Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-07 / 157. szám
1902. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP tt «str Magamban már belenyugodtam, hogy a riportnak befellegzett. Az esztergályos nem áll gépe mellett és nem dolgozik. II. Tóth Miklós éjszakás és odahaza alszik. — Legalább is úgy gondolom, hogy ilyenkor még aludni szokott, mivel fél tizenkettő felé jár az idő — mondja Hirt László főművezető. — De nem tesz semmit — nyugtat meg aztán. — Majd mindjárt behivatom. — A világért se! — próbálom lebeszélni. Nem teszem zsebre azt, amit attól az embertől kapok majd, hogy ilyenkor, „hajnalban” háborgatom. — Mem olyan gyerek az, — mondja, és hangjából büszkeség érzik. — Addig is, míg... jól van, mindjárt megyek. Látja, mindig van valami probléma, most is hívatnak. A művezető gondjaira bízott, azzal elsietett. Míg az esztergályosra vártam, megmutatta a régi forgácsológépeket. Mire visszaértünk, már megérkezett az én emberem is. Róla és munkájáról sok mindent megtudtam útközben. — H. Tóth Mihály vagyok — mutatkozik be mosolyogva. Mit óhajt tőlem? — Nem haragszik, zavartam? — Nem lehet nappal rendesen aludni. Ügy is nemsokára felkeltem volna. — Hogyan lett esztergályos? — 1952-ben jelentkeztem ipari tanulónak a mezőgépgyárba. Akkor éppen esztergályos tanulókat vettek fel. Nem voltak különös álmaim, elképzeléseim. . De azután, hogy belekóstoltam a szakmába, nagyon megszerettem. — Hát az a bizonyos tüske? — Tüske? Ja, az üregelő tüskére gondol? — Arra bizony. Tudom, nagy része van az 1961-es év sikeres tervteljesítésében. — Azért nem kell túlozni, — mondja. — Tavaly Budapesten a szakma ifjú mestere kiállításon láttam egy üregelő tüskét. Ekkor elhatároztuk, hogy mi is csinálunk olyant. El is készült, de az esztergapad nem bírta a hú- zási megterhelést. Biztattak, hogy egy gépet is csináljunk hozzá. . — Persze, minden segítséget megkaptak a gép elkészítéséhez? — Dehogy kaptunk. Ócskavasból és eldobott, hasznavehetetlen anyagokból készítettük el a gépet. — Hogyan sikerült az első persely üregelése? — Remekül, kérem. Gyönyörű munka volt. A mi hogy gépünkkel kezdtünk dolgozni és teljesítettük az Orkánokkal éves tervünket. — Jutalom? Kétezer forintot kaptam, de még jár egy év gazdasági eredményének tíz százaléka. — És az erkölcsi siker? — kzól közbe a főművezető. — Ennek is köszönhető, hogy megkaptad a kiváló dolgozó jelvényt. A gépipar kiváló dolgozója jelvényt Nagy Sándor kapta. — Hol van Nagy Sándor? — kérdezem, mert már sokszor hallottam a nevét emlegetni. — Elment az üzemből — mondja Miklós. — JCalandos természetű ember az. A kun- hegyesi vízgépészeti vállalathoz ment művezetőnek. De nem ez a végső célja. Nemsokára befejezi tanulmányait a gépipari technikumban és akkor hajógépész lesz. Már, kapott is ígéretet erre. Hiába, ő a tengerre vágyik. — És maga? — Én...? Hjlt én úgy gondoltam, hogy inkább lehorgonyzóm. Most fogok a házépítéshez. Tudja már... Elvégre huszonötéves elmúltam. Rajtam nem fog múlni az esztergályos utánpótlás... — Bognár — Ötszáz fiatal tanul szakmát a helyiiparban Érdeklődés a mezőgazdasági szakmák iránt Az iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok közül megyénkben is sokszázan, mondhatnánk: többezren tanulnak szakmát. A megyei tanács vb. ipari osztálya még a kora tavasszal elkészítette (érvéit, összesítette, hogy a tanácsi irányítás alatt álló vállalatok, a ktsz-ek és magániparosok műhelyeiben hány fiú és leány tanulhat szakmát. A Könnyűipari Minisztérium és az Országos Tervhivatal jóváhagyása után az iratok — és bennük a tervszámok — visszaérkeztek Szolnokra, Eszerint a tanácsi vállalatok százkilenc fiatallal kötnek szerződést, egynegyedük érettségizett. A fiúk elsősorban az esztergályos, az autó- és villanyszerelő szakmákban helyezkednek el. A jóváhagyott tervszámok szerint megyénk kisipari termelőszövetkezetei kétszázhuszonnégy főt foglalkoztatnak, míg a kisiparosok százhetvenöt tanulót szerződtetnek. A kimutatások arról tanúskodnak. hogy a magán- kisiparban szakmát tanulók között az asztalos mesterség az egyik legkedveltebb. Harminc fiú választotta ezt a pályát, ennél többen már csak a szabászatnak hívei. Szám szerint negyvenötén. Húsz fiú és leány fodrász, tizenegy fiú pedig lakatos lesz, Értesüléseink szerint a mezőgazdasági szakmák iránt is egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A mezőgazdasági munkák nagyméretű gépesítése és a sajátos mező- gazdasági gépek speciális szakembereket kívánnak. Ezek is vonzzák a pályát választó fiatalokat. Sokan jelentkeznek azonban egyéb mezőgazdasági szakterületekre is. Halászattal, vadászattal, illetve vadőrzéssel, állat- tenyésztéssel kapcsolatos szakmákat tanulnak a többi között. Az ipari tanulók szerződtetése már megyeszerte megkezdődött. Az elsőfokú ipari hatóságok, a járási- és városi tanácsok ipari csoportjai végzik. Az idén június 20. és augusztus 10. között zajlik le az ipari tanulók szerződés- kötése. A megyei ipari osztálytól nyert legfrissebb értesüléseink szerint az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, az idén csak a megadott határidőben lehet szerződést kötni, A határidő meghosz- szabbításáról most szó sem lesz. Nem várnak idegen segítségre Jászszentandráson — a. Haladás Termelőszövetkezetben — sok baj, sok gond gyűlt össze tavaly. Húsz forintnál alig többel zárták az 1961- es évet Sokak véleménye szerint valahogy nem fűlött a foguk az embereknek a munkához úgy, mint ahogyan kellett volna. így történt meg, hogy alig-alig kapálták meg a kukoricát, a szőlőről nem is beszélve. Azután többen annyira „magukénak” tekintették a közöst, hogy titokban jócskán vittek haza a termésből, meg más egyébből saját háztáji gazdaságukba. Egy reggelre harminchét élő barackfát lopott el a gazdaság gyümölcsöséből valaki — vagy valakik. Változott-e a helyzet itt, a Jászság szívében fekvő szövetkezetben? Ügy látszik, mintha ebben az esztendőben fejfglé ívelne a Haladás tagjainak sora. S ezt saját maguknak köszönhetik! Rájöttek az emberek, hogy csak altkor lesz nagyobb jövedelmük, ha nem engedik bepókhálósodni a kapákat a kamrákban. Ha saját maguk érdekében beJó summa pénz jár nyolc vagon borsóért A karcagi Május 1. Tsz II. számú üzemegységében egy hét óta a szokottnál is népesebb a határ. Megérett a 80 hold kapáslucerna közé vetett borsó. Asszonyok, gyerekek, a szövetkezeti gazdák családtagjai, meg mások is — közel háromszázan szedik a termést. Perge István bácsi, az üzemegység vezetője újságolta, hogy nyolc vagon borsót adnak el a nagykőrösi konzervgyárnak. Rácz Lajos- né pedig így toldotta meg az információt: — Két forint 35 fillért fizet a konzervgyár egy kilogramm borsóért. — Ma is megszedtünk egy vagonra valót — mondja elégedetten az üzemegységvezető, s még hozzáfűzte: — Szombaton befejezzük a borsó szedését. csületesebben, lelkiismeretesebben. dolgoznak, s ha együttesen vigyáznak a közös vagyonára. Mesélték, hogy a szövetkezet egyik pártvezetőségi tagja — mondván, hogy neki kell elsősorban példát mutatni a munkában — elhatározta: hajnali négykor kimegy a reá osztott területre k '.pálni. Amikor kiért, látta, hogy szomszédai már megelőzték. Másnap három órakor — amikor még aliff pitymallott — ért ki a földre. .De ekkor sem lett első... csak az elsők közé került. A szövetkezet vezetői ezt a nagy munkakedvet nagyrészt az idén bevezetett pré- miumos művelésnek tulajdonítják. Majd minden területet százalékos művelésre adtak ki a gazdaság tagjainak. Négyszázötven holdas kukoricatáblájukban, de még a kétszázhúsz hoJdinyi silókukoricában sem látni szinte egyetlen szál gyamot sem. A lucerna második kaszálásával, illetve a hordással is végeznek nemsokára. Kétszáz- hatvan holdnyi lucernájuk eddig tíz mázsát fizetett egy- egy kaszálásnál. Ezenkívül az idén háromszáztíz hold újvetésű lucernát telepítettek. Jövőre — ha ez is termőre fordul — már egyáltalán nem lesz gond náluk az állatok takarmányellátása. Volt a szövetkezet határában nyolc holdnyi szőlő, amire kimondták a tagok: „ebből se lesz semmi”, mivel majd embermagasságú gyomok fojtogatták az elsat- nyult tőkéket Aztán volt a szövetkezetben néhány „makacs” ember is (szerencsére), akik váltig kötötték az ebet a karóhoz mondván: „márpedig olyan szőlőt csinálunk mi ebből, hogy csudájára jártok!” így is lett. Mamin- ta-sző!ői elepr.ek lehet nevezni ezt a területet. S bár nagyrésze elfagyott, a szövetEsős időben is a gabona érik Beszélgetés az aratásról a Mezőtúri Állami Gazdaságban Huszonöt milliméter csapadék hullott az elmúlt napokban Szolnok megye kiszáradt földjeire is. A föld, különösen a szikesek, nem tudták beinni a vizet sáros lett a határ s az aratás megállt. A kombájnosok hiába álltak készenlétben, egy-két napig pihenőre kellett vo- nulniok. Pedig az elmúlt napokban az árpa aratásánál már kimagasló teljesítményeket értek el. A Mezőtúri Állami Gazdaságban például A jászapáti Vetetni Endre Termelőszövetkezetben peronoszpóra ellen permetezik a dohányt. A kertészeti munkacsapat tagjai fáradságot nem sajnálva ápolgatják a tizenöt holdas dohány területüket csak három napig arattak, de máris közel 35 vagon gabona a magtárakba került Egy-egy SzK—3-as kombájn napi teljesítménye meghaladta a 300 mázsát. Az AC—100-as kombájnokkal 160 mázsás teljesítményt értek el. Nemes vetélkedés indult meg, melynek eredménye számokban mérhető. Mezőtúron Király István hét és fél vagon gabonát aratott le. A gazdaság igazgatója a számok hallatán huncutkásan mosolyog s elárulja, hogy e figyelemre méltó teljesítmények mögött komoly, úgymond zsebbevágó „agitációs” érv is van. A gazdaság vezetősége — magyarázza — még^ az aratás megindulása előtt jutalmazási feltételeket dolgozott ki mindazok részére, akik kimagasló eredményeket érnek el a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. Ügy tervezték, hogy mindennap kifizetik a terven felül aratott gabona utáni jutalmakat. A terv valóra is vált. Van olyan kom- bájnosunk. akinek jutalma a segéd vezetővel együtt meghaladja a napi százötven forintot. Napi 150 forint iutalom — Premizálási rendszerünk jóságának az eredménye, hogy például hétfon reggel, amikor teljesein har- matmemtes hajnal volt, kombájnjaink már reggel öt órakor kiindultak. Az elmúlt években, hétfőnkint sokszor csak 10—11 órakor kezdték meg a miunkát. Nem sajnáljuk tőlük a jutalmat, hisz ennek kettős haszna van. A dolgozók mellett az állam ?s nyer, hisz kevés szemveszteséggel idejében biztos helyre kerül így a gabona — mondotta a gazdaság igazgatója. Az eső lassan szemerkél. Felvetődik akaratlanul is: Mi lesz a gabonákkal? Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ilyen eső után, már 20—25 foltos, napi- sütés es meleg esetén is a gabona fél, vagy egy nap alatt tökéletesen beérik. Ilyenkor sokkal inkább várható a kalásztörés, ami a kombájno- sokra feladatot ró. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a kalásztöréseket, a szem veszteségeket, a per- gést megszüntessük, gyorsabban kell aratnunk. Hogy bírják-e a kombájnosok a nagy munkát? A válasz egyöntetű: igen. Ahol minden eshetőségre felkészültek, ott fennakadás nem történik. Az idejében jött eső csak hozott egy-két mázsát a kukoricánál és a kapásoknál. Az aratásból kieső néhány nap, amint azt a mezőtúri példa is bizonyítja, hátráltat, de károkat nem okoz. regős — kezeitek számítgatása szerint megadja a száz hektolitert ez az egykor „halálraítélt szőlő”. S ez főként Albin bácsinak, meg a szőlész munkacsapat tagjainak köszönhető, akik nem százalékosan, hanem munkaegységre hajnaltól késő estig gyógyítgatták a beteg szőlőtőkéket. A Haladás Termelőszövetkezet gazdáinak az idén már sikerült elérni, hogy háromszáz hold szőlőjükből száz hold újtelepítésű egy tagban van, melyet már nagyüzemi módszerrel művelnek. Ha sikerül a számításuk, hétszázezer forint . tiszta bevételük lesz szőlőtermelésből. m Nagy felháborodással vették tudomásul a télen a t-- gok, hogy a vezetőség Gsány- ról hozott dinnyéseket a faluba. „Volt itt dinnyés elég, minek ide idegen!” — mondogatták. Arról azonban nem beszéltek, hogy tavaly a lelkiismeretlen munka miatt alig lett valami bevétele a gazdaságnak diimyefarmesz- tósbői. Most meg két hét múlva már ízes sárgadimy- nyét vihetnek a . piacra. Igaz, ha bárki megkérdezd a szentandrási embert, idegenek-e a csányiak, ők sértődnek meg a legjobban, Fe- leségestől, gyerekestől együtt becsületesen dől gaznak a csá- nyi dinnyések. Negyven holdon termelnek sárga- és görögdinnyét. Azután — hogy jobban kihasználják az .idejüket, hogy többet keressenek, öt holdon uborkát, öt holdon pedig tököt termesztenek. Már napokkal ezelő'.t megkezdték a szállításukat. Több, mint ötven mázsa tököt vittek eddig piacra. Uborkát Szolnokra, Miskolcra, Budapestre küldtek, Ezekben a napokban az új kenyérnekvaló betakarítására készülnek a szövetkezetben. Szinte kivétel nél- ikül a falu apraja-nagyja azt [latolgatja minden nap: milyen lesz a termés? Milyen [lesz? Árpából fizeti a tíz mázsát, búzából meglesz a nyolc holdanként, s a rozs se ígér sokkal kevesebbet, öt kombájn falja majd éhes szájjal a kalászokat, s százötven aratópár vágja egymás mellett a rendet. Egy-kettőre végeznek így a több mint ezernyolcszáz hold gabona aratásával. A jövő hétre, amikor levágják az első kalászokat, már elkészül az új beton kombájnszérűjük is, 834 négyzetméternyi területen. Ezért hordják a köveket, keverik a betont váltott műszakban. ’ m Az emberek saját sorsukon tanulták meg az igazságot: „Magunk erejéből, két kezünk munkájával válik ízesebbé a kenyér’.’. Ök már nem várnak idegen segítségre! Maguk akarják kiharcolni, hogy a legjobb szövetkezetek közé kerüljenek. Tervük az idén tizenhárom és félmillió forintos áruértékesítés, a tagoknak a több mint harminc forintos munkaegység biztosítása. V. V. A Szolnok megyei ményseprő Vállalat KéIparl tanulókat vesz fel. Jelentkezés levélben a személyi adatok és az iskolai végzettség feltüntetésével. Cím Szolnok, II. sz. Irodaház. Az esztergályos, meg a tüske
