Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

1962. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP PENZES EMBEREK KÖNNYŰ KALANDJAI EUROPA AUTOUTJAIN A sebességmérő 147 kilo­métert mutat. Bár fényes nappal van, a barnán csillo­gó, hosszú Alfa-Romeo égő fényszórókkal siklik, fütyülő suhan ássál. A nappal is égő fényszóró újfajta jelzés. A közlekedési szakkönyvekbe még nem jutott ugyan be, de a vezetők már jól isme­rik. Olyan sebességet jelent, amelyre a közönséges felépí­tésű gépkocsik képtelenek ... Sebesség, sebesség, mind nagyobb sebesség. Aztán egy recsenés és egy rakás füs­tölgő romhalmaz. Nyugat-Németország, Svájc és Franciaország több útvo­nalain gyakran találkozha­tunk a hosszú, emeletes „Fi- tyó” szállító teherkocsikkal. Csakhogy ezek nem Fityókat szállítanak, hanem ismert európai gyártmányú gépko­csik roncsait... Hogy veze­tőikkel mi történt, nem ne­héz elképzelni. HOVA ROHAN EURÓPA? 9 A fentiekre azonban mint­ha senki rá sem hederítene. Mindenki veszettül tapossa a gázpedált, mindenki siet, ro­han eszeveszettül. Az ember­ben felvetődik a kérdés, tu­lajdonképpen hova rohan a kapitalista Európa, s mi tör­tént az emberekkel? — A magyarázat egyszerű — mondják némelyek. — A nagy autóutak főütőerei an­nak az érverésnek, — amely űzi, hajszolja földrészünk lüktető életét. Az autóutak biztonsági berendezései ma már tökéletesek. Mindennel el vannak látva, ami szüksé­ges a legnagyobb sebességhez és... a gyors halálhoz, a benzintől bűzlő kocsironcsok alatt. A hajsza már az osztrák határon elkezdődik. —(Salz­burgnál már mindenkid ma­gával ragad „Európa üteme”. Minél közelebb ér az út Münchenhez, a Mercedesek száma annál jobban szaporo­dik, a sebesség mindinkább fokozódik. A sebesség korlá­tozása csak a páncélkocsik és a többi nehéz katonai jár­műre vonatkozik. Egyébként mindenki olyan sebességgel száguldozik, amilyenre gép­kocsija képes. ISMERKEDÉS A GÉP­KOCSIBAN De nézzünk csak kissé szét a német autóutak környékén. Némelyek szerint itt súlyos, egész Nyugat-Németországot érintő társadalmi jelenség tanúi lehetünk. Lássuk csak, miről is van szó. Az egyik München környé­ki divatos vendéglő előtt egy hatalmas luxuskocsi suhan el zajtalanul. A vezető hirte­len lefékez, s miközben a se­bességváltóval bíbelődik, ha­talmasakat rúg a gázpedálon. A^ motor mindannyiszor fel­zúg, és magára vonja az el­haladó nők figyelmét. Ez a művelet persze nem véletlen. A vezető nagyon jól tudja, mit akar vele elérni. A kocsi megáll. Ajtaja felpattan, s egy jól öltözött, középkorú férfi lép ki. Egy leány éppen akkor ér oda. Két szempár összevillan, majd rövid be­szélgetés következik. Azután becsapódik az ajtó, s a kocsi elrobog „egy kis sétára” ket­tesben ... A németek azt mondják, hogy ez ma már megszokott jelenség az egész országban. A közvélemény felfigyelt s nagy felzúdulás kerekedett a ..tiszteletreméltó kocsitulaj­donosok” viselt dolgai körül. Az újságírók nekiláttak és tövirő] hegyire kibogozták a kérdést. — Megállapították, hogy valóságos ismerkedési kódex alakult ki. Tulajdon­képpen ez a legkényelmesebb és legolcsóbb módja a gyors és következmény nélküli ka­landnak. GÉPKOCSI ÉS EROTIKA A kérdést minden oldalról megvilágították. Állítólag a szerelmi kalandok és házas­ságtörések 40 százalékát gép­kocsikban bonyolítják le. A gépkocsi tehát az első és leg­fontosabb tényező az effajta üzelmekben. A gépkocsi-sze­relem olyan arányokat öl­tött, hogy az iserlohni evan­gélikus főiskola egy teljes ülésszakát szentelte a kérdés megvitatásának. A meghall­gatott szakértők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy a gépkocsi rezgése hatással van az erotikus érzelmek gerjedésére. Azt, hogy az erotika és a vibráció között kapcsolat van, már régen megállapították. De hogy eh­hez az autózás is hozzájárul­hat, eddig még nem tisztáz­ták. De vajon csakugyan ez a jelenség fő indító oka? Az utóbbi hónapokban végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nem. Az autós-lányok, ahogyan Nyugat-Németországban hív­ják őket. válaszai arra, hogy miért szállnak a gépkocsik­ba, talán még érdekesebbek. A 19 éves Gerda L., akiről egy újságíró megállapította, hogy néhány nap alatt há­rom autóismeretséget kötött, így válaszolt: „Fizetésemből én nem vehetek magamnak kocsit. Pedig nagyon szere­tek autózni. Mondjam, hogy nem megyek, ha egy férfi kocsijába hív? Nekem tet­szenek azok a férfiak, akik­nek jóképű kocsijuk van”. — De ha nősök? — Mi közöm hozzá? Vég­eredményben melyik férfi nem nős manapság? Csak a suhancok azokkal meg nem érdemes vesződni. Egy 18 éves elárusítólány, Evelin H. ezt mondta: „Az üzletben kilencen vagyunk lányok. Egyik csinosabb, mint a másik. Látná csak, micsoda arcot vágnak, mi­kor este egy remek sportko­csi jön értem. Nekem ez min­den pénzt megér”. Azt mondják, ez jellegzetes autós-lány felelet. Nem férfi, hanem az autó érte. Egy húszéves müncheni tit­kárnő ezt mondta: „A hét vé­gén nekem szükségem van egy autós férfira. Nyilván ki kell jutnom a szabadba, s nem fogok talán vonaton nyomorogni”! LEGALÁBB EGYSZER LEGYEK VEZÉRIGAZGATÓ Azt mondják, mindenhol így van. Minden városban ezer meg ezer „édes élet” várja a gépkocsis lovagokat. Közönséges kicsapongásról és a lányok könnyelműségé­ről van szó csupán? Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell hallgatnunk, mit mondanak a nagy gépkocsi-kölcsönző vállalatok vezetői. Az egyik ilyen stuttgarti vállalat tiszt­viselője ezt mondotta: „Hét­közben leginkább csak Volks- wagenokat bérelnek. Szom­baton azonban megváltozik a helyzet: csupa nehéz luxus­kocsit visznek. A bérlők ilyenkor meg akarják mutat­ni végre, hogy milyen „nagy­fiúk”. Egy müncheni válasz: „A lehajtható ülésű kocsikat másnak nem is nevezik, mint „hálókocsinak”. A legcifrább az, hogy a luxuskocsikért a bérlők rendszerint saját kis kocsijukon jönnek. Azt akar­ják, hogy legalább egyszer vezérigazgatónak látszanak” Baden-Badenben így véle­kednek: „A férj elküldi fele­ségét Volkswagenével sza­badságra Aztán rohan hoz­zánk kibérelni egy nehéz luxuskocsit”. AZ EMBER KI AKAR TŰNNI Hogy hogyan, azt a körül­mények határozzák meg. A jogászok az orvosok és a lé­lekbúvárok véleménye eze­a jön rint ez a társadalmi viszo­nyoktól függ. Valamikor az ember munkájával sokkal könnyebben tűnhetett ki. Ma már csak egy láncszem a munka menetében, amit csi­nál. az az égész munkafolya­matnak csak egy kicsiny részlete. A modern tőkés ter­melési rendszerben az em­ber egyre inkább robotolóvá válik. Ilyen körülmények között az egyén mind nehe­zebben érvényesülhet, nincs lehetősége kimagaslóbb tel­jesítményekre. Mindenki tisztában van azzal, hogy ha ma elhagyja a munkáját, hol­nap már más lép helyébe, holnapután pedig senki sem fogja emlegetni, milyen ki­magasló ember is volt. Ilyen helyzetben aztán nagyon ne­héz valamiben kitűnni. Az ember pedig nem ember, ha már saját magában sem bíz­hat. Ha pedig ráadásul még otthon, a családjában sem tud nagy megbecsülést sze­rezni magának, másfelé for­dul, igyekszik családján és munkakörén kívül érvénye­sülni. Erre pedig a gépkocsi kiválóan alkalmas eszköz. 99 nem gyengül társulatunk, Ki jön, ki marad? — Mikor kezdődik az új színházi szezon ? 99 Hetek óta foglalkoztatja a színházbajáró közönséget a kérdés, hogy milyen változások lesznek a szolnoki Szigli­geti Színház társulatánál? Ezzel kapcsolatban sok a talál­gatás, s ezért kérdeztük meg Berényi Gábortól, a színház igazgatójától: mi igaz a különféle mendemondákból? Szokásos dolog ez, ilyenkor évad végén, új évad ele­jén, hogy sok a szóbeszéd, találgatás. Színházunk eseté­ben arról lehet beszélni, hogy mint minden évben, az új évadban is lesznek bizo­nyos elkerülhetetlen személy- cserék, mert ez az élet rend­je. Ez megnyilvánul először abban, hogy budapesti mű­vészek szerződnek vidékre, továbbá vidékről indulnak színészek a fővárosba, illetve vidéki színházak között jön létre színészcsere. — Egész színházi életünk­ben — folytatta színházunk igazgatója — nem volt már jónéhány esztendeje olyan élénk pezsgés, mint például a pécsi, a veszprémi, az egri színházaknál. Ezekhez viszo­nyítva a Szigligeti Színház­ban nem lesznek nagy vál­tozások. — Kik távoznak el a Szig­ligeti Színházból? — Tyll Attila a budapesti Nemzeti Színházhoz, Upor Péter és Jánosi Kati a pécsi Az Iparművészeti Múzeumban fémművészeti kiállítás nyílt, ahol bemutatták a magyar és külföldi ötvösművé­szet remekeit, és a régi órás mesterek készítményeit. A képen: aranypzott bronz állványok, dísztárgyak a kiállí­táson Idegen nyelvek főiskolája Havannában A kubai művelődésügyi minisztérium tavaly kísérle­ti intézetet létesített Havan­nában, az idegen nyelvek ok­tatására. A főiskolának az idén 2 ezer hallgatója van, a különböző tanszakokon több mint egy tucat idegen nyel­vet tanítanak, — köztük az oroszt, a kínait, az angolt és a franciát. „A madarak“ görög előadása Párizsban ' Párizsban a Sarah-Bem- hardt színházban nagy siker­re] mutatkozott be az athéni Művész Színház együttese a „Nemzetek Színháza” elő­adássorozat keretében. A görög együttes Carlos. Koun rendezésében Ariszto- fánesz „A madarak” című komédiáját adta elő mai gö­rög nyelven, sőt, mai életün­ket persziflálva. így például az egyik jelenetben, ahol ál­dozatot mutatnak be az iste­neknek, a mai ortodox egy­házi szertartást parodizálják. A párizsi közönség, habár nagyrésze nem értette a szö­veget, rendkívül élvezte a temperamentumos és kivá­lóan rendezett előadást. Marc Chagall 75 éves Nemzeti Színházhoz szerző­dött. Ugyancsak Pécsre tá­vozik Péter Gizi és Pataky Ottilia is. Balogh Rózsa a kecskeméti Katona József Színház tagja lesz az új évadban. Szedő Lajos és Markó Sándor jelenleg több színházzal tárgyal. — A régi erők közül An- daházy Margit, Győri Ilona, Hegedűs Agnes, Kaszab An­na, Petényi Ilona, Fehér Györgyi, Sebestyén Éva, Krasznói Klári, a férfi szí­nészek közül Benyovszky Bé­la, Forgách Kálmán, Gálfi László, Halász László, Juhász János, Kiss László, Linka György, Mensáros László, Molnár Miklós, Somogyvári Rudolf, Tarjáni László, Tatár Endre és Berta András ma­rad. — Kik lesznek a színház új tagjai? Korunk egyik legjelenté­kenyebb és legeredetibb fes­tőművésze. Marc Chagall jú­lius 7-én ünnepelte 75. szüle­tésnapját A művész 1950 óta állandóan a dél-franciaorszá- gi Vence-ben él. A párizsi Modem Művészetek Múzeu­mában külön termet szentel­tek Chagall műveinek. A KÜLFÖLDRŐL HAZA­TÉRT KÍNAIAK EGYETEME » Fukienben külföldről haza­tért kínai diákok számára külön egyetemet létesítettek, melyet most legutóbb fizikai, politikai, valamint szubtró­pusi növénytani szakkal bő­vítettek. Az egyetem 1960 szeptem­berében kezdte meg működé­sét, három tanszakkal: kínai nyelv és irodalom, matema­tika és kémia. Operabérlet — vidéki vasutasoknak Az Állami Operaházban megkezdték a jövő évadra szóló új operabérletek kiadá­sát. A két dalszínház előadá­sai iránt jelentősen megnöve­kedett az érdeklődés, a mai napig huszonnyolcezer bérle­tet váltottak már ki. A vidéki vasutas dolgozók körében is igen népszerűek lettek az elmúlt évadban kí­sérletképpen megvalósított vasárnap délelőtti operaelő­adások. A tavalyi 1600 bér­lettel szemben az idén 2000 igényelt a vasutas szakszer­vezet a dolgozóinak. Az új évadban öt előadást láthat­nak az Erkel Színházban a messze vidékről érkező vas­utasok, Hunyadi Jánost, a Bohéméletet, a Rigolettót, a Hattyúk tavát és a Carment. AZ ÉPÍTŐMŰVÉSZET MÚZEUMA Milanóban, a város által rendelkezésre bocsátott in­gatlanon fogják felépíteni a világ első olyan nemzetközig múzeumát, amely kizárólag*1 a mai építőművészettel fog­lalkozik. Több pavilonban modelle­ken, fényképeken, tervrajzo­kon, stb. mutatják be a mo­dern építőművészet fejlődé­sét és legszebb alkotásait — Tervbevették, hogy a mú­zeumban előadásokat és idő­szaki cserekiállításokat is rendeznek. — A nevek ilyenkor nem mondanak sokat, hiszen a> új művészek neve csak a/ első bemutatkozás után vá lik ismertté. Egervári Klára Veszprémből szerződött hoz­zánk. Peregi Ilona az idén végezte a Zeneművészeti Fő­iskola ének-tanszakát, éne­kesnő lesz nálunk. Hegedűs Györgyi a budapesti Tarka Színpad művésznője, nem­csak játszik majd, hanem egyúttal ő lesz a színház koreográfusa is. A szolnoki színházlátogatók már jól is­merik a kecskeméti Katona József Színház tehetséges, fiatal énekesét, Juhász Pált. aki szintén hozzánk szerző­dött. A Madách Színházból Kiszely Tibor, Kóti Árpád Veszprémből jön hozzánk Ezenkívül három üres szí­nész státuszunk van még. melyek betöltéséről számos művésszel tárgyalunk. — Milyen vendégszereplők­re van kilátás? — A Fővárosi Operettszín­ház egyik rendkívül népsze­rű művésznőjével sikerült megegyezni abban, hogy egyik nagyoperettünk fősze­repét ő énekli az új szezon­ban. A művésznő neve egye lőne még titok... — A színház művészeti vezetésében lesznek-e válto­zások? — Igen. Miszjay István rendezőnk Békéscsabára szer­ződött és a színház új fő­rendezője a régebben Szolno­kon is dolgozó, .(jelenleg a Déryné Színház tagja) Vára- dy György lesz. Berényi Gábor ezután a Szigligeti Színház következő évadjának megnyitásáról be szélt. Ennek időpontja még bizonytalan. Mikor ott jár­tunk, egy Budapestről érke­zett mérnök küldöttséggé! tárgyalt az igazgató a színház renoválásának időpontjáról A nagyjelentőségű, több mint négymillió forint beruházást igénylő átalakítási, renoválá­si munkát már hétfőn megkezdik. A cél természe­tesen az, hogy a színház mi­előbb „üzemképes” legyen. Ezért valószínűleg a színház nézőterén és színpadán kez­dik az átalakítást. Ezáltal kívánja biztosítani a színház vezetősége, hogy akkor is meg lehessen nyitni az új szezont, ha a külső munká­latok még tartanak. Ez az elképzelés tűnik a legcélszerűbbnek. Annál is inkább, mert erre már van jó és bevált példa is. Az Érkel Színház tavaly egy évig működött úgy, hogy közben külsejét javítottál:, tatarozták, s a közönség az oldalbejáratokon közlekedett. ___________B. Gy. RA CHEL LEVELEI A Comédie Francaise érté­kes gyűjtemény birtokába jutott: egy magánszemély a színháznak ajándékozta azt a vagy 40 levélből álló gyűj­teményt, amely a nagy fran­cia tragikus színésznő, Ra­chel életét és munkásságát dokumentálja. — A gyűjte­ményben a leveleken kívül a kiváló színésznő arcképei és vele kapcsolatos okmányok találhatók. A jövő színházi évadban a Comédie Fran­caise előcsarnokában kiállí­tást rendeznek az érdekes gyűjteményből. A bizottság átveszi a házat- Ki ellenzi a műszaki átvételt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom