Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

1962. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj szakközépiskolai osztályok megyénkben Az új tanévben tovább fej­lesztik a gyakorlati oktatást Szolnok megye általános- és középiskoláiban. A megye sajátosságainak megfelelően előtérbe kerül a mezőgazda- sági jellegű képzés. Hetven­kilenc . tanintézetben a me­zőgazdasági tudomány, a nagyüzemi gazdálkodás alap­ismereteire oktatják a tanu­lókat. Harminchét általános- és középiskolában az ipari szakmákba nyernek bete­kintést a hallgatók. A szak­középiskolai osztályok szá­mát is tovább gyarapítják. A mezőtúri leánygimnázium­ban és a szolnoki közgazda- sági technikumban megnyit­ják a közgazdasági szakkö­zépiskola első osztályát. A kisújszállási gimnázium­ban — a termelőszövetkeze­tek igényeinek figyelembevé­telével — növényvédő gé­pész osztály kezdi meg mű­ködését. Ezekkel együtt a következő tanévben már öt­re emelkedik a megyében működő szakközépiskolai osz­tályok száma, több mint kétszáz tanuló kap majd az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmai képesítést. Jászberényben a lakatos, Szolnokon pedig a keres ke- ] deimi szakközépiskola máso­dik osztálya nyílik meg szep­tember elsején. I Megkezdték az első automatikus vezérlésű esőző- fürtök tervezését Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság irányításával megkezdődött az ország első öntözéses nagyüzemeinek és esőztető rendszereinek ter­vezése. Az új típusú üzemek­ben már az úgynevezett eső- ző-fürtöket és ezek komplex rendszerét alkalmazzák. Kísérletképpen egyelőre három helyen: Kalocsán, Ba- latonaligán és Hajdúszobosz­ló—Nagyhegyes között épí­tik ki az esőző-fürtöket. A fiatalok műveltségéért FIATALJAINK között év­ről évre többen vannak, akik tollat, könyvet vesznek a ke­zükbe, gyarapítják általános műveltségüket, szakmát ta­nulnak. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség is sokat segít ebben tagjainak, s minden fiatalnak, aki művelődni akar. Különösen az Ifjúság a Szocializmusért mozgalom van jó hatással a fiatalokra. A mozgalomban résztvevők közül ezemyolcszázan jártak ezévben a dolgozóik általá­nos!- és középiskoláinak esti-, vagy levelező tagozatára. Nagy az érdeklődés a szak­mai művelődés iránt is. Leg­több jelentkező a közgazda­ság!- és gépipari techniku­mokban van. Kevés parasztfiatal tanul, noha közöttük vannak leg­többen. akik nem végeztékéi az általános iskola minden osztályát. A kunhegyest já­rásban — amely kimondot­tan mezőgazdasági jellegű — a felnőtt oktatásban résztve­vőnek csak tíz, Törökszent- miklóson öt százaléka mező­A Nagykunság egyik leg­idősebb közös gazdasága, a kisújszállási Búzakalász Ter­melőszövetkezet új módszer­rel vonta be tagjait a gaz­dálkodás mindennapi prob­lémáinak ismeretébe, a terv végrehajtásának ellenőrzésé­be. A közös gazdaság egész évre szóló termelési tervét, az üzemegységek irányszá­mait, könyv alakjában ki­nyomtatták és szétosztották a tagok között. nél is rosszabb a fiatalok aránya. AZ ÜZEMI fiatalok közül hatszázan járnak vagy jár­tak a középiskolák esti- és levelező tagozataira. Közel kétszázan tanulnak egyete­men vagy főiskolán. Ugyan­akkor az általános iskolákba háromszázan járnak. Na­gyobb ösztönzésre, jobb szer­vezésre figyelmezteti ez a szám KISZ szervezeteinket, mert a Szolnoki Járműjaví­tóban, a jászberényi üzemek­ben is többszázan vannak fiatalok, akiknek hiányzik egy-két osztály az általános iskola elvégzéséhez. A szakmai érdeklődés fel­lendülésére mutat az a tény, hogy tavaly félezren jártak a különböző tanfolyamokra. A továbbképzés igen kedvelt és bevált formái a szakma ifjú mestere, a kiváló ifjú mérnök, a kiváló ifjú tech­nikus mozgalom, amit főleg a fiatalok szerveznek. Keve­sebb azonban az a fáradozás, amit a falusi fiatalok szak­mai képzettségéért tesznek a Így a termelőszövetkezet tagjai az év valamennyi sza­kában ellenőrizhetik a terv végrehajtását. A gazdálko­dási tervnek ez a nyilvános­sága a közös munka ha- gyobb megbecsülésére ösz­tönzi a szövetkezeti gazdá­kat. Elejét veszik annak, hogy a tagok csak az év vé­gén, a zárszámadáskor ér­tesüljenek a menetközben támadt nehézségekről, eset­leges terméskiesésekről. A szakma-tanulás egyik legmegbízhatóbb útja a me­zőgazdasági tanulók szerződ­tetése. Tavaly háromszázhu- szan szerződtek a tsz-ekhez. A lehetőségek azonban en­nél sokkal nagyobbak. Mégis Mezőtúron és Jászberényben eddig egyetlen szerződést sem kötöttek fiatalokkal a tsz-ek. A NAGYÜZEMI termelés tárgyi feltételeinek megvaló­sítása pedig megköveteli, hogy minden munkát szak­mailag hozzáértő, képzett emberek végezzenek. Több esetben elmarasztal­ják a fiatalokat azért, mert egyrészülc így gondolkodik: Mindegy, hogy mit, csak ta­nulhassak. Ezt az álláspon­tot valóban nem lehet he­lyeselni. Igazságtalan dolog azonban ezért bárkit is le­beszélni törekvéseiről. A KISZ szervezetek viszont a jelenleginél sokkal többet tehetnének azért, ' hogy a _ fiatalok tanulás közben meg­szeressék a választott szak­mát, elvégezzék azokat a tanfolyamokat. amelyikbe belefogtak és élethivatásul válasszák azt a szakmát, amit megtanulnak. Ezt sür­geti az a tény is. hogy a megyében a gépállomások megszervezése óta több mint tizenkétezer traktorost ké­peztek ki. Telenleg a megyé­ben lévő három ős félezer traktorra még sincs annyi váltótárs, hogy a két műsza­kot mindenütt megszervez­hessék. Legalább másfélezer ember hiányzik ahhoz, hogy minden gép két műszakban dolgozhasson. Sőt. a karcagi, mezőtúri és szolnoki gépál­lomáson jelenleg harminc­negyven erőgép áll — kimon­dottan azért, mart nincs, aki ráüljön és vezesse. Nincs nagyobb vétek a községi vezetők részéről sem, mint ha a tanulni akarást visszafogják, elveszik a fia­talok kedvét, nehezítik hely- jzetüket ahelyett, hogy biztat- ; nák. ösztönöznék őket. Hisz í az ő munkájuk is könnyebb, I ha tanult, művelt, hozzáértő J beosztottakkal dolgoznak. ; Akad szélsőséges vélemény is. Jászberényben az egyik vállalati könyvelő nem akar­ta engedni, hogy fiatal beosz­tottja a közgazdasági egye­temen tanuljon, azzal a „ré­mítő” gondolattal, hogy ha az befejezi -a tanulást, eset­leg felettese is lehet. A KÖZELMÚLTBAN a KISZ szervezetek mellett to­vábbtanulási bizottságokat alakítottak. E bizottságoktól sokat vártak a fiatalok, fő­leg azt, hogy ne csak a ta­nulás megkezdéséig, hanem annak befejezéséig kísérjék figyelemmel, segítsék a ta­nulók útját, bátorítsák, biz­tassák őket; A KISZ megyei bizottsága előkészítő tanfo­lyamok szervezését is kezde­ményezte. Az általános isko­lába íratkozók-, négyhetes, a középiskolákba jelentkezők pedig hathetes tanfolyamon frissíthetik fel a legfonto­sabb tananyagokat. Ez a kez­deményezés újabb feladato­kat ró a kiszesekre. De meg­éri a fáradozást, mert ezzel is sokat tehetnek azért, hogy mindenütt művelt képzett fiatalok dolgozzanak. Szépen növekednek a boriak A Szenttamási Állami Gazdaság borjúgondozói vállalták, hogy a gondjaikra bízott borjaknál terven felül fél kilo­grammos súlygyarapodást érnek el havonként. Ha válla­lásukat teljesítik, körülbelül 70 000 forint többletbevétel­hez jut a gazdaság. Képünkön Zeller Margit a borjakat itatja gazdasági foglalkozású, s en- KISZ szervezetek. Tervmásolat a kisújszállási szövetkezeti gazdák zsebében A Központi Statisztikai Hivatal , jelentése (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság és vási 1962 első félévében a la­kosság összes pénzjövedelme 3 százalékkal haladta meg a múlt év első felének szint­jét. A pénzjövedelmek növe­kedésében szerepet játszott az, hogy a munkások és al­kalmazottak száma, továbbá kisebb mértékben átlagos keresete is növekedett, va­lamint az, hogy ez évben már majdnem az egész pa­rasztság részesült pénzbeni munkaegységben. A jogosul­tak körének szélesedése foly­tán növekedett a kifizetett nyugdíj, a táppénz és a csa­ládi pótlék összege is. 1962 első félévében akis­kereskedelem 4 száza­lékkal több árut adott el, mint egy évvel ezelőtt. A nö­vekedés valamivel nagyobb volt, mint amennyit az első féléves terv előirányzott. — Élelmiszerekből a ta­valyinál 7 százalékkal több fogyott. Különösen nagymér­tékben nőtt a vásárlás hús­ból és húskészítményekből, továbbá azokból a cikkekből, amelyeknek árát 1961 de­cember 10-én leszállították, pl. kávéból 72 százalékkal, csokoládéból 30 százalékkal, kakaóból 34 százalékkal, teából 40 százalékkal. Az ún. alapvető élelmiszerek jövedelme írlásal forgalma (pl. zsír, cukor, tej) az átlagosnál kisebb mérték­ben nőtt. Ruházati cik­kekből a forgalom 4 száza­lékkal kisebb volt, mint 1961 első félévében és nem érte el a tervben előirányzott szintet. Az egyéb iparcik­kekből viszont a forgalom 6 százalékkal, bútorból 8 szá­zalékkal, hűtőszekrényből 34 százalékkal, porszívóból 22 százalékkal, motorkerékpár­ból 67 százalékkal többet adtak el, mint 1961 első fél­évében. A rendelkezésre álló ada­tok szerint 1962 első félévé­ben a lakásépítkezés üteme meggyorsult. A félév folyamán az állami építőipari vállalatok által kivitelezett és átadott lakások száma másfélszer annyi, mint 1961 első félévé­ben volt. Növekedett a ma­gánlakásépítkezés is. A lakosság takarékbetét­állománya a félév végén meghaladta a 8.5 milliárd forintot és 23 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időpontjában. 53 300 hallgató járt (18, illet­ve 20 százalékkal több, mint az előző tanévben.) Az 1982. első félévében ki­adott könyvek példányszáma meghaladta a 20 milliót. A könyvhéten 1.4 millió köny­vet adtak el, 23.7 millió fo­rint értékben. Az eladott könyvek példányszáma és értéke egsraránt 8 százalék­kal volt több, mint az 1961. évi könyvhéten. A rádióelőfizetők száma az év első hat hónapjában további 44 000-rel nőtt és jú­nius 30-án 2 358 000 volt. A televízióelőfizetők száma a félév folyamán 60 000-rel nőtt és jelenleg meghaladja a 265 000-et. A színházak és a mozik látogatottsága csök­kent: a színházlátogatók szá­ma (3 470 000 fő) 5 százalék­kal, a mozilátogatók száma (62 085 000 fő) 8 százalékkal volt kevesebb 1962 első felé­ben, mint tavaly ugyanezen időszakban. A félévben 149 000 külföl­di állampolgár járt Magyar- országon és 148 000 magyar állampolgár utazott külföld­re. A Magyarországra utazók száma 32 százalékkal, a kül­földre utazóké 19 százalékkal Kulturális eredmények volt több, mint 1961 azonos Az 1961/62. tanévben az ál­talános iskolákban 1 444 500 tanuló, a tankötelezettek 99.3 százaléka tanult, a középis­kolákban 283 700 tanuló, az egyetemekre, főiskolákra — időszakában. Budapest, 1962. július 25. Központi Statisztikai Hivatal Befejezték az aratást — csépelnek Már nyugalomba vonultak az . aratógépek a Petőfi Tsz udvarán. Két héttel ezelőtt kezdték az aratást és július 20-án már jelentették — a törökszentmiklósi járás szö­vetkezetei közül elsőnek, — hogy learatták az összes ga­bonájukat. Ha az esős idő közbe nem jön,, néhány nappal előbb betakarítanak. Különben nem volt egyszer sem fenn­akadás, géphiba miatti kény­szerpihenő az aratás ideje alatt. Ez részben a lelkiismere­tes téli gépjavításnak, rész­ben pedig Hoppál József műhelyvezető nyári karban­tartási munkájának köszön­hető. Kora reggel felpattant a motorjára és megvizsgálta az aratógépeket. ! Napközben ment egyiktől la másikig, a nyomukban ;járt és a legkisebb hibát Is ; észrevette. Pillanatokon be­lül kijavította és mehetett tovább a gép. A vasárnap­ját is feláldozta. Persze nem csak ő, hanem a gépvezetők is. Arattak késő estig, ami­kor a harmat engedte. A tsz párttitkára különösen Nagy József és Tóth Mihály szö­vetkezeti traktorosokat di­csérte. Ök vezették a tsz két aratógépét. Ezenkívül még egy kéve­kötő gép és egy kombájn vett részt az aratásban. A gépállomás új EMAG-típusú gépétől először húzódoztak. Néhol úgy „megsült” a ka­lász, hogy az új kombájn magrázó szerkezete eltömő- dött és nem tudta a tiszta búzát az ocsútól külön vá­lasztani. Ezért most, miután learat­tak, az egyik cséplőgépen ..áteresztik” a szemet. A mag­tisztítás után ez a gép is meg­kezdi a csépiést. A cséplő­brigád huszonkét tagja már munkához látott a másik cséplőgépen. Hajnalodik, mikor kezdik a munkát, de már akkor öt-hat fogat — kévékkel megrakva — várja őket. Asztagot nem raknak, ha­nem egyenesen a szekérről adogatják fel a gabonát a j gépbe, Gyorsan dolgoznak, a 1 zsákos alig győz cserélni, hogy a földre ne menjen a szem. A megtelt zsákokat viszik a mázsára. Lévai Imre 144 mázsát mért le estig. Cséplés közben Apostol Márton agronómus számítgat- ja azt is, mennyit ér a ter­més. Árpából tíz mázsás át­lagot várnak, a magyar búzá­ból 12—13 mázsát. Hogy meglesz-e a tervezett, majd eldől három hét múlva, a cséplés befejeztével. A terv­szerint augusztus 20-ig kerül magtárba az összes gaboná­juk. A szövetkezeti gazdák viszont azt bizonyítják, hogy egy héttel előbb is be tudják fejezni a csépiést. Míg a gazdaság tanyaköz­pontjában csépelnek, addig kint a földeken 30—40 asz- szony és lány dolgozik. Egy részük kaparékot gyűjt, a többi hordja a kévéket, rakja a kereszteket. S alig hordták össze, már jönnek a fogato- sok. Villára szúrják, kocsira rakják a kévéket — viszik a géphez. A vontatók is résztvesznek a betakarításban. A kom- bájnszalmát húzzák le a tar­lóról. A tarlón már dolgoznak az erőgépek, végzik a mélyszán­tást, tarlóhántást. Utána ve­tik a másodnövényt. A szövetkezet gazdái már eddig földbe tettek negyven hold rövidtenyészidejű kuko­ricát; F. M. A Vas- és Faipari KTSZ rövidesen háztartási hűtőgép töltő és szerviz állomást létesít TöröUszentmiklóson. A műszaki berendezést már javában szerelik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom