Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

Á kun­szentmártoniak dicséretére szolgálj hogy évi öntö­zési tervüket már 103 szá­zalékra teljesítették a járás szövetkezetei. Közel négy és félezer holdra jutott el az éltető víz, dúsabb termést ígérővé változtatva a határt. S a munkát még most sem tekintik befejezettnek, több száz holdat öntöznek még az idén, Ezzel követen­dő példát szolgáltatnak a megye többi járásának, nagy­határú városának. Sikerüket, a kedvező föld­rajzi helyzetüket (a Tisza és a Körös zugáról van szó) mérlegelve jogos a remény: többet is el lehetne érni a mesterségesen áztatott terü­let bővítésében, s az öntö­zés minőségének javításában egyaránt. Csak ehhez az ed­diginél nagyobb önbizalom­mal, kezdeményező készség­gel kellene rendelkezni a szövetkezetek gazdálkodását irányító embereknek, hiszen adottságaikat még nem használták ki teljes egészé­ben. Sok helyen a vezetők ko­rántsem foglalkoznak olyan buzgalommal az öntözéssel, mint amit az ügy fontossága megkövetelne. Jórészt ebből adódik, hogy még az élen­járó kunszentmártoni járás­ban Is van javítani való az emberek- és a gépek munká­jának szervezésén. Az ön­töző-csapatokat például — sürgős munkákra hivatkozva — gyakorta hivatásuktól el­ütő feladatokkal bízzák meg, s ilyen esetekben kihaszná­latlanul állnak az öntözőbe­rendezések; Több kár kelet­kezik ezáltal, mint néhány ember kezemunkájával járó, pillanatnyi szembetűnő ha­szon. Az kellene, hogy ne csak kialakítsák, hanem állandó­sítsák az öntöző brigádokat, s ne gyengítsék azokat még néhány napig sem. A járás szövetkezetei többre menné­nek akkor is, ha két műszak­ban üzemeltetnék az öntözé­si berendezéseket! Egyre égetőbb szükség van a járásban szakemberekre. A barázdás, sávos és a perme­tező öntözéshez nincsenek szakképzett dolgozók. A be­rendezésekhez gépészek is nagyon hiányoznak! Okulásként nem árt még néhány dolgot figyelembe venni. A járásban a gépek teljesítménye 7—8 hold he­lyett csak 2—3-ra tehető. Ez jócskán megdrágítja az öntö­zést. Nem foganatosítottak keilő intékedéseket az öntö­zéssel megbízott emberek anyagi érdekeltségének foko­zásáért sem. Kevés az olyan ösztönző példa, mint a esé- pai Alkotmány Tsz-é, ahol az öntözött növények. termé­sének két százalékát kapják a „vizesek”. Máshol is premi­zálják az öntözéssel megbí­zottakat, de a feltételek ke­vésbé ösztönzőek. Néhol — például — a terven felüli termés öt százalékát adják jutalomként. Jövőre — előzetes tervek szerint — hatezer holdat ön­töznek a kunszentmártoni já­rásban. E feladat valóravál- tásához máris meg kell kez­deni a felkészülést — készí­teni a terveket, szervezni a szakmai tanfolyamokat, biz­tosítani a szükséges gépek és alkatrészek idejében történő beszerzését, gondoskodni azok javító bázisáról — és így to­vább. Azt tartják, a jó mun­kához idő kell Az még van, s remélhetőleg ügyszeretet­ben, kezdeményező készség­ben sem lesz hiány a kun­szentmártoni járásban. És máshol sem. A nagy út előtt xiii. évfolyam, 178. szám. Ara: 50 fillér 1962. augusztus 1„ szerda. Egy hónap múlva megnyitja kapuit a 64. Országos Mező- gazdasági Kiállítás Egy hónap múlva, szep­tember elsején újra megnyit­ja kapuit az országos mező- gazdasági kiállítás és vásár. Ez lesz sorrendben a 64. a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése óta pedig az első országos, sőt számos vonatkozásban nem­zetközi méretű mezőgazdasá­gi seregszemle. A kiállítás-városban a pavi­lonok többségét. korszerűsí­tették, Kejelölték a bemutatók helyét. A Szovjetunió mező- gazdaságának eredményeit például 1400 négyzetméter alapterületű pavilonban és 2000 négyzetméter szabad te­rületen ismertetik. Új pavi­lonban kap helyet a lengyel bemutató, a bolgár kiállítás­hoz most épül egy 480 négy­zetméteres csővé zas csarnok. Hasonló területű pavilonjuk lesz a románoknak. Önálló kiállítóként szerepel a Mon­gol Népköztársaság is. Most határozzák meg az ország különböző részeiből induló állatokat hozó irány­vonatok útitervét. A jószá­gokat ugyanis — legkésőbb augusztus 25-ig a kiállítás területére hozzáír, hogy a megnyitás idejére már az ál­latbírálatokat is megtarthas­sák. Az első állatszállítmány egyébként már meg is érke­zett. Kétezer fehér leghom j ércét költöztettek be a már elkészült, teljesen gépesített tojató házba. A pavilonok között a ker­tészek friss gyepszőnyeget) telepítenek és olyan virága fajtákat ültetnek ki, amelyek szeptemberben nyílnak. — Augusztus elsején kezdik meg a belépőjegyek és sors­jegyek- elosztását. Az idén kétszeri belépésre jogosító elővételi jegyet is árüs,ítanak tíz forintért, mert az a ta­pasztalat, hogy a vidéki láto­gatók többsége általában két napot tölt a kiállításon. Az idén az eddiginél több különvonatra, közösen érke­ző termelőszövetkezeti kirán­dulócsoportra számítanak. Az egyéni utazásnál ugyanis 33 százalékos, 500 személy cso­portos utazása esetén viszont 50 százalékos vasúti kedvez­ményt kapnak a "kiállítás lá­togatód A földművelésügyi minisz­térium kiállítási irodája a korábbi évekhez hasonlóan a városligeti Petőfi csarnokban rendez be kényelmes és olcsó szállást, amelynek díja éj­szakánként 10 forint. Emel­lett a kiállítás látogatói szá­mára tartják fenn a Cita­della szálláshelyeit, szükség esetén a Római-parti nyara­lókban is gondoskodnak szo­báról, a Fővárosi Idegenfor­galmi Hivatal pedig ezer fő elszállásolásáról a fizetőven- dég-szolgálat keretében gon­doskodik, (MTI) Évi 40 000 pere a magyar zenei „export66 Hetven külföldi rádióállomás sugározza zenei felvételeinket A Magyar Rádió nemzet­közi zenei kapcsolatai szinte az egész világra kiterjednek. Hetven külföldi rádióállo­más sugározza rendszeresen a magyar zenei felvételeket. A baráti országok rádióál­lomásai és a többi külföldi adók évente 40 000 perc ma­gyar zenét sugároznak. A magyar muzsika nép­szerűségét az is bizonyítja, hogy számos külföldi rádió­állomás „átveszi” a magyar rádió valamennyi zenei fel­vételét Így például évente a távoli ausztráliai rádió 140 tekercs „anyagot” 4500 perc­nyi muzsikát, a tokiói MHK rádiótársaság 80 teker« „zenét”, 2500 percnél több magyar muzsikát sugároz a zene kedvelőinek. Ide tarto­zik az is, hogy műsorukra tűzték a magyar rádió ze­nekarának csaknem egész évi koncertműsorát. Élén­kek a kapcsolataink a BFA északamerikai rádiótársaság­gal, amely csakis külföldi zeneprogrammal foglalkozik, és ezt továbbítja 25—30 más északamerikai rádióállomás­nak. Sok zenét „exportá­lunk” a Kfiz-Von Du Lac — amerikai egyetemi rádiónak is. Klasszikusaink mellett igen sokszor csendül fel a kül­földi rádiókban a magyar népzene. Különös szeretettel fogadják a folklor-muzsikát, így az Állami Népi Együttes, a Magyar Rádió népi zene­Közel nyolcezer köbméter földet mozgattak meg a karcagi ifjúsági tábor lakói A Nagykunság központjá­ban, — a Karcag-pusztai Lé­kai János önkéntes KISZ tá­borban — már a harmadik csoport fiataljai kezdtek munkához. A tábor megnyi­tása óta csaknem ezer kétszáz — Szolnok, Békés és Hajdú megyei — középiskolás fiú — vett szerszámot kezébe és több mint nyolcezer köbmé­ter földet mozgatott meg. A diákok lelkes munkájá­val napról-napra hosszabb csatorna készül el. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet belvízlecsapoló csatornájából eddig 1870 métert építettek meg, ezzel többszáz hold belvíz-mentesítését alapozták meg. Serényen folyik a ma­gasvezetésű öntözőcsatom a kialakítása is. Jelenleg más­fél kilométeres szakaszon végzik a földmunkálatokat. A fiatalok storgalmára jel­lemző, hogy egyenként na­ponta átlag 1—1,2 köbméter földet termelnek ki. A diákok önkéntes nyári munkájával megkétszerezheti öntözött te­rületét' a nagy szövetkezeti gazdaság. A tábor vezetősége a kisze- sek munka utáni felüdülé­séről és szórakoztatásáról is gondoskodik. Több vidám műsort, valamint rendszeres filmvetítést rendeznek a tá­borban. Farkasok garázdálkodnak a Nyírségben Szabolcs-Szatmár megye határmenti községeiben éj­szakánként fegyveres őrség áll lesben a szövetkezeti ma­jorok istállói körül: néhány nap óta ismét farkasok ga­rázdálkodnak ezen a vidé­ken. A veszedelmes ragado­zók a napokban a nyírgelsei Béke őre Termelőszövetkezet nyáját dézsmálták meg segy éjszaka nyolc juhot tépte:? szét. A következő napon a váilaji Rákóczi Termelőszö­vetkezetből hurcoltak el két bárányt, ömböly községben a faluszéli házakig merész­kedtek, s gy hízott sertést ragadták ék (MTI) , karának tolmácsolásában el­hangzó számokat. Liszt és Bartók népzenei feldolgozá­sát csaknem minden külföl­di rádió gyakran tűzi mű­sorára. Jelentős helyet fog­lal el adásaikban a magyar szórakoztató és tánczene is. Így például a hamburgi rádió és a BBC rendszeresen sugározza a budapesti rádió könnyűzenei felvételeit, a svéd és a svájci rádió is terjedelmes időt szentel a magyar zene közvetítésének. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg a kül- földön is népszerű zenei „népművelési előadásainkat”, amelyékből a külföldiek megismerkedhetnek „zeneszó mellett” a magyar tájakkal, á magyar nép életével, A párizsi rádióban az elmúlt évben például hat ilyen elő­adás hangzott él. (MTI) Lantos Eva, a szolnoki Varga Katalin leánygimnázlnm volt negyedik osztályos tanulója nyerte meg orosz nyelv­ből az ez évi országos középiskolai tanulmányi versenyt. A tehetséges, szorgalmas diáklányt, aki egyúttal a gimná­zium egyik legjobban dolgozó KISZ aktivistája is, juta­lomból kéthetes szovjetunióbeli utazásra küldi a Művelő­désügyi Minisztérium. Éva ellátogat Moszkvába, Kijevbe, Leningrádba. Szocsiba. A nagy út holnap kezdődik, s a kitűnően érettségizett diák-lány hazatérése után, szep­tember elsején már az egyetemen folytatja tanulmányait, hogy minél jobb magyar-orosz szakos tanárnő váljék belőle Ülést tartott a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Moszkva (TASZSZ). Július 26—27-én Moszkvában ülést tartott a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsa, Az ülésen két határozatot fogad­tak él. Az egyik megállapít­ja, hogy a szakszervezeti munkát egyre inkább társa­dalmi jélleggel kell végezni, s ezzel egyidejűleg csökken­teni kell a fizetett apparátust. A másik határozat kimond­ja annak szükségességét, hogy a szakszervezetek erő­teljesebben vegyenek részt a dolgozók mozgósításában az állami feladatok végrehajtá­sáért. Eddig a kommunista munka hőse és a kommunis­ta munka brigádja címek el­nyeréséért folytatott ver­senynek — állapítja meg a határozat — már több mint húszmillió részvevője van, — (MTI) Meggyűlt a hamu alatt a parázs (T'"1 öntudósítónk jelenti Helsinkiből,) A z első érzés, amikor megláttam a stadion zsúfolásig megtöltött le­látóit, a meglepetés volt. Nem gondol­tam, hogy Helsinki népe ilyen ér­deklődéssel fogadja a fesztivált, amelyet a városban működő különböző fesztivál­ellenes szervezetek mindenképpen a kom­munista tábor propaganda-akciójának igyekeznek beállítani. Persze túlzás lenne azt mondani, hogy mindenkit a szive, a lelkesedése, az érzései hoztak ide. A finn fővárosban nincs minden nap világese­mény, az olimpia óta ennyi külföldi még nem gyűlt össze; sok embert hozott te­hát a. kíváncsiság. Ez talán az első negyedórában érző­dött a legjobban, amikor csak méreget- ték-nézegették a sok-sok tarka zászlóval, léggömbökkel, nemzeti viseletben fel­vonuló fiatalokat. De az ifjúságnak ép­pen az a nagy előnye — vagy értéke? —, hogy könnyen .be tudja lopni magát az emberek szívébe, szikrát lobbant vagy meggyújtja a hamu alatt is a parazsat. Nos, a második — bár várható — meg­lepetés akkor ért, amikor ez a parázs valóban lángra lobbant. Nehéz lenne persze megmondani, me­lyik delegáció „gyújtotta fel” a lelátók közönségét. Mindenesetre a belga lányok már kaptak fentről egy csokor virágot, amikor egy bolíviai csókot dobott érte viszonzásul, már fellazult a kezdeti hű­vös hangulat, és a bolgárokat már óriási taps fogadta, amikor egy hatalmas rózsá­ból valódi rózsavizet permeteztek a kö­zönség soraiba. tí hogy a fesztivál „belopta” magát a helsinkiek szívébe, az akkor dőlt el végleg, amikor eleredt az eső — itt félórahosszat ilyenkor úgy esik, mint­ha dézsából öntenék —, s a közönség ma­radt. Néhány fotoriporter menekült csak fedél alá, a felvonuló fiatalok nem „hát­ráltak", s a közönség sem hagyta el a helyét. Rengeteg szín, ötlet van egy ilyen fel­vonulásom Az irakiak szinte egy bazárt elevenítettek meg, ahogy elmentek előt­tünk tarka fátylaikkal, mások pedig már európai öltözékben. Az angolok esernyője is nagy derűt keltett. De a legnagyobb sikere a magyaroknak volt, akik a dísz­tribün előtt fáklyáikkal miniatűr-görög- tüzet rendeztek. A finnek egyébként vs megkülönböztetett szeretettel fogadták küldötteinket, az „unkari” itt olyan va­rázsszó minden zárhat, mint a mesebeli „szézám nyílj ki”. De a megnyitó ünnepséget nemcsak szívessége, pompája tette feledhetetlenné. Külső megrt.yílvánulásai mögött sok olyan belső értéke is szembeötlött, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Nagyjelentősége van annak, hogy felmorajlott a stadion, amikor a bejáratnál feltűnt a szovjet de­legáció. Akiket kissé elf árasztott már a hosszú-hosszú felvonulás, azok is újra figyelni kezdtek, mint amikor a nagy művész érkezik. Es büszkén hallgattuk azt is, a kanadaiak nem angolul, hanem oroszul kiáltották a fesztivál jelszavát, a békét és barátságot. Ami húsz, de még tíz esztendővel ezelőtt is elképzelhetet­len lett volna; ma a béke és a barátság szavait oroszul éppenúgy tudja mindenki, mint az anyanyelvén. Amikor ez a nyüzsgő, kavargó nép elvonult, éltetve a békét, a fiatal­ság tüzes jókedvével, önkéntelenül is arra kellett gondolnom, valójában minden rendben lenne, kevés baj lenne a világon, ha mindenhol így megértenék egymást. Hiszen a menetben például egymás után vonult az NDK és az NSZK küldöttsége. Csak a zászlajuk volt más, a jelszavaik ugyanazok. Késő estébe nyúlt a megnyitóünnep­ség. A felvonulást színes műsor követte, ahol az eddigi fesztiválokat rendező váro­sok szerepeltek előbb, aztán a finnek és sok más nemzet. Színpompás tűzijátékkal ért véget a nap, s ezzel ünnepélyesen kezdetét vette a VIII. Világifjúsági Talál­kozó. Onody György VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom