Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

1982. július 24.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Jászberény J ászfényszaruért

Segít, de kér is patronált tsz-eitől a Jászsági Állami Gazdaság

Januárban kapták a pártmegbízatást. A megbízólevé- ’ len ez állt; a párt felkéri a gazdaság vezetőit, segítsék a jászfényszarui Haladás és Szabadság Termelőszövetkezetet. Egyben felelősek is azért, mikor áll talpra a két legyengült társas gazdaság. Aláírás: a Szolnok megyei pártbizottság nevében, Kökény István titkár.

Cs. Nagy Mihály igazgató, Kriger István párttitkár, Fodor Sándor főmezőgazdász összenéztek. Az átszervezéssel járó bonyodalom után most kezd még egyenesbe érni a Jászsági Állami Gazdaság is. Most még a tsz-ek is hozzá?

Nem tapsoltak a pluszmunkának. De ha a párt kéri ...

Nehéz tavasz a Szabadságban

Elsőnek kimentek szétnézni. Akkor tudták csak meg igazán, miről is van szó. A Szabadság olyan rosszul zárt, az emberek kedve any- nyira elment a munkától, hogy alig akadt aki a teheneknek enni adjon. Meg nem is nagyon volt mit adni. Az állatállomány átteleltetése forgott veszélyben.

Adtak melaszt, lucernát hatósági áron, közbenjártak, hogy száraz répaszeletet tudjon vásárolni a szövetkezet. Mikorra előteremtették a takarmánykészletet, az állami gazdaságiak kijelentették:

— Csak akkor adjuk, ha... A „ha”: szecskázást, keverést, pácolást jelentett. Ragaszkodtak ahhoz, hogy így takarmányozzon a termelő- szövetkezet. A lehetőséget is megteremtették. Két keverőkádat kölcsönzött az állami . gazdaság. Ezzel sikerült az átteleltetés.. Egyébként ilyen takarmánygazdálkodást régen kellett volna bevezetni a szövetkezetnek. De a Szabadság állattenyésztője tehetetlen, hozzá nem értő. Az állami gazdaságiak javasolták is: ezzel az emberrel nem lehet mást kezdeni, mint lecserélni. Így történt.

Az állattenyésztés — ügy ahogy — most már rendben van. De a növénytermesztésben is hiányzik a rendteremtő kéz. Mindjárt maga a munkaszervezés. A kis szövetkezet négy brigádban dolgozott. Négy függetlenített brigadérossal, áttekinthetetlen nyilvántartással. A herényiek magyarázták, bizonyították; bőven elég ide két brigád és egy munkaegységnyilvántartó. Elfogadták.

Tavasszal szó szerint hóna alá nyúltak a Szabadságnak. Kukoricát 175 holdat vetettek el a termelőszövetkezetben. Hozzá nem értő módon gépesítették megelőző években a szövetkezetét. Szuper- zetor erőgéphez lengyel fűkaszát kaptak. A legkevésbé gazdaságos összetétel. P& állami gazdaság vállalta a lucerna vágását, hogy így elejét vegye az ismételt részeskaszálásnak. De egy agrotechnikai kívánsággal: a lucernát ne a földjén boglyáz- zák.

Szót értettek

Jászfényszaru másik gyenge kolleiktív gazdaságában, a Haladásban még elképesz- tőbb állapotok uralkodtak. A tagok többsége egyáltalán rrem dolgozott. Aki igen, az is csak látszat módjára. A vezetők nem töltötték be hivatásukat, látni lehetett, képtelenek erre. Teljesen új vezetőséget választott a szövetkezet. Űj elnök, mezőgazdász, könyvelő, került a Haladás édérei

Ez még csak a vezetés, ám mit sem ér, ha a gazdák továbbra sem dolgoznak. Szót kell érteni velük. Erre a családlátogatás a legmegfelelőbb alkalom. A legvitaké- oesspö állami gazdasági kommunisták csoportja járt lent többször Fényszarun. Eredmény: januárban még ötven ember sem dolgozott rendszeresen, most száznál többen végzik a közös munkát.

A Haladás eredeti tervében tizenhárom forint munkaegységérték szerepel. Az űj tervben, amit az állami gazdaságiak segítségével dolgoztak át, tizennyolc forint. Ebben természetesen nem az a művészet, hogy a tervet tizennyolc forintra emelték fel, hanem az, hogy segítenek a terv teljesítésében. Ez- ideig még úgy látható, meglesz a tizennyolc forint, bár nagy kiesései vannak a szövetkezetnek. Pótlásához

szakmai tanácsokkal, eszközsegítséggel, baráti, esetenként keményhangú szakbírálattal is segít a Jászsági' Állami Gazdaság.

Gyakori vendégek — mindig haszonnal

Hetenként járnak Jász- fényszarura. Az első találkozásikor így mutatkoztak be:

— Nem azért jöttünk, hogy valamit is megcsináljunk maguk helyett. Csak segítünk, hogy jobban csinálják.

Ez a módszerük. Van aztán, amikor a tehetetlenség láttán elgondolásaiknak sokszor maguk a kivitelezői is. A napokban Fodor Sándor azt nézte meg, hogy aratnak a faluban; Jól tette, hogy időt szentelt rá. Az első pillantásra kiderült, nem jóL Az alacsonyra nőtt gabonát

— A megyei titkárok értekezletén Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy az ismeretterjesztés továbbra is a népművelési munka legfontosabb területe marad, ezen belül pedig a falu műveltségének emelése a leglényegesebb. Útmutatónkat ennek az elvnek figyelembe vételével állítottuk össze;

— Mi az új, mi a továbblépés ebben?

— Sokkal határozottabb a törekvés az együttműködésre a megyei tömegszervezetek részéről, mint eddig bármikor. Ez nemcsak puszta deklaráció, hanem abban is megnyilvánul, hogy az összeállításban a tömegszervezetek tematikai igényei nagy súly- lyal szerepelnek.

— A másik, talán az előbbinél is jelentősebb változás az elmúlt évek gyakorlatával szemben, hogy az 1962—63-as évadban a munka középpontjába a termelést segítő szakmai-gazdasági természettudományos propagandamunkát állítjuk. Ezenkívül természetesen nagy figyelmet fordítunk az általános és szak- műveltség elsajátíttatására, a tudat formálására, a marxista—leninista világnézet elmélyítésére,

— A tervezet érdekessége, hogy községekre menően megszabja azokat a témaköröket, amelyek az illető helység adottságainak leginkább megfelelnek az ötéves terv célkitűzéseinek konkrét segítésére. így például „Az univerzális szerszámgépek teljesítményének fokozása a félautomatizálás irányában” címmel a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárnak és a Szolnoki Járműjavítónak, a szolnoki Vasipari Vállalatnak és a jászberényi fémnyomónak javasol témát.

magas tarlóval vágta a traktoros. Igaz, így jobban haladt, így nőtt a keresete. A gazdász először kérte, állítson a gépen. Nem lehet — tiltakozott a traktoros. Fodor Sándor erre beállította az aratógépet, szabályozta a traktor sebességét. S még került is egyet a táblán. Ugye, hogy lehet?

Cs. Nagy Mihály igazgató a termelőszövetkezet raktárába pillantott be. Haja szála égnek meredt a rendetlenségtől. Az abraktakarmány mellett közvetlenül a méreghatású vegyszereket tárolták. Ezt pedig a vashulladékok követték. Azonnal szótértet- tek. Ez így nem njehet tovább. Mi történik, ha a raktáros egyszer összetéveszti — a külsőségekben nem sokban különböző darált abrakot a vegyszerrel.

Még ez sem minden

A Jászsági Állami Gazdaság vezetői nincsenek megelégedve azzal, amit eddig tettek Jászfényszarun. Keveslik. Való igaz, kézenfekvő intézkedésekhez, gazdasági segítséghez nem társul a politikai nevelőmunka. Az állami gazdaság pártszervezete korántsem segít annyit (ahogy ezt a maga módján tehetné), mint a szakvezetők. Pártépítésben, a két termelőszövetkezet pártszervezetének életében még alig lemérhető az előrelépés.

Borzák Lajos

Törökszentmiklós város és járás területén a cukorrépáról, a szőlő? és gyümölcstermesztésről pedig a Tiszazug községein kívül huszonkét helyen javasolunk előadásokat

— Milyen formái lesznek ebben az évben az ismeret- terjesztésnek?

— Megszilárdítjuk és továbbfejlesztjük az akadémiák rendszerét mert ez vált be a legjobban. Az elmúlt évad munkáshallgatói részére II. évfolyamokat szerve^ zünk. Az SZMT-vel közösen állapítottuk meg, mely üzemekben látunk lehetőséget évfolyam indítására. Huszonkét ilyen üzemünk van. Ezenkívül öt községben a bejáró munkások részére javasoljuk e jól bevált forma szervezését. A termelőszövetkezetekben szakosított akadémiai tagozatokat kívánunk indítani. Ebben az évben a Hazafias Népfront is szervez tsz-akadémiákat az olvasókörökben.

— Ezenkívül ülnök-, ifjúsági-, nők-, szülők- és belkereskedelmi akadémiák nyílnak majd megyeszerte. Ahol ilyen ismeretterjesztésre nem lesz mód, előadássorozatokat szerveznek.

— Mit tesz a TIT áz előadások színvonalának emeléséért?

— Elvként szögezhetjük le: Nem az előadások számszerű növelése, hanem a jelenlegi helyzet megszilárdítása, színvonal emelése a következő évadban a fő feladat. Ennek érdekében alapos felmérő munka után készítik el a terveket a járásokban, községekben. Az ismeretterjesztésben felhasználjuk a tömegszervezetek írásos propagandaanyagait kiállításait, filmjeit is. (H. T.)

Beszélgetés Lévai Istvánnal, a TIT megyei titkárával

Mire ezek a sorok megjelennek, a TIT járási és városi szervezetei kézhez kapják az ismeretterjesztő munka megszervezéséhez kiadott útmutatót, amely igen nagy segítséget jelent a következő évad terveinek összeállításához. Erről a dokumentumról és a TIT munka egyéb kérdéseiről beszélgetett lapunk munkatársa Lévai Istvánnal. a TIT megyei titkárával.

Gondolán érkezik a fa

Kísérletek a vagonkirakás gépesítésére az ÉRDÉRT Vállalatnál

A magyar borok jó eséllyel indulnak

A Vajdahunyad-vár román termében augusztus közepén kezdődő nemzetközi borversenyre országszerte készülnek az állami gazdasági és termelőszövetkezeti pincészetek, valamint az állami pincegazdaságok, amelyek az országos versenyen kitűnően szerepelt 113 borukkal jutottak be a nemzetközi döntőbe. Az eddigi versenyek tapasztalatai szerint különösen az 1961. évi termésű, fiatal, szénsavban, íz- és zamatanyagokban gazdag fehér, valamint az átlagosnál jobban sikerült vörösboraink indulnak jó esélyekkel a harmadik nemzetközi borversenyen. (MTI)

Délután Jászberényből igyekszünk a faluba. A város földjein. — ahonnan jövünk — keresztek állnak már a tarlókon. A herényieknek kevés aratnivalójuk van még. Pedig jóval később (a gabona érése miatt) kezdtek itt a munkához.

Árokszálláson, s körötte sok a talponálló gabona. Jóllehet, az aratás ideje is késett, ráadásul még az esőzés is gátolja. A kombájnok a szérűn ásítoznak, eső után dolgozni nem tudnak. Az egész határban csak négy

Közlemény

Á szolnoki Dolgozók önálló Közgazdasági Technikumában a javító-, pótló- es különbözeti vizsgák írásbeii része augusztus 28-án reggel 8 órakor, szóbeli része aug. 29-én reggel 8 órakor kezdődik. A vizsgázók bizonyítványukat a vizsga megkezdése előtt adják le az irodában.

Beiratkozni a levelező oktatás ipari tagozatára szeptember 3-án, a mezőgazda- sági és SZŐVOSZ-tagozatára

Szolnokon az ÉRDÉRT Vállalat 2. sz. telepe Váradi József telepvezető szerint „kong” az ürességtől. A húsz holdnyi területen mindössze 8000 köbméter fűrészáru található.

— A szállításokkal van baj. Rendszertelenül érkezik az áru — mondotta a telepvezető. — Most jóformán állnak az emberek. Ha egyszer .megindul a szállítás, akkor naponta 60 vagon fűrészáru is bejön.

— Éjszaka is ürítik a vagonokat?

aratógépet látunk. Egy táblában egymást kergetve halad a négy gép. Négy széles renddel fogyasztják fordulónként a táblát. Nógrádiak besegíteni jöttek;

Az árokszállási tanácskozás hosszan elhúzódott. Éjszakában térőn indulunk vissza. .Nyári sötétség alszik a tájon hosszan elnyújtózva; S egyszerre a megszakításnélküli éjszakai homályban 8 reflektorlámpa pásztázza a tarlót. Halad ránk merőlegesen a 4 aratógép. Jóval arrébb, ahol délután találtuk őket. Azóta sokra haladtak.

Zúg a négy gép, viliódzik fénye a késő éjszakában. De csak itt egyedül; Jászárok- szállástól Szolnokig — hosszú az út — sehol sem látunk máshol éjjeli aratót.

— Nem. Túlságosan balesetveszélyes ez a munka nappal is. Teljesen árnyékmentes világítás kellene. Ezt még nem sikerült megoldani.

Ha már szóbajött a baleset, megkérdeztem: a telepen mi rejti a legnagyobb veszélyt.

— A deszkasor megcsúszása a legveszélyesebb. Ezt még a legrégibb rakodó- munkások is nehezen veszik észre és nagyon. nehéz, el- ugrani előle.

— Csökkent a balesetek száma az utóbbi időben?

— Csökkent tavaly, decemberig; Ekkor több új munkást voltunk kénytelenéit alkalmazni a nagyarányú román rönkfa-szállítások miatt. Azóta, ebben a félévben megint emelkedett a balesetek száma, pedig .minden munkaterületen munkavédelmi őrségeket szerveztünk. Igyekszünk a nehéz és veszélyes fizikai munkát csökkenteni, de teljesén kiküszöbölni nem tudjuk. Telepünkön 12 vagonrakó gép dolgozik, mely a fűrészelt áruk berakását nagyon meg- könnjSti. Magyarországon egyedül a mi telepünkön van egy osztrák gyártmányú máglyarakó-gép, mely szerintünk az összes ERDÉRT- telepen megfizethetetlen segítséget nyújtana.

— öt méter magas máglyákat lehet a géppel rakni, az eddigi három méteres kézi máglyázás helyett. De nemcsak építi a máglyát e remek gép, hanem bontja iS;

— Honnan érkezik a 2. sz. telepre a faanyag?

— A beérkező fűrészáru 90 százaléka exportból származik és csak 10 százaléka hazai termelés. Az export- deszkák szintén 90 százalékát a Szovjetunió, a többit Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia küldi. A Szovjetunióból „gondolában” — hatalmas, 60 köbméter befogadóképességű. vagonokban érkezik a fa.

A telepvezető még elmondotta, hogy dolgozóik a fokozódó gépesítés ellenére is rendkívül nehéz munkát végeznek. Nekik köszönhető, hogy az elmúlt évi eredmények után az ÉRDÉRT Vállalat 2. sz. telepe elnyerte az élüzem címet;

— bj —

Év végére háromezer olvasó

Mezőtúron kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet a könyvbarát mozgalom. A tömegszervezeti aktívák és a könyvtár propagandamunkájának eredményeképpen az olvasók száma ez év június végén meghaladta a kétezer- nyolcszáz főt. Az évi tervet, 2600 olvasó szervezését tehát máris alaposan túlteljesítették. Most a háromezer főt igyekeznek elérni év végére. Ha ez sikerül, akkor az 1964-re tervezett szintet is túllépik.

A városi könyvtár a külterületeken 11 fiókot tart nyitva. Nyolc kiállítást rendeztek az első félévben, a fiatalság részére diavetítéseket, szellemi fejtörőket, — könyvismertetéseket tartottak a könyvtár dolgozói.

— bl —

Elsők lettek a kirakatrendezők versenyében

Sok paprika termett...

a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében. Képünkön: Zsótér József né vesszőkosárba gyűjti a fehér cecei paprikát

Traktorfény az árokszállási halárban

szeptember 4-én, a pénzügyi tagozatára szeptember . 5-én, a kereskedelmi- és vendéglátóipari tagozatára augusztus 31-én; az esti (dolgozók) tagozatára pedig szeptember 5-én lehet délután 15 órától 18 óráig a legutolsó iskolai bizonyítvány leadásával,

Dr. Száz János igazgató

A Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt minden évben megrendezik a kirakat- rendezők országos versenyét. Az idén hatvan versenyző küzdött az első helyért — mintegy 140 kirakat rendezésével.

A Szolnoki Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezői ebben az évben jelentős eredményt' értek el ezen a szegedi vetélkedésen.

Lajos Miklós és Ádám László 500—500 forint pénzjutalomban, emlékérem és oklevél-kitüntetésben részesült. Ezzel a verseny első helyezettjei közé kerültek. Árkosi Attilát pedig szép kerámiával és emlékplakettel jutal- mazta a bírálóbizottság. Jelentős ez az eredmény, mivel az országos versenyen a 19 jutalomból hármat a szolnokiak hoztak ei.

tt