Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

1962. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI IVEPLAt­ÜNNEPI MAZ Minden ünnepnek megvannak a maga apró, bensőséges pillanatai, így vagyunk alkotmányunk évfordulójával, augusztus 20-ál is. Ilyen pillanatképeket lestünk el a kettős ünnepen, melyekből néhányat ezúton adunk tovább az olvasóknak. Ünnep díszmagyarban Zagyvarékason Filkó néven becézik a leghíresebb cigányprímást. Ilyen ün­nepe sem volt még Filkónak, hiszen a most megnyílt művelődési otthonban az ő ze­nekara húzta a táncotoknak a talpalá- valót. Ez nem is lett volna baj, sőt... Ám, amikor kivonult a színpadra Filkó- ék díszmagyarba öltözött zenei gárdája, a nézőtéren azonnal kitört a nevetés. A publikumot ugyanis sokkal jobban felde­rítette a látvány, mint az íigyanitt elő­adott Huszárvágás című vígjáték sok poénja. Párbeszéd — utcabálról Szolnok. Helyőrségi klub. Áll a bál a nagyteremben, az alkotmány-bál részt­vevői jól szórakoznak. A főutcán le-fel hullámzó tömegből sokan megállnak a klub ablakánál, hallgatni a zenét, fi­gyelni a táncotokat. A klub ajtajában Csiha Sándor százados, a klub parancs­noka áll, s a■ következő szavakkal állít meg bennünket: — Ez a s°fc ember, itt az utcán, ugyanúgy táncolhatna most, mint akik nálunk vannak, vagy a Tiszába, Nem­zetibe vagy a Tündébe mentek el, ha... Ha... — Lezártuk volna a Magyar utcai bérház előtti útszakaszt, hiszen este nincs már nagy forgalom a főutcán és utcabált rendezhettünk volna. A park körüli rész, a szobor talpazat mellett szintén megfe­lelt volna. — S hogyan szolgáltatná]c a zenél? — A helyőrségi klub ezt is megol­daná, csupán néhány hangerősítőt kellene felszerelni egy-két ház emeletére. — Az ötlet valóban hasznos és prak­tikus,"s ha most nem is valósítottuk meg, a jövőben már nem szabad megfeled­kezni róla.., „Ujjé a ligetben nagyszerű...“ A kettős ünnepen a szolnoki Vidám­kertben is teljes volt a nagyüzem. Főtt- kukorica, tökmag, fagylalt, napraforgó­mag, cukorka, csokoládé, pqttogatott ku­korica fogyott hatalmas mennyiségben. Papírtrombiták adták a zenét, forogtak a sergők, lebbentek a hinták, köröztek a forgó biciklik, ringlispil-sárkányok, lovak, repülők repítették a gyerekek (és a fel­nőttek) ezreit körbe-körbe. Űj játékok, kisvasút, forgó hordó is, várták a szórakozókat, a focipályát szin­tén birtokukba vették a gyerekek. A lá­nyok kart-karba öltve sétálgattak a fiúk­kal, fiatalos, kedves, valósággal családi bensőséggel teli hangulat uralkodott a Vidámkertben. A futballpálya egyik korlátjának dőlve egy férfi elgondolkozva nézte a játszó, nevető, szórakozó gyermeksereget. Amint megtudtuk, Satek Ferencnek hív­ják, az egyik állami gazdaság növényter­mesztője. Kisfia, a hétéves Péter, immár az ötödik csokiszeletet majszolja, miköz­ben ő is lelkesen rúgja a bőrlabdát. Te­tőtől talpig csokoládés a kisfiú. — ötven forintot költöttünk eddig — mondja halkan Satek Ferenc —■, majd­nem 17 kilogramm kenyérnek az árát. És még korántsincs befejezve a nap, a pénz nem számít. Valamikor bizony szá­mított, még egy kiló kenyér ára is na­gyon, nagyon sokat... — bubor — USIftflIY-lIPi liMHEPSEOEiC • íesyeszeiie Pofonok és símogatások (Folytatás az l.-sö oldalról., legalább ötezer fiatal vett részt. A nagygyűlés ünnepi be­szédét Oláh János, a Kun- hegyesi Járási Pártbizottság titkára mondta. Szónoklatá­nak legnagyobb részében a fiatalok elérte eredményeket méltatta. Az ünnepi beszéd után következett kultúrmű­soron a kenderesi Vörös Csepel Tsz és a Kunhegyesi Gépállomás táncosai kapták a legdörgőb tapsot. A kulturális vetélkedőt az MHS honvédelmi bemutató­ja követte. Víg hangulat uralkodott a vidám parkban. A sportpályán a vendéglátó község, valamint Tiszagyen- da, Túrkeve és Kenderes lab­darúgó csapatai mérkőztek. A tiszaburai Lenin Tsz diny- nyesátránál a népszerű Nagy Józsi bácsi rögtönzött elő­adást tartott a korszerű — és eredményesnek bizonyult — dinnyetermesztés forté­lyairól; Kisújszállás A kisújszállási Ady Tsz legszorgalmasabb gazdái szá­mára 18-án kezdődött az ün­nep; a szövetkezetben akkor értékelték a nyári munkák eredményét, akkor jutalmaz­ták meg a legigyekvőbbeket. Másnap harmincnál több szovjet vendég érkezett a Búzakalász Tsz-be. A városi párt- és tanácsi vezetők tár­saságában Sári Mihály, az MSZMP megyei Bizottságá­nak munkatársa fogadta őket. ! Barátaink bejárták a hatal­mas gazdaság jórészét. Közönyös hangon mondja: — Lelenc vagyok. Azelőtt így hívtak volna. Ezt a szót furcsa így és az ő szájából hallani. — Fél az emberektől? — Az embereik jók. Több jót kaptam az idegenektől, mint rosszat. Sokkal többet. Tőlük kaptam azt, amire oly nagyon vágytam, a símoga- tást, a becézést, a szerete- tet — És a pofonokat? — A családomtól... Ha egyáltalán van családom... Család és otthon? Én egé­szen mást érzek ezek mö­gött, mint amit általában szoktak. Persze, ezt maga nem érti, hogyan is érthet­né? Ujjainak jellegzetes, rövid kis mozdulatával elfésüli homlokából fiúsra nyírt gesz­tenyeszín hajának egy tincsét és csak ezután folytatja: — Ha ezt a szót hallom: otthon — akkor lelki sze­meim előtt a szolnoki gyer­mekvédő fehérre lakkozott ajtós szobái jelennek meg és szinte érzem az ágynemű kellemes, tiszta szagát. Ott­hon? Esetleg a karcagi le ány diákotthon csiviteléstől mindig hangos hálói és a ká- posztaszagú étterem... Mert ezen a két helyen volt jó. És a barátnőimnél, akik né­ha meghívtak a szünidők­ben. Enyhén kreolbőrű arca ko­moly, mintha nem ismerné a nevetést. Nehezen oldódik fel, tartózkodó. Most elmé­lázó, amikor mondja: — Húsz éves vagyok. Ha egyszer férjhez megyek és gyermekem lesz, nagyon oko­san nevelem. Kimondhatat­lanul fogom szeretni, de az­ért nem kényeztetem. Talán kollégiumba adom, jó hely­re, ahol a nevelők rendes emberek... — Mikor kapta az első po­font? Elgondolkodik. — Melyik is volt az első? — Sok volt? — Kétéves koromban vesz­tettem el az édesanyámat. Apámnak nem kellettem. Az új tanévtől már csaknem száz szakközépiskola működik az ország­ban, többek között Szolnokon is A szakközépiskolák háló­zata a most kezdődő tanév­ben tovább bővül. A Művelődésügyi Minisz­tériumban elmondották, hogy az eddigi adatok szerint csak­nem 100 iskola, mintegy 150 osztályában körülbelül 7500 tanuló részesül majd ipari, mezőgazdasági, közgazdasági és kereskedelmi jellegű szak­középiskolai képzésben az 1962—63-as oktatási évben. Az eddigi 12 ipari szakmát hét új szakmával egészítet­ték ki, mégpedig híradás- technikai műszerész, rádió- és televízió műszerész, gép­jármű-villamossági műsze­rész, elktroműszerész, mecha­nikai műszerész, esztergályos és vízügyi szakmákkal. A mezőgazdasági jellegű szak- középiskolákban az elmúlt években kilenc szakmában volt képzés. Az 1962—63-as tanévben az oktatás két újabb — mezőgazdasági elek­tromos berendezés szerelő, valamint növényvédő gépész — szakmával egészül ki. A szakközépiskolai osztá­lyok száma 64-gyel lesz több az előző évinél. A tervek sze­rint vidéken új szakközépis­kolai osztályok nyílnak Ka­locsán, Kunszentmiklóson, Baján, Kiskunfélegyházán, Békéscsabán. Battonyán. Sar­kadon, Békésen, Özdon, Hód­mezővásárhelyen, Csongrá- don, Kisteleken, Szentesen, Székesfehérvárott. Győrött, Hajdúnánáson, Hajdúszobosz­lón, Esztergomban, Balassa­gyarmaton, Salgótarjánban, Csurgón, — Kisújszálláson, Szolnokon, Mezőtúron. Nagy- kállóban, Nyíregyházán, Pá­pán, Vesznrémben, Zalaeger­szegen, Égerben, Gyöngyö­sön. Miskolcon. Pécsett. Sze­geden és Csepregen. (MTI). Ugye furcsa? Nem kellettem neki. Anyám bátyja vett magához, hatéves voltam, amikor ő is meghalt. Ötödik általánosba mentem éppen, s egyszer nevelőanyám mu­tatott egy bácsit és kérdezte, mit szólok hozzá, ez a bácsi lesz a férje, örültem neki, mert postás volt és egyen­ruhában járt. A városba köl­töztünk és ennek is örültem. Ekkor történt. Előfogott ne­velőanyám és azt mondta, férje nem eteti és ruházza a más kölykét. Menjek, aho­vá akarok... Kis batyut kap' tam. Tudja, olyant, amilyen­nel az édesmamák szokták ijesztgetni csintalan gyerekű két. Én soha, soha nem ijesztgetem majd az enyé­met ezzel. Apai nagyanyám­hoz kerültem, aki már akkor is beteg és öreg volt. Cigarettával kínálom, rá­gyújt, nem akar szelelni, baj­lódik vele. — Ha. befejezte az egye­temet, hová megy? — Társadalmi ösztöndíjas vagyok. A megyei tanács irányít majd a megye terü­letén valahová, ahol közgaz­dászra lesz szükség... Még két év. Az általános iskola nyol­cadik osztálya után lett ál­lami gondozott. — Azt hiszem, akkor kap­tam az első símogatást... A középiskolát Karcagon végezte. A szolnoki gyer­mekvédő otthon kitűnő érett­ségi bizonyítványa jutalmául hozzájárult egyetemi tovább­tanulásához. — A ruházkodásra pénzt kap? — Most is a gyermekott­hon gondoskodik a ruháim­ról. — Elküldik Budapestre? — Ó. dehogy. — Hanem? — Múltkor is kaptam egv táviratot, hogy mikorra le­gyek a Divatcsarnok előtt. Feljött az igazgató bácsi. Pat­kós Gyula és a helyettese. Tóth Tiborné és együtt men­tünk be az áruházba. Meg­mondták, mennyi a keret. Kiválasztottuk azt, amire szükségem volt. Óh, nagyon sok ruhát próbáltunk fel... Nekem az első számú ott­honom címe: Szolnok, Ma­gyar utca 4. Szántó István A gazdák aznap délután Árvái István elvtársnak, a megyei pártbizottság nevében tolmácsolt jókívánságait fo­gadták abból az alkalomból, hogy az ötezer holdnál na­gyobb tsz-ek versenyéből az ő gazdaságuk került ki győz­tesként. Árvái elvtárs ekkor adta át a megyebizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzászló j át. Az ünnepdélelőttjén körül­belül háromezren hallgatták meg Szatmári Nagy István beszédét. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára méltatta azt a roha­mos fejlődést, melynek mind­annyian tanúi vagyunk az ellenforradalom leverését kö­vető években. A szónok re­ményét fejezte ki a béke fennmaradásában, s hangsú­lyozta, hogy annak érdeké­ben döntő a munka frontján tanúsított helytállás. Köve­tendő példaként említette a Vas- és Faipari KTSZ, a Nagykunsági Állami Gazda­ság és a Búzakalász Tsz ki­magasló eredményeit. Délután szellemi fejtörő, szabadtéri kultúrműsor, sok­sok gyermekjáték szerepelt a gazdag programon. Kenderes Kenderesen vasárnap a Vörös Csepel és a Haladás Tsz-t patronáló üzemek szá­mos dolgozóját munkás— paraszt találkozón látták vendégül a gazdák. Este dr. Polónyi Szűcs Lajos, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tese mondott ünnepi beszé­det. Ezen a délutánon Bánhal­mán felavatták az egymillió forintnál többe került mű­velődési házat. Ennek az ün­nepségnek Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gaz­daságok Igazgatója volt a szó­noka. Az avatást követő kul­túrműsoron fővárosi művé­szeknek tapsoltak. Cibakháza Régi a barátság a martfűi Tisza Cipőgyár munkásai éá a cibakházi Vörös Csillag Tsz parasztjai között... Az al­kotmány ünnepének kora délutánján Cibakházára ér­kezett a gvár megveszerte is­mert autóbusza. A csomag­tartóban békésen megfért egymás mellett az üzemi fut­ballcsapat labdája- és az iro­dalmi színpad egyik műsor­számának kelléke: egy ke­ménykalap ... A munkáskül­döttséget Márton József az üzemi pártbizottság titkára vezette. Nevetve-falva vetélkedtek a lepényevésben résztvevő gyermekek; puffogott a cél­lövölde valamennyi légpus­kája. Este, az irodalmi szín­pad sikeres műsora után a gyár kisegyüttese szolgálta­tott zenét a cibakházi utca­bálhoz. Jászberényi járás A jászberényi járás terüle­tén kilenc községben tartot­tak színpompás felvonulást. Több mint tízezer ember ün­nepelte ekkor augusztus hú­szadikát. A Hazafias Nép­front járási elnöksége mint­egy százötven termelőszövet­kezeti gazdát jutalmazott ok­levéllel kiváló munkájáért. Jászjákóhalmán az Aszta­losipari Ktsz fennállásának tízéves jubileumát ünnepel­te. Jászkiséren az augusztus huszadiki ünnepséget trakto­ros nappal kötötték egybe. A gépállomás régi munkásai ez alkalommal kapták meg a törzsgárda jelvényt. Mezőtúr Mezőtúron húszadikán dél­előtt a népligetben nagygyű­lést tartottak mintegy hat­ezer ember részvételével. Az ünnepi szónok dr. Csanádi György a közlekedés- és pos­taügyi miniszter helyettese volt. Délután a városban rende­zett kultúrális és sportműso­rokon mintegy négyezer túri szórakozott. Az ünnepségso­rozatot vidám utcabál zárta. Túrkeve Tűrkevén mintegy három­ezerötszáz érdeklődő hall­gatta végig Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő al­kotmányünnepi beszédét. Jászboldogházán és Tiszaföldváron átadták a kormánykitüntetéseket | a JASZBOLDOGHAZI | Arany­alász kormány ki tüntetésének ünneplésére a kis falu ezer lakója gyűlt össze vasárnap. A szabadtéri színpadon Tisza József országgyűlési képvi­selő tartott ünnepi beszédet. Megjelent a faluban Csáki István a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára és Magas László a Szolnok me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezető­je, valamint Szekeres László a Jászberényi Járási Pártbi­zottság titkára. A termelőszövetkezet múlt évi gazdálkodási eredményei­ért a „Kiváló termelőszövet­kezet” cimű kormánykitün­tetésben részesült. Ez alka­lommal ugyancsak kormány­kitüntetést kapott Mphari Ferenc párttitkár, Konkoly Mihály mezőgazdász és Sas Béla növénytermesztő. Mi­niszteri kitüntetést a szövet­kezet kilenc állattenyésztője, növénytermesztője kapott. — Köztük a Pesti család két tagja: Pesti Kálmán növény- termesztő és Pesti Margit borjúnevelő „kiváló termelő­szövetkezeti tag” miniszteri kitüntetés tulajdonosa. A szövetkezet harminchat legjobb dolgozója pénzjuta­lomban részesült és a Haza­fias Népfront díszoklevelét kapta. A termelőszövetkezetet a megyei párt-végrehajtóbizott­ság is megajándékozta Chio- vini Ferenc szolnoki festő­művész munkájával. | VASÁRNAP DÉLELŐTT I a tiszaföldvári Lenin Tsz gaz­dái és a község lakosai a sportpályán gyülekeztek, s még a szokásosnál is. benső­ségesebben ünnepelték aug. 20-át. Az idei alkotmány ün­nepe emlékezetes marad a földváriak számára: a község egyik közös gazdasága, a Le­nin Tsz kiváló termelőszö­vetkezet lett. Az ünnepségen Bódi Imre tsz elnök mondott megnyitót. Röviden elemezte a közös gazdaság megalakulásától el­telt tizenhárom évet, a mun­kás, küzdelmes esztendőket, amelyek — ha sokszor görön­gyös úton is — de a mai nap­hoz, kettős ünnepükhöz ve­zettek. A tsz elnöke meleg szavakkal köszöntötte Keserű Jánost, a földművelésügyi miniszter helyettesét, Kökény Istvánt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb. elnök- helyettesét, Kasza Bélát, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét, Nádas Jó­zsefet. a járási pártbizottság titkárát. Bereczki Lászlót, a járási tanács vb. elnökét, a termelőszövetkezeti tanács és a környező üzemek, állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek képviselőit, az ünnen- ség valamennyi résztvevőjét. Ezután Keserű János elv­társ emelkedett szólásra. — Többek között ezeket mon­dotta: Évek óta szokás már nálunk, hogy augusztus 20-án adják át a legjobb termelő- szövetkezeteknek a Minisz­tertanács vándorzászlaját, s a vele járó pénzjutalmat. — Örülök annak, hogy a tisza­földvári Lenin Tsz-nek 1961. évi eredményeiért én adha­tom át a Minisztertanács vándorzászlaját, az oklevelet és a kitüntetéssel járó 70 000 forintot. A LENIN Termelőszövetkezet | éveken át a közepes gazdasá­gok közé tartozott, tavalyi eredménye alapján azonban országosan is ismertté vált. A 2500 holdon felüli termelő- szövetkezetek kategóriájában az országos versenyben a harmadik helyre került. Arról is szólt Keserű elv­társ, hogy a további fejlődés biztosítéka a vezetés színvo­nalának, a tsz tagság öntu­datának növelése, a termelő­szövetkezeti demokrácia be­tartása, s nem utolsósorban a növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben a fejlett ter­melési módszerek alkalma­zása valamint az ésszerű be­ruházások eszközlése. A kö­zös vagyon védelmére Is fi­gyelmeztetett a miniszterhe­lyettes, majd meleg szavak­kal kívánt további sikereket a Lenin Tsz dolgoskezű gaz­dáinak, s átadta Bódi Imre tsz elnöknek a Miniszterta­nács vándorzászlaját, s a 70 ezer forintról szóló betét­könyvet. Ez a magas kitüntetés va­lamennyi szövetkezeti gazdá­nak szól, hiszen mindany- nyiuk munkája, szorgalma benne sűrűsödik az eredmé­nyekben. Közülük a legjob­bakat kormánykitüntetésben részesítették. Kasza Béla elv­társ, a megyei tanács vb. me­zőgazdasági osztályvezetője kérte meg Keserű János mi­niszterhelyettest a kitünteté­sek átadására. Tóth Györgv, a termelőszövetkezet párttit­kára a „Szocialista munkáért érdemérem”, Bódi Imre tsz elnök és Szabó Béla, a tsz fő- agronómusa a „Munka ér­demérem” kitüntetést kapta Tíz szövetkezeti gazdának nyújtotta át a miniszterhe­lyettes a ..Kiváló tsz tag” jel­vényt. Fo<?or Mihály elvtárs. a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében kö­szöntötte a Lenin Tsz tagjait, s ajándékként átnyújtotta a — nagyüzemi gazdálkodást szimbolizáló festményt. | AZ ÜNNEPI CYCLES 1 után határjáráson vettek részt a Lenin Tsz vendégei. Minde­nütt példás rendet, tisztasá­got, a szorgalmas munka je­leit láthatták. Meggyőződhet­tek arról, hogy nem érdem­telenül kapta meg ez a közös gazdaság a . Kiváló termelő­szövetkezet” címet, s a kor­mánykitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom