Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1962. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért szomjaznak földek Törökszentmiklóson? A törökszentmiklósi Kos­suth Termelőszövetkezet és a Surján! Állami Gazdaság már egy hete nem tud öntöz­ni. mert nincs elegendő víz a csatornában. Nincs elegen­dő víz? Ml történt, miért szomjaz­nak a földek? A Szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet mint minden évben az idén is hozzálátott a hinár kivá­gásához 6 kilométeres hosz- szúságban a Fegyvernek­szakállasi Tisza holtágon, hogy eredményesebb legyen a halászatuk. Arra azonban már nem gondoltak, hogy összeszedjék a víz tetején úszó hínárt. Amikor a szivattyúk üze­melni kezdtek, az áramlat a szivattyúkhoz vitte a nagy tö­megű kivágott hínárt. Hama­rosan egy méter vastag és majd öt méter szélessgégű hinár-gát állta a víz útját. Emiatt a törökszentmiklósi Kossuth Termelőszövetkezet­ben csak nagy üggyel-bajjal tudtak egy kis területet ön­tözni. Elmaradt náluk 40 hold cukorrépa csapadékbiztosítá­sa. A Surjáni Állami Gazda­ságban. Ami kis víz volt a csatornában azt a közös gaz­daság felhasználta, így hozzá sem foghattak a 430 hold kukoricájuk öntözéséhez. A tábla egyszeri csapadékpótlá­sát mulasztották így el. S mivel a barázdákat 15 centi­méter mélyen húzták ki, a szél szinte teljesen kiszárítja a talajt. Az eddigi kárt ne­héz lenne most felbecsülni. A Vízügyi Igazgatóság sza­kaszmérnökségének szerdán jelentették az esetet. A víz­ügyiek azonnal hozzáláttak a hínár eltávolításához. Cölö­pöket vertek a szivattyú elé, azonban a hinár ezen is ke­resztül folyik. Most drótháló kifeszítésével próbálkoznak. Éjjel-nappal dolgoztak az emberek, s csak a vasárnapi teljes napi munkának kö­szönhető. hogy hétfőn reggel már ismét üzemelhetett a szivattyú Ekkor már a ha­lászok hinártolói is munká hoz kezdtek, azonban csakha­mar abbahagyták ebbéli te­vékenységüket. Jelenleg még ugyan üze­mel a vízkiemelő berendezés, — másodpercenként 500 liter vizet szív a csatornába. Azonban tegnap dél felé is­mét megindult a hinár. tehát nem látszik megoldottnak a vizbiztosítás. Tudomásunk szerint a ha­lászati szövetkezet agronó- musa hétfőn délután megtet­te a szükséges intézkedéseket a hinár eltávolítására. A halászati szövetkezet vezetőinek már a kezdet kez­detén intézkedniök kellett volna a hínárok összeszedé- séről, s akkor most nem be­szélhetnénk kárról. mely még fokozta a kedvezőtlen időjárás okozta kárt. Reméljük, hogy most már a vízügyi igazgatóság és a ha­lászati szövetkezet közös munkája meghozza az ered­ményt, s lesz elegendő víz az öntözéshez Törökszentmikiós határában is. SZAKTANÁCSOK Megjelent a mocskos pajor A vetési bagolypille (Agrotis segeös) lárvája, — népiesen por- kuXac — a levonult tiszai ár után megjelent az ármentesitett földeken és az elvetett kukoricáé­ban megkezdte kártevését. AZ eddigi jelentések szerint a tisza- örvényi, a vezsenyi, a tiszaroffi és a jászberényi határban káro­sít. Az első nemzedékük hernyók a kapásokat, főleg a kukoricát, a répát, a burgonyát és a do­hányt bántják. A második nem­zedéki! lepkék rajzása augusz­tusban lesz. Ezek tojásaikat az őszi vetésekre rakják majd le és ugyanitt kezdik meg kártéte­leiket is. Amint a klshemyők megjelen­tek, a védekezést azonnal meg kell kezdeni. Az agrotechnikai védekezés a fertőzés megelőzé­sére irányul. A vetéseket gyom­mentesen kell tartani, — mivel kedvelt tanyájuk és fejlődési he­lyük a gyomos terület, különö­sen a virágzó gyomos részek. Aratás után a tarlóhántás és an­nak tisztántartása a feladatunk. A klshemyók könnyen pusz­títhatok vegyszerek kiporzásá- val is, mivel ekkor még érzéke­nyek az idegmérgekre. A kifej­lődött hernyók ellen a csalétkes védekezés az elterjedt hatásos módszer. Porozásnál, főleg DDT porozó szereket használunk. — Csalétkes védekezés esetében a csalétek elkészítése a következő: 25 liter növényi száraz szemcsés termék (korpa, szénamurva, lu- cemaliszt) ehhez 2 kilogramm HCH — vagy DDT porozószert adunk szárazon és összekever­jük. Ezután 3—5 kilogramm me­lasszal átgyúrva vízzel addig hí­gítjuk, hogy morzsalékos legyen. Ha egyenletes a fertőzés az egész táblára kiterjedő porozás vagy csalétkéé védekezés indo­kolt. Porozásnál holdanként 20 kilogramm DDT 5 százalékos porral védekezhetünk a fiatal hernyók ellen eredményesen. — Csalétek kiszórásánál 30-40 kg/ kh általános fertőzés esetén, — arcvonalszerű támadásnál pedig e1ég l—l méter széles sáv beszó­Máktokbarkó A mák legveszedelmesebb kár­tevője a máktokbarkó. Június­ban jelenik meg, amikor a mák bimbóit kihányta. Július köze­péig rajzik ez a fekete ormá­nyos bogár. Az első virágok kinyílása ide­jén a megtermékenyített nősté­nyek a magház, vagy később a zsenge tok falán lyukat rágnak és 1—3 tojásukat ezen át a tok belsejébe helyezik. — Azután tíjabb növényt fertőznek. Egyet­len tokba több nőstény Is petéz­het: így egyszerre lehet tojás, fiatal lárva, idősebb lárva a tokban. Az 5—R nap alatt kikelő lárva, a fejlődő magvakat fel­emészti. Sok esetben igen erősen le­csökken a terméshozam mennyi­ségben és minőségben is. A megerősödött lárvák a tok­ból július folyamán kibújnak, a földre kerülnek és olt bábozód- nak. A kikelő imágók a. telet fflldgumókban a talajban töltik, ahonnan tavasszal jönnek csak elő. Virágzás előtt, a btmbós álla­potban levő mákvetést igen eredményesen megvédhetjük 161 kilogramm Wofntoy porozószer- j rel kh-ként adagolva. A megfe- . lelő óvórendszabályok szigorúan betartandők a vegyszer alkalma­zásakor. A mák virágzásának kezdetén, szélcsendes időben, es- 1 tefelé holdanként 16 kilogramm Melipax porozó vegyszer alkal­mazásával Jó eredményt lehet elérni. E vegyszer nem veszélyes a beporzást végző méhekre. Teljes virágzáskor, vagy az­után alkalmazott porozás már elkésett védekezés A DDT és HCH tartalmú Ideg­mérgek használata tilos, mivel a méhekre igen veszélyesek. — Egyébként HCH vegyszer alkal­mazása esetén igen erős szagot és ízt is kapna a mák. Répalevéltetű elleni védekezés A répa veszedelmes kárositója a magrépán jelenik meg először. Erről átterjed az ipari felhaszná­lású répatáblákra is. A legna­gyobb kárt június végén, Július elején okozzák, amikor is a le­velek fonákuk felé begörbülnek, zsugorodnak. Szürkés feketés- zöld a kifejlett levéltetű, a fia­talok világosabb színűek. A tte­lelő helyük a kecskerágó, a lab­darózsa. A kikelő „ősanyák” eleven szüléssel hozzák létre nő­nemű szárnyas utódaikat, me­lyek aztán hasonlóan szűznem­zéssel szaporítják a levéltetvek tömegét A répalevéltetű rejesz- tője a répa „sárgaság” és a „ré­pamozaik” vírusának is, de ked­vezőtlen a növény fejlődésére az általuk termelt mészharmat, me­lyen megtelepszik a korompe­nész gomba. Július végén a ré­páról hirtelen eltűnnek a tetvek és más gazdanövényre mennek át. A védekezés akkor a legered­ményesebb, ha a szer eljut a répalevéltetűhőz, mert a legör­bült levelek esetében már csak felszívódó (szisztematikus) sze­rek segítenek. Jelenlegi legkor­szerűbb és országszerte alkalma­zott védekezési eljárások a ni­kotin permetezést kiküszöbölik. Mélyhatású szerekkel történik a védekezés. Legáltalánosabban al­kalmazott védekezési mód a Wofatoxos porozás 10—12 kg/kh mennyiséggel. Wofatox sprítz- pulwer permetezőszer O.s száza­lékos oldata is igen jó hatású. Szisztematikus szerek a begör­bült levelek alatt meghúzódó tetűtelepeket is elpusztítják. — Ilyen szer a Metasystox, Tinox, Ekatdn. A mélyhatású szerek ha­tástartama 3—5 nap, a sziszte­matikus szereké 14—18 nap. A védekezésnél a Parathion tartal­mú szerekre vonatkozó munka- védelmi telőírásokat szigorúan be kell tartani. Az előbb említett szerek nem nyújtanak állandó védettséget, mivel újabb szár­nyas levéltetű berepülések lehe­tősége fennáll. Az eddigi kuta­tások eredményeképpen a répa- mag Disystonos magcsávázásá- val vetés után hat hétig 100 szá­zalékos védettséget értek el. A Disyston is bekerül a növény nedvkeringésébe és úgy fejti ki hatását. Mindezek az eljárások csökkentik a répa súlyvesztesé­gét, mely a levéltetű szívása­ként jelentkezik, növelik a mag- termelés eredményességét, a vi- rusfertőzött táblák száma keve­sebb lesz, mely a magtermelés, de az Ipart répatermelés értékét Is növeli. Kolláth Sándor, Lipcsey Imre Szolnok megyei Növényvédő Állomás Sorozat— nagy emberekről A Mára r _renc Könyvkiadó érdekes új sorozatot indít. A magyar és világirodalom, tör­ténelem, tudomány, művé­szet nagyjairól, neves írók­ról, tudósokról, politikusok­ról jelentetnek meg életrajzi könyveket. A sorozatban évente nyolc kötet lát nap­világot. Még az idén kiadják Rónaszegi Miklós Shakes- peare-ről Erdődy János Má­tyás királyról, Walter Victor Marxról és Engelsről szóló könyvét. PONCIUSTOL PILÁTUSIG a papírgyári erőmű érdekében A Szolnoki Papírgyárban épülő, óránként 24 tonna gőzt termelő és háromezer kilovolt Amperóra villamos teljesítményt nyújtó erőmű épülete előrehaladott állapot­ban, a befejezéshez közel áll. A kazán szerelése is jó ütem­ben halad. Ámde egy erőmű rendkívül sok berendezést és bonyolult működésű műszert igényel. Ezt Boskó Józseftől, a beruházási osztály vezető­jétől tudtam meg. De nem­csak ezt. Azt is, hogy a pa­pírgyári 52 millió forint költ­séggel épülő erőmű körüli huzavona — sajnos — tipi­kus a legtöbb beruházásnál. Kettő — a beruházás ősz- szegének nagyságához viszo­nyítva szinte jelentéktelennek tűnő — berendezés közel egy évvel hátráltatná az erőmű üzembehelyezését, ha .,. — nem szaladgáltunk vol­na személyesen és többízben az Ipari Láncgyárban (mert ez az, üzem készíti az erőmű gépházához szükséges 20 tonnás szerelődaru teherlán- cát), fél évvel eltolódott vol­na a szállítási határidő — mondta Boskó elvtárs. A Csepeli Egyedi Gépgyár Műanyagházak a Tisza partján bejelentette — (amely a da­rut készíti), hogy lánc miatt a határidőnél 6 hónappal ké­sőbben tud csak szállítani. — Olyan különleges dolog az a teherlánc? — Dehogy is különleges — fakadt ki az osztályvezető — éppen ez az érthetetlen. Egy­szerű kereskedelmi áru, kb. tízezer forint az értéke. — Találtak valamilyen megoldást a megegyezésre? — Mi az ilyen bejelentése­ket nem vesszük csak olyan símán tudomásul és főleg nem megyünk az üggyel a KDB (Központi Döntő Bizott­ság) elé. Van ennél egy sok­kal jobb módszerünk. Gyor­san megírtunk 4—5 levelet, háromszor utaztam Buda­pestre, voltam a csepeli üzemben, az Ipari Lánc Gyárban, az illetékes készle­tező vállalatnál — hogy többet ne említsek — és így sikerült egy negyedévet leal­kudni. Ha ezt a negyedévet betartanék, akkor még nem tolódna el a szerelés, de erre nincs garancia. — Sajnos, a gyári erőmű nem kiemelt, csak értékha­tár feletti létesítmény. De nem is ez bosszantja az em­bert, hanem az, hogy a Cse­peli Egyedi Gépgyár helyett — mely szorosan együtt dol­gozik az Ipari Láncgyárral — nekünk, beruházóknak kell futkosni egyes gépek szoros tartozékát képező alkatré­szekért, felszerelésekért. Ez csak a láncügy volt. A vízkivételi művek mellett — a Tisza pártján — kis müanyagházakat állított fel munkásai számára a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A sárgafalú, zöldtetős épületeket — melyek tulajdonképpen vikendházaknajc ké­szültek — darabonként 25 000 forintért vásárolták a Szent­endrei Kocsigyártól. Számszerint harminc ilyen kis házat állítottak fel eddig a megyében. Ezekben a kis műanyagépületekben, barátságos, min­den kényelemmel ellátott szoba áll a pihenő idejét töltő munkás rendelkezésére. Beépített modern bútorok, vil­lanyvilágítás, és vízvezeték teszi kényelmesebbé az ott lakást. Képünk az egyik ilyen kis műanyagházat mutatja be a milléri vízkivételi műnél. Csaknem hapcim méterrel lesüllyesztették a badacso­nyi talajvíz szintjét A badacsonyi üdülőtelepen korszerű csatornahálózattal váltják fel az elavult és Vége a borsó szezonnak r\. ei ua r tiazi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 120 holdon termelt zöldborsót. Eddig 350 mázsát exportra szállítottak, 200 mázsát pedig a belföldi piacokon hoztak forga­lomba. Naponta 150—180 szövetkezeti tag szedte a közkedvelt főznivalót egészségtelen házi szennyvíz- tisztító berendezéseket. A Ba- laton-part közelében azonban meg kellett állni az építők­nek, mert már két-három ásónyom mélységben fel- bugyant a talajvíz, pedig há­romméteres árkot kellett vol­na készíteni a cső elhelyezé­sére. A munka folytatását a Budapesti Csatorna- és Víz- rezetéképítő Vállalat dolgo­zói segítették, akik a vize­nyős területen átvezető cső 370 méter hosszú szakaszán csaknem három méterrel le­süllyesztették a talajvíz szint­jét, hogy száraz árokban dol­gozhassanak a csőbetonozók. Az árok partja mentén 302 ideiglenes kutat fúrtak és ezek segítségével percenként 500 liter vizet szivattyúznak ki a földből. Eddig összesen 85 millió liter talajvizet tá­volítottak el a munkahely te­rületéről. Néhány hét múlva • azonban leállíthatják a szd- | vattyúzást. mert elkészül a 1 magas talaj vizű terület utol­só csőszakasza, s ezzel be­fejezik az üdülőtelep új csa­tornahálózatának építését is. — Az Április 4. Gépgyár a tápházi berendezés és a bel­ső csőszerelvónyek megren­delését 1964. június 30-ra igazolta vissza. De csak a gyártását. A belső szerelések még külön félévet vesznek igénybe. — De hiszen az üzembehe­lyezésnek már 1964. március végén meg kell történnie. — Úgy van. De mit csinál ilyenkor a beruházási osz­tályvezető? — Elmegy Ponciustól Pilá­tusig és legalább egy teljes évet lealkudik. Többszöri személyes tárgyalás és felet­tes szerveink mozgósítása ré­vén sikerült elérni, hogy a teljes berendezést belső sze­relésekkel együtt 1964. janu­ár 30-án üzemképes állapot­ban átadják. — Ez történt például a távszivattyúknál. Az ezek­hez szükséges hajtóműveket a Miskolci Könnyűgépgyár csak a mi többirányú és többszöri közbenjárásunkra kaphatja meg, — panaszko­dik Boskó elvtárs. — Előfordulnak még ki- sebb-nagyobb hibák, — mon­dom, de ettől egy cseppet sem vigasztalódik meg. — Az erőműhöz kb. egy­millió forint értékű műszer kell. Ezek nagy része kül­földről érkezik. A műszerei! szállítására ajánlatokat kap­tunk az NDK-ból, az NSZK- ból és Angliából. Gyors dön­tésre lett volna szükség, mert a műszerek körvonal rajzai­ra a szerelési rajzok elké­szítésénél a tervezőknek szükségük van. Persze sok­sok hónap telt el azóta és a döntés többszöri sürgetés után csak most történt meg. A papírgyár beruházási osztályvezetőjének szavadból kitűnik, hogy az ügyek inté­zése majdnem mindenütt ilyen, így a sok-sok késede­lem a beruházások időben történő elkészítésének rová­sára megy. Igaz, hogy — Boskó elvtárs szavad' szerint — nem kiemelt létesítmény a Szolnoki Papírgyár erőmű­ve, de az országos energia- hálózatot 3000 kilovolt Am­peróra árammennyiséggel te­hermentesíti, ami más célok szolgálatára lesz fordítható és a régi erőműhöz viszo­nyítva évi ötmillió forint megtakarítást eredményez. Bognár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom