Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
1S»8. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért nincs éjszakai esőztetés? Váltani kellene a gépkezelőket — Nagy tartalékokkal renden^, tsz-ek — A szervezetlenség miatt „pihennek” az esőztető berendezések A szántóföldi öntözés vizsgálatakor gyakran megfeledkezünk a permetező berendezések kihasználásáról. Legtöbbször csak azt nézzük: hol, milyen nagyságú területet öntöztek és hány százaléknál tartanak a terv teljesítésénél. Pedig az esőz- tető berendezések megfelelő ütemű működtetésétől függ az öntözött területek nagysága. Elgondolkodtató az esőzte- tők tavalyi rossz kihasználása. A vízügyi igazgatóság adatai szerint a gépek 700— 900 órás maximális üzemelése helyett az állami gazdaságokban 620, a tsz-ékben 400 órán át működtek. Ez azt jelenti, hogy éjjel és vasárnap, sőt gyakran nappal is pihentek a gépek. Megyénk termelőszövetkezetei most 140 esőztetőt mondhatnak magukénak. Ezekkel a gépekkel — közepes kapacitást figyelembe- véve — 8000—10 000 holdat tudtak volna idáig megöntözni. Sajnos, ennél jóval alacsonyabb —* különösen a tsz- ekben — az átlagos teljesítmény. Ezt igazolják a vízügyi igazgatóság tjszaroffi szakaszmérnökségének adatai is. A Kunhegyesen székelő kirendeltséghez tartozik a tiszafüredi, a kunhegyes!, a törökszentmiklósi járási és városi földek vízellátása. Területükön 53 esőztető berendezés működik a tsz-ókbea és az állami gazdaságokban. Kapacitásukat azonban gyengén használják ki. Ha a gépek június végéig ötszáz órán át üzemeltek volna, egy-egy berendezéssel 65—70 Icát. holdon 150—180 milliméter mesterséges csapadékot permetezhettek volna. Ehhez pedig a napi 11—12 órás üzemelés is elegendő lenne. A kunhegyes! járásban működő gépek üzemelési adatai a legjobbak. Itt gépenként 68 holdat öntöztek és átlagosan 301 órán át üzemeltek; A tiszafüredi járásban ennél jóval rosszabb a kép. A TLM 2500-as berendezések átlagosan csak 121 üzemórán át működtek és egységenként 46 hóidat öntöztek. Az állami gazdaságok berendezéseit jobban kihasználják. Eredményeik csaknem 100 százalékkal jobbak, mint a termelőszövetkezeteké. A szakaszmérnökség területén, sajnos, egyedi eredménynek számít a kunmadarasa Űj Barázda Tsz jó gépkihasználása; A permetezőberendezés itt 675 órán át üzemelt és 172 holdat öntözött meg. Ugyanakkor a ü- szaburai Petőfi Tsz gépe csak 66 órán át üzemelt és 20 hóidat esóztetett. A számadatok beszédesen bizonyítják, hogy a tsz-ek nagy tartalékokkal rendelkeznek, s öntözött területűt nagyságát növelni tudnák, ha berendezéseiket jobban kihasználnák. Vajon mi az oka annak, hogy a gépeket tétlenségre kárhoztatják? Mindenekelőtt a kényelmesség és szervezetlenség. Sok tsz-ben a gépeket csak 6—10 órán t.t üzemeltetik. Ez esetben tehát nemcsak vasárnap és éjszaka állnak a berendezések. Több helyen még a nyújtott műszakot sem szervezik meg. Köztudott, hogy az esőztetés hatásfoka éjjel jóval nagyobb — mert elenyésző a párolgás — még sem alkalmazzák. Alig lehet váltó gépkezelőkkel találkozni a tsz-ek - ben. Gondot okoz a csőháló- | zat áttelepítése is. Ezzel magyarázható az üzemórák alacsony száma. Az öntöző briEmiatt napokig nem tudtak esőztetni. Néhol az olcsóbb árasztásos módszer helyett a legelőn üzemeltetik az esőz- tetőket. Július 10-ig a tiszafüredi járás 44, a törökszentmiklósi járás és város 60, a kunhe- gyesi járás pedig 66 százalékra teljesítette éves öntözési tervét. Együttesen 14 620 holdon biztosították a mesterséges csapadékot. Ez kétségkívül nagyobb 1961 hason, ló időszakában öntözött területnél. Ez az eredmény azonban nem szabad, hogy elkápráztassa a tsz-ek és a járási tanácsok vezetőit. Sok a tennivaló, s az eddigieknél jobban kell kihasználni az ön- tözőberendez'seket. Kettős, ahol ez nem lehetséges, nyújtott műszakban üzemel tessék a gépeket. Jobb szervezéssel rövid idő alatt növelni tudják öntözött területeiket. Máthé László Automatizálják a mezőkeresztesi olajkutakat 1950-ben nyitották meg az első olajkutakat Mezőkeresztesen. Az önköltség csökkentése érdekében a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat mezőkeresztesi dolgozói folyamatosan átalakítják a mély- szivattyús kutakat automata műszeres termeltetésre. Az automata rendszer időciklu- sosan üzemelteti a kutakat és ezzel feleslegessé teszi a rendszeres emberi beavatkozást. Az új eljárással az eddig lekötött szakemberek munkáját másutt tudják felhasználni. A szép »orr« titka Miért ráncos a „kismama” orra? — Vasalás, vagy hőlégvasalás? Oravecz Lajossal, a MEO vezetőjével és Lovas István műszaki osztályvezetővel beszélgettünk a Tisza Cipőgyár termékeinek minőségéről. Háromnapos ellenőrzés — A napokban ért véget egy nagy, 3 napps ellenőrzés, melyben résztvettek a Belkereskedelmi Ruházati Főigazató- ság, a Cipőipari Igazgatóság, a Kereskedelmi Minőség Ellenőrző Intézet és a Bőripari Minőségi Ellenőrzési Osztály szakemberei — mondotta Oravecz Lajos. — Milyen hibákat észleltek? Megvizsgálták a beérkezett anyagokat, az összeszerelés műveleteit, a késztermék minősítését és a minőségi átvételt. Mindenhol találtak hibákat. Természetesen az összeszerelésben, a kidolgozásban van a legtöbb lazaság. Egyes anyagok nem felelnek meg a követelményeknek, mint például a marhabox, melyet keménynek és a raspa talpbélés, amit viszont lazának találtak. A vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyvben ilyen és ehhez hasonló megjegyzések találhatók: „Női kismama magasszárú kérges cipőnél:* fárahúzásnál az orr részen ráncosság, hiányos szárlyukasztás, — nem megfelelő tapadás a talp nyakrészénél, különböző színű fűző, gyakori a túlzottan kemény szár, stb.” Egyéni módszerek ráncosodás ellen Vannak művezetőink, akik segítenek azon, hogy ne legyen a cipő orra ráncos. A 3Ö/B műhelyben zsugorított sertésbőrből készítettek női bundacipőt. A felsőrészt orrrészen (hogy orrbehúzásnál a kemény bőr ne hagyjon ráncot) úgy meggőzőlték, — megpuhították, hogy mikor a kaptafát kihúzták a kész cipőből, a bőr színe „folyt”, (ráncosodott), — magyarázza a főmeós. — Más módszerrel is lehetett volna jó munkát csinálni? — Igen, csak azt a dolgozók nem szívesen csinálják, mert nagyobb erőkifejtést igényel a cwikkolás. — Korszerű gépek, minőségi bérezés, gyártásszervezés és technológiai fegyelem elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy javuljon minőségünk. És még egy. Sokkal több mérnöki, technikusi munka annak érdekében, hogy az új eljárással készülő bőrök összeszerelési, kikészítési tulajdonságait kikísérletezzük. Egy példát mondok: mi még mindig csak a gőzölésnél tartunk, holott tudjuk, hogy a felsőbőr nem bírja ki Kiszesek az úttörőkért A szolnoki úttörőváros Nagykun táborába a MŰM. 605-ös iparitanuló intézet mezőgazdasági gépjavító tanműhelye 3—4-es csoportjának KISZ fiataljai látogattak el. Tudomásultra jutott, hogy az őrsvezetőképző táborban kisebb-magyobb hiányosságok vannak és társadalmi munkában vállalták azok kijavítását. ígéretükhöz híven hozzá is kezdtek a munkához. Az erdőben öszszeszedték a kidőlt fákat; A tábor területén kiásták a villanykarók helyét. Ezzel elősegítették, hogy táborunkban minél hamarabb legyen villanyvilágítás. A társadalmi munka során a pajtások szoros kapcsolatba kerültek a kiszesekkel és reméljük, ez a barátság tartós lesz. Szűcs Mária ifi-vezető iiiMHimmiiiiiiHmimmiiiHimiiiiiimimiiiimiiiiiiiiimimiiiiiiimiiiHiiiHiiiiiimiiHiiiin SZAKTANÁCS Az aranka a lucerna élősködő kártevője Bán György kompresszor-kezelő az olajkutak nyomásához szükséges gázsűritő berendezést kezeli. Tatai József telepvezető az automatikus üzemelésű kutak termelési grafikonját ellenőrzi. Megyénkben a lucernások igen fertőzöttek arankával. A tapasztalatok szerint az idei szénatermés tíz—tizenöt százalékát, a magtermés húsz— huszonöt százalékát teszi tönkre. Vagy még ennél is többet, ha kellőképpen nem fogunk az arankaírtáshoz. Az aranka ellen kétféleképpen lehet védekezni: a fertőzés megelőzésével, s a már fertőzött táblákon mechanikai és kémiai (vegyszeres) védekezéssel. Megelőzési, védekezési mód arankamentes vetőmag vetése. A szervestrágya megóvása az arankafertőzéstől. Igen gyakori káros szokás, hogy a táblákról kifoltolt arankás lucernát az állatokkal megetetik azzal a meggyőződéssel, hogv még úgy sem kötött magot. Ha azonban az aranka magot kötött, az állatok emésztőcsatornáján keresztül kikerül a trágyába és ismét fertőzi a trágyázandó területet. Ezért ne sajnáljuk a kifoltolásnál veszendőbe me- I nő lucernát, mert a fertőzés ! megakadályozásával több ' eredményt érhetünk el A már fertőzött táblákon az alábbi módon védekezhetünk. Mechanikai úton: az aranka kikaszálása, vagy kikapálása és megsemmisítése 'elégetés, vagy elföldelés). Ez a módszer csak úgy eredmé- j nyes. ha ideiében és lelkiis- meretesen végezzük. Vegyszeres védekezés: Az arankafoltokat áztatásszerű- en lepermetezzük 40 százalékos pétisó oldattal, vagy Kre-1 zonit E 0,5 százalékos oldattal és Aretit 2—3 százalékos oldattal; Holdanként ezer— ezerkétszáz liter permetlevet használjunk, s a permetezést ötvenöt nap múlva ismétel jük meg. E szerek alkalmazásával az arankafoltok megjelenése kezdetén érünk el kielégítő eredményt. Amennyiben már nagy, buja foltokat képez, feltétlen le kell kaszálni — lehetőleg alacsony tarlóra — s ezután végezzük el a vegyszerezést. A különböző gépek használatával is terjeszthetjük az arankát. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az arankaírtás folyamatos legyen, s a lucerna vágásakor ne legyenek arankafoltok, mert a géppel tovább hurcolhatjuk a fertőzést. A lucernamag cséplése újabban a földön történik kombájnnal. Ez is azt követeli, hogy a magra hagyott lucernásban szintén nagy gonddal irtsuk az arankát, mert a kombájn az arankamag nagyobb részét a pelyvába fújja ki, és újra a lucematarlóra kerül. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok agronő- musai. a vezetők tegyenek meg mindent azért, hogy az aranka irtása eredményes legyen. A lucemamag exportja népgazdasági érdek, a lucemaszéna pedig az állat- tenyésztésben nélkülözhetetlen takarmány. Czakó István körzeti agronómus Szolnok megyei Növényvédő Állomás | ezt. — XJj módszereket kell megismernünk. Néhány éve még nem is hallottunk a hő- légvasalásról. Most elengedhetetlenül fontos a ráncok kisimításánál. — Elektromos vasalóval már nem lehet a bőrre „menni”, mert leszedi a színét — mondta Oravecz Lajos. Lassú javulás Lovas Istvánnal, a műszaki osztályon szintén a mindennapi problémáról, a minőségről beszélgettünk. — Ha lassan is, de javul gyártmányaink minősége. — Míg az első negyedévben 88 százalék volt, addig július hónapban már 91.3 százaléknál tartunk. Érdekesen alakult kötbérkötelezettségünk is — sorolja a tényeket Lovas elvtárs. — A belkereskedelemnek 1961-ben 530 000 forintot, a külkereskedelemnek 160 000 forintot fizettünk. Ez év első felében a belkereskedelemnek már 605 ezer forintot, a külkereskedelemnek csak 18 000 forintot fizettünk. A külkereskedelemnek fizetett kötbér csökkenését igazolja az is, hogy 1961-ben 21%-os biztonsági tartalék 1962 első félévben 8—9%-ra csökkent. — De mi az oka a belföldi áruk minőségromlásának? — A belkereskedelmi minőségi kötbérek növekedésének oka, hogy ez év januárja óta a minőségi vizsgálást a kereskedelem a helyszínen végzi, — „igen alapos gonddal”. — Ügy gondolja, túl szigorúan? — Nem túl szigorúan, hanem ahogy a vizsgálat is megállapította, nagyon mechanikusan. Egy példát mondok erre. A magasszárú kismama cipőknél, ha a szár- részbe puhább anyag kerül, mint ami nekik elő van írva, akkor leminősítik kérlelhetetlenül. Pedig tudvalevő, hogy egy kemény cipőszár néha csúnya töréseket okozhat. • Meghallgattunk két műszaki vezetőt. — Elismerik, hogy nem a legjobb a belkereskedelem részére gyártott cikkek minősége, de azt is tudják, hogy milyen intézkedésekkel lehet azt javítani. Az üzem vezetői határozatot hoztak, hogy kiküszöbölik a szervezésben mutatkozó hibákat, a vezetésben található lazaságokat, minőségjavító bérezést vezetnek be, idejében előkészítik műszakilag az új modelleket, javítják a minőséget az előkészítő üzemrészekben. — Mindezeket az intézkedéseket a dolgozókkal együtt, a szocialista munkaverseny adta lehetőségek felhasználásával elérhetik és akkor a belföldre gyártott cipők minősége sem hagy kívánnivalót maga után. Bognár Röplabdával leütötték a helikoptert Párizs (MTI). Ritka, de szerencsés kimenetelű baleset történt a Nizza melletti Juan-les Pins fürdőhely strandján. Egy helikopter, amelynek fedélzetéről a televízió munkatársai a fürdő- zőket filmezték, olyan alacsonyan repült el a parti fövény fölött, hogy az egyik röplabdázó fiatalember erős labdája a légcsavar szárnyát érte. A pilóta nem tudta helyrebillenteni a gép egyensúlyát, s a helikopter lehuppant a homokba. A strandolok az utolsó pillanatban fél- reugrottak, így senkinek sem történt baja. Sőt a televíziós riporterek nagyon meg voltak elégedve a nem várt iz- j galmas felvételekkel, gádok vontatottan helyezik át a csőhálózatot az öntözésién területekre. A vízügyi szakemberek egy másik hibára is rámutattak. A nagyteljesítményű berendezések a szükségesnél kevesebb szórófejjel működnek. A kunmadarasi Kossuth és a tomajmonostori Petőfi Tsz- ben négy helyett két szórófej működött. A tiszabői Petőfi Tsz-ben négy helyett csupán egy szórófej üzemelt. A szórófej hiányok drágítják az öntözést, s így kevesebb csapadék jut a földekre. Tehát nagyobb gondot kellene fordítani a szórófejek pótlására és javítására. Kirívó példa, de érdemes megemlíteni, hogy a táltó rendelkezések ellenére helyenként nem az öntözésre használják a gépeket, illetve azok alkatrészeit. A kunhegy esi járás egyik tsz-ében például kivették az öntözőgép akkumulátorát és azt a gépi- kocsiban használták fel.
