Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. július 8. Július első hete bővelkedett a nemzetközi politika legizgalmasabb eseményeiben. Az öt világrész közül talán csak Ausztrália nem szolgáltatott ezen a héten jelentős eseményt. Ha röviden áttekintjük ezeket, az első helyre Algéria kínálkozik. Algéria visszanyerte függetlenségét. A vasárnapi népszavazás valóságos elsöprő többséggel szavazott igennel a független Algériára. Jogos örömmel és büszkeséggel ünnepelte július 5-ét Algéria népe, a 132 évvel ezelőtt a francia imperialisták által leigázot* Algéria nemzeti napját. Korántsem Algéria függetlenné válása jelentőségének a lebecsülése, ha most azokra a jelenségekre mutatunk rá, amelyek ALGÉRIA ÖRÖMÜNNEPÉT ZAVARJÁK Mindenekelőtt az algériai ideiglenes kormányon belüli ellentétekre kell rámutatni. A világsajtó sokat foglalkozott és foglalkozik Ben Bella miniszterelnökhelyettes állásfoglalásával az algériai ideiglenes kormánynak a nemzeti felszabadító hadsereg egyes vezető tisztjeit sújtó határozatai ellen. Ben Bella a hét végén nyilatkozatot tett közzé, amelyben állásfoglalását megindokolta és egyben leszögezte, hogy az eviani egyezmény végrehajtásának alapvető kérdéseiben nincs ellentét közte és a Ben Khedda miniszterelnök vezette miniszterek között. Ben Bella helyteleníti, hogy Ben Khedda eltávolította helyéről a nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari főnökét és két helyettesét. Ben Bella azon a véleményen van. hogy a nemzet felszabadító hadsereg vezérkara ellen foganatosított intézkedések az egész nemzeti felszabadító hadsereget érintik. A nemzeti felszabadító hadsereg viszont Algéria nemzeti függetlenségének legszilárdabb biztosítéka. Figyelembe véve, hogy az eviani egyezmény értelmében a francia csapatok még Algéria területén állomásoznak. hogy ugyanitt erős katonai támaszpontok is vannak ugyancsak francia kézen, és hogy az OAS nem szűnt meg, sőt — mint az oráni véres csütörtök megmutatta — tovább provokál — Ben Bella érvelése nagyon elgondolkoztató. A legfrissebb hírek MAROKKÓI CSAPATOK BEHATOLÁSÁRÓL szólnak Algéria területére. Ez új elemet visz az algériai !■ érdesbe. Marokkó szaharai területi igénye külön kérdés, de az igény bejelentése és a .(‘jelentést alátámasztó csa- il-mozdulalok semmi eset- ' (' sem szolgálják a fiatal Al- f áriái Köztársaság megerő- ődésének ügyét. Algéria teát elnyerte függetlenségét, ■ mindjárt belekerült a bel- i és nemzetközi ellentétek - drába. Miközben a francia íperializmus még távolról m adta fel algériai reményeit. E héten véget ért GORBACH OSZTRÁK KANCELLÁR MOSZKVAI LÁTOGATÁSA Visszaérkezése alkalmából worbach kijelentette, hogy á moszkvai megbeszélések kedvező légkörben folytak és a szovjet—osztrák államközi kapcsolatok jó irányban fejlődtek. A megbeszélések kapcsán osztrák részről hangsúlyozzák. hogy az ország külpolitikája nem módosul és alapja a jövőben is az osztrák államszerződés által meghatározott örök semlegesség lesz. Ausztria előtt most az a feladat áll, hogy úgy rendezze a kereskedelmét az európai kapitalista országokkal, hogy az ne okozzon politikai zavart állami életének alapvető kérdéseiben, amelyeket éppen az államszerződés határozott meg. Nyugati partnereivel Ausztria csak azon az alapon rendezheti gazdasági kérdéseit, ha azt az elvet fogjá vallani, hogy kereskedni igen, de közös politikát folytatni nem. Ezen a héten egy másik látogatás kezdődött: ADENAUER PÁRIZSI LÁTOGATÁSA A tanácskozások érdemi része lényegében végétért és Adenauer most vidéki körúton van, amely közös mour- meloni katonai dísszemlével és a rheimsi székesegyházban végbemenő ünnepi mise közös meghallgatásával fog lezáródni. Adenauer és De Gaulle közös fegyverkezési tervekről tárgyalt, fegyver- gyártásra is kiterjedő széleskörű katonai együttműködésről Nyugat-Németország és Franciaország között. Az Adenauer és De Gaulle által szorgalmazott nyugati politikai unió Adenauer értelmezésében Nyugat-Németorszá- got van hívatva Európa élére állítani, De Gaulle értelmezésében pedig Franciaországot. Gazdaságilag ez az unió Angliának a közös piacba való felvétele előtt a hat közös piac országra épülne, tehát Franciaországra, Nyugat- Németországra, Olaszországra, Hollandiára, Belgiumra és Luxemburgra. A két ravasz róka — De Gaulle és Adenauer — Anglia belépése előtt akarja az európai politikai uniót nyélbe ütni. Az angol sajtó nem titkolja érzelmeit. Még érdekesebb azonban, hogy az Egyesült Államok is gyanakvással nézi a két ravasz róka mesterkedéseit. Adenauer ugyanis De Gaulle hátán akar az atomfegyver birtokába jutni, De Gaulle viszont Adenauer hátán ülve akarja kivívni az atomnagyhatalmi pozíciót. Eszerint a változatok szeSzombatan — Moszkvából útban hazafelé — jugoszláv gazdasági küldöttség utazott át Budapesten. A delegáció — amelyet Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács aielnöke Az iparban megindult kezdeményezés példájára az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége határozatot hozott: a legalább tíz éve egy helyen dolgozókból törzsgárdát lehet szervezni. A tüdőkórháziakat követően a Szolnok megyei tanács Gyógyszertári Központjához tartozó dolgozók is megalakították — ünnepélyes szak- szervezeti taggyűlésen *— törzsgárdá j ukat. A törzsgárdistákat oroszlánrész illeti abból, hogy az utóbbi tíz évben nagyon sokat javult megyénkben a gyógyszerészi munka minősége. Megyénk gyógyszerész törzsgárdájának tagjai az ünnepségen vették át a „Hűségrint De Gaulle hol Rosinan- te, hol Don Quihote és éppúgy Adenauer. Ez azonban csak a politikai vizualitás szemszögéből nézve, mert ezen túlmenően a két lovag nem Don Quihote, hanem új háborús kombinációk boszorkány-mestere. Adenauer látogatása hidegháborús jellegű. A Nyugat-Berlin kérdésében folytatott tárgyalások merev elutasítása részükről egyenes politikai provokáció. Az Egyesült Államok nem nagy örömét lelte az Adenauer—De Gaulle találkozóban, mert mindegyikük pre- tenzióval van Amerika iránt. Az Egyesült Államok egyébként ezen a héten két világrész ügyeiben nem volt szerencsés. A Genfben újra ösz- szeült Laosszal foglalkozó 14 hatalmi értekezlet, a Laosz- szal kapcsolatos amerikai tervek kudarcát van hivatva megpecsételni. Ennyit Ázsiáról. Ami az amerikai kontinenst illeti, Kennedy elnök a hét elején tért vissza Mexikóból, ahol Kuba kérdésében kifejezett vereséget szenvedett. A mexikói elnök és kormánya nem mutattak hajlandóságot a Kennedy által követelt Kuba-elleni megnyilatkozásra. HOLNAP ÜL ÖSSZE MOSZKVÁBAN A BÉKE VILÁGKONGRESSZUS amely a szó szoros értelmében vett világbéke fórum, mind napirendjét, mind a benne résztvevő népeket tekintve. Most ismét Moszkvára figyel az egész világ és azt kívánja, hogy a béke fővárosában most kezdődő bé- ke-manifesztáció a lehető legnagyobb szolgálatot tegye a béke ügyének. vezet — fővárosunkban rövid időre megszakította útját. Mijalko Todorovics és a küldöttség tagjai tiszteletére Apró Antal ebédet adott; majd a delegáció kylönvo- nattai folytatta útját Belgrad felé. (MTI) gel a nép egészségéért” jelvény bronz fokozatát. Ugyanakkor megfogadták, hogy ifjabb munkatársaikat a szép szakma szeretetére, tudásuk gyarapítására nevelik. Lottótá!ékoztató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 27. játékhétre 4 325 566 darab szelvény érkezett be. öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 18 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenkint 180 231 forint. Három találatot 2278 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenkint 712 forint. A két találatom szelvények száma 80 994, a nyereményösszeg 20 forint. (MTI) Eseménydús napok Komor Imre Í 9 ^ r Macmillan: — az az érzésem, maguk be akarnak engem húzni! Jugoszláv gazdasági küldöttség utazott á* Budapesten (iyógysseerész törzsgárda alakult A nagy esemény előestéjén Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata Egy óriási kéz hatalmas ujjai gyufaszálként Toppantják össze a pusztító fegyvereket: tankokat, repülőgépeket, bombákat rakétákat. Méltóbb címlapot nein is lehetett volna tervezni John Bernal professzor brossurájához, amelynek címe egyetlen la- konikus, de tömörségében is sokatmondó szó: leszerelés. A brossura május 9-én megnyíló leszerelési világértekezlet alkalmából jelent meg Moszkvában és mindenki megérti belőle annak a problémának horderejét és mérhetetlenül bonyolult voltát, amellyel a több mint száz országból összesereglett küldöttek, politikusok, tudósok, írók, háziasszonyok, egyszóval az emberiség minden rendű és rangú képviselői egy héten át birkóznak majd, hogy a megoldás ösvényére segítsék. „Soha még az emberiség előtt nem nyíltak nagyszerűbb távlatai a fejlődésnek, mint most, de soha ekkora veszélyek se fenyegették a haladó emberiséget, — így exponálja korunk rettenetes ellentmondásait Bemal professzor. Mindez már jelzi is, hogy kevésbé látható a vész nagysága, hogy nem elég egyetérteni a veszély elhárításának szükségességével — ki kell munkálni az elhárítás módját és azután alkalmazni is kell azt a legnagyobb következetességgel. A cél tekintetében nem is igen van hiba: egyetlen nagyhatalom sem vonja kétségbe a leszerelés szükségességét. Szavakban még az Egyesült Államok is erre az álláspontra helyezkedett, amikor a leszerelés alapelveiről a Szovjetunióval közösen okmányt ter- :esztett az ENSZ elé, amelyet t világszervezet szentesített. ;)e alig indultak meg Genfben a tárgyalások, nyomban kiderült, hogy az alapelvek alkalmazását tekintve, tehát a hogyan kérdésekben eltérőek a nézetek. Nyolc héten keresztül folyt a diplomáciai csatározás Genfben a tizennyolchatalmi értekezleten. És az eredmény? A világ megint gazdagabb lett egy tapasztalattal. Ismét bebizonyosodott, hogy a nyugati hatalmakat ' a tárgyalások csak abból a szempontból érdeklik, miként lehetne a zöld asztalnál katonai előnyhöz jutni a szocializmussal szemben, ha már a haditechnikában örökre befellegzett a Nyugat fölényének. S amint abbeli szándékuk megvalósítása nehézségekbe ütközött, rögtön áttértek az időhúzásra. A világ ekében megint elvesztegetett pár hónapot, elfecsérelt néhány milliárdot, hogy az elpocsékolt szellemi javakról ne is szóljunk. Hivatalos genfi statisztikák sopánkodnak azon, hogy évente 120 milliárd dollárt szórunk a szélbe, mikor pedig száz és százezrek éheznek, szenvednek gyötrő betegségekben. De élelemre, gyógyszerekre, orvosra és kórházra nem jut, minden áldozat a Mars, a hadisten oltárára kerül. Pedig ha csak 10 százalékát lehetne v egmenteni ennek a 120 miflíárdnak — ahogy azt annak idején N. Sz. Hruscsov javasolta, évente 10 asszuáni gátat és 10 buflai kombinátot lehetne építeni. Valóban aranykor vár az emberiségre, ha képes legyűrni a pokoli vonzást, amely elragad pénzt, energiát, tehetséget, bizalmat és nyugalmat és a nukleáris katasztrófa örvényébe sodorja földünket ha hagyjuk. De van-e mód rá, hogy megakadályozzuk a végzet beteljesedését? Mit tehet az emberiség? Tehet-e egyáltalán valamit? Hiszen a fegyverkezést hajsza megszüntetésének feltételeit a diplomatáknak kell kidolgozniuk. Ha a Szovjetunió és a szociálist: tábor a maga anyagi erejéve nem képes a megegyezésbe; hajlítani a nyugatiakat ugyan mit tehetnek az egy szerű emberek? — így a kis- hitűek. Nos, ami a szocialista tábor diplomáciáját illeti, az eddig is megtette a magáé; és megteszi ezután is. Nélkü le már réges-régen elöntött f volna földünket a nukleári katasztrófa vízözöne. A mii liók békeakaratának, a gigá szí békemozgalamnak az : szerepe, hogy a leszerelést ö húzódó politikusok, akiket ,■ szocialista diplomácia a sem legesek segítségével igyelcszi sarokba szorítani, két tű: közé kerüljenek. Hogy a; emberiség békevágya, erkölcsi kényszerítő erővé hasson, ez a feladata a moszk vai világértekezletnek, min den időik legimpozánsabb békedemonstrációjának. „A moszkvai kongresszusnak az adja az igazi jelentőségét, hogy különböző nézetű és meggyőződésű emberek gyűlnek ott egybe, akiket egyazon törekvés hozott ösz- 6ze: ha törik, ha szakad, meg kell menteni a békét, a ma élő és az utánuk jövő nemzedékek számára. A kongresszus megértetheti az em - berekkel, milyen nagy veszély fenyegeti őket S minél jobban megértik a nukleáris háború veszélyét, annál erősebbé válik a háború ellenes mozgalom, annál hatékonyabban szállhat síkra a békéért.” A Sun Reporter, a sanfran- ciscói néger lap szerkesztője mondta ezeket a szavakat, midőn a több mint száztagú amerikai delegációval megérkezett a szovjet fővárosba. A moszkvai kongresszus. kölcsönzi az erőt, a még nagyobb erőt a kéznek, hogy végülis össze Toppanthassa a halálthozó fegyvereket, miként Bemal könyvecskéjének címlaptervezője megálmodta. Zala Tamás A Hamar-brigád vasutasnapja Tizenkettedszer ünnepeljük vasúti dolgozóinkat. Nem valami nagy idő ez a tizenkét év, pláne annak, aki már a hatodik X felé közeledik és ebből több mint négyet a vasút szolgálatában váltott fel napokra. De a Hamar- brigádnak talán egyik tagja sem emlékezik másmilyen július 8-rn, csak olyanra, mint amilyenben 1950 óta van része. Fiatalok. Úgy is emlegetik őket, hogy a Hamar Balázs ifjúsági brigádja. Hatan vannak a brigádvezetővel együtt. Uzemkarbantartók, TMK-sok. Hatalmas munkaterületen dolgoznak. Hozzájuk tartónk a fűtőház, szerszámgépekkel, munkagépekkel együtt, az állomás, a vasúti vízmű és a jó ég tudja, hogy még menynyi mindent elsoroltak. — Mi készítjük azokat a gépeket is, amit újításként elfogadtak — sorolja a brigádvezető, akinek jó szótehetsége is van. — Legutóbb is tűzcsővég összehúzó, tűzcsővég préselő gépeket és egy olajkemencét csináltunk. A legdurvább lemezmunkától a legfinomabb műszerész munkáig mindenhez kell értenünk. Tavaly egyetlen nemteljesített pont miatt nem kaptak szocialista brigád oklevelet . — Pedig majdnem mindegyik vállalásunkat túlteljesítettük — mondja a briga- déros, a többiek élénk helyeslése közepette. Mindjobban belemelegedik a beszél- be: — Ha törik, ha szakad, az idén már szocialista brigád leszünk. A többiek rábolintanak. — Itt van a brigádnapló, is — mutatja. — Rendben van nálunk minden, megy a munka, teljesítjük a sport, kulturális- és társadalmi munkát, nem beszélve a példás brigádszellemről, csak- hát... — Csak a címet nem sikerült elérni — fejezem be helyettük a mondatot. , Próbálom másra terelni a szót. Beszélgetünk a sportról, kultúráról, a fizetésről; egyszóval ami őket a munkán kívül érdekli. Megtudom, hogy nem a legjobban keresnek. Az egyik társuk, Kovács Imre nem régen van a brigádban. A vízügytől jött a fűtőházhoz. Ott magasabb fizetése volt és kétszeres szocialista brigád oklevéllel dicsekedhet, mégis. A Vasutasban futballozik és az edzésekre itt nagyobb lehetősége van. Csapó János a Tisza táncegyüttesről beszélt nagv lelkesedéssel. Búcsúzáskor megkérdezem hogy találkozunk-e a járműjavítóban megtartandó ünnepségen. Nagyon elhallgattak, csak krákogás és egy-két mosoly jelzi, hogy valami titok felfedezésére kerül sor nemsokára. Aztán az egyikük kiböki: — Ott lennénk, de a brigádvezetőt sem hagyhatjuk cserben. Szombaton nősül. A leendő feleség is a vasútnál dolgozik. Csak még hivatalosan nem kaptunk meghívást tőlük. _ ? — Ne haragudjatok, hogy még nem szóltam, de amit nem volt együtt a brigáfr addig nem akartam elkezdeni. De ha már elkezdtétek. akkor én befejezem. Mind- nvájatokat elvárlak az esküvőre. Na, ilyen befejezésre sem számítottam. Vasutas féri vasutas feleség. Ezek szerin i Hamar Balázséknál Szájéiban már szombaton nagy „vasutas nap” lesz.