Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

1962. augusztus 23. ■SZOLNOK MEGTE1 NBPLAP 3 ÜDVÖZLET FRANCIAORSZÁGRÓL fa /TS&^*^G.£&Asujt''*ye^ sa 6/U*^ & JZ& 0&0 *> JZ&CU&4>i rJL-JLJtf ^ <* rs 2^££ ■ T^O <j£P/b^ Nyolc—tíz százalékkal nagyobb gabonatermés a mezővédő erdősávok mellett Az Erdőmémöki Főiskola az orszá, különböző vidékein 48 mikroklima-állo máson méri a mezővédő erdősávok szere pét. Megállapították, hogy az erdősávok t iák magasságánál ötvenszer szélesebb terű létén fejtenek ki védőhatást: 30—50 száza lékkai csökkentik a párolgást és a szél­eróziót és jelentősen mérséklik a napi hőmérséklet-ingadozást. A kedvezőbb klí­ma, a talajban megőrzött nedvesség és ; szél pusztításától megmentett talajréteg számottevő terméstöbbletet eredményez. A tiszántúli és a dunántúli mérések szerin i egyaránt az erdősávok védelmében 8—10 százalékkal több gabona és mintegy 20 százalékkal több pillangóstakarmány és szé­na termett, mint a nyílt területeken. így bőségesen megtérül az a területcsökkenés amit az erdősávok létesítése okoz, a szá­mítások szerint ugyanis a szántóterület 2,5—3 százalékán ültetett fákkal biztosít ható a teljes védelem. Az erdősávoknak emellett egyéb hasznuk is van: ha behálóz­nák az ország egész szántóterületét, évente egyharmad annyi fát adnának, mint ámen- - nyit most összes eredeinkből kitermelnek KÉSZÜLŐDÉS AZ ISKOLAI ÉVRE Bőség és nagy választék mindenütt m Szolnok legnagyobb papír és írószerboltjában Pál Jó- zsefné tájékoztatott: —- Soha nem állt a vásár­lók rendelkezésére ennyi is­kolai cikk. Sok jó minőségű töltőtollat kaptunk, melyet 14.40 forinttól lehet vásárol­ni. A szép vászon és bőrtás­kák 60 forinttól 200 forintig kaphatók. Ifjú gazdáikra vá­rakoznak a fa-, bőr- és mű­anyag tolltartók százai is. — Ceruzák, radírok, toll­hegyek, ecsetek, körzők és rajztáblák között válogathat­nak szülők és gyerekek. Fel­készültünk a nagy forgalom­ra és előre csomagoltunk négyezer füzetcsomagot az általános iskolások részére. Ebből már kétezret el is ad­tunk. Kék, fehér és barna csomagolópapírt, füzetcim- két és tollhegyet ötös-tizes csomagokban árusítunk. — Örülök, hogy nagy számban áll rendelkezésünkre nylon füzetvédő és uzsonnászacskó. — Napról napra nagyobb forgalmat bonyolítunk le, s szeretnénk, ha az általános iskolások szeptember elseje előtt megvásárolnák szükség­leteiket, mert később a kö­zépiskolások nagy zsúfoltsá­got okoznak. 2 A kisebb, 40-es számú pa­pírboltban — meglepetésem­re — csak az eladókat talá­lom. " — Pedig nagy árukészlet­tel rendelkezünk — mondja Pintér Istvánné boltvezető, — de még mindig kevés a vásárló. Újdonság nálunk a kínai ceruza, mely radíros végű, s csak 1.80 forint. A „Trio” színes golyóstoll-kész- let bizonyára sokaknak sze­rez örömet. A kitűnő „Color” színesceruzák, kínai tinták, cseh hegyezők és lengyel gyártmányú vízfestékek még nagy mennyiségben kapha­tók. — Itt is megtalálható úgy­szólván minden, ami az isko­lásgyermekeknek szükséges, csak jöjjenek, vásároljanak. !Ü Nemcsak taneszközök, ha­nem' szép ruhák is várják if­jú vásárlóikat. A gyermekruházati bolt felkészült a várható nagy forgalomra. László Mária boltvezetőnő örömmel újsá­golja. hogy „Éva” köpenyek, a politechnikai oktatáson résztvevő fiúk részére kétré­szes munkaruhák a legkü­lönbözőbb méretekben kap­hatók. Már eddig is 150 000 forint értékű árut adtak el. A kisfiúkat sportöltönyök, a középiskolás lányokat a mat­rózblúzok és rakottszoícnyák tömege várja. Feledés fátyla borul . a fátyolüvegre ? Lapunkban korábban már hírül adtuk, hogy a berek­fürdői üveggyár két kiváló szakembere, Suha Zoltán fő- technológus és az időközben nyugdíjba vonult Veres Zol­tán Kossuth-díjas főmérnök keze alól új magyar talál­mány került ki — névsze­ri nt a fátyol üveg. A fenti cikkből idézve: ,,1961-ben az iparművészeti tanács dicséretben részesítve és márkázásra javasolva el­fogadta a bemutatott tárgyak zömét”. Azóta mindössze kétszer szerepelt nyilvánosság előtt a fátyolüveg. Egyszer a Bu­dapesti Ipari Vásáron, má­sodszor a megye VIT-delegá- ciója által Helsinkibe kül­dött ajándéktárgyak között. Sokan megnézték, megcsodálták az ízléses és újdonságnak számító üvegtár jyakat. Ezzel aztán belföldön be is fejeződött a szépen csillo­gó bereki üveg pályafutása, igaz, ■ bogy a Ferunion (Mű­szaki Külkereskedelmi Vál­lalat) egymillió forint érté­kű üvegtárgyat rendelt. Berekfürdőn, az üzemben megtudtuk, hogy 6000 külön­böző tárgy — hamutartó, virágváza — legyártása után a Ferunion lemondott a hát­ralévő mennyiség átvételéről. — Még az a szerencse — mondották —, hogy a raktá­ron már csak mindössze 280 fátyolüveg dísztárgy van. Nem tudjuk elképzelni, hogy a külkereskedelmi vállalat miért nem akarja a szerző­désben lekötött fátyolüveg­tárgyakat átvenni. Az üveggyár főkönyvelője elmondotta azt is, hogy a gyártás folyamán 2800 olyan üvegtárgy készült, melyet exportra nem lehet eladni. Ezt úgy kell kezelnünk, mint selejtet. Tárgyalásokat folytatnak a kissé hibás fátyolüveg dísz­tárgyak értékesítésére az üveg és porcelán nagykeres­kedelmi vállalattal. A kereskedelem szakembe­reinek tetszését az első lá­tásra megnyerik a fátyolüvegből készült tárgyak, de az árak hallatára tartóz­kodóvá válnak. Ám azt is megtudtuk, hogy az üzem ol­csóbban is elő tudná állíta­ni, mert a kísérletek folya­mán kiderült, hogy a tiszta bórsav helyett ipari bórsav is megfelel. A másik költség- csökkentő tényező a terme­lés emelése lenne. Napi 80 dísztárgy előállításánál már rentábilis lenne a gyártás. Befejezésül idézni szeret­ném Suha Zoltán főtechnoló­gus véleményét a fátyolüveg­ről és nem utolsósorban fel­hívni az illetékes minisztér rium figyelmét arra, vala­milyen úton módon találjon lehetőséget, hogy ne borul­jon a feledés fátyla egy hosszú évek megfeszített ku­tatómunkáiéból született új magyar találmányra. „— Szerintem a mai em­ber szépségigényét a leg­messzebbmenőkig kielégíti és a modem lakás tökéletes dí­szítőeleme lesz. Nem beszél­ve arról, hogy ez az üveg egy sajátos magyar üveg- művészetet. is kialakíthat.” — Bognár — Decemberben friss paprikát, salátát, retket adnak a primőrtelepek Megyénk hat termelőszö­vetkezetében 7500 négyzet- méteren fűthető üvegfelület alatt primőr zöldségfélét termesztenek. Az első terme­lési idény lezárult. Már arra készülődnek, hogy december­ben újra friss paprika, salá­ta, retek kerüljön piacra és az üzletekbe, s onnan a házi­asszonyok kosaraiba. A primőrtelepek vezetői a közelmúltban a karcagi Béke Tsz-ben találkoztak, s ott a Hungarofruct és Csemege Kiskereskedelmi Vállalat képviselőivel együtt megbe­szélték az elmúlt idény ta­pasztalatait, s azt. hogy mi­lyen zöldségféléket kér a kereskedelem. Az elmúlt gazdasági évek­ben a primőrtelepek terme­lése elmaradt a kívánalmak­tól, négyzetméterenként nem érte el a 150 forintos bevé­telt. 1962-ben 1 545 500 forint bevételt terveztek, ami 206 forint/négyzetméter bevétel­nek felel meg. Augusztus 1-ig 1 289 300 forint a bevé­tel, amely inégyzetméteren- ként 172 forintot jelent. Ezt az eredményt az üvegfelület többszöri hasznosításával ér­ték el a szövetkezeti gazda­ságok. A paprika termesztése a leggazdaságosabb. Ezt bizo­nyítja a karcagi Béke Tsz eredménye, amely négyzet- méterenként 438 forint bevé­telhez jutott. A cibakházi Vörös Csillag Tsz pedig 333 forintot kapott a négyzetmé­terenként termált papri­káért. A túrkevei Búzakalász Tsz paprikát exportált, s ebből 347 365 forinttal gya­rapította a jövedelmet. A karcagi Béke Tsz 54 mázsa paradicsomért, amelyet 1000 négyzetméter üvegterület alatt termelt, 154 000 forintot kapott. A saláta értékesíté­séből négyzetméterenként 52, a retekből, 40. a karalá­béból 36 forint a legtöbb be­vétel, amit a közös gazdasá­gok elértek. Három termelő- szövetkezet — a túrkevei Búzakalász, a karcagi Béke és a tiszaörsi Rákóczi Tsz — már teljesítette, bevételi ter­vét. s a gazdasági év végéig további 190 000 forintot ter­veztek a primőrtelepekről. Csökkent a ráfordítások ősz- szege is. A karcagi Béke Tsz 44 forint ráfordítással termel négyzetméterenként azaz ekkora területről lit forint a tiszta jövedelem. Hajtatótelepeink 1963-tó: már nemcsak • primőrárut termelnek, hanem több millió tűzdelt, gyepkockás palántát is, amely lehetővé teszi a korai szántóföldi zöldségtermesztést, s így sok kai nagyobb tömegű és ol­csóbb korai zöldség kerülhet a bel és külföldi piacokra. Dudás János megyei kertészeti felügyelő Silózási bemutató a Középtiszai Állami Gazdaságban Néhány nappal ezelőtt a Középtiszai Állami Gazda­ságban ismerkedtek á kun- hegyesi járás termelőszövet­kezeteinek szakemberei a mo­dern silózási módszerekkel. A jelenlegi kedvezőtlen idő­járás következtében nemcsak az abraktakarmányból lesz kevés, hanem a szálastakar­mányból lévő készlet- is ke­vésnek mutatkozik az álla­tok áttelel tetőséhez. Éppen ezért fontos, hogy a silózást időben és jól elvégezzük, s ezzel pótoljuk az idő'járás okozta terméskiesést. Az állami gazdaság szak­emberei tájékoztatták a ter­melőszövetkezet vezetőit a legjobban bevált silózási módszerekről. A fal közötti és a palánk-siló, amelyet a gazdaságban láthattak, olyan módszer, amelyről a termelő­Másodszor öntözik a kukoricát AJcsiszigeten A Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében másodszor öntözik a kukori­cát, barázdás ‘ áztató mód­szerrel. Az első öntözéssel 100 mm-es esővel egyenérté­kű csapadékot kapott a nö­vény. A tenyészidő végéig azonban kevésnek bizonyul ez a mesterséges eső. és most 200 mm-es vizet kap a ku­korica. Negyvenhetén öntöznek Alcsiszigeten a Hoit-Tiszá- ból. Dereglyére szerelt szi­vattyúval emelik ki a vizet ott, ahol éppen a legalkal­masabb a terep a víz veze­tésére. „Öntözőtelepünk” tel­jesen ideiglenes jellegű, a várható termés dicséretére lesz az alcsiszigetieknek. Holdanként 28—30 ezer ku­koricát nevelnek, egy-egy ku­koricaszáron két-három cső is található. Bár korai lenne mázsákban, kilogrammokban megjósolni, mekkora termést takarítanak be holdanként az bizonyos: az öntözést meg­hálálja a növény. i szövetkezeti szakemberek is helyesléssel beszéltek. A si­lózás lényege az, hogy az ei- tartósítandó takarmányból minél kevesebb legyen a veszteség és erjedés közben ne lépjen fel káros, vajsavas erjedés. A silózásnál gondosan kell a munkákat megszervezni, mert ez is nagy mértékben befolyásolja a silótakarmány minőségét és eltarthatóságát. Az időben befejezett silónál, s ha kellően van tömörítve, nem történhet káros erjedés A gazdaságban három kilo­méter távolságról négy siló­kombájntól tizenhat pótkocsi szállítja az összeszecskázott kukoricát a silózási helyre Egy-egy vontató két pótko­csit vontat, a lerakást pedig tizenhat férfi végzi. A gaz­daság a silókukoricát öntöz­te, s így a betakarítandó mennyiség eléri a 200—250 mázsát. A silózás előnyeiről Szigeti Béla tartott tájékoz­tatót és ismertette az üzem­egység silótakarmányszükség­letét. A bemutatón résztve­vő szakemberek sokat tanul­tak, s bizonyára mindent megtesznek azért, hogy szö­vetkezetükben is az előnyö­sebb silózási módszert alkal­mazzák. A közös gazdasá­gokban jelenleg a silózás az egyik legfontosabb munka. Ennek jó megszervezéséhez szintén segítséget adott a Középtiszai Állami Gazda­ságban tartott silózási bemu­tató. Czakó Sándor agronómus, Kenderes, Haladás Tsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom