Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-27 / 174. szám
1962. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 jól vizsgáztak az intenzív Összehasonlító eredmények a Héki Állami Gazdaságban Szántóföldet »találtak« Jászdózsán Keresik a tíz év alatt eltűnt 58 ezer hold szántóföldet — 1965-ig a megye minden községében befejezik a termőföld felmérését A búza terméseredményeiről híres Héki Állami Gazdaságban befejeződött a kalászosok betakarítása. Ungár Gyula főagrcmómus asztalán kimutatás fekszik, melyben feltüntetik három év holdanként! búza termésátlagait. Az adatok érdekesek, mert az utóbbi években csupán az intenzív, külföldi fajtákkal foglalkozott a gazdaság. Az idén tizenhat fajtát — ötholdas kísérleti parcellákon — termeltek. A nagyüzemi táblákon jónéhány fajtát, együttesen több mint ezer holdon vetettek. Hosszú lenne a kísérleti parcellák eredményeinek a felsorolása, néhány fajta adatait azonban érdemes taglalni, mert következtetéseket tudunk belőle levonni. Az olasz San Past őre 1960- ban 29,85, 1961-ben 32,20, 1962-ben pedig 17,94 méter- mázsát adott. Az olasz Autonómiából 1960-ban 26,85, tavaly 23,88, az idén 20,57 métermázsát takarítottak be. A Bezosztája 1-es szovjet búza tavaly 32,10, az idén 19,26 mázsát hozott. A Vese- lapodoljanszkája szovjet búzát az idén termelték először. Eredménye meglepő: 21,70 métermázsa holdanként. Úgyszintén az először vetett francia fajtáké is. Az Etoil de Choisy 21,60, a Magdaléna 19,10 métermázsát adott. Az említett szovjet és francia fajták eredményei dokumentálják, hogy jól tűrik a téli * fagyot és a tavaszi szárazságot. A nagyüzemi táblákon az idén több mint 500—500 holdon San Pástodét, illetve Bezosztája 1-et termelték. A San Pasteuré 1960-ban 25,84, 1961-ben 25,15, 1962-ben 15 métermázsát adott holdanként Bezosztája 1-et tavaly vetettek először. Eredménye 21,90,' a2 idén 18,5Ö méter- mázsa holdanként. Megkérdeztem a főagromó- must: mivel magyarázza a különböző fajták eltérő terméseredményeit Ungár Gyula határozottan válaszolt: — Az olasz fajták közül a San Pastore a fagyra és a csapadékhiányra érzékenyen reagál; Ezzel magyarázható itt a terméskiesés. Az Autonómia már jobban bírja az aszályt, s az előbbinél kevésbé igényes. Nagyüzemi táblákon md mégsem termeljük, mert kövér földjeinken a normális időjárás esetén nagyon megdől. A tsz-eknek ellenben nagyon ajánlom, hogy termeljék — A Bezosztája 1-es mindkét évben jól vizsgázott, érdemes vele foglalkozni. A beszélgetésnél szó esett a talaj előkészítésről és a búzafajták' műtrágyaigény érői is. A főagronómus elmondotta: ^ — Az intenzív fajtákat szántás után loeérett talajba kell vetni. A disztiUerezés önmagában nem elegendő. A külföldi szakirodalom is minimális 30 centiméteres mélyszántást ír elő. — Az intenzív fajták nagy termőképességűek, joguk van ahhoz, hogy igényük legyen. Mi holdanként három méter- mázsa szuperfoszfátot, illetve pétisót adagoltunk 50—-50 százalékos arányban. A jövő évi aratás előkészítéséhez is ezt tesszük. — Az ősszel 700 holdon Bezosztája 1-et, 350 holdon San Pastorét, 150 holdon Leomardót, 174 holdon pedig Magdalénát, illetve Etoil de Choisy-t vetünk. Néhány helyen a gyengébb terméseredményt a külföldi búzafajtákkal indokolják. Kíváncsi voltam a főagronó- mus véleményére: hogyan mérlegeli a helytelen szemléletet? — Vannak, akik a gyengébb terméseredményt a külföldi fajtáknak tulajdonítják. Ez helytelen. — Sok hélyen későn, szántás nélküli és beéretlen talajba vetettek. Nyolc-tíz centiméteres disztiUerezés nem elegendő. Nem adtak elegendő alaptrágyát és műtrágyát a növénynek. A gyengébb eredménynek nem a külföldi fajták-, hanem a rossz agrotechnika az oka. — A szandaszöliősi Vörös Mező Tsz-ben a San Pastorét késő ősszel, a szántásba vetették. A lágy, fogasolatlan földbe kézzel szórták el a magot. Azt hittem, itt három-négy mázsa terem csak. Mégis, nyolc mázsát takarítottak be. _ A Héki Állami Gazdaság szakemberei többéves tapasztalattal rendelkeznek. Véleményük az összehasonlító eredményekre, a tényekre támaszkodik. Nyilvánvaló, hogy az idei kedvezőtlen időjárás mellett is kifizetődőbb volt a külföldi búzafajták termelése. M. L. Az Építésügyi Minisztérium országos nyilvános tervpályázatot hirdet panelszerkezetű, 12 tantermes felsőtagozatú általános iskola és 100 gyerrhe- ket befogadó óvoda terveinek beszerzésére. A pályaművek díjazására 90 ezer forint áll rendelkezésre. A legnagyobb díj 30 ezer forintnál nagyobb, a megvásárolandó művek ára pedig ötezer forintnál kevesebb nem lehet. A pályázati kiírás az ÉM tervezési főosztályán (Bp. V., Beloiannisz u. 2—4, V. emelet, 5.) e hó 25-től kezdve 30 forint lefizetése ellenében vehető át. (MTI) Szűcs Lajos, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Szolnok megyei igazgatója mondja: Ügy, hogy az országgyűlés tavaly törvényt alkotott a termőföld védelméről. Időszerű paragrafus, rendet kell teremteni végre. Hiszen csak Szolnok megyében 1950-től ezideig majd 60 ezer — pontosan 58 ezer — holddal csökkent a szántóterület. _•— 1950-ben még 725 ezer hold szántóterülete volt a megyének,/ míg 1962-ben már csak 667 ezer hold. Bizonyos ki- sebbedés kézenfekvő és természetes: termelőszövetkezeti, állami gazdasági majorok települtek, gazdasági központok épültek, gépállomások alakultak, — üzemek terjeszkedtek, utakat, csatornákat építettünk, új építkezésekbe kezdtünk. Mindezek nyilvánvalóan földet foglalnak el. És példák vannak arra is: hány esetben feleslegesen sajátítanak ki termőföldet. — A Törökszentmiklósi Gépállomásnak akkora parkja van, hogy egyrészén szánt, vet, szabályos földművelést végez. A Karcagi Gépállomás külön gyümölcsöst telepített feleslegesen nagy. telepén. Sok üzemünk indokolatlanul nagy földterületet kapott. E földek nagyrésze, ha nem is esik ki a termelésből, kijutott a tervgazdálkodás hatásköréből. A nagyüzemi gazdaságok táblásításával többrendbeli művelésági változások történtek. Eddig művelt területekből elcsaptak, elhagyott ugarokat művelésbe fogtak. A kollektivizálást megelőző időszakban nagy volt a földmozgás. Egyéniek cserebe- rélgettek a szövetkezetiekkel egymás között, majd odahagyták földjeiket. A falu távlati tervébe illően, de most még elsietetten akkora belterületeket kijelöltek egynéhány községben, amelyeket húsz év múlva sem építenek be. Alattyán, Tószeg, Martfű és társai A termőföldvédelmi felülvizsgálatot tizenhárom Szolnok megyei községben hajtják végre az idén. Már befejezték Jászdózsán. E héten kezdik Alattyánon, Tószegen, Tiszaugon, Tiszagyen- dán, Kétpón, Tiszaderzsen. Ezekben a falvakban már előkészítették a munkát. Még ugyancsak 1962-ben érvényt szereznek a földvédelmi törvényt követő végrehajtási rendelkezésnek. Sze- levényen, Tiszabőn, Tisza- igaron, Tomajmonostorán, — Jászalsószentgyörgyön és Martfűn. Elsőnek azért éppen e tizenhárom falura esett a választás, mert ezekben már megtörtént a térképfelújítás. De 1965-ig Szolnok megye mind a 72 községéber és 7 városában elvégzik e munkát. Jászdózsai kísérlet — gyakorlati eredményekkel Szolnok megyében legelőször Jászdózsát „számoltatták el földjeivel. Jászdózsa volt a tapasztalatgyűjtés, a kísérlet falva e tekintetben, Ezért húzódott itt hosszan — két és fél hónapig — a munka. De nem eredménytelenül. — 87 hold olyan szántóföldet találtak, amely eddig hiányzott az állami nyilvántartásból, adót sem fizettek BORVERSENY ELŐTT Az egri Dobó István Tsz 200 holdas szőlőjében többfajta borszőlőt termesztenek. Az 1961-es évjáratú kadarkával burgundival, rizlinggel, hárslevelűvel és muskotállyal vesznek részt az őszi országos borversenyen is. Kormos Pál tsz főkönyvelő és Sós Sándor pincemester a borminták színét vizsgálják a szállítás előtt KÉT ÓRA HARMINC PERC: TŰZ! A támadás pontban hajnali fél háromkor kezdődött, A gyári üteg már éjfélkor megkezdte az előkészületeket — senki” nem aludt egy szemhunyást sem ezen az estén. Éjjel egy órakor nótaszóval vonultak a város utcáin a Tisza-parti lő- íllások felé. Mesz- szire szállt a ial: „Sudár magas, sudár magas a nyárfa teteKét óra huszonöt perc. A szolnoki Is munkás vörös hegyi tüzér- üteg katonái feszült várakozással húzódnak meg az ágyúk mögött. Két óra harminc perc! Tűz! Negyvenhat ágyú irtóz- tató tüzet nyit a Tisza balpartján levő román burzsoá csapatokra. Reggel hat óra! A magyar csapatok megkezdik az átkelést a folyón. Rohamcsónakok szállítják a gyalogságot... a vörös tüzérek _ közben szakadatlanul ágyúzzák a Tisza túlsó partját; * E negyvenhárom év előtti eseményre — hősies tiszai áttörésre emlékeztek ezen az estén az egykori gyári Hegedűs Vilmos, a gyári üteg egykori parancsnoka. (Bokros László rajza.) üteg katonái. Az 1919 július 20-án lezajlott támadásról a Hadtörténeti Múzeumban őrzött jelentések között a következőket olvashatjuk az egykori román parancsnok tollából: „A tüzérség hatása borzalmas volt... katonáink a folyó mocsaras árterébe húzódtak... óriási a veszteségünk. Sokszor rendeznek az országban az egykori vörös katonák, veteránok találkozót. De ritkán van olyan al-. kálóm, amikor a harcosok és a parancsnokok ily nagy idő távlatából ismét kezet szoríthatnak. — Parancsnok elvtárs! Bozsó Imre egykori szolgálatvezető tűzmester és az 1- számú munkás vörös hegyi fcüzérüteg régi katonái jelentkeznek most... — Köszöntelek benneteket, drága fiaim... öreg harcostársaim... Drága fiaim! Nekünk drága nagyapáink — mert a fiúk haját azóta jócskán belepte a dér, s nem egy közülük elhozta unokáját is, erre a találkozóra. Tulajdonképpen az évforduló- tiszteletére rendezték ezt a találkozót az egykori gyári üteg veteránjai. Hegedűs, Vilmos, az üteg egykori parancsnoka — aki ma is büszkén emlékezik vissza, hogy a gyári üteg felállítására a parancsot Stromfeld Auréltól kapta — Budapestről jött el a találkozóra. Vele tartott az üteg ágyúmestere. Bakonyi (Brenner) Lajos is. És itt vannak a régi gyerekek is .;. akik valamikor, negyvenhárom évvel ezelőtt a lőszert hordták az ütegnek. Bozsó András most a szolnoki fűtőház főnöke. — Parancsnok elvtárs! Szólhatok? — állt fel hirtelen Szép Gábor. — Mondjad, fiam... — Emlékszik-e rá? Én vol— Miattuk? — Ügy bizony, ök biztattak, hogy hozzak nékik a komámtól bort. ök megitták, nekem meg egy cseppet sem hagytak... csak a büntetést, mivelhogy akkor szesztilalom volt. Akkor nem árulhattam el őket..; de most már megmondhatom. ök voltak az okai a büntetésnek. Felderülnek az arcok.. i s most már egymás után — mint megáradt patak — úgy ömlenek az adomák, megtörtént esetek. — Azt se árultuk él akkor Hegedűs elvtársnak, hogy ha elaludtatok a telefon mellett, egy kancsó vízzel ébresztettünk benneteket... — ugratja a többieket Csonka József. S amikor ismét a győzelemre fordul a szó, komollyá válik a beszéd. Újólag felidézik az emlékeket, azt az időt, amikor megalakították a gyári üteget, hogy megvédelmezzék Szolnokot. — Elvtársak és • most szóljon az az ember, aki elsőnek zsákmányolt közülünk ágyút a románoktól, s aki ezzel elsőnek nyitotta meg a tüzet a visszavonuló ellenségre, (Folytatjuk.) utána és alkalmat adott s tervspekulációra A bizottság azt is kiderítette: a jászdózsai belterület 103 holddal nagyobb az indokoltnáL Ez a földmennyiség ugyanis kiesett a tervszerű termelésből ezideig, s az egyéni manipuláció melegágya volt. A bizottság javaslatára visszaminősítik szántófölddé és rajta szántóföldi termelés kezdődik. Ugyancsak tizenhárom hold — szemre kicsinynek tűnő mennyiség ugyan — olyan területet fedeztek fel, amit utak, vasutak, egyéb hálózatok céljára tartottak fenn feleslegesen. Jászdózsa egészen kicsi falu, s mégis csak ott majdnem kétszáz holdat szereztek vissza á mezőgazdasági művelésnek e vizsgálódással. B. L. Gyermekkiállífás Milánóban, a milánói vásár területén szeptember Iától 30-ig rendezik meg a IV Gyermekkiállítást. A kiállítás 20 ezer négyzetméter területén bemutatja a gyermekek táplálkozás), higiéniai öltözködési, sportolási, lakberendezési, . oktatási, kulturális, pályaválasztási stb problémáinak legmodernebb megoldásait. Nagy teret szentelnek a gy érmék játékok bemutatásának és külön kis színházat létesítenek gyermekek számára. tam az egyetlen katonája, akit megbüntetett. — Emlékszem. De mondd meg, igazságos volt-e a büntetés? — Igazságos — ismeri el az öreg —, de most már azt is megmondom, kiért kaptam... Ezek miatt ni;.. — mutat Sándor Józsefre meg Bózsó Gézára, 1 Bózsó Imre, — az üteg régi tűzmestere «*■ a találkozó szervezője (Bokros László rajza.)
