Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

1962. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP muss *» S'A Pusztítják a millió karú „polipot” A gázolaj hatalmas lánggal ég és kipusztul a kártevő. Negyven holdas, zöld lucernatábla fekszik a tiszaföld- vári Lenin Tsz tanyaközpontjának közelében. A pil­langóst az idén te­lepítették. Dacol­va a szárazsággal szépen megfakadt. Nemsokára meg­kezdhetik rajta az első kaszálást. — Előtte azonban a kártevő irtásával kell foglalkozniok a szövetkezeteik­nek. Gázolajat permeteznek a terekkel beszórt aranka-foltokra. SZIGORÚAN BIZALMAS A minap egy állami gaz­daságunkban járva érdek­lődtem. hogyan patronálják a gondjukra bízott terme- , lőszövetkezetet. Csináltunk mi erről feljegyzést — gondolkodik az igazgató. — Megörülök néki, legalább nem kell utána bogarászni. Javaslom is mindjárt, elvi­szem magammal az iratot. De azt is rögtön látom, va­lahogy fázik tőle. Végül is: nem szabadna, de oda­adom, így határoz. Nézem aztán a feljegy­zést. A jobbsarkán felül: .szigorúan bizalmas”. Most már azt is értem, miért okoztam zavart pillanatot. Beleolvasgatok, mi az isten csudája az a féltőén bizal­mas benne? Hát csupa olyan jó módszer, amitpla­„szigorúan titkos”. A prog­ram nagyszerű dolgokat tartalmazott. Olyanokat, hogy a legszívesebben ezt írtam volna a szigorúan tit­kos megjelölés helyébe: — terjesztése kötelező, ha nem adod tovább, bűnt kö­vetsz el. Csupa olyan dolgok voltak ezek, amelyeket széltében- hosszában ismertetni kel­lett volna a falusi fiatalok között. Valahogy így: gyer­tek, ismerjétek meg cél­jainkat, terveinket, ismer­kedjetek a KISZ-szel, áll­jatok közénk, segítsétek a terv megvalósulását. És aki kíváncsi, annak még készséggel mondok más esetet is. És ez >-k«cs rendjén. Mert azt magam Nem lesz takarmány* hiányuk A mezőtúri Sallai Tsz az idén csaknem négyezer má­zsa húst akar adni közfo­gyasztásra. Többek közt 1800 hízott sertést és 260 vágómar­hát szállítanak az állatforgal­mi vállalatnak. A 3428 hol­das közös gazdaság holdan­ként 115 kilogramm húst ter- mel. mely kiváló eredmény­nek számít. A nagylétszámú állatállo­mány sok takarmányt fo­gyaszt, melyről most, a tar­lóvetés idején kell gondos- kodniok. Különösen a zöld tömeg takarmányokról: A szövetkezeti gazdák eredeti­leg száz holdon akartak má­sodnövényt termelni, a szá­raz időjárás azonban arra késztette őket, hogy módosít­sák a tervüket. Mérlegelték a meglévő és várható takarmánykészletü­ket. s így arra az elhatáro-' zásra jutottak, hogy 245 hol­don termelnek másodnö­vényt. Ezzel biztosítják a szükséges zöldtakarmányt. Negyven holdon napraforgót. 10 holdon édes cirkot 75 hol­don silókukoricát és 20 hol­don kölest vetnek a tarlóba. Az aratással egyidőben — bár kissé lassú ütemben — megkezdték a talajmunkát és a másodvetést is. Kedden délben rövid vezetőségi ülé­sen összegezték az aratás és a talajmunkák tapasztalatait. Megállapították, hogy a ta­lajmunka nem áll arányban a learatott területtel: Tarló­vetést is csak 118 holdon vé­geztek addig. A vezetőség ha­tározatot hozott a munka meggyorsítására. A munka­erőt is átcsoportosították, hogy mielőbb befejezzék a talajmunkákat. Ezt az utób­bi napok csapadékos időjárá­sa is elősegíti: Szombat estig 225 hold tarlóba került bele a vető­mag. Ügy tervezik, hogy jú­lius 25-én végeznek a má­sodvetéssel: . A Sallai Tsz-ben a bizton­ságos termelésre törekednek. Felhasználják az öntözési le­hetőségeiket is. Valamennyi másodnövényüket árasztani fogják. A szövetkezeti gaz­dáknak tehát nem okoz gon­dot a télen a nedvdús takar­mány hiánya. — m. 1. — A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 29-ik játékhétre, nem végleges megállapítás szerint 4 443 108 darab lottószelvény érkezett be. öt találat nem volt, négy találatot 5' fogadó ért el, nyereményük egyenként 62 874 forint Három talála­tot 3922 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 424 fo­rint. Két találatot í09 146 fo­gadó ért el. nyereményük egyenként 15,20 Ft (MTI) Csupán a szükségeire ősziünk kenyérgabonát — Két kombájn és négy aratógép vágja nálunk a ga­bonát. Ügy számítjuk, ha az időjárás, vagy géphiba nem okoz hosszabb kiesést, július 25-re befejezzük az aratást. Várható termésátlagunk — a Bezosztáját és a Bákútit együttvéve — búzából 14.5 mázsa. A holdankénti ter­méskiesés mintegy két és fél mázsa. — Tavaly minden holdról 11 mázsa kenyérgabonát ad­tunk az államnak. Szerződé­sünk 45 vagon gabonára szólt, — s ezt „megfejeltük” hússzal. A Bezosztája akkor 22, a Bánkúti pedig 16 má­zsájával fizetett holdanként. A szövetkezeti gazdáknak munkaegységenként 2.5 kilo­gramm búzát osztottunk. — Most is ennyit tervez­tünk kiosztásra, összesen 2325 mázsát. Kiszámítottuk, hogy szükséglet szerint is — sze­mélyenként 3 mázsájával — körülbelül ennyi kenyérga­bonát kell biztosítanunk a ta­gok részére. Természetesen az a család sem marad ke­nyér nélkül, ahol a munka­egységre járó mennyiség nem fedezi a szükségletet. Ilyen tagjainknak — állami áron adunk gabonát. — Ez évben is 45 vagon búza átadására szerződtünk. A terméskiesés miatt, mos­tani felmérésünk alapján, 15 vagon híja lesz ennek. Ter­mészetesen most még csak, hozzávetőleges számításokat végezhetünk. Pontosan csak az aratás-cséplés befejezésekor tudjuk meg, mennyi termett, s azzal hogyan gazdálkodha­tunk. Most is az az elvünk, hogy akinek felesleges gabo­nája lesz, az államnak adja el. Mindannyiunknak érde­ke, hogy csökkentsük, illetve pótoljuk a növénytermesztés­ből származó, tetemes össze­get jelentő kiesést. — Ezért kell törekednünk szerződési kötelezettségeink teljesítésére is, s azon gon­dolkozunk: hogyan juthatunk többletbevételhez. Az 1800 mázsa sörárpa, amire leszer­ződtünk, s cséplését, átadását megkezdtük, 536 400 forint jövedelmet hoz. Csaknem 300 forintot kapunk mázsájáért. Mintegy 150 000 forintos többletbevételre számítunk a 120 hold cukorrépából is, — amelyet öntözünk, hogy ne a tervezett 170, hanem 200 má­zsát adjon holdanként. Hízott sertésből százzal, vágóba­romfiból pedig tízezerrel adunk többet a tervezettnél, hogy az évi bevételi tervünk teljesítését s az ■ egy munka­egységre jutó jövedelmet biz­tosítsuk. , — Enyhíti gondjainkat, ha a mostani számításainknál többet fizet a gabona, s ele­get tehetünk szerződési köte­lezettségünknek, illetve csök­kenthetjük a jelenleg abban mutatkozó kiesést. Elmondta: Cikkely János a mezőtúrt Petőfi Tsz főkönyvelője Előadási tartott a nőfaiiács — A MOSZKVAI leszere­lési és békék ongresszus ese­ményeiről egyre több tájé­koztató és előadás hangzik el a megyében. A Hazafias Nén- front bizottságai eddig már több mint 50 tájékoztatót tar­tottak. A nőtanács titkárai tanácskoztak a moszkvai ér­tekezlet határozatairól Szol­nokon az MSZBT klubban. kátokon kellene propagálni, népszerűsíteni, hogy ismer­jék mások is, s hogy ez is segítse a gyeflgén gazdál­kodó termelőszövetkezetek felemelkedését. De van más példa is. Né­hány évvel ezelőtt a Szol­nok megyei KISZ bizottság elkészítette egész évi prog­ramját arról, mit akar csi­nálni a KISZ a falun. A határozat papírjainak fel­ső sarkán ugyanott volt: is vallom és tartom, állam­titkainkat őrizni kell, vi­gyázni arra, hogy illeték- tetlenek, avatatlanok ezek tudtával kárt ne okozhas­sanak, terveinkben ne gá­toljanak. De néhány esetben túlli­citálunk a kötelező óvatos­ságon. Fétist csinálunk a titkos szóból, titkosat a ter­jeszteni valóból. Mire jó ez? BU Állandó labort létesítenek Parádfiirdón a túrkevei fiatalok A városi KISZ bizottság kezdeményezésére 72 000 fo­rintos költséggel állandó if­júsági tábort létesítenek a túrkevei fiatalok. A festői Mátrában kéthetenkénti vál­tással egyszerre negyven fős csoportok táborozhatnak, — üdülhetnek és pihenhetnek. A tábor építési költségeit az ifjúsági szervezetek, s a fiatalok vállalták magukra. Dolgoznak a termelőszövet­kezetekben és a munkájukért járó összeget az építés költ­ségeinek fedezésére fordít­ják. A túrkevei Vörös Csil­lag, a Búzakalász és a Tán­csics Tsz vezetősége tíz—tíz­ezer forint előleget folyósít az építkezéshez, melyből öt— ötezret már át is adtak. A három közös gazdaságban a nyári szünidőben mintegy száz iskolás fiatal kezdte meg a munkát A Párád környéki tábort a jövő év nyarán véglegesen felépítik. Az idén egyelőre a konyhát, az ebédlőt és a tá­borparancsnok szobáját ké­szítik el. A város fiataljai fi­zikai munkájukkal is segíte­nek az építkezésben. Júliu9 27-én egy nagyobb csoport fiatal e célból utazik el a [Mátrába. Smfowk A TISZA MENTÉN Egy falunak két csillaga III. nő. Tanyai fiatal, tanyai pa­Késő délutánba hajlóan raszt ember lánya. Az egész hónaljnyi könyvvel fiatal család olyan szorgos kezű. lány jön be a könyvtárba. De Erzsi, Parázsó Erzsi ke­— Parancsoljál Francis- zében dalol a munka. Búza­kám, válogassál. tisztításnál találjuk. Lelhet­Szívesen fogadják. Egysze- tűk volna meszelésben, ka­rúén, de tisztán öltözött el- pálásban, egyelésben, gyü- adólányka. Míg a polcokon matat ide nem figyelve, megtudom róla: Az első cigány Tiszabu- rán, aki elvégezte az álta­lános iskolát. Ez évben szá­mítanak még két követőjére. Szülei és ő maga is a szö­vetkezetben keresik kenye­rüket. Meghallgattam mindent, de nem villanyozott fel. Mi van ebben hírbehozni való? Másnap a KISZ-irodán vártuk a bizalmiakat. Tár­sadalmi munkára készült az ifjúsági szervezet. Egy szőke lánynak azt mondja a titkár: — Franciskám, értesítsd ^ a csoportodat. Gyertek. Turó Franciska, a cigánylány Akkor nezem, hogy ez a KISZ bizalmi a tegnapi ol­vasó cigánylány. Túró Fran- mölcsszedésben is. Olyan ciskának hívják. munkát még nem találtak, Talán nem is ok nélkül amit nem szívesen végezne, kérkedik vele Tiszabura. Húsz fiú, lány dolgozik A kicsiny Tisza-parti tele- mindössze a közös gazdaság- pülés másik büszkesége is jyn. Nem is sokat tesznek azért, hogy az ifjúság meg­kedvelje a szövetkezetét. Háromszáz ifi jár el munká­ra faluról. A tavalyi huszon­hét nyolcadikosból négy, az idén nyolcadik osztályt vég­zett huszonkilenc gyerekből szintén négy maradt itthon. Parázsó Erzsi csupán hu- szadmagával tartja a fron­tot. Lehet, azért serény eny- nyire, azok helyett is szor­gos, akik eltávoztak szülő­helyükről, yt • • • m3 jd a bőség kosarából” Giccsmázolmányt egyetlen tiszaburai lakás, veranda falán nem láttam. Művészi alkotást se. A pusztatasko- nyi tanítónak vannak csak olajfestményei. Arról tud az itteni nép. Ahhoz, hogy ma­guknak is legyen, nincs még elég pénzük. De... Elkísért utamra a Szolno­ki Művésztelep fiatal tehet­sége, Bokros László. Szeren­csémre. Kvártély ügyben ugyanis a nyolcadik helyre kopogtattunk már; Nézték idegenségünket, furcsa cso­magjainkat (a képzőművész kellékeit) s jött az elnézést kérő válasz: nem tudok he­lyet adni; éppen itt nyaral az unokám. A nyolcadik helyen is el­utasított a ház asszonya. Sajnos — ingatta fejét — éppen most jött haza a lá­nyom. Elmenőben megkér­dezte, kifélék vagyunk: Be­mutattam Bokros Lászlót, aki festegetnl jött Burára. — Ö — mondta az asz- szony — majdcsak megfé­rünk valahogy; (A három nap alatt kü­lönben sehol sem láttuk „ép­pen most hazajövő” lányát). A művész jelenlétéből az­tán több mulatságos eset is történt. A műhely árnyoldalába húzódva patkoló kovácsok mozdulatait örökítette meg a festő. Megkapó témának ígérkezett a dolgos embe­rekkel, a munka zajával teli udvar. Hanem alig vetette papírra első impresszióit, nagy csoport állt meg a háta mögött. Mindenki, a rögtönzött modellek is abba­Parázsó Erzsi a munkára nem rest eladólány (Bokros László rajzai) hagyták dolgukat, s körül­vették a vendéget. Csend­ben, egymást iepisszegve, hogy ne zavarják, meresz­tették csodálkozó tekintetük a fehér papír különös, fekete ábráira. Bokros mester másnap a kombájnszérűn zsákol ókról készített tanulmányokat. Köztük portrét egy idősebb férfiről. Míg dolgozott, itt is körülállták. Ejnye — nevetett fel va­laki — ezt el kellene kül­deni az öreg feleségének. Hadd csodálkozna az asz- szony, hogy került ide az ura; A művész itt-tartózkodásá- nak híre gyorsan elterjedt a Tisza partján. Búcsúzás­kor szeretettel marasztalták. — Miért megy még el? Miért nem fest még? Olyan emberek mutatták ki szívük melegét iránta, akiknek csak ösztönük, tuda­tosságuk nincs még a szép­érzékhez. S egyetlen képük sincs még. De majd, ha pénzük lesz... Epilógus helyett Sajnálom, hogy csupán három napot barangolhat­tam, hallgatózhattam Tisza- burán. Gyönyörűen izgalmas dolgok történnek ott. Forrva tisztul az újnak bora, régi burkát feszegeti, megujhódni készül egy Tisza-parti falu. Putris cigányok, magyar pa­raszt emberek élete már az új partok között még most alakuló mederben halad. Az új partokat is, a tisztuló medret is szocializmusnak hívják. (Vége) Borzák Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom