Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
1962. július. 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 * Férfimódra Képek a Karcag-pusztai ifjúsági építőtáborból Szombat délután! A majd egy kilométer hosszúságú csatomanyom mentén szünetelt a munka. Az egész héten át kitermelt földikupacok hosszú sáncot képeztek a kígyózó vonal két oldalán. Hat napja dolgoznak itt, Karcag-pusztán a Rékai János önkéntes ifjúsági építőtáborban a megye középiskolás diákjai. Ezalatt a hat nap alatt 200 híján 3000 köbméter földet termeltek ki ásóval, csákánnyal. A munkában első a tiszafüredi gimnázium egyik brigádja. A második helyet szintén a tiszafürediek biztosították maguknak, míg a harmadik helyre a törökszentmiklósi fiúk kerültek. A DÉLUTÁN úgy, mint a hét többi napján — a pihenésé, a szórakozásé. Alig fogyasztották el farkasétvágy- gyal az ebédjüket, máris elő- kferültek a focik, s izgalmas mérkőzés kezdődött a karcagi és a tiszafüredi fiúk között. A szolnokiak ezalatt a sátorrend helyreállításán munkálkodtak. Vasárnap biztosan megérkeznek a mamáék látogatóba, nem akarják, hogy lássák, milyen rendetlen a fiacskájuk. Egyébként a szolnokiak bizalmasan elárulták, hogy valamennyien egy kéréssel fordultak a szülőkhöz: csomagban, vagy személyesen soksok mákos beiglit hozzanak, mivel igen ráéheztek erre a finom csemegére. Kiszámították, fejenként legalább két-két rudat megesznek egy evésre. Nem mintha itt nem kapnának eleget enni, szó sincs róla, de mégis csak más a hazai; Mások ezen a délutánon ‘ a kultúrsátorban a televízió készülék előtt üldögéltek, s izgatottan várták a pillanatot, hogy a képernyőn megkezdődjék a tornász világbajnokság közvetítése. S most. joggal csodálkozhat bárki. Televízió a pusztán? Igen. A TITÁSZ társadalmi munkában vezette el a táborba a villanyvezetéket. így aztán villany ég minden sátorban, ^rádiók szólnak és este reflek- rtorfényben áll a tábor. Aí ügyeletes őrszemeknek nem kell sötétben botorkálniok a sátrak között; ESTE! Ezen a szombat estén irodalmi fejtörőt rendezett a táborban a KISZ megyei bizottsága, a Ságvári Endre Művelődési Ház és a megyei könyvtár. Ami igaz, az igaz, nem könnyű kérdésekre kellett választ ,adniok a fiúknak. De itt is helytálltak becsülettel. Micsoda izgalom volt egész idő alatt. Nem volt mindegy, ki nyeri a versenyt, mivel az első díj, a 35 forint értékű csokoládé, ott lapult egy csomagban a zsűri asztalán. A többi díj is csokoládé volt, kiadós mennyiségben. S a fiúk, akik egész héten át férfimódra dolgoztak, ezen az estén úgy örültek a nyert édességnek, mint a kisóvo- dások. Egyébként az irodalmi fejtörő első díját a Verseghy Ferenc fiú gimnázium diákjai nyerték, — s a díjat becsülettel megosztották a többiekkel. Ugye azt mondtam, hogy férfimódra dolgoznak a fiúk? Nos, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy úgy is gondolkodnak legtöbbször. A MINAP Zalányi László, a kisújszállási gimnázium tanulója, — jó munkája jutalmául — engedélyt kapott arra, hogy a hét végén hazalátogasson szüleihez. Az egyik esős napon, — mert akkor sem szünetel a munka a táborban — Zalányi Laci megállította a tábor parancsnokát, Csausz Vilmost. — Parancsnok elvtárs. egy kérésem lenne, — kezdte. — — Ki vele fiam, mi baj van? — Engedélyt kaptam arra, hogy a hét végén hazautazhassam. ; . — Tudom, felolvastuk a napiparancsban is. — Csakhogy most azt szeretném kérni, ha lehet, helyettem inkább a barátomat engedjék haza, mivel neki beteg az édesapja. Mit tehetett a táborparancsnok. A meglepetéstől (saját bevallása szerint a meghatottságtól is) csak nyelt egyet és így szólt: — Haza mehettek fiam, mind a ketten. S hogy mennyire gyerekek is ezek a táborbeli „férfiak” azt viszont a következő megtörtént eset is példázza. Egyik délután egy síró „gyerek” (olyan tizenhét év körüli) állított be a táborparancsnokhoz. — Parancsnok elvtárs.;. — hüppögte. — Mi történt legény, mi baj? — A fiúk megették a csomagomat. .; tessék szólni neHÁT IGEN! A hasát minden fiú szereti. Ági néni, a tábor főszakácsa igyekszik ellátni ezeket a most 'férfiasodó legényeket minden jóval. Nem kell izgulni kedves szülők, nem maradnak éhen a gyerekek. A reggeli rendszerint tepertő, vagy szalonna. fél liter kávéval. Ebédre leves főzelék, hús és tészta jár. Ezenkívül tisztességes adag tízórai és vacsora. A koszttal mindenki elégedett. Még a tábor önkéntes munkása, Szabó Jancsi is, hetedik osztályos tanuló. Jancsi gyerek itt nyaral Karcag- pusztán a nagynéniénél. A tábort azonban annyira megszerette, hogy reggeltől-estig ott lábatlankodik, hol a konyha, hol pedig a fiúk körül. Ö vág gyűjtést a főzéshez, kimossa a víztartályt s ha valamelyik fiú betegeskedik. (helyesebben ha lusta a vacsoráért menni) ő viszi el a sátorba az ennivalót, nehogy éhezzen a munkás; így telik az élet a Karcag- pusztai táborban. Varga Viktória Nem hivatásos színészek, hanem szardíniái parasztok játsszák e díjnyertes olasz film szerepeit. A tragikus történet színhelye szülőföldjük, szereplőtársaik rokonaik, barátaik. A szenvedélyek fűtötte légkörben játszódó darabot Vera Gherarducci és Vittorio de Seta írta; az utóbbi fényképezte és rendezte. A túrkevei Nagykun Filmszínház 30-án és 31-én játssza. Mivel magyarázható a szabolcsi pusztító zivatar ? Szabolcs-Szatmár megyében júniusban hatalmas zivatar volt, mely sajnos, több helyen emberéletet követelt. Mint a Meteorológiai Intézet jelentette, e zivatar. frontbetörés eredménye volt és a nyári időszakban az ország területén az ilyen „égi háborúk”- gyakoriak lesznek. Hazánk éghajlata földrajzi helyzetének következtében igen sajátos. Nem mondhatjuk, hogy éghajlati jellegét tekintve egynemű. Országunk területén a földközi-tengeri, $ nedves óceáni és a száraz hideg, illetve meleg kelet-európai légtömegek találkoznak. E légtömegek jellegüket tekintve igen különböznek egymástól. Egymással való találkozásuk és az így bekövetkező keveredésük azt eredményezi, hogy hazánk területének bármely részén az időjárás nemcsak egyik napról 0 másikra, hanem egyik óráról a másikra is megváltozik. Az óceáni éghajlat (atlanti, óceáni) hatása a legjelentősebb Magyarország éghajlatában, mert az óceáni légtömegek szolgáltatják a csapadék zömét. A csapadékhullásra hazánkban a legtöbb esetben az időjárási frontok érkezésekor kerül sor. Ezek elég gyakoriak. Budapesten például több évi átlagban 660 közepes fejlettségű frontot észleltek. Az ország területére betörő frontok 80 százaléka hideg, igen szeszélyes, zápor- jellegű csapadékeloszlással. A frontok 20 százaléka meleg. A meleg lég- jnegek a hidegre siklónak fel. Ezek főleg ősszel és tél elején gyakoriak, csendes, az egész országra kiterjedő esőzéssel (áztató eső). A hazánk területére betörő levegőfajták különböző jellegűek. A különböző levegőfajták nem fokozatosan mennek át egymásba, hanem aránylag hirtelen. Tiz-húsz kilométer távolságon belül a másik levegőfajtába kerülhetünk át, ami hirtelen időváltozással jár együtt. A különböző levegőfajtákat elválasztó felületest légköri választófelületeknek, ezeknek a felszínnel való metszésvonalát frontvonalnak vagy röviden frontnak nevezzük. Mivel a választófelület állandó mozgásban van, természetesen mozog a front is. Ha a frontvonal keresztülhalad lakóhelyünkön, akkor frontátvonulásról beszélünk, ami rendesen ugrásszerű időváltozással jár együtt. A hirtelen bekövetkezett időjárás változást a reumatikus betegségben szenvedők erősen érzékelik. A frontokat aszerint különböztetjük meg, hogy a hideg vagy a meleg légtömegek nyernek teret egymás rovására. Eszerint beszélhetünk hideg, meleg, okkluziós és veszteglő frontról. Az okkluziós front esetében a meleg frontot követő hideg front utoléri az előbbit, tehát ez a fronttípus két részből tevődik össze. Ha egyik légtömeg sem tudja a másikat pillanatnyilag kiszorítani, akkor veszteglő front jön létre, melyből később hideg vagy meleg front lehet. A Kárpátok hatalmas védőkoszorúja útjába áll a betörő légtömegeknek. De ha a betörő légtömeg igen intenzív, akkor a hegység nem tud ellentállni és a beözönlő légtömegek -„megülik" a Káspát-medence — nagyjából hazánk — területét. A Kárpátok negatív szerepe abban van, hogy a már betört levegőt sem engedi ki könnyen. Ennek eredményeként hazánk területét gyakran hosszú ideig hideg vagy méleg légtömegek ülik még. A fent említett Szabolcs- Szatmár megyei zivatar a hideg óceáni és a meleg szubtrópusi légtömegek harca volt, a bekövetkező országos légcsere szerves része. Sajnos az ilyen frontbetörés gyakran záporszerű esőkkel, jégesővel és erős villámlással jár, melyek jelentős károkat okoznak. A-légtömegek áramlására a szél megerősödését jelenti, mely helyenként viharossá válhat. Tóth László Agresszív gyökök karmaiban 8. Újból sötét bazaltrétegekben halad a hajó. Hirtelen vakító, tüzes folyadékba kerülünk. Visszahőkölünk, mert az a benyomásunk támad, mintha a következő pillanatban ránk ömlene a videosz- kóp ernyőjéről. — Csakugyan ez lenne a magma? Ügy úszunk benne, mint a bűnösök a pokolban — mosolyog Jegorov. A távolból szörnyű dübörgés fojtott moraja szűrődik hozzánk. A magma azonban ugyanolyan váratlanul eltűnik, mint ahogy megjelent. Most bazalt vesz körül bennünket. A vezérlőasztalon elhelyezett, átlátszó földgömbben egyre mélyebbre hatol a hajó útját jelző fényes, pontozott vonal. Közeledünk célunk, a titokzatos akadály leié ... Vajon sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Talanyin feszülten figyeli az izzónak tűnő ernyőt. Az én laboratóriumomban az elektronikus bioóram- elemzők automatikusan ■ ellenőrzik fiziológiai funkcióikat. A mélységmérő mutatója elhagyta már a 495-ös beosztást és elérte az 500-at. Hol van hát az akadály? — Az a meglepőbb, hogy egyelőre nem mutatkozik — suttogja értetlenül Jegorov. Valamennyien feszült csendben várjuk a fejleményeket. S lám, a mélységmérő mutatója hirtelen megáll, s kissé visszarezdül. A hajó útját jelző szalag megakad. Működésbe lép az üzemzavart jelző készülék. Megáll a hajó. — Mennyi a nyomás? — Jegorov, az imént suttogott, most pedig úgy tűnik, mintha ordítana. — 260 000 légkör.. s — válaszolja Talanyin. — Megfelel a számításnak. Mennyi a hőmérséklet? — 1905 fotk. — Ez is megfelel. Milyen a vegyi összetétel? — A szokásos. Fokozott kén- és oxigénkoncentráció. A hajó szempontjából ez veszélytelen... Az ernyőre pillantva fehér- izzásig hevült kőzeteket látunk. Nos, ez a titokzatos akadály. A műszerek a hajót megállítva figyelmeztetnek bennünket arra a veszélyre, amelyre a program összeállítói nem gondolhattak. Dehát miféle veszély is ez? Erre a kérdésre kellett megtalál- hunk a választ. Talanyin kikapcsolja a programvezérlést és maga ül a kormányhoz. Megindul a hajó; mintegy legyőzve a gépek néma ellenállását. Felüvölt a sziréna. A vezérlőasztalon kigyúl a hajó körvonalait feltüntető tabló. Változnak a hajóburok vastagságát jelző számok: 300... 295... 290... Ég a burok. Lángokban áll a hajó! S a titokzatos tűz' katasztrofális gyorsasággal kezdi felemészteni a hajó testét. Talanyin gyorsan átkapcsol és visszafelé irányítja a hajót. Amikor végre a tablón megszűnik a számok szörnyű tánca, Talanyin leállítja a hajtóművet és letörli arcáról a verítékcseppeket. — Nem értem a dolgot! — Jegorov hangja most nyugodtan cseng, hétköznapi, mint mindig, amikor agya különösen megfeszített munkát végez. — Micsoda pokolian agresszív oxigén- és kénvegyületek ... Feltehetőleg aktív gyökök .;. De honnan kerülnek ilyen mélységbe? 800 fokon minden kénvegyület szétesik..; Itt meg kétszer akkora a hőmérséklet... — Vizsgáljuk meg logikusan a dolgot.;. — indítványozza Talanyin. — Mielőtt a hajó ezt az övezetet el nem érte, addig nem voltak gyökök? — Hát honnan lettek volna?! Persze, hogy nem voltak ... — így hát a következőről van szó: az agressz'-' vegyü- letek csupán akkor keletkeztek, amikor a hajó megjelent ebben a rétegben. — De hiszen ti ez abszurdum! Hajónk mozdulatlanul áll a rejtélyes akadály fölött. Felborult a megszokott munkarend. Három teljes nap egyetlen időröggé sűrűsödött össze. Elindulásunk óta az expedíció sorsa még sohasem függött ilyen nagy mértékben a mi elhatározásunktól. S ezt az elhatározást egyetlen „eszes” gép sem tehette meg helyettünk. E három nap alatt az egymást olykor teljesen kizáró hipotézisek tucatjait hoztuk fel, ellenőriztük s vetettük el. Pedig a válasz, mint mindig, most is csodálatosan egyszerűnek bizonyult. — Barátaim ... Gratulálok nektek ... — újjongott örömében Jegorov, s közben ünnepélyes képpel forró kávét töltött apró csészékbe a termoszból. — Az expedíció teljesítette feladatát. A rejtélyes akadály titka megoldódott... Röviden szólva: az akadály tulajdonképpen az ilyen mélységekben szokásos anyag, amelynek , azonban kén- és oxigéntartalma igém magas. Azon á helyen, ahol a hajó burka "ezzel az anyaggal érintkezik, aktív gyökök, rendkívül agresszív vegyüld tek képződnek, amelyeket a tudomány eddig úgyszólván még nem is vizsgált. — Most a vegyészeken a sor — folytatja Jegorov. Reméljük, megtalálják e reakció lefékezésének módját, s akkor majd a földalatti hajók még tovább mennek bolygónk ma még ismeretlen mélységei, a Föld magja felé. .. — Mi pedig visszatérünk?. .. kérdi Talanyin. S arca közben igen elkomolyodik. — Az expedíció elé tűzött feladatot teljesítettük. — Nagyjában-egészében igen. De nem tudjuk meg, hogy meddig terjed ez az akadály. Talanyin ezzel az asztalra teszi csészéjét, s Jegorov is mellé a magáét. — Ezt majd a következő expedíció kideríti. — De hisz, mi is kideríthetjük. .; Jegorov a fejét csóválja. — Kideríthetjük — ismétli Talanyin, s ezzel a tablóhoz lép. — Nézzétek csak.,. A hajó burkának vastagsága lehetővé teszi, hogy folytassuk utunkat. Ha a burok egy részét az aktív gyökök fel is emésztik, ezzel a hajó szilárdsága, biztonsága semmit sem veszít. — Azt javasolod tehát, hogy menjünk előre a veszélyes övezetben? — Igen... — De mi történik, ha a burok vastagsága nem lesz elég ahhoz, hogy áttörjünk az akadályon? Mi lesz, ha az akadály túlságosan erősnek bizonyul? — Ekkor majd visszatérünk, de már úgy, hogy fogalmunk lesz az akadályról. Úgy állítom össze a programot, hogy hajónk csupán addig haladjon előre, amig a burok vékonyodása el nem éri a kritikus értéket..; Ha viszont sikerül áthaladnunk az akadályon, akkor... — Talanyin nem fejezi be a mondatot, hanem reám tekint. Jegorov is rám néz, kissé mosolyogva. — Nos, mit mond az orvos- tudomány? — Szergej Petrovics javaslata csábító, de... — Csábító? Kimondottan nagyszerű indítvány! — tör fel Jegorovból az elismerés. — Nagyszerű indítvány! Ezzel egyhajtásra kiissza kávéját. Következik: Az áttörés *-»-» «ni ww<b • m »—*»■■ ■ «»»uw ■•■ m km jooonc<a<yvv«l^rirtiW^B Banditák
