Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

1963. július 5, SZOLNOK MEGYEI NfüPLAf Q 9.» Napirenden a tavalyi zárszámadás, Az öntözési módok össze­hasonlításáról tanácskoztak Szarvason interpellációk (Folytatás az 1. oldalról) gunk is a népgazdaság szük­ségletének megfelelően ter­meljen. A vetésszerkezetei ennek megfelelően alakítot­tuk ki. Terveinket — kisebt eltérésektől eltekintve — üzemeink teljesítették is. Célul tűztük ki néhánj főbb probléma — például a kenyérgabonakérdés meg­oldását, a takarmányellá­tás javítását, a zöldségter­mesztés mennyiségi és mi­nőségi növelését, stb. Most kezdhettük el termelőszö­vetkezeteinkben a nagy­üzemi szőlő- és gyümölcs­telepítést, ®s„ néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj- és talajadott­ságokban rejlik. Mi a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várha- tuk az idei esztendőtől? Ve­gyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a ke­nyérgabonatermelést. A mú]t évinél alacsonyabb gabona- termeléssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet faj­ták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére legalább 3—4 mázsával na­gyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 kát. holdon vetettünk ilyen búzát és ez kedve­zően befolyásolja az össz­termelést. Ezért azt tervez­zük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetés- területének arányát. Ez év őszén 1 000 000—1 100 000 kát holdon vetünk e búzafajták­ból. összességében növeljük a takarmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehér­jetartalmú takarmánynövé­nyek termelését. A kukoricatermelésben a mélyművelés kiterjesztése, a hibridvetőmag széleskörű al­kalmazása, a tőszám növelé­se, mind olyan tényező, ame­lyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, még­hozzá minden nagyobb be­ruházás nélkül, A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen je­lentős takarmányérték, el­sősorban fehérje megy ve­szendőbe. Ma mér itt is vannak kiala­kult jó módszerek. Ez év­ben már egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák az egysze­rű ágasokon történő széna- szárítási eljárást. A burgonyaellátás megol­dásának kedvező előjele, hogy a termelőszövetkezetek- ben a terveikben előírt bur­gonyát — a vetőburgonyael­látásban jelentkező nehézsé­gek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a ter­vezettnél. A szocialista nagyüzemek­ben ebben az évben tovább növekszik a zöldségfélék te­rülete. A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása ér­dekében terjednek a korsze­rű zöldségtermesztési mód­szerek, növekszik a hajtatá- sos, a korai és az öntözéses zöldségtermesztés. E munka predménye a zöldségellátás iavulásában már kezdi érez­tetni hatását. Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és különböző akadályozó té­nyezők ellenére — növeke­dett az ország állatállomá­nya, s a számbeli gyarapo­dás mellett fokozódott a vágóállat és állati termékek termelése Is. Megalapozot­tabbá vált a termelőszövet­kezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös állatállomány fejlesz­tése mellett a háztáji gaz­daságok állatállománya sem esett vissza. Erőinket most az állatállomány minőségé­nek javítására kell fordíta­nunk. A meddővé'vált tehe- l«vekszünk minél na­igyobb számban kiselejtezni, és helyettük jó minőségű j üszőket állítunk tenyésztésbe, i Ehhez hathatós segítséget nyújt a 3004-es kormányha­tározat kedvezményeinek ki- terjesztése. Szarvasmarhaállományunk minőségének javítása céljá­ból, s egyben közegészség- ügyi érdekből megkezdtük a szarvasmarhaállomány gü- mőkórtól való mentesítését. Ezt a munkát fokozatosan végezzük. Az első gümőkór- mentes területeket Győr- Sopron, Vas, Zala és Szol­nok megyében létesítjük, majd a mentesítést 10 év alatt az ország egész terü­letén befejezzük. E program végrehajtásához az állam nagy támogatást nyújt. A sertéstenyésztés és hiz­lalás jól fejlődik és a sertés- tenyésztési kedv is megfelelő. Elterjedtek az intenzívebb hússertésfajták, amelyek sza­porábbak, jobban fejlődnek és jobb termékeket adnak. Ma már nem ritka az olyan nagyüzemünk, ahol hét-nyolc hónapos a sertések forgási sebessége és ezzel csökkent az egy termékegységre fordí­tott költség is, A baromfitenyésztés fej­lesztése tervszerűen halad. Jelenleg már 324 olyan ter­melőszövetkezetünk van, I ahol az átlagos férőhely meghaladja a 8000-et. Ez mindinkább lehetővé fe­lszí egész éven át a „gyár­szerű” folyamatos csirkehús- I termelést. A to j őstermelés azonban nem kielégítő. Jelenleg az egy tyúkra eső évi átlagos tojáshozam országosan csak 85 db, ezen a téren tehát igen sok a tennivaló. Losonczi miniszter a továb­biakban beszélt a gépesítés­ről. Folytatjuk a kettős gé­pesítést, amely azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai mellett tovább­ra Is küldünk új gépeket a gépállomásokra. A gépesítés gyorsütemű fej­lődése megköveteli a javító­bázis ésszerű kiépítését. A termelőszövetkezetekben kar­bantartóműhelyeket hozunk létre. A nagyobb területű, teljesen gépesített termelő- szövetkezetekben, a gépállo­másokon és az állami gazda­ságokban a nagyobb javítá­sokra is alkalmas, korszerű műhelyeket létesítünk. A Diesel-motorok és nagy lánc­talpas traktorok javítását a a heréknek mennyi a fehér­je, a cukorrépának pedig a cukor tartalma. Szeretnék el­dönteni, hogy a különböző növényeknek mennyi a víz- szükséglete és milyen a víz termástfokozó hatása. Németh Sándor és a hoz­zászólók is hangsúlyozták: anélkül, hogy elhanyagol­nánk a felületi öntözési mó­dokat, a jövő a permetező öntözésé. Dr. PETRASOVITS IMRE egyetemi docens javasolta: a kutatók vizsgálják a talaj­aszály és a légköri aszály kö­rülményeit a növények fej­lődésénél. Dr. Mihályfalvy István, a karcagi kutató in­tézet osztályvezetője elmon­dotta: a felületi öntözésnél sok víz elpazarolódik, pedig a csapadékkal takarékoskod­ni kell. Az intézet gazdasá­gában az optimális vízmeny- nyiség felhasználására töre­kednek. Számításaik szerint az öntözött víz 70—75 száza­lékát hasznosították. A különböző növényeknél a barázdás és esőztető mó­doknál megvizsgálták a ta­laj átnedvesedő képességét. Azt tapasztalták, hogy a ku­koricánál vastagabb réteget kell átnedvesíteni, mint más növényeknél. Náluk a papri­kából magasabb lett a ter­més a felületi öntözéssel. Ku­koricából 8, cukorrépából 11 mázsával szintén magasabb termést értek el a felületi öntözéssel. A lucernánál vi­Á pénzügyminiszter válaszai Megállapította, hogy a fel­szólalók valamenyien egyet­értettek tavalyi gazdálkodá­sunk irányvonalával, fő ará­nyaival, a költségvetés egé­szének végrehajtásával. A gazdálkodás tapasztalatai alapján azonban több figye­lemre méltó észrevételt, — hasznos javaslatot és indít­ványt tettek. Ezeket már az 1963. évi költségvetés össze­állításakor messzemenően fi­gyelembe veszünk, haszno­Ezután szünet következett, majd megkezdődtek az in­terpellációk. Először Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter a múlt évi decemberi ülésszakon elhangzott inter­pellációval kapcsolatban szá­molt be arról, milyen intéz­kedéseket tett a könnyűipari minisztérium a gyermekci­pők minőségének javítására. Mint mondta tavaly az ösz- szes gyermekcipők 19 száza­lékát készítették tartósabb kivitelben, az idén már 30 százalékra emelték az arányt. Tetszetősebb formában ké­szülnek az úgynevezett „stra- Uicipök” is. sítjuk — hangoztatta a mi­niszter. , Nyers Rezső válasza vé­gén a takarékosság helyes értelmezéséről szólt. A képviselők a választ egy­hangúlag tudomásul vették, s a szavazás után határozat­ban mondták ki: az 1961. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vo­natkozó törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta. Interpellációk — A cipőfelsőrészek tar­tósságát, jobb minőségét több intézkedéssel segítjük elő — folytatta. — A textilipar hét­fajta új cipőipari cérnát ké­szít, a pamutipar pedig az eddiginél jóval kopásállóbb textilbéléseket szállít. Felül­vizsgáltuk, megszigorítottuk a technológiai előírásokat, s intézkedtünk a felsőbőrök színtartósságának fokozására, a festés javítására. Tartósab- bak lesznek a cipőtalpak is — már az idén 300 000 pár gyermekcipőt — a bőrtalpú cipők 10 százalékát — imp­regnált, át nem ázó talppal hozzuk forgalomba. Bővítjük a választékokat is, s ebben 'gépjavító vállalatoknál akar­juk elvégeztetni. Ezenkívül minden megyében létreho­zunk villamosgép és öntöző- gép szervizi. Kedvezőnek mondhatjuk a fiatal termelőszövetkezetek általános fejlődését, de nem hallgathatjuk el, hogy kü­lönböző okokból a termelő- szövetkezetek egy része rosszul zárta a tavalyi esz­tendőt, gazdálkodási eredményük alacsony volt. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult az el­múlt év kedvezőtlen^ aszályos időjárása, de a kezdeti ne­hézségek. a szervezetlenség és a munkához váló nem kellő; hozzáállás is szerepet játszott. 1 A meg nem erősödött tér-; melőszövetkezetek gazdálko-; dásának megjavítása, a gyen- ; ge gazdálkodást előidéző; okok megszüntetése most a; legfontosabb feladataink kő-; zé tartozik. Az idei esztendőre a gyen- < ge termelőszövetkezetek tá- j mogatására a' kormányzat j már nagyobb gondot fordít. < Elsősorban a kedvezőtlen tér- < mészetí viszonyok között le- < vő gyenge termelőszövetikeze- < teknek nyújtunk segítséget, j Szikes, savanyú talajokkal,; vizenyős területekkel rendel- 1 kező termelőszövetkezetele j számára nagyobb arányú ta- ] lajjavítást és belvízrendezést • teszünk lehetővé. A vezetést újabb szakem- « berekkel erősítjük meg, és a 1 korábban kihelyezettek ki- i küldetését meghosszabbítjuk. ] Befejezésül a földművelés- J ügyi miniszter hangsúlyozta: j az idén a növényápolás és a j betakarítás első szakaszában 1 a termelőszövetkezetek jól dolgoztak. Számos helyen már a gabona betakarítását végzik.' Erre mind á 'terme-' Lőszövetkezeti és állami gaz­daságok, mind a gépállomá­sok jól felkészültek. Legfon­tosabb, hogy a gépeket^ jól használják ki és a lehető leg- ' risebb szemveszteséggel, idő- ' >en takarítsanak be minden gabonát, amellyel egész né­pünk kenyerét teremtik meg. Ezután Sárfi Rózsi, Sza- x»lcs-Szatmár megyei képvi- ( »lő szólalt fel. Egészségügyi , [érdesekkel foglalkozott Elfő- . »adta és elfogadásra ajánlot­ta az 1961. évi zárszámadást. Vida Miklós budapesti < cépviselő felszólalása után a : vitában elhangzottakra — J STyers Rezső pénzügyminisz­er válaszolt. moziüzemi vállalatokat, hogy a filmszínházak fejlesztését szolgáló keretből járuljanak hozzá a művelődési ottho­nokban működő mozik be­rendezéséhez és felszerelésé­hez. A művelődésügyi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az ország­gyűlés tudomásul vette. Madarász Istvánná képvi­selő a munkaügyi miniszter­hez interpellált. Mint mond­ta,. a községfejlesztési és be­ruházási tervek végrehajtásá­ban társadalmi munkában résztvevő személyek baleseti biztosítását szabályozó ren­delet túl sok adat felvételét követeli meg. Ezenkívül vé­leménye szerint elegendő len­ne csak azokat bevonni a balesetbiztosításba, akik nem jogosultak társadalombizto­sításra; Kisházi Ödön miniszter — aki külföldi útja miatt nem vett részt az ülésen — írás­ban adta meg az interpellá­cióra a választ. Ebben rámu­tat, hogy a társadalmi mun­kát végző személyek baleset- biztosításával kapcsolatos rendeletet már egyszerűsítet­ték. módosították; — A társadalmi munkások balesetbiztosítása jelenlegi formájának fenntartása in­dokolt — hangoztatja a vá­lasz — mert a munkavi­szonyban álló dolgozók csak a munkaviszonnyal összefüg­gő feladataik ellátása köz­ben szenvedett baleset ese­tére biztosítottak; A miniszter válaszát az or­szággyűlés tudomásul vette azzal, hogy az interpelláló képviselő javaslatainak meg­felelően további vizsgálódá­sokat tart szükségesnek. Schuchrrumn Zoltán Nóg- rád megyei képviselő az épí- tésűgyl miniszterhez intézett interpellációt bányászkolóni- j ák felújítása ügyében. Trautmann Rezső válaszát j az interpelláló képviselő tu-; domásul vette. A választ — egy ellenszavazattal — az or- ; s7*"gyűlés )s elfogadta. ; Az országgyűlés ezzel be-; fedezte tanácskozását. Az ; ülést Rónai Sándor elnök ; zárta be. * szont a permetezés bizonyult hasznosabbnak. Ugyanakkor a karcagi ku: tató is elismerte a permetező öntözés jövőjét. Hangsúlyoz­ta azonban: célszerűtlen len­ne adminisztratív úton el­rendelni a permetező beren­dezések alkalmazását. Sza­kítsunk azzal az elmélettel — mondotta — hogy folyjon a víz, ahol csak lehet. A víz­pazarlás költséges és a talaj­szerkezetet is tönkre teheti. Véleménye szerint egyszerre 40—100 ■ milliméternél több vizet nem szabad a földre engedni. Dr. MARJAI GYULA a2 öntözés kultúrtechnikai, Dr. TÓTH MIHÁLY egyetemi docens az üzemszervezésről tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást. Mindkét té­mához több kiegészítő felszó­lalás hangzott el. Dr. SALA- MIN PÄL tanszékvezető do­cens vitába szállt azzal a fel­tevéssel, hogy a felületi és esőztető öntözés azonos ha­tással van a terméseredmé­nyekre. A véleménye szerint a permetezéssel célszerűbben lehet a vizet adagolni, tehát a terméseredmény is jobban befolyásolható. A továbbiakban a főmér­nökök a növénytermelés, a kultúrtechnika és az üzem- szervezés gyakorlati kérdé­seiről tartottak előadást. A kétnapos tanácskozás részt­vevői végezetül megtekintet­ték az ÖRKI külföldi esőz­tető berendezéseinek műkö­dését. — m. 1. — Jól halad as aratás Az esős idő ellenére is ha­lad' az aratás megyénk közös gazdaságaiban. Eddig össze­sen mintegy 3 és félezer hol­don vágták le az őszi árpát és közel 1000 holdon a bú­zát. Különösen a szolnoki já­rás tsz-einek munkája ki­emelkedő. Szolnokon, Török- szentmdkaósan, Kunszentmár­toniban már csépelnek is. Az aratás után nyomban végzik a tarlóhántást, mély­szántást, több helyen két mű­szakot is vállaltak; A kun­hegy esi járásban 140, a tisza­füredi járásban 190 erőgép dolgozik kettős műszakban. Csak a Jászság egyes ré­szein nem érett még kasza alá a gabona, de már ott is bejáratják a kombájnokat, aratógépeket és néhány nap múlva kezdik az aratást. Csökken a légi utasszállítás A nagy nemzetközi légi Jtasszállitó vállalatok beje- entése szerint 1961-ben csök- tent a repülőgép utasok szé­na, különösen a nemzetközi vonalakon. A gépek átlagos d használtsága 56 százalékos /olt, vagyis a háború óta a egalacsonyabb. A légi közle­kedés biztonságáról tanúsko- Jik a következő adat: a gé­nek által megtett minden .00 millió kolméterre jut 0,68 százalék elhalálozás. A Szov- etunió és a Kínai Népköz- ársaság járatait nem szá­rítva. a rendszeres légijára- okban használt 5103 repülő­gép közül 12 százalék a *u- [ár haj tás. ♦ $ Z A szarvasi öntözési és Rizstermesztési «Kutató Intézet és a Magyar Agrártudomá- Jnyi Egyesület Békés megyei Szervezete két «napos tudományos tanácskozást rendezett «Szarvason. A vitaülés témája az öntöző »módok értékelése és összehasonlításának | módszerei voltak. A tanácskozáson mint- |egy 70 tudományos kutató, egyetemi tanár, »öntöző mérnök, mezőgazdasági szakember, párt- és tanácsi vezető vett részt az ország különböző megyéiből. Megyénket Kökény István, a megyei párt- bizottság titkára, Bozsik Tibor, az állami gazdaságok igazgatója, dr. Mihályfalvy István, a karcagi kutatóintézet osztályveze­tője és Csizmadia István, a megyei tanács öntözési felügyelője képviselte. « A vitaülésen egyetemi ta- ’nárok és tudományos kuta­ttok hat előadást tartottak a t növénytermesztés, a kultúr­* technika és az üzemszerve­zés elvi, s gyakorlati kérdé- jseiről. Vizsgálták a különbö- Jző öntözési módok összeha- Jsonlításának eddigi eredmé­nyeit, s azok külföldi és ha- Jzai tapasztalatait. Megvitat­ják a kutatás további teen- «dóit, azt, hogy milyen mód­* szerrel érdemesebb öntözni. ! NÉMETH SÁNDOR az • ÖRKI tudományos munka­társa a felületi és az esőzte- Jtő öntözési mód kétéves »eredményeit ismertette a »résztvevőkkel. A szarvasi in­tézetben 1960 — 1961-ben {mindkét öntözési mód ter­• mésfokozó eredményeit meg­vizsgálták és összehasonlí- {tották. Az intézet rózsási {üzemegységében kukoricával, {cukorrépával, szójával és [füves herefélékkel végeztek {kísérleteket. Tapasztalataik {szerint a kukorica, a baráz- ídás öntözési módszerrel, a [többi növények pedig a per- [metezéssel adtak magasabb [termést. { A szarvasiak szükségesnek [tartják, hogy az elkövetke- [zendő években a kutatók kí- ísérjék figyelemmel a külön­böző öntözési módok hatását a talajszerkezetre. Vizsgál­ják meg a-növények táp- j anyagfelvételét. Ellenőrizzék | a kétféle módon öntözött nö- ’ vények béltartalmát, például az évben 1 200 000 pár gyer­mekcipőt kétfajta bőségben gyártunk. Továbbra is nagy gondot fordítanak jóminősé­gű bőrök beszerzésére. A bőr- és cipőipari ágazat be­ruházásaira a második öt­éves terv időszakában mint­egy 350 millió forintot köl­tenek. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője felol­vasta Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter válaszát dr. Ábrányi István képviselő in­terpellációjára, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán terjesztett elő a falusi művelődési házak és mozik tárgyában. — Az interpellációban fel­vetett kérdésekkel egyetértek — hangzott a miniszter vá­lasza, — a művelődési ott­honok és a mozik közötti együttműködés szabályozása indokolt. A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanácsok az utóbbi években általában olyan művelődési otthonok építését engedélyez­ték, amelyekben helyet kap­hat mozi is. Jelenleg a mű­velődési otthonok 60 száza­lékában működik filmszín­ház. A helyi szervek olyan intézkedéseivel,, amelyek megtiltják, hogy a kevésbé kihasznált nagy termekben a hét meghatározott napjain mozielőadást tartsanak, nem értek egyet. E gyakorlat megváltoztatására a pénz­ügyminiszterrel történt meg­állapodás után intézkedni fogok. — A minisztérium helyesli új mozik építését is. A na­gyobb községekben, mint például a heves megyei 5000 lakosú Poroszlón és Horton, ahol évente 250—300 előadás­ra van szükség, végleges megoldásként elengedhetet­len az önálló szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas moziterem létesítése. A válasz a továbbiakban ismertette azokat az intézke­déseket. amelyeket az inter­pellációban felvetett kérdé­sek megoldására tesznek. így például utasítják a megyei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom