosan húsz százalékkal járulnak hozzá. A többit — a nagyobb hányadot — az állam vállal­ta magára, melyet hosszúle­járatú hitelként kapnak me­gyénk termelőszövetkezetei. Ezt az összeget 5—30 év alatt kell visszafizetniök. Százkilencvenegy magasépítmény 1962-ben 191 magasépít­mény létesül közös gazdasá­gainkban. A tavalyról áthú­zódó, befejezetlen építkezé­sekkel együtt ez 228 létesít­ményt tesz ki. Ezek között a legjelentősebb az öt karcagi tsz 20 ezer férőhelyes csirke­nevelője, mely 1 250 000 fo­rintos költséggel épül. A pusztamonostori Búzakalász Tsz-ben 10 ezer férőhelyes csirkeól létesül csaknem 600 ezer forintos összegből; A közös gázdaságokban 23, egyenként 60 férőhelyes ser- tésfiaztatót építenek; így többek között a fegyvemeki Vörös Csillag, a tiszabői Pe­tőfi és a tiszavárkanyi Pető­fi Tsz-ekben. A sertéshizla­lás fejlődését mutatja, hogy ebben az évben 49 helyen 300 férőhelyes hizlaldát, il­letve 500 férőhelyes sertés szállást létesítenek. Ilyen épül a zagyvarékasi Béke, a jánoshidai Vörös Hajnal és a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Növendékmarha és borjú istállók Ä tsz-ekben 22 helyen egyenként 100 férőhelyes nö- vendékmarhaistálló létesül, így például a tiszaföldvári Lenin és a tiszaszöllősi Pető­fi Tsz-ben. Hét közös gazda­ságban — többek közt a jász- árokszállási Táncsics és a kunmadarasi Uj Barázda Tsz- ben — 100 férőhelyes borjú­nevelőt létesítenek. Közismert, megyénk tsz-ei raktározási gondokkal küzde­nek. Most csökken ez a gond, hisz nyolc tsz-ben egyenként 32 vagonos terményraktára­kat emelnek. Negyvenhat he­lyen tíz vagonos kukoricagó- rékat építenek. Az elmondottakon kívül több közös gazdaság épít juhhodályt, dohánypajtát, el­lető istállót és koca-szállást. Az olcsó, szerfás meg­oldásokra törekednek A tsz-ek építkezéseinek nagy többségét a- megyei tsz beruházási iroda segíti lebo­nyolítani. Az iroda műszaki (Folytatás a 2. oldalon)-----MA f----­EH ol dal Jókor jelentkeztek a patronálok Nagyivánon ★ TÁBORI JELENTÉS 0 oldal INGYEN NYARALÁS 0 oldal Három gyár áru­bemutatója Szolnokon LENGYEL VENDÉGEK KÖZT A MÁV USZO­DÁBAN Legtöbb talajmunkát a szolnoki járás termelő- szövetkezeteiben végeztek Gyorsult a talajmunkák üteme megyénk szövetkezeti gazdaságaiban. Eddig mint­egy 150 ezer holdat szántot­tak fel a csaknem kétszáz termelőszövetkezetben. Legjobb eredményt a szol­noki járás gazdái értek él. Teljesítményüket a többi já­rás meg sem közelíti. Az őszi vetések alá 10 800 hol­dat, a tavasziakhoz 18 600 holdat szántottak fel. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gépek többsége kettős mű­szakban dolgozik a járásban. Igyekeznek a kunhegyesi, jászberényi, kunszentmárto­ni szövetkezetekben is. Mindhárom járásban körül­belül 15 ezer holdon végez­ték el a nyári talajmunkát. A karcagi tsz-ekből ösz- szesen hétezer hold nyári szántást és négyezer hold mélyszántást jelentettek. Hasonló a mezőtúri közös gazdaságok teljesítménye is. Lemaradás mutatkozik- vi­szont a tiszafüredi járásban. A mai napig alig hatezer holdon fejezték be a talaj­forgatást. Nem árt igyekezni a ta­lajmunkákkal, mert hama­rosan kezdődik a vetés, s akkor az erők nagyrészét már oda kell majd összpon­tosítani. Aratási eredmények a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szemit 1962. augusz­tus 25-én a gabona aratását az országban összesen 87 587 000 hektáron végezték el, vagyis 9,1 millió hektár­ral nagyobb területen, mint az elmúlt év azonos napján. Tovább bővítik a Borsodi Vegyikombináloi Péten háromszorosára növelik a nitrogén műtrágya-termelést Ä második ötéves terv a vegyipar gyorsított ütemű fejlesztésének lényeges ré­szeként a műtrágyagyártás nagyarányú növelését tűzte ki feladatul Ezért kezdődött meg a Tiszai Vegyikombinát nitrogén műtrágyagyárának építése, s jelenleg legna­gyobb nitrogénműtrágya üze­münk, a Borsodi Vegyikom­binát kapacitásának kétsze­resére bővítése, ezen kívül a szuperfoszfát műtrágya-ter­melés fejlesztése. AZ előirányzott beruházá­sok tervszerűen haladnak, közöttük a BVK teljesítőké­pességének megduplázása az idén befejeződik. A kombi- hát az év végére eléri az évi 215 000 tonnás gyártási kapa­citást, s koksz alapanyagról áttér földgáz alapanyagra. Ezzel mintegy 25 százalékkal csökkenti önköltségét. A Nehézipari Minisztérium azonban a2 időközben bekö­vetkezett fejlődés eredmé­nyeként úgy látta, hogy to­vábbi lehetőségek vannak a műtrágyagyártás fokozására, ezzel az import további szá­mottevő csökkentésére. Ezért az Országos Tervhivatallal és a Külkereskedelmi Mi­nisztériummal együtt javas­latot terjesztett a gazdasági bizottság elé a száz százalék­kal bővített BVK kapacitá­sának újabb megduplázására, továbbá a Péti Nitrogénmű­vek jelenlegi teljesítőképessé­gének megháromszorozására, terven felüli beruházásaként. A gazdasági bizottság elfo­gadta a javaslatot, s nagy jelentőségű határozatával széles utat nyitott a hazai nitrogén műtrágyagyártás fej­lesztésének. A határozat ér­telmében a BVK továbbépí­tése 1962 végén nem fejező­dik be, hanem 1963-ban foly­tatódik a most már kétsze­res kapacitású üzem újabb száz százalékos bővítésével. A másodszori bővítés nem­csak a termelést növeli majd hanem modernizálja a gyár­tási technológiát is. A bőví­tésből származó korszerűsí­tett termék egy nálunk még nem gyártott műtrágyafajta, a 46 százalék nitrogéntartal­mú karbamid lesz, amely gyarapítja a választékot, ezenkívül az állattakarmány­Schubert Berekfürdőn A strand körül pezseg az élet, egymást érik a C-rend- számú gépkocsik, a motorke­rékpárok. A szokásos üdülő­helyi képhez legfeljebb az tűnik fel, hogy kettesével, hármasával egyre többen fordulnak be a vendéglővel szemben nyíló kis utcába. Aztán belépnek a művelő­dési ház udvarára és ott csöndben megállnak. Újabb földrengés-hullám Dél-Európában Róma — Athén Heves földrengés volt ked­den délben egyidőben Olasz­ország déli részén és Görög­országban. A földlökések epicentrumát a kutatók a görögországi Peloponézosz- félszigetre helyezik. Az olaszországi Bariban háromperces időkülönbség­gel két földrengés rémítette meg a lakosságot. Az épüle­tekben jelentős kár keletke­zett és az utcákat elborítot­ták a háztetőkről alázáporo- 26 cserepek és törmelékek Erős volt a földrengés hatá­sa Nápolyban, Avellinonban és más körzetekben is. ahol a hiúit héten nagy károkat okozott és több halálos áldo­zatot követelt a természeti csapás; Avellinonban még mindig ezrek hajléktalanok a múltheti földrengés követ­keztében. Bariban és Ná­polyban ismét ezrek tódultak az utcára. Róma és a délolaszországi vidékek között a telefon­összeköttetés megszakadt. A keddi földrengés Görög­országban is nagy riadalmat okozott. A hírügynökségek eddig egy halálos áldozatról tudnak: egy idősebb ember rémületében szörnyethalt. A Peloponézosz-fél sziget és görögország többi része között a földrengés idején minden kapcsolat megsza­kadt. az ottani károkat még nem lehet teljesen felmérni (MTI) gyártás és a műanyag előál­lítás alapanyagaként is fel­használható. A bővítés 1965- ben fejeződik be. A Péti Nitrogénművek há­romszoros bővítését ugyan- j csak a második ötéves terv­ben kezdjük meg és a harmadik ötéves tervben. 1967-ben fejezik be. A módosítás itt is bővíti a vá­lasztékot, mert hozzáfognak a folyékony műtrágya, a 20,5 százalékos hatóanyagtartal­mú ammónium hidroxid gyártásához. A bővítésből eredő terméknek mintegy egynegyede lesz folyékony; műtrágya, a többi 25 száza- j lékos pétásó. (MTI) I Két hete ismerős éz a kép Két hete nyílt meg a karca­gi zeneiskola tanárai által vezetett úttörőtábor. Három város kisdiákjai adtak itt egymásnak találkozót. Pesti kislány játszik a csellón, debreceni fiú szorítja álla alá a hegedűt, karcagi úttörő , ül a zongoránál. Zenei úttö­rőtábor. Immár harmadik éve jönnek össze a három város zenekedvelő, zeneisko­lába járó kisdiákjai, hogy üdülés közben a strandfürdő és a kirándulás örömei mel­lett énekkel, zenével gyö­nyörködtessék egymást és az üdülőhely közönségét. Különös hangverseny ez. A művészek barnára sü)t lábszára, szandálban, rövid-, nadrágban, vagy sortban áll- j nak a dobogót helyettesítő I verandára, amíg a többiek csendesen üldögélve várják, hogy sorrakerüljenek. Papp László zenetanár, a megbetegedett Ulényi Eiemér karcagi úttörőház igazgató helyett vezeti a tanfolyamot, Irányítja a próbákat, ellenőr­zi a napirendet. Ebben a na­pirendben szerepel a reggeli fürdőtől a délelőtti gyakor­láson, a délutáni strandolá­son kívül az esti tábortűz vagy a szallonnasiités, mert „nemcsak zenével él az em­ber”. Lassan sötétedik, s a zene egyre intenzíven árad. Pöty- työs blúzban, halásznadrág­ban csellózik a kis Angyal Magdi, a karcagi ktsa tag lánya, vagy Pityók Csaba, akinek piros úttörőnyakken­dője szelíden borul rá a hangszerre. Azután hátra­gurul a zongora és a helyét elfoglalják a székek, rögtön­zött szimfónikus zenekar ad elő klasszikus számokat, — meglepő biztonsággal, jó összhangzattal. — Mellettem őszbe csavarodott férfi ül, aki feszülten figyel, lelkesen bólogat és mosolyog a kis ze­nészekre, — akik valahogy megkülönböztető figyelem­mel néznek reá. S az idős ember halkan mondja: „de szép! Hol van még egy hely a világon, ahol a fiatalok azért jönnek pihenni, hogy zenében gyönyörködhessenek és ahol erre lehetőséget is biztosítanak? — Nézze meg őket. Még a leggyengébből is kitűnő zeneértő, jó közönség lesz. Amellett ki tudja hány nagy művész kerül ki ezek­ből az önfeledten muzsikáló gyerekekből?” És Friss Antal, a zeneaka­démia művészprofesszora ba­rátságosan mosolyog a gye­rekekre. Tökéletesen megér­tik egymást; a mester és a tanítványok. — ht — » * A mezőtúri »korsós« mester elkészít egy agyagköcsögöt. Mozdulatai szakszerűek, ta­karékosak, biztosak. Látszik, akár behunyt szemmel is meg tudná csinálni a köcsö­göt. Most leemeli a korongról, nézegeti, s magyaráz: — A festéssel is állandóan kísérletezünk. Olyan mázunk van ugyanis, ami hajszálre­pedést okoz, ezt a problémát kell megoldanunk. ősszel újabb népművészeti pályáza­tot hirdettek, erre szeretnénk olyan tárgyakat küldeni, amelyeken már nincsenek hajszálrepedések ... Talán az új máz alkalmazása beválik... — Valamikor korsósoknak hívták őket. S valóban, az igazi korsó az, amelyik csö­rög. A benne lévő kis agyag­gömb tisztítja a vizet. Ilyen korsóból külön meg kell ta­nulni inni úgy, hogy egy csepp víz se vesszen kárba... — A népművészet egyik funkciója a lakás szépítése, díszítése. Ez nem zárja ki. sőt indokolja a praktikussá­got. Például egy régi gyer­tyatartóból lehet esernyőtar­tó; vagy a régi díszes edény méz-, esetleg jam-tartó és így tovább. Az a fontos, hogy ez alak karakterét, formáját, át­mentsük. — bií/íor — magamba, hiszen mi is fa­zekas dinasztia vagyunk. Apám, nagyapám fazekas volt. Én már hatéves ko­romban korongoztam. most negyvenöt éves vagyok... — örül a kitüntetésnek? Elmosolyodik. — Hát persze. Bár vannak itt jónéhányan, akik meg­érdemelték volna ugyanúgy, mint én... Meglepett, nem számítottam rá. — Mutatna néhányat alko­tásaiból? — Most nem tudok. Vala­mennyit eladtuk, az ország minden részébe kerültek, külföldre is. Most készülök újabbakat csinálni... De ta­lán menjünk le a műhelybe­Hosszú terembe érkezünk, kétoldalt korongosok. íróká- zók. Készülnek a köcsögök, korsók, a tányérok, a kan­csók, a vázák. Meglepően sok a fiatal. Többen, minta után, külön­böző állatfigurákat készíte­nek. — Csak ezt ne kellene csi­nálni! — sóhajt fel Jakucs Imre — giccsnek tartjuk, az is, de a kereskedelem ilyet rendel, mondván: ez az igény .., az üzlet... Már ott ül az egyik korong mellett, a három perc alatt Először az újságokban ta­lálkoztam vele. Az ő neve is ott szerepelt, azok kö­zött, akiknek az idei alkot- rhány-ünnepen átadta Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter a megtisztelő népművé­szet mestere címet. „Műtermében”, az agyag mezőtúri művészeinek mű­helyében kerestük fel a mestert. Ügy képzeltem, hogy egy fazekaskorong mellett, csodálatos mezőtúri korsók, kancsók, tányérok között találok majd Jakucs Imrére, de először a leg­belső irodába kalauzoltak. — Én vagyok most a Há­ziipari Szövetkezet elnökhe­lyettese, párttitkára, a szö­vetkezeti bizottsági titkár, a népművészeti felelős, a nép­művészeti részlegvezető... Acélkék munkaruhában ült íróasztala mellett a sovány arcú mester, hivatalos ügye­ket intézett, irányította a munkát. — Hogy jut így ideje az alkotásra? — Ügy. hogy évek óta 14— 16 órát töltök itt, benn. A napi hivatalos teendők, gondok megvitatása után lassan rátérünk a témára, a túri fazekasok művészetére. — Miót tudom, ezt a művészetet szívom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom