Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
1962. július .19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 RAKETAK és hadászat A globális rakéta: elháríthatatlan fegyver. — Az amerikai rakétagyártás lemaradásának újabb bizonyítéka. — Komoly figyelmeztetés az agresszoroknak. Nyiikita Szergejevics Hruscsov ismételten kimutatta, hogy teljesen tarthatatlan az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek politikája. E körök újabb háború kirobbantására törekednek, de ugyanakkor arra számítanak, hogy elkerülhetik a megtorlást, háborítatlanul „ülhetnek” az óceán túlsó partján. Amerika katonai körei, hogy elkerüljék a Szovjetunió ellencsapását, radar- és egyéb berendezések rendszerét építették. Szándékuk ezzel az, hogy megkíséreljék röptűkben elfogni azokat a rakétákat, amelyek körülbelül az Északi Sarkon keresztül, vagyis a legrövidebb útvonalon jönnek. Az Amerikai Egyesült Államok katonai köreinek a rakéta ellencsapás kivédéséhez fűzött reménykedése ma hiábavalóbb, mint valaha. A szovjet tudósok és mérnökök , új interkontinentális rakétát állítottak elő. Ez a globálisnak nevezett rakétafegyver a rakétaelhárítás részéről „sebezhetetlen’’. Az új, globális Takéták minden irányban körülrepülhetik a földgolyót és csapást mérhetnek bármely kijelölt célra, A számítások pontosságáról tanúskodik a Vosz- tok—1 és a Vosztok—2 űrhajók repülésének példája. A helyzet tehát az, hogy nem járt haszonnal az a roppant pénzösszeg, amelyet az Amerikai Egyesült Államok radar- és egyéb jelzőeszközök rendszerének a létesítésébe beleölt. Mindez ma már el- jxeszítette jelentőségét, mint- - hogy a rakétáknak korántsem abból az irányból „kell” berepülniük az Egyesült Államok területe fölé, ahol az említett jelzőberendezések telepítve vannak. Amint az egyik angol lap írja, a globális rakéta jóvoltából a Szovjetunió „a hátsó lépcső” felől bombázhatja az Egyesült Államokat, amikoris rakétái a Csendes-óceánon át, vagy akár a Déli-sarkon és Dél-Amerikán keresztül te- . szik meg útjukat. A szovjet tudósok és mérnökök új alkotása: a globális rakéta újból megerősíti, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen jelentős mérték - ■ ben elmaradt a Szovjetunió mögött a korszerű, nagyerejű rakéták gyártásának fejlesztésében. E tekintetben jellemző a külföldi lapok közlése arról, hogy a nyugati katonai szakértők ' a globális rakéták létrehozását legfeljebb a hatvanas évek végére ' várták. És ez akkor történt, amikor az amerikai militaristák mindent elkövetnek, hogy a tudomány legújabb eredményeit a fegyverkezési hajsza szolgálatába állítsák. Hiszen nem titok, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a világűr meghódítására irányuló minden munkálatnak elsősorban katonai célja van. Ezt a hivatalos amerikai politikusok és katonai tényezők sem rejtik véka alá. Lássunk erre két példát. John Kennedy, az Amerkai Egyesült Államok elnöke 1960- ban, még szenátor korában kijelentette: „A világűrben való uralom a köve'kező évtized tartalma. Az az állam, amely ellenőrizni fogja a világűrt, ellenőrizheti majd a Földet is”. Ritland vezérőrnagy, a ballisztikus lövedékek hivatalának vezetője ezt nyíltabban is kifejezte: „Mi nem azért igyekszünk a világűrbe, mert. mint minden ismeretlen, csalogat bennünket, hanem azért, mert olyan felvonulási terület, ahonnét nagy hatékonyságú hadműveleteket lehet folytatni”. Télj ességgel nyilvánvaló, hogy a világűrnek katonai célból történő elméleti és gyakorlati meghódítása első sorban - hadászati érdek, mivel a különféle űrhajózó j rendszerek és repülő szerkezetek megalkotása és bevetése nyomban jelentős hadászati sikert eredményezhet. A világűrből jövő csapások hatékony kivitelezési eszközeinek és a kozmikus táma- dóesziközök elleni harc módozatainak a kidolgozása, a magfegyverrel kombinálva, újabb eszközt ad a hadászati vezetőség kezébe, amellyel komoly mértékben befolyásolhatja az ellenfél hadi-gazdasági potenciálját és katonai ütőképességét. A nyugati elméleti szakemberek véleménye szerint a kozmikus eszközök és' a hő- magfegyver bevetésével folyó háború olyan háború jellegét ölti, amely „nem ismer határt, sem térben, sem időben, sem hatóerő tekintetében, vagyis anyagosított globális megsemmisítő rendszerré változik”. Az amerikai hadászatban ez a globális megsemmisítő rendszer abban jut kifejezésre, hogy a kozmikus légteret egy eljövendő háború döntő jelentőségű hadszinte- rének tartják. E stratégia anyagi ereje: a kozmikus légtérben működő magfegyver, amelyet a győzelem fő tényezőjének tekintenek. A kozmikus hadviselés gyakorlati . alapját a következők alkotják: az aerodinamikai repülő szerkezetek, amelyek közé a nagyhatósugarú repülőgépek, a ballisztikus rakéták és mind a már meglevő, mind pedig az ezután tervezendő különféle űrrepülési berendezések. Az amerikai politika irányítói és a Pentagon stratégái nem számítanak arra, hogy a legközelebbi években utolérhetik a Szovjetuntiót a világűr meghódításában. Éppen ezért úgy vélik, hogy ezt hosszúlejáratú programok kidolgozásával és megvalósításával lehet elérni. Vannak más okai is annak, miért verik dobra oly nyiltan az amerikaiak űrfegyvertáruk bővítésének távlati terveit Az Amerikai Egyesült Államok ilymódon akarja űrfegyver- erejének, valamint nagy tudományos és műszaki lehetőségeinek a látszatát kelteni, így akarja helyreállítani csorbát szenvedett tekintélyét a támadó célú tömbökhöz tartozó partnerei szemében. Látszatra az 1975-ig bezárólag szóló amerikai katonai űrkutatási program valóban eléggé impozáns. Végrehajtását három szakaszban tervezik. Az első szakaszban, 1962—1965. folyamán olyan hadi célú űrrendszert akarnak létesíteni, amelyek biztosítják a fegyveres erők sikeres bevetését minden területen: a földön, a levegőben és a tengeren egyaránt. Ide tartoznak azok az eszközök, amelyekkel fel lehet deríteni az ellenfél földi, víz feletti és víz alatti telepítésű hadászati eszközeit, továbbá azok. amelyek biztosítják a rakétával felszerelt tengeralattjárók és a magfegyvert vivő repülőgépek rádióirányítását. A földi célok felderítésére 1962. folyamán 20, Samos rendszerű kísérleti példányt akarnak pályára állítani, a továbbiakban pedig évente iNövekszik ta külön fé'e ZÚjságok száma tMagyarlországon ♦ még 8 mesterséges holdat * Az utóbbi eszten- szándékoznak fellőni. «dőkben jelentősen A távközlési célú műhol- «megnövekedett az dák felhasználása alapján % újságforgalom egységes globális távközlési í Magyarországon. rendszert szándékoznak létre- ?a Posta Központi hozni. Ez lehetővé tenné az ? Hírlapterjesztő anyaország területén es kul- ♦ földön állomásozó amerikai * havonta több haderő, valamint az összes |mint 62 millió imperialista, .támadó célú ?iap(,t továbbít az tömbhöz tartozó országok }újságárusító he. fegyveres erőinek az irányi- ♦ J ö tását. Jlyekre. BudapesAz 1965-re előirányzott * ten háromszáznál tervrészlet a következő: esz- |több külföldi na- közök előállítása a balliszti- ♦ kus rakéták elleni harchoz \flUpoi es.f°1>0* a röppálya aktív szalcaszán, »iratot vásárolnák műholdakat észlelő és elhá- ♦ az újságolvasók rító eszközök előállítása. De ♦ ■ már most bizonyos borúlátás ♦ mutatkozik e tekintetben, ki- ♦ vált a szovjet globális ra- ♦ kéta előállításáról érkezett * jelentéseit óta. „A nyugati » országok elhárítási szakértői * írja az angol Daily He- j Kétfajta neutrínók elektronokat termelnek, amikor más atom- részécskékkel összeütköznek. A tudósok most felfedezték az ún. my-mesonokat (instabil elemi részecske). A kísérletet a világ legnagyobb részecskegyorsítójával végezték Brookhavenben. Az ottani berendezés az atomrészecskéket 33 milliárd elektron- volt energiára képes felgyorsítani. A tudósok hidrogénprotonokat lövelltek ki, közel fénysebességgel, a beryllium atommagjai ellen, s ezzel rengeteg neutrínót termeltek. A neutrínókat egy 12 m vastag acélfalon lövelltek át, majd a *,szűrő” túlsó oldalán szikrafogóba irányították, ahol más elemi részecskékkel ütköztek össze. így alakultak my-mesonok, s ‘ a reakció során a szikrafogóban a szikrák keletkeztek, amelyeket különleges gyorsasággal működő felvevőgépek fényképeztek. Ez a magfizikai ;,detektív- munka” hat hónapig tartott. Az eredmény: ötven esetben ki tudták mutatni az eddig ismeretlen neutrínót. A kísérleti sorozat alatt 100 billió neutrino száguldott át a jelzőkészüléken. Hogy újtípusú neutrínóról van szó, ez kiderül abból, hogy az acéllemezszűrőben nem találtak elektronokat. Az első típusú neutrino esetében ugyanis az acélban feltétlenül maradtak volna elektronok. Ä rákosligeti űrrakéta megfigyelő állomás 1959-ben létesült a TIT keretén belül. Az állomás az összes eddigi műholdak jelzéseit vette. Gagarin és Tyitov hangját *— a Szovjetunió után — elsőként rögzítették magnetofonszalagra. Ugyancsak itt észlelték ezredmásodpercnyi pontossággal a holdrakéta becsapódását is. Az új rádióvevők, melyek hullámtartománya 20—250 Megaciklusig terjed — nagyban elősegítik az állomás további eredményes munkáját. Horváth Tibor, az állomás vezetője és Kóth Aladár munkatárs összeszereli az új vevőkészülékek bemérésére szolgáló álló hullám aránymérőt még 8 mesterséges holdat szándékoznak fellőni. A távközlési célú műholdak felhasználása alapján egységes globális távközlési rendszert szándékoznak létrehozni. Ez lehetővé tenné az anyaország területén és külföldön állomásozó amerikai haderő, valamint az összes imperialista, .támadó célú tömbhöz tartozó országok fegyveres erőinek az irányítását. Az 1965-re előirányzott tervrészlet a következő: eszközök előállítása a ballisztikus rakéták elleni harchoz a röppálya aktív szalcaszán, műholdakat észlelő és elhárító eszközök előállítása. De már most bizonyos borúlátás mutatkozik e tekintetben, kivált a szovjet globális rakéta előállításáról érkezett jelentések óta. „A nyugati országok elhárítási szakértői — írja az angol Daily Herald — szinte megoldhatatlan problémával kerültek szembe”. A világűr katonai célú fel- használására vonatkozó nagyszabású amerikai tervek 1905 utánra új fegyverzeti rendszerek létesítését irányozzák elő. Ezek rendeltetése az, hogy önálló támadó és védelmi hadműveleteket végezhessenek velük a világűrben. Az előirányzatban szerepel továbbá kozmikus rendszerek létrehozása földi céloknak atomcsapásokkal való megsemmisítésére. A program szerint e szakaszban tökéletesíteni kell a meglevő ballisztikus rakétákat. Emellett új típusait is elő kell állítani, amelyek segítségével űrhajókat juttathatnak földi pályára. Ez utóbbiakról nyíltan megmondják, hogy esetleg termonukleáris töltetet visznek magukkal. A tervek értelmében egy ilyen űrhajón két-három tagú személyzet, továbbá optikai, televíziós és fényképezőkészülékek lesznek. Ügy számítják, hogy 1968-nál nem korábban készülnek el azoknak az űrrepülő szerkezeteknek a kísérleti példányai, amelyeknek” a rendeltetése földi célok eltalálása nukleáris töltetekkel „Világűr— Föld” osztályba tartozó lövedékek segítségével. A távolabbi jövő terve [1970 után) más bolygók meghódítása és katonai támaszpont létesítése a Holdon. Jóllehet ezek a perspektívák igen távoliak és kérdésesek, az amerikai teoretikusok már nőst lázasan találgatják a Hold katonai jelentőségét s azokat a lehetőségeket, amelyekkel meghódítása kecseg- :et. Az Air Force című folyóirat egyik munkatársa például ezeket írja: ,,...a Hold meghódítása, tisztán tudományos jelentőségén kívül, fontos katonai szerepet tölt majd be. A Holdon felállí- ott hatalmas teleszkópokkal ielderítést lehet végezni, há- x>rú esetén pedig a Hold támaszpont lesz, ahonnét a magfegyvert bevetik”. Így festenek hát az amerikai imperialisták tervei, amelyek a világűrnek katonai célú felhasználására irányulnak. Ám megvalósításuk lehetőségeit még maguk az amerikai szakemberek is kétkedőén ítélik meg. így például a világűrkutatási szervezet vezetője egyik nyilatkozatában beismerte, hogy „egyik-másik űrszerkezet-ter- vünk nem eléggé reális. Először is kiderült, hogy az űrkutatási technikában még azt a szintet sem értük el, amit korábban beterveztünk. A sikeres fellövések száma a kudarccal végződöttekéhez viszonyítva lényegesen nem változott... Számos komoly nehézségbe ütköztünk a hajtóművek és a beirányzó rendszerek területén. Leginkább * a megbízhatóság kérdése ag- ? gaszt bennünket. A közeljö- ♦ vőben négy próbálkozás kö- ♦ zül három sikeres fellövésre • sem számíthatunk”. ? Az általános és teljes le- ? szerelés mellett síkra szállva, ♦ Az élet jelenléte más boly- í a Szovjetunió határozottan 2gókon olyan probléma, —■ sssjwrv&Äi-*- « nyos és műszaki haladásnak ?emberek képzeletét. Doktor az amerikaiénál magasabb ♦ Rainier Berger asztrofizikus színvonala lehetővé teszi a jmég azt sem tartja lehetet- Szovjetumonak, hogy meg-* , ,, . ... .. tartsa elsőségét a világűr tu- pnnek, hogy élet szulethes- dományos célú 1 feltárásában, »sék a világűrben. Ez a meg- Napjainkban világszerte ?lepő -lmélet bizonyos kísértárgyalják azt a hírt, hogy 2letek alapján jött létre. - A megszületett a világ első glo- t ., . ,, bális rakétája. Nem lehet »tudós egy metánból, ammo- kétséges, hogy a globális «niákból és vízből álló keve- fegyvef létrehozása a Szov- Jréket mínusz 230 fok Celsius- jetunióban, a külföld katonai ♦ hűtött , maid a fagvasz_ szakértőinek beismerése sze- 2ra nutoU le’ maja a 8- rint. komoly hatással lesz a «tott keveréket protonokkal korszerű hadászatra és meg- «^drogén ionokkal) bombáz- gondolásra készteti a katonai * kalandok kedvelőit. *ta egy részecskegyorsítóban. y‘J:a,r5on,°V alezred« _ «Kétszáz másodpercig tartó a hadtudományok kandida- J tusa «besugárzás után ureum, aceAz élet szintézise a világűrben? tamid és aceton nyomok keletkeztek. Ezek mind olyan szerves vegyianyagok, melyeknek szerepe van az élő folyamatok lebonyolódásánál Dr. Berger ezen az alapon ügy vélekedik, hogy a csillagok sugárzása nyomán szerves molekulák szintézise jöhet létre a kozmoszban. Feltehető, hogy e molekulák kö" zött akadnak olyanok is, — amelyek kulcsfontosságúak az élet megindulásához, így például az aminosav-mole- kulák. Ha ilyen fagyott protoplazmák egy forró bolygón kötnek ki, ott megindulhat az élet. A tudósok nemzetközi csoportja hosszas és bonyolult kísérletek után kimutatta, a neutrínók egy eddig ismeretlen fajtáját. Ez igen jelentős tudományos felfedezés. — A neutrino egyike annak a mintegy 30 elemi részecskének, amelyeket az atomfizikusok évek óta nagy figyelemmel kutatnak. A neutrínónak nincs elektromos töltése és oly parányi, hogy felmerülhet a kérdés, van-e egyáltalán tömege. Létezését azonban az bizonyítja, hogy a magreakciónál ellenlökést vált ki. A neutrino első típusát — mintegy hét évvel ezelőtt fedezték fel a Föld körüli atmoszférában. — Eddig arról volt tudomásunk, hogy a
