Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
1962. július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mit lellek a gépállomások a gyenge szövetkezetekért ? HÉT HÓNAPPAL ezelőtt megyénk tizenhárom gépállomásának igazgatója azt a pártmegbizatást kapta, hogy segítsen egy-egy gyengén működő termelőszövetkezetet. Mindenki tudja, hogy a gépállomásokat a nagyüzemi útra tért parasztság támogatására hozták létre. Azért, hogy erő- és munkagépeikkel csökkentsék a nagy fáradsággal járó fizikai munkát és szakmai tanácsokkal lássák el a közös gazdaságokat. A kapott pártmegbízatást a gépállomások szívügyüknek tekintették. Patronálási szerződést kötöttek a szövetkezetekkel, melyben rögzítették, hogy milyen szakmai tanácsot, gépi erőt, politikai és gazdasági segítséget adnak. A gépállomások vezetői és szakemberei gyakoribb látogatók lettek a gyengébb közös gazdaságoknál. Részt- vettek Vezetőségi és közgyűléseiken, csiszolgatták azok irányítási módszereit. A GÉPÁLLOMÁSOK igazgatói, párttitkárai és főkönyvelőik segítették a zárszámadások előkészítését. A szakemberek 51 ipunkanapot töltöttek el a tsz'-ekben, az idei termelési tervek összeállításakor. Jónéhány szövetkezetben kimunkálták a távlati fejlesztés tervét is. A tsz-ek örömmel tapasztalhatták hogy patronálóik előnyben részesítették őket a gépek elosztásánál. A szokásosnál több erő- és munkagépet, kombájnt és aratógépet kaptak. A patronálók állták adott szavukat, s a gépi munkákra kötött szerződéses kötelezettségüket 103,2, a tatalmunkéért pedig 105,2 százalékra teljesítették. A jászberényi, a tiszafüredi és más gépállomások díjmentesen kölcsönöztek műtrágyaszórót, tárcsát, símítót, kulti- vátort és öntöző motort a tsz-eknek. A Jászkiséri Gépállomás házilag állított elő ároknyitó- és töltögetőgépet a jászszentandrási Haladás Tsz szőlészetéhez. Pusztán pzzel a segítséggel a Haladás Tsz gazdái 800—900 munkaegységet. tehát sok fizikai munkát tudtak megtakarítani. A KUNHEGYFSIEK feltérképezték a helybeli Táncsics Tsz területét és kiválasztották az öntözésre alkalmas földeket. Nehéz lenne felsorolni a gépállomási vezetők és szakemberek által nyújtott segítséget. Különösen azt, amely forintokban sem mérhető, de végeredményében mégis a közös gazdaság megerősödéséhez járult hozzá. így például a számviteli munka segítése, a munkaerőmérleg elkészítése és az üzemszervezés kialakítása. Ebben az évben nyolc vezetőbeosztású szakember — igazgató, főagronó- mus — és tizennyolc traktorista. szerelő és brigádvezető vállalt állandó munkát a gyenge tsz-ekbem Sajnos, a politikai segítség- adással kevésbé dicsekedhetnek a gépállomások. Szinte egyedülálló a Mezőtúri Gépállomás dolgozóinak kezdeményezése. Meglátogatták a helyi Uj Élet Tsz családtagjait, beszélgettek velük problémáikról és segítették azok megoldását. a 13 gépállomás közül a legeredményesebben a Mezőtúri, a Kunhegyesi és a Jászkiséri Gépállomás tett eleget megbízatásának.Ugyanakkor a cibakháziak, a kunmadarasiak. és a tószegiek patronálása ötletszerű és kampányjellegű volt. A gépállomások megyei igazgatósága is többet tehetett volna a segítőmunka megszervezéséért és összefogásáért. A gépállomások patronálása összességében jónak mondható. Végeredményét azonban csak az év végén a zárszámadásokon, a jelenlegi gyengén gazdálkodó tsz-ek eredményeivel lehet lemérni. — m. L — Első a kötelesség Hogyan teljesítik megyénk tesz-ei az állam iránti gabonaszerződési kötelezettségüket? — kérdeztük meg Horváth János elvtársat, a Szolnok megyei Malomipari Vállalat felvásárlási osztályvezetőjét. Az állam iránti kötelezettségek teljesítése most az előző éveknél nagyobb gondot okoz a közös gazdaság vezetőinek. A megye csaknem 200 termelőszövetkezetében 5800 vagon kenyérgabona beszállítására kötöttek szerződést. Az elcsépelt búza szállítását szórványosan már két hete megkezdték vállalatunk ki- rendeltségeihez. Ezek között legjobb a tiszaföldvári malom, ott több mint 250 vagon búzát vettek át eddig. A helyi szövetkezeteken kívül a mezőhéki Táncsics Tsz is odaviszi a gabonáját, eddig a legtöbbet, mintegy 150 vagont adott át. Ez nagyon szép eredmény, mert a megye többi tsz-e ennél kevesebbet hozott be. A Táncsics Tsz-nek persze jóval nagyobb a területe, mint a többinek, ezért rájuk még 200 vagon búza beszállítása vár. Területéhez mérten legjobbak a tiszaföldvári Lenin Tsz eredményei, több mint 100 va- Eonos szerződési kötelezettségüket egy-két nap múlva teljesítik. Vállalatunk szolnoki tárházába még vasárnap is hozzák a gabonát, előzetes megállapodás alapján. Az egyik este, még 9 órakor is tartott az átvétel. Naponta 20 vagon árugabona kerül a kirendeltség raktárába. A baj csak az. hogy a tsz-ek főleg az adót és a géprészt szállítják be, a szerződés teljesítését pedig későbbre halasztják. Ugyanez a helyzet Törökszentmiklóson is. A helyi malom eddig 200 vagon búzát vett át, de ebből alig van szerződött. Lemaradtak a felvásárlással a Jászságban. Igaz, ott az aratást is később kezdték. A kis tsz-ek jobban igyekeznek a kötelesség teljesítésével. Dicséret illeti a ti- szaigari Petőfi Tsz gazdáit. Több helyről, így a kétpói Dózsa Tsz-ből, a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ből és még más tsz-ekből a magas víztartalom miatt nem hozták be a gabonát. Csak a 17 százaléknál kevesebb vizet tartalmazó búzát vesszük át. Tárolásra még sem alkalmas, de a malomban régi búzával keverve fel tudják használni. Viszont van szárító berendezésünk a földvári, a kisúji, és a karcaai malmokban. Megalakult a megyei tejtermelési bizottság A Magyar Agrártudományi Egyesület, az Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület és a MEDOSZ országos tanácskozásán határozták el megyékként tejtermelési bizottságokat alakítanak. Szolnok megye tejtermeléssel tudományosan foglalkozó bizottsága már meg is tartotta első ülését. Ezen elnöknek Kasza Bélát, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjét választották. A bizottság tagjai többek között Dr. Tóth Bálint állatorvos, dr. Gedő Tibor orvos, Széphalmi István megyei állattenyésztő és többen a megye egészségügyi-tejipari szakemberei. A tudományos bizottság elsősorban elméleti munkára hivatott. Kutatási területei között szerepel: hogyan serkenthetők anyagiakkal is arra a tehenészetben dolgozók, hogy vigyázzanak a tej tisztaságára. A bizottság terveiben szerepel mintafejőház létesítése, tájjellegű tapasztalatcserék rendezése, a tej tisztántartási módszereinek propagálása szakbrosúrákban, plakátokon és egyéb módon. A bizottságnak jó munkát kívánunk, de van néhány aggályunk. Többek között az is, hogy tagjai zömmel olyan emberekből állanak, akiknek munkaterülete is egész embert követel és ezen kívül még sok-sok egyéb bizottság tagjai. Felvetjük; nem lenne-e hasznosabb olyan szakemberekkel tölteni meg a bizottságot, akik több időt tudnak szentelni a tejtermelésre, a tejhigiéniára? — b. 1. — Kádár János elvtárs visszaérkezett szabadságáról j Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, aki ez- évi szabadságát a Bolgár Népköztársaságban töltötte, pénteken visszaérkezett Magyarországra. (MTI) »A felébe tört szó...« Sallai és Fürst meggyilkolásának harmincadik évfordulójára AZ 1930. SZEPTEMBERÉBEN lezajlott nagy munkástüntetés, s a budapesti és vidéki munkások, parasztok, haladó értelmiségiek, kisemberek egyéb megmozdulásai félelemmel töltötték el Horthy Miklóst és a népellenes rendszer többi urát. Ezért levetettek minden álarcot és megkezdődött a hajsza, hogy — amiként azt egy korabeli röpirat találóan mondotta — „a statárium edényét forradalmárok vérével töltsék meg”. 1932. július 15-én nagy napja volt Horthy rendőrségének. Elfogták Sallai Imrét, Fürst Sándort és Karikás Frigyest, a párt vezető harcosait és — néhány nappal később — Kilián Györgyöt, a KIMSZ fiatal titkárát. Eredetileg a négy elfogott kommunistát a csak halálos ítéletet kiszabó statáriális bíróság élé akarták állítani. Amikor azonban Sallaiék lefogása kitudódott, mind az országban, mind külföldön olyan nagy lett a felháborodás, hogy ezt a lépést Hor- thyék nem merték megkockáztatni. Az 1919-es Tanács- köztársaságban szerepet játszó Sallai Imrét és a kommunista szervezkedésért már elítélt Fürst Sándort választották ki. EGYIDEJŰLEG arcátlan cinizmussal, olyan nyilatkozatot adtak a külföldi sajtó tudósítóinak, hogy nem lesz statáriális tárgyalás. Romain Roilandof, Henri Barbusset, Karin Michaelist azonban éppen úgy nem tudták mesterkedéseikkel becsapni Hor- thyék, mint az öntudatos- magyar munkásokat, mint József Attilát, áld — több társával együtt — a halálbüntetés elleni liga röpiratát fogalmazta és aláírta. (Vállalva ezért a „nemzetrágalmazás vétségét”.) „Nálunk még mindig akasztanak azért, mert az emberek nem bírják az éhséget, mert a társadalmi berendezkedések javítását vagy megváltoztatását kívánják” — kiáltotta ez a röpirat, amelyet a „megfölleb- bezhetetlan lelkiismeret parancsára” július 28-án Budapest utcáin terjesztettek; JŰUUS 29-ÉN — egy forró pénteki napon — teljesedett be Sallai Imre és Fürst Sándor drámája, ez a „modem” népballada, amelynek során két igazat és jót akaró embert elveszejtettek. Minden jogszokást felrúgva, Sallai és Fürst egyetlen percig sem beszélhettek védőikkel, akik csak az utolsó percben kapták meg az értesítést, hogy „védhetik” a vádlottakat. A tárgyaláson az ügyés2 nem meggyőző érvekre épített, hanem négyezerötszáz budapesti rendőrre, á fővárosban állomásozó és készenlétbe helyezett katonaságra és a vidékről Budapestre vezényelt csendőrzászlóaljakra. Még a polgári sajtó képviselőinek körében is tiszteletet parancsolt az a mód, ahogyan a két testileg megtört, de lelkében megtörhetett ennek maradt kommunista a tárgyalásnak nevezeti komédián mselkedett. Egy pillanatra sem bánták meg „bűnük”-et, kommunistáknak, magyar hazafiaknak érezték és vallották magukat, akik biztosak voltak abban, hogy a magyar nép — kiszabadulva a törvényszéket és az országot körülvevő csendőrgyűrűből és a testilelki nyomorúság gyűrűjéből is — végülis azok mellé áll, akik tiltakoztak az igazságtalanság ellen. Nem kívántak az utolsó szó jogán felszólalni, a siralomházban töltött két óra alatt az volt a főgondjuk, hogy hozzátartozóikat vigasztalják. Arról pedig, hogy a kivégzés előtt miként viselkedtek, hadd idézzük az illegális párt megbízottjának sok év után csodával határos módon előkerült jelentését: „ i.. A bitófához közéi a hóhér tagbaszakadt alakja mozgott, mellette a két hó, hérsegéd. Várni kellett Hosszúnak rémlett az idő A fogház ajtaján kilépeti Sallai magas, vékony alakja. Két őr az asztalhoz vezette. Ott az ügyész felolvasta a rendelkező végzést és befejezte: „Az ítéMi lesz a sorsa? let végrehajtandó”. Sallait megragadták, a kezét összekötözték, vitték a bitófához. Ugyanakkor Sallai elkezdett erős hangon kiabálni: Éljen a porletár világ- forradalom! Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Éljen a nemzetközi... Itt megszakadt a hangja. Az arca egy pillanat alati mozdulatlanná vált. A hóhér a szemét fogta le. A két hóhérlegény teljes erőből húzta a lábához kötött kötelet. Többé nem tudott semmiről. Mikor az. ajkán megakr ' szó, a nézők közül egy gúnyos hang szólalt meg: „Na, most kiabálj!” — de a felébe tört szó már elszállt túlment a gyűjtőfogház falán, kihangzott a Maglód: útra és tovább. Akik mesz- sze kívülálliak, azok is hallották., Messze állunk már — harminc esztendő annyi pusztulást látó, de győzelmet is hozó távolában — attól a perctől, amikor Sallai Imre, Tavaly nyáron a martfűi gyártelepen jelentős költséggel elkészült a Tisza vizén úszó kosár-medence. Nagy volt az öröm, amikor a gyáriak birtokba vehették a sok munkával elkészült úszó-kosarat. Sajnos, az öröm csak rövid ideig tartott, mert ősszel az úszó strandot kf kellett emelni a vízből. Azóta sokszor kérdezgetik a gyáriak, vajon ebben az évben ismét fürdőzhetnek-e benne? Majd Fürst Sándor torkán megszorult a gyilkos kötél. Felébe tört szavuk azonban ott visszhangzik szívünkben és fülünkben. a. 8*
