Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. július 6.. Az algériai ideiglenes kormányban támadt nézeteltérésekről Az Unité algériai tudósí­tója hosszabb cikkben foglal­kozik az algériai ideiglenes kormányban támadt nézetel­térésekkel — a cikk hangoz­tatja, hogy ezek a nézetelté­rések még az eviani egyez­mények kidolgozásának idő­szakában kezdődtek, amikor az ideiglenes kormány az al­gériai nemzeti forradalmi ta­nács elé terjesztette a hatá­rozatokat. Abban az időben a hadsereg több vezetője bí­rálta a megállapodásokat. A leghatározottabban éppen azok a tisztek szálltak szem­be, akiket most megfosztot­tak rangjuktól, többek között Szlimam, Mendzseli és Bu- medien. Az ALN vezérkara hangoz­tatta, hogy az egyezmények több szakasza veszélyes Al­géria szempontjából, különö­sen az a pont. amely kimond­ja, hogy francia katonai tá­maszpontok működhetnek to­vábbra is az ország területén. Másfelől ez g katonai ellenzék is elismerte, hogy az eviani egyezmények nem akadályoz­zák meg az FLN 1956-ban formába öntött forradalmi programjának megvalósítá­sát, amely előírja a földre­formot, az államosítást és a nacionalista külpolitikát. Ben Bella Ugyancsak elfo­gadhatónak minősítette az eviani megállapodást, amikor erről a börtönben tájékoztat­ták. Mégis mihelyt szabadon bocsátották, nagyon kemé­nyen bírálta az egyezményt. Miutári Dahlab külügymi­niszter is lemondással fenye­getőzött, megkísérelték kö­zös nézőpont kialakítását, de újabb ellentmondó elemek merültek fel, különösen az ideiglenes végrehajtó szerv működését illetően. Ez a végrehajtó, szerv kü­lön politikát folytatott, amely - lyel bizonyos kérdésekben el­tért az eviani egyezményben rögzített elvektől. Faresznem követelte elég erélyesen a francia kormánytól az OAS felszámolását, s így kény­telen volt az OAS-szal a tár­gyalások útját választani, E tanácskozásokban programjának tekinthető, amely nyitva hagyja a kaput a szocialista jövő előtt is. Amikor azonban arról volt szó, hogy az FLN-t párt­tá formálják át és megvál­toztatják vezetői szerveit, a nézeteltérések áthidalhatatla- noknak bizonyultak. Június 6-án és 7-én meg­tartott ülésen Ben Bella csaknem kétharmados több­séget kapott egy olya* kér­désben, amely kezébe adta volna a párt vezetését, a nemzeti forradalmi tanács működését pedig felfüggesz­tették volna. Most a vezér­kar főnökei azt állítják, hogy Ben Khedda csoportja aka­dályozta meg a vita folyta­tását és a válság megoldását. Az Unité tudósítója a to­vábbiakban azt írja, hogy az algériai nemzeti forradalmi tanácsot gyakorlatilag fel­oszlatták, s az ideiglenes kor­mány minden nyilatkozatá­ban, közleményében erőtel- jfesen hangoztatta, hogy az algérai ideiglenes kormány az egyedüli képviselője . az algériai népnek mindaddig, amíg át nem adja a hatal­mat a nép által választott nemzetgyűlésnek. Nem esett már szó egy azonnali kongresszus meg­tartásáról, sőt olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint 1963 tavaszára halasztották el annak összehívását. Ha ezek a híresztelések igaznak bizonyulnak, a döntés sú­lyosnak mutatkozik, mivel világos: ahhoz, hogy minden személyi jellegét elvegyék a nézeteltéréseknek, arra van szükség, hogy a két szemben­álló csoport nyíltan küzdjön meg egymással egy politikai vita keretében. Souvanna Phouma tárgya­lásai Gertiben Genf, (MTI) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök csütörtökön Genfben Harriman-nel, az Egyesült Államok távol-ke­leti ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkárával tárgyalt Laosz úgynevezett SEATO-védel- mének megszüntetéséről. A laoszi királyi kormány azt az álláspontot képviseli, hogy legkésőbb, mihelyt a genfi értekezlet hivatalosan is ki­nyilvánítja Laosz semleges­ségét, haladéktalanul szün­tessék meg a SEATO „vé­delmi ernyőnek” elkeresztelt fogadatlan gyámkodását, • • Összeesküvés Kongó egysége ellen Párizs, (TASZSZ) A Leopoldville-i tárgyalá­sokról megszökött Csőmbe folytatja színfalak mögötti mesterkedéseit, hogy örökös­sé tegye Katanga „önállósá­gát”. Amint az AFP tudósítója jelenti Salisburyból, Csőmbe a hét elején ismét felkereste Adenauer-ellenes tüntetések Párizsban Adenauert szerdán kelle­metlen meglepetés érte, ami­kor látogatást tett a párizsi városházán. Alig lépett be a feldíszített tanácsterembe, amikor a tanácstagok egy csoportja „Oradour, Ausch­witz! Le a német revansiz- mussal!” — kiáltásokkal fo­gadta, majd kivonult a te­remből. A legnagyobb tüntetésre a Notredame templom közelé­ben a deportáltak kriptája előtt került sor. Itt mintegy kétezer — többnyire csíkos rabruhába öltözött — volt fogoly „Mauthausen, Dachau, Ravensbruck, Auschwitz” — feliratú zászlók alatt tünte­tett csendesen Adenauer lá­togatása ellen. (MTI) a rhodesiai fajgyűlölők vezé­rét, Roy Welenskyt. Szerdán reggel, a tárgyalások végez­tével Csőmbe Salisburyból visszautazott Elisabethville- be. Amint a jelentésekből meg­ítélhető, a tárgyalások titok­zatos körülmények között folytak. A rövid hivatalos záróközlemény „kereskedelmi tárgyalásokról” beszél, amint azonban az AFP tudósítója megjegyzi, helyi megfigyelők nemigen hisznek a hivatalos verzióban. Felhívják a figyel­met arra, hogy a találkozó nyomban követte a Leopold­ville-i tárgyalások megszakí­tását. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a katangai sza- kadárok az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek hadseregük erősítésére. _ Az észak-rhodesiai határvidék valóságos katonai táborrá vált, ahova csoportosan, jön­nek’ a külföldi kalandorok, többek között az algériai OAS tagjai. KÜLPOLITIKAI fedtetek Tízéves terv Franciaországban elkészí­tették az első tízéves ter­vet. Ne tessék félreérteni, nem gazdasági fejlesztési elképzelésekről van szó, nem is iskolaépítésről, vagy- foiyó-szabályozásról: ez az önálló francia atomhaderő megteremtésének tízéves terve. A hadügyminiszté­rium legnagyobb sajnálatá­ra ennél rövidebb idő alatt nem tudják elkészíteni a szükségesnek vélt fegyver­mennyiséget, sem kiképezni a személyzetet. Közük egyébként, hogy az első szakasz 12 milliárd új frankba kerül, ennek el­lenértékeként ennyi és eny- nyi hidrogénbombát, annyi meg annyi Mirage IV. re­pülőgépet gyártanak majd. 1967-re remélik az első atom-tengeralattjáró elindí­tását, s a teljes megvaló­sulás 1970-re várható, lé­vén a terv első esztendeje I960. A mi fülünk kissé elszo­kott az effajta tervszá- moktól. Igaz, a szükség a szocialista tábort is rávi­szi arra hogy fegyvert gyártson, de nálunk a nem­zet terve, amelyet célul ki­tűzünk, amelyet az állam­férfiak ismertetnek, amely szívünkhöz nőtt, s amire büszkék vagyunk, nem a fegyverkezés. Nálunk 1964- re ennyi és ennyi fogyasz­tási cikk gyártása van elő­írva, 1967-re annyi meg annyi lakás, s 1970-re is egészen más vágyak telje­sülését reméljük, mint De Gaulle. Ezzel szemben Pá­rizsban az elnök is. a kül­ügyminiszter is arról a tízéves tervről beszél, ab­ban látja az ország célját, hatalmának megtestesülé­sét A szocialista tábor 1970- re túl akarja szárnyalni a kapitalista világot a békés termelésben — Franciaor­szág vezetői rakétákra és bombákra vágynak. Lám csak, átalakítható a köz­mondás: mutasd a terve­det — megmondom, ki vagy. — ti. — Paloták a régi gyarmatosítás vezetői 0 is résztvettek, mint például Schiaffino hajóépítő nagyipa­ros, B lach ette nagyiparos, a Cocacola algériai képvisele­tének vezetője és Tine nagy ültetvény tulajdonos. Az FLN Algériában állo­másozó katonái közül sokan azt: gondolják, hogy lehetőség nyílt volna az OAS megsem­misítésére olyan egyezmé­nyek létrehozása nélkül is, amelyek szerephez juttatnak bizonyos veszedelmes szemé­lyiségeket. Az ideiglenes kormány, amely hosszú időn keresztül azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az OAS-szal folyó bárminő tárgyalásról, hirte­len szembetalálta magát a terror-szervezettel kötött egyezmény tényével s úgy tűnik, hogy hallgatólagosan el is ismerte azokat. Ben Bella és a hadsereg nagy része szerint a kor­mánynak egyértelműen el kellett volna magát határol­nia az ideiglenes végrehajtó szervtől és hangsúlyozni kel­lett volna, hogy annak jogi­lag nincs felhatalmazása ilyen jellegű politikai egyez­mény megkötésére. Márpedig az ideiglenes végrehajtó szerv napról napra nagyobb politikai hatalomra tett szert és egyre félreérthetetleneb- bül harmadik erőként jelent­kezett, amely kész kompro­misszumokra lépni a neoko- lonializmussal. Közben ismét kirobbantak a nézeteltérések az algériai ideiglenes kormányban. Jú­nius elején Tripoliban össze­ült az algériai nemzett for­radalmi tanács, amely jóvá­hagyott egy programot. Ez a progresszív demokrácia” Nyugat-Németország legfőbb állam- ügyésze náci várbíró volt Bonn (MTI) Dobsa János, az MTI bonni tudósítója je­lenti: A nyugatnémet közvéle­ményt egyre élénkebben fog­lalkoztatja a fränkel-ügy. Frankel szövetségi főállam- ügyészt néhány hónapja ne­vezték ki a legfőbb állam­ügyész kulcsfontosságú hiva­talába. Néhány nappal ez­előtt azonban egy Berlinben tartott sajtóértekezleten le­leplezték fasiszta múltját, azt, hogy a náci időkben a lipcsei birodalmi főállam­ügyészségen buzgó kiszolgá­lója volt a hitlerista terror­nak és személyes közbelépé­sével halálos ítéleteket kény- szerített ki olyan esetekben is, amikor az alsófokú bíró­ság enyhébb büntetést sza­bott ki a vádlottra. Frankel.- nek ezt a tevékenységét szá­mos okmány bizonyítja, ame­lyet a berlini sajtóértekezle­ten tártak a nemzetközi nyil­vánosság elé; Mint a frankfurti TAT ír­ja: Frankel összesen 34 em­bert küldött halálba a náci vérbíráskodás idején, így például az 6 javaslatára ítél­ték halálra 1942-ben Peeters holland munkást, amiért egy megrongált ládából kivett néhány darab kekszet. Miután a berlini sajtóérte­kezlet ráirányította a nem­zetközi közvélemény figyel­mét Fränkelnek a náci ter­rorban játszott szerepére, Stammberger bonni igazság­ügyminiszter bejelentette, hogy viszgálatot indítanak Frankel múltjának „felderí­tésére”? A Westdeutsche Allgemei­ne-Zeitung kommentárjában kiemeli a Fränkel-ügy botrá­nyos jellegét és hangsúlyozza, nem szabad megelégedni Frankel menesztésével, ha­nem azt is ki kell vizsgálni, hogyan nevezhették ki őt a nyugatnémet igazságszolgál­tatásnak ebbe a kulcsfontos­ságú tisztségébe, (MTI) „Adenauer franciaorszá­gi látogatásának régi palo­ták egész sora ad pompás történelmi hátteret”? így rajong az egyik tudósító a nyugatnémet kancellár párizsi látogatásáról írva. Semmi kétség, a vendég­látó De Gaulle a múltak ragyogó stílusában épült palotákban fogadja a szom­széd öreget, itt ad neki szabást, s másokba elveze­tt. Ezek a paloták pedig az említett történelmi tapasz­talatok birtokában bölcs maliciával nézik a látoga­tót. Ök látták Bismarck po­roszait. amint beletörölték csizmáikat a kastélyok pompás szőnyegeibe és a mozaikpadlóba, látták a 14-es háború pusztításait, nézték a náci osztagokat, amint bevonulnak a fran­cia kultúra féltve őrzött falai közé. S mert mind­erre emlékeznek, a mostani nyugatnémet vendégre is bizalmatlanul néznek, bár az rendkívül udvariasan mosolyog és cilindert hord a fején. De Gaulle azt mondja? hogy vége a francia—né­met ellentéteknek, megkez­dődött az örök szövetség korszaka. Ezek a paloták azonban jóval tapasztaltab­bak, s tudják, hogy csak­nem egy évszázad modern ellenségeskedése nem volt véletlen. Amig két olyan rendszer van hatalmon a Rajnánál és attól nyugatra? amelyek hatalomra és „Európa vezetésére” törek- , szenek, addig törvénysze­rűen szembe kerüíííefc -egymással, mint ahogy szembe került III. Napóle­on Bismarck-kaL Erre gondolnak. vagy legalább is erre gondolná­nak ezek a paloták, ha len­ne ilyen képességük, s ár­gus szemekkel figyelnék, nincs-e Adenauer cilinde­re alatt már most — vas­sisak. Kit szolgál az amerikai sajtó, rádió és televízió mammut gépezete? Szemle a moszkvai Kommunyiszt cikkéből szervezetbe tömörültek. Nem kell marxistának lenni ah­hoz, hogy meglássuk, kinek az érdekeit szolgálja ez a propagandaapparátus. A sajtó, a rádió a televízió függése a reklámfeladatoktól: hatásos módszere annak, hogy a közvéleményt a nagy­tőke érdekeinek rendeljék alá. A lap- és folyóiratkiadó konszernek jövedelmének 65 —90 százalékát a reklám jö­vedelmezi. Teljesen a reklámfeladók kezében vannak az üzleti rádió- és televíziós részvény­társaságok. A reklám fontos ideo­lógiai funkciót tölt be más viszonylatban is. Egyes ku­tatók például megjegyzik: a reklámnak az a társadalmi rendeltetése, hogy megbénít­sa az amerikaiak gondolko­dását, elterelje az „átlagem­ber” figyelmét a komoly tár­sadalmi problémákról; Az ilyen lapok tipikus képvise­lője a „Daily News” című New York-i lap (Mac Cor- mick—Patterson-konszem). Ez a lap 2 millió példány­ban jelenik meg, 112 hasá­bon, vasárnap pedig 156 ha­sábon, s e terjedelem 66 szá­zalékát reklámhirdetések fog­lalják el. Csupán 1 százalék foglalkozik gazdasági, társa­dalmi és pénzügyi hírekkel de meg kell jegyeznünk, hogy a pénzügyi hírek al­kotják az 1 százalék nagy részét. A tömegek butításának és tudatuk megrontásának szem­Államok periodikus sajtóki­adványainak túlnyomó részét, amelyek a világ lapkiadvá­nyainak körülbelül 60 száza­lékát alkotják. A „Time” című folyóirat összehasonlí­totta a szerkesztőségi kom­mentárokat és kimutatta, hogy a különböző lapokból kivágott 99 szerkesztőségi cikk közül 31 szó szerint egyezett! De nemcsak a sajtót mono­polizálták. Az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi rádió- állomásainak körülbelül egy- harmada van kapcsolatban lapkiadó részvénytársaságok­kal. A három legnagyobb mo­nopolista egyesülés az Egye­sült Államok egész televíziós műsoradásának gazdája; Az amerikai filmek há­romnegyedét a hollywoodi részvénytársaságok úgyneve­zett „nagy ötöse” és az a három kevésbé nagy cég gyártja, amelyek egy kartell­méknek ezt a „vákuumát”? A szükséges eszköz az anti- kommunizmus — ez az im­perializmus legfőbb eszmei­politikai fegyvere. Az imperialista propagan­da ezért folyamodik a ha­zugság különböző eszközeihez és a félrevezető pszichológiai nyomás taktikájához, mert ezt követeli terjesztett esz­méinek reakciós, hépellenes tartalma. A VILÁG LAPJAINAK 66 SZÁZALÉKÁT Az amerikai politikusok állítása szerint a burzsoá társadalomban megvannak a feltételek a közvélemény „szabad” alakulásához. Az Egyesült Államokban azonban az egész propagan­daapparátus — a lapok, a rádió, a film, a televízió — a kapitalisták maroknyi cso­portjának kezében van. A lap- és folyóiratkonszer­nek ellenőrzik az Egyesült A burZSOá ideológusok és politikusok egyre gyak­rabban siránkoznak amiatt, hogy a kapitalizmusnak nincs vonzóereje. „Nekünk, nemzetünknek — jelentette ki Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke — most na­gyobb szükségünk van a2 eszmék erejére, mint atom­erőre, légi-, pénzügyi-, ipari-, sőt embererőre”; „Az ember, akinek van ideológiája, a maga oldalára állítja az ideológia nélküli embert. Ez a kommunizmus titka a mai világban. Az ideológia nélküli ember so­ha nem vonzhatja a maga oldalára azt, akinek van ide­ológiája. Ez a titka a de­mokrácia csődjének korunk­ban” — írják P. Campell és P. Howard amerikai huma­nista prédikátorok „Ameri­kának ideológiára van szük­sége” című könyvükben. Mivel töltik ki hát a ka­pitalizmus szószólói az esz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom