Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
1862. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HOZZÁSZÓLÁS! A szövetkezeten belül dől el az a kérdés, hogyan fejlődik a gazdaság V Az alábbiakban közöljük Konkoly Béla, a jászboldog_ házi Aranykalász Tsz elnökének hozzászólását Borzák Lajos, Az Aranykalászon túl címmel, lapunk 1962. május 25—26—27-i számaiban megjelent írásához. Nem mindenben értünk egyet Konkoly Béla fejtegetésével — véleményünket néhány megállapításához hozzá is fűzzük — mégis helytadunk hozzászólásának, mert úgy véljük, cikkében több hasznos, általános érdeklődésre igényt tartó gondolat van. * major települési tervét készítette el, a másik két szövetkezetét viszont nem. Hogy ez mennyire nem így van, azt a jegyzőkönyvek igazolják, amit minden tsz a telepítési rajzokkal egy- időben kapott meg. Az a vád is éri szövetkezetünket, hogy a beruházáA megjelent cikk áttanulmányozása után megállapítható, hogy a cikk írója segítő szándékkal fogott tollat és így akarta leírni Jászboldog- háza termelőszövetkezeteinek eredményeit és meglévő hiányosságait. Azonban a cikk írója a három szövetkezet működését és haladását nem a tények alapján állapította meg, hanem a szükséges adatokat olyan emberektől szerezte, akik felelőtlenül és rosszindulatúan szolgáltatták azt. (Munkatársunk többek között Bazsó József községi tanácselnöktől, Varga István községi párttitkártól, Muhari Ferenctől, az Aranykalász Tsz párttitkárától, Pócz elvtárs- tól, a Zrínyi Tsz elnökétől, valamint számos tsz- tagtól szerezte értesüléseit. Egyikükről sem tételezzük fel a Konkoly Béla által említett felelőtlenséget, vagy rosszindulatot. — Szerk.) A cikk írója úgy ítéli meg a három szövetkezet helyzetét, mintha az Aranykalász Tsz mind terület, mind egyéb adottság alapján előnyösebb helyzetben éis jobb feltételekkel indult volna a többinél. Ez nem így van. Igazolja ezt az a tény is, amit május 30- án állapított meg az a ha- társzemlét tartó bizottság, melynek mindhárom szövetkezet a tagja volt. Részt vett a bizottságban a községi tanácselnök is. A hatáxszemle után az a vélemény alakult ki, hogy legrosszabb talajjal rendelkezik az Aranykalász Tsz, valamivel jobb a Zrínyi Tsz és legjobb a területe a Bercsényi Tsz-nek. A cikk írója azt állítja, hogy „az Aranykalász a falu határának a szövetkezeti birtoknak valamivel több, mint egyharmadát bírja csak; A mezőgazdálkodásból élőkegyharmadát sem tartja el. S mi van a többivel? Ékről kevés szó esik.’! Akik a cikkíróval ezt az adatot közölték, valótlant állítanak, mert a jelentések alapján a községi tanács tudja legjobban, hogy a községben lakók száma 2140 fő és ebből szövetkezetünk a 426 családon keresztül 1119 személy részére biztosította a kenyérgabona-szükségletet. A népgazdaság kenyérgabona- szükségletének ellátásához 30 vagon kenyérgabonát adtunk be. Nem akarjuk a szövetkezetek gazdálkodási eredményeit szembeállítani, de ha figyelembe vesszük, hogy a másik két szövetkezetnek kevesebb személy részére kellett gabonát biztosítani, mivel a 2140 fő községi létszámban a nem mezőgazdasági dolgozók is benne szerepelnek, akkor a cikkíró feltevésére a választ azt hiszem érthetően megadtuk, a tévedését illetően. A népgazdaság ellátására a másik két szövetkezet ennek ellenére sem tudott 11,5 vagon kenyérgabonánál többet adni. A cikk írója azt is állítja, hq^y „ha a Bercsényi is any- nyi támogatást kapott volna, mint az Aranykalász, alighanem fordított volna a gazdasági sorrend”. Szövetkezetünk határozott álláspontja az, hogy a lehetőségek egyformán biztosítva voltak minden tsz számára. Számokkal tudjuk igazolni, hogy több segítséget nem kaptunk, mint más tsz. 1959-ben az egyik megyei nagyaktíva ülésen hangzott el, hogy „a termelőszövetkezetek erőfeszítéseik és eredményeik arányában kapják a segítséget.” A mi szövetkezetünk ezt elhitte. Nem tudtuk, hogy ez két év múlva hiba lesz. (Sajnálatos dolog, hogy Konkoly Béla félremagyarázza a cikkíró megjegyzéseit. Ugyanis az elismerőleg beszél az Aranykalász vezetőinek és tagjainak élelmességéről. Egyáltalán nem hibáztatja őket azért, mert helyesen értelmezték az állami támogatás azon alapelvét, miszerint azokat a tsz-eket érdemes támogatni, ahol megfelelő saját erőfeszítés is bizonyítja, jó helyre kerül a támogatás összege. — Szerk.) Hogy szövetkezetünk tagsága mennyire elhitte és mennyire bízunk a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiben, bizonyítja az a tény, melyet szövetkezetünk két év alatt elért. 1961. december 31-i mérleg szerint szövetkezetünk vagyona 18,5 millió forint. Ezzel szemben a közép és hosszúlejáratú hitelek összege 4,3 millió forint. Sajnos ez az összeg igen magas, de ha figyelembe vesszük, hogy a fennálló hitelekből több mint 2 millió forintot a 220 hold területtel rendelkező Üj Élet Tsz-el való egyesülésből örököltünk, túlságosan nem haladjuk meg a szomszédos tsz-ek egy holdra eső hitelállományát. A cikk írója szerint, azért is mi vagyunk a felelősek, hogy a Bercsényi elődje, a Hunyadi Tsz a kapott 50 férőhelyes tehén istállót nem építette meg, és annak ellenére, hogy már a tégla is ki volt szállítva, az épület megépítésére a jánoshidai Béke Tsz kapta meg az engedélyt. (A cikk írója nem állított ilyet. — Szerk.) Tények szerint az istálló építése azon hiúsult meg, hogy a Hunyadi Tsz akkori könyvelője a szükséges megbízásokat nem tudta megadni. Ezt a tényt a Hunyadi Tsz akkori mezőgazdásza, aki most jelenleg a Bercsényi Tsz elnöke, bármikor igazolja. Mi szerintünk ezért nem lehet okolni senkit, mivel abban az időben a tsz vezetőségének komoly munkát kellett kifejteni, hogy a közgyűlés egy nagyobb ösz- szegű beruházáshoz hozzájáruljon. Szövetkezetünkben is az első százas istálló elfogadtatása volt ezidáig az egyik legnehezebb feladat. A cikk írója hivatkozik arra is, hogy addig, amíg az Aranykalász Tsz-nek számbavétel után fölöslegessé vált igavonó ökröket az állatforgalmi leszerződte, addig a másik két szövetkezetben ez nem történt meg. Ezért sem mi vagyunk a felelősek. (A cikk írója sem állítja, hogy ezért felelősek lennének az Aranykalász Tsz vezetői. — Szerk.) Az állatforgalmi vállalat bárkivel szerződést kötött, ha felkínálták az állatokat. A cikk írója azt is állítja, hogy az FM. illetékes osztálya csak az Aranykalász sok megvásárlásánál (gépek, munkagépek) az AGROKER Vállalat előnyben részesíti. Itt is valótlant állít az adatközlő és a cikkíró, mert az’ AGROKER Vállalat csak olyan gépeket, illetve munkagépeket szállít a szövetkezetnek, melyre a szövetkezetek a járási, illetve megyei tanácstól utalványt visznek. A mi szövetkezetünk ettől függetlenül a két évvel ezelőtt beadott igénylésre 1961. decemberében 4 szervestrágyaszóróra kapott kiutalást. Ezzel szemben az AGROKER segítségével csak kettőt kaptunk meg, hivatkozva arra, hogy akik későbben adták be az igénylésüket, azoknak is tudjanak adni. A magunk részéről ezt az eljárását az AGROKER- nek meg is értettük. Nem tudjuk megérteni, hogy milyen szándékkal közli a cikkíró, hogy a „Bercsényi gazdái azt mondják, jobban jártak ők a 36 forint munkaegységgel, mint az Aranykalász Tsz tagjai a 43 forinttal.” Mi megértjük, hogy ha valahol a munkát nem lehet másképp elvégezni, a részes művelés is elfogadható, de olyan helyen propagandát csinálni, ahol ez nem szükséges, igazán helytelen. Egy- egy tanácsülés után, vagy most a Borzák elvtárs cikke után olyan téves nézet alakult ki a mi szövetkezetünkben is, mely semmi szín alatt nem volt előnyös a munkák folyamatos végzésé- re. A cikk írója azt állítja, hogy arányosan véve a területet, a Bercsényi Tsz több sertést hizlal meg, mint az Aranykalász. Szövetkezetünk szerint az ilyen értékelést év végén sokkal helyesebb volna eszközölni. Mindenesetre a cikk írója által ismertetett tervszámok is valótlanok. Ha segítséget kaptunk a felügyeleti szerveinktől, azt úgy érezzük, azért kaptuk, mert már az első évben is 100 holdra számítva a népgazdaság ellátására átadtunk 100 mázsa húst, a második évben 120 mázsát, ebben az évben pedig 150 mázsát szeretnénk leadni. Ebben az évben, hogy a fenti tervszámokat elérjük, meg kell hizlalnunk 920 sertést, 420 hízó- marhát és 30 000 árubaromfit. Értékesítünk még 70 te- nyészüszőt, 140 tenyészsüldőt, valamint 120 000 tojást és termelni kívánunk 800 000 liter tejet. Szövetkezetünk tagsága annak ellenére, hogy részes művelés nálunk nem volt. a másik két szövetkezet 146 háztáji sertésével szemben 420-at kötött le hizlalásra az állatforgalmi vállalatnál. Szövetkezetünk minden tagja tisztában van azzal, hogy ezek az eredmények nem magasak, de tekintettel arra. hogy a területünk egy- harmada egészen silány és az egy családra eső szántó- terület nem éri el az öt holdat, csak a fenti állattenyésztési tervszámok teljesítésével tudjuk a tagok megélhetéséhez szükséges pénzbevételeket biztosítani. A cikk írója az adatközlő véleménye alapján azt akarja bizonyítani, hogy szövetkezetünk az eredményeket elvtelen segítségek biztosításával érte el. Ezt a fenti adatokkal úgy hiszem eléggé megcáfoltuk. A cikk írója többek között azt is állítja, hogy valószínű az adatközlő tájékoztatása alapján, hogy a Bercsényi Tsz azért is nehéz helyzetben van, mert az állatállományát 12 ideiglenesen átalakított tanyában tudja csak elhelyezni es így az ellenőrzés, takarmányel- iátás igen nehéz. Hogy milyen nehéz azt mi is tudjuk, mivel a mi állat- állományunk is több mint 30 helyen van elhelyezve, ugyancsak átalakított épületekben Azt hisszük ezt a problémát minden szövetkezet ismeri, ennek viszont nem mi vagyunk az okai. (Nem is állítja a cikkíró, hogy ennek az Aranykalász Tsz lenne az oka. — Szerk.) A cikk írója azt is állítja, hogy „ha kiküldenek a kiskapun, bemegyünk a nagyon”. — Csak éppen azt nem mondja, hogy szemtelenek vagyunk. — Soha nem megyünk, ha nem muszáj. Ha kérünk is, szövetkezeti eredményeink javulása érdekében tesszük, ami nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész népgazdaságé. Ha így van, akkor ez viszont nem szemtelenség. (Az egész cikkből a fenti megállapítást értette félre leginkább Konkoly Béla. Az írásban ugyanis semmiképpen nincs szó szemtelenségről. Ellenkezőleg. A fenti tulajdonságért az Aranykalász vezetőit példaként állítja a másik két tsz elé a cikk szerzője. Idézzük: „Az Aranykalász vezetői- ről azt tartják: nem ismernek lehetetlent, ha a közösségről van szó. A kisajtón kiküldik őket, ők bemennek a nagyon. Anélkül, hogy kalandor- ságra buzdítanánk bárkit, azt mondjuk: nem árt, ha találékonysággal is rendelkezik a szövetkezeti vezető. És ez hiányzik a Bercsényi, méginkúbb a Zrínyi Tsz vezetőiből. Vezetési módszerekben sokat adhat át az Aranykalász...” Véleményünk szerint az idézett mondatok, valamint a cikk valamennyi, az Aranykalász vezetőiről tett megállapítása elismerő. Mint ahogyan igaz az is. Az Aranykalász Termelőszövetkezetnek jó vezetői vannak, munkamódszerük nemcsak Jászboldogházán, hanem a megye többi tízében is sok mindenben követésre méltó. Szerk.)— Borzák elvtárs cikkére röviden ezeket szerettük volna megjegyezni. Nagyon rosszul esett, hogy a másik két szövetkezet hiányosságaiért a mi szövetkezetünket tette fe lei őssé. Az egész tagságún' véleménye az, hogy ez akkoi sem volna előnyös, ha a cikkíró által közölt adatok a valóságnak megfeleltek volna Olyan helyen, ahol a szövetkezeti gazdák egymás eredményét ismerik, ott a valótlan adatok állítása csak hátráltatja a szövetkezetek együttműködését és előrehaladását. Szöv kezetünknek kezdettől fogva kialakult véleménye, hogy a fennálló hibákat nem másba, hanem a magunk rminkájában keressük, és ezért egyedül csak magunk lehetünk felelősek. Konkoly Béla az Arany Ka lás Tsz elnöke 1 • 1 n* r tat 1 Az időjárástól tugg: me^valósul-e a szabadtéri színpad nyári programja A terv idejében elkészült. A szolnoki szabadtéri színpad részletes műsorát még kora tavasszal elkészítette a Ságvári Endre Művelődési Ház vezetősége. S most ezekben a napokban csak az idő járás jelentéseket figyelik, s aggódnak, ha esőt jósolnak > a meteorológusok. Ez nem csoda, hiszen eddig két műsorukat „mosott el” a nemvárt nyári eső. Először a Lezginka együttes előadását. nemrégen pedig a franciaországi turnéra készülő Tisza Táncegyüttes új műsorát vacogta végig a metsző hidegben a közönség. A távolabbi tervekben változatos műsor szerepel. Augusztus 4-én Elválunk Gergely című, vidám műsor kerül bemutatásra. Ugyancsak augusztusban, 11-én a Lengyel Néphadsereg Művész- együttese vendégszerepei a szolnoki szabadtéri színpadon. Augusztus 15-én ismét ŐRI rendezvény lesz, — a pontos műsort a rendezőiroda később közli. — 19-én pedig Utazás a világ körül címmel a szolnoki üzemek munkásainak vidám szellemi vetélkedőjét rendezik meg. Előreláthatólag ezen az estén mutatkozik be a város nemrég alakult szatirikus együttese, a „Szolnoki Szúnyog” is. A nyári program összeállításánál a rendezők a gyermekekre is gondoltak. Augusztus 5-én a művelődési ház bábszakköre délelőtti előadáson mutatkozik be ifjú közönségének. Sikert hozott a búza öntözés a Szolnok megyei állami gazdaságokban Először az idén Szolnok megye három állami gazdaságában — a héki, a középtiszai és a nagykunságiban — öntözéses termesztési kí- ! sérleteket végeztek búzatáblákon. Elavult felfogás szerint ugyanis a búza nem szereti a vizet, a búza öntözése nem kifizetődő. A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi üzemegységében mintegy 600 holdas nagyságú búzatáblát öntöztek meg. A búzára május elején felületi öntözési módszerrel juttaták el a 40 milliméteres mesterséges csapadékot. Az egyszeri öntözés után a növény erőteljes fejlődésnek indult, dúsan kalászolt és duzzadt szemeket nevelt. Bánhalmán magyar búzafajtát, a Bánkútit öntözték. Az aszályos idő ellenére a várható búzatermés hol- dankénti átlagban legalább 20 mázsa. A környéken a csapadékszegény Nagykunságban különben jóval tíz mázsán aluli búzatermést várnak. A Nagykunsági Állami Gazdaságban 150 holdas területen a külföldi nagyhozamú búzát, a Bezosztaját öntözték. Ugyancsak hasonló módszerrel és azonos víz- mennyiséggel a termésátlag is szinte azonos az öntözött magyar búzáéval. A Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében hajózó rendszerrel juttatták el a vizet az 50 holdnyi Be- zosztaja búzára. — Még nem kezdődött meg az aratás, de szakemberek véleménye szerint, az alcsiszigeti öntözött búza is megadja a 20 mázsát egy holdra számítva. Aratás után a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága önköltségi számítást végez. Az öntözéssel termelt búza előállítási költségét összehasonlítják a szárazföldi termesztéssel nyert búza mázsánkénti költségével. — Előreláthatóan a nagyobb terméshozam miatt jóval alacsonyabb lesz az öntözött búza önköltsége. Hasonló tapasztalatot szereztek a karcagi Lenin Termelőszövetkezetben. A Lenin Tsz takarmányt öntözött és véletlenül szaladt ki a víz, a hat holdas nagyságú búzavetésre. A szövetkezet brigádvezetője kétségbeesett, s azt várta, hogy a víz kiöli a búzát. — Éppen az ellenkezője történt. A véletlenül megöntött karcagi búza nagyon szép termést ad. Az idei eredmények valószínűen lezárják a vitát Az állami gazdasági szakemberek véleménye szerint nemcsak lehet, hanem kell is a búzát öntözni, ha májusban csapadékszegény az időjárás. A búza öntözésének ráadásul olyan lehetőségei vannak, hogy májusban még bőven van öntözővíz. A hónap elején ugyanis a kapásnövényeket még nem lehet öntözni. Vagyis a gabona öntözése elkülönül az átlag öntözési időszaktól. A megye állami gazdaságaiban a jövő évben már nem kísérleti jelleggel hasonló, illetve az ideinél nagyobb területen szándékoznak gabonát öntözni. /hétÁéí? —'/le Mödá/Áfr t ? 7ky/c*, 'THtet //&/£// ki sí
