Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
XIII. évfolyam, 154. szám. Ara 50 fillér 1962. július 4-, szerda. MA MIÉRT SZOMJAZNAK A FÖLDEK TÖRÖKSZEN TMIKLÖSONPonciustól—Pilátusig 'TUDOMÁNY—TECHNIKA SZAKTANÁCSOK Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az országgyűlés új ülésszakának napirendjén Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az ülésen résztvett Apró Antal, Kiss Károly; Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai Bizpttságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János. Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István. Losonczi Pál. Nagy Józsefné. Nyers Rezső, Péter János,' Tausz János, dr. Tra- ntmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozat- képes számban vannak jelen, majd bejelentette: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth Tivadar képviselő, a pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő' tudományos munkásságáról, politikai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958-ban országgyűlési képviselővé választották. Az elnök javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg dr. Hut.h Tivadar emlékét; A megüresedett képviselő helyére, Baranya megye Pécs városi választó kerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961; évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották; Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is; A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette; Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációk tartalmát. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek; Nyers Rezső pénzügyminiszter előadói beszéde Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra: Elöljárójában hangsúlyozta, hogy az 1961; évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költség- vetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja. hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt .évi teljesítményét, A nemzeti jövedelem 1961- ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar e tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elmarad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a . mezőgazdasági terméskiesés viszont csök- kentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni; Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. 13.8 milliárd szociális és egészségügyi célokra A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészség- ügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget; Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj-kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége^ • javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános-, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma; A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használták fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonság! feladatokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43.1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33.2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3.3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze; 42 700 új lakás A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás,.’ 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A vállalati nyereségek ösz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a- közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egws iparágak teljesítménye ktüönböző. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csöikkentetteik a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács-Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-há- romszorosa a Fejér, Somogy vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőaz érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a műit évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javításiszolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a ma 'ánkis- ipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett - helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Köztudomású, hogy szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek . életszínvonala között közvetlen összefüggés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés mennyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség- csökkentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki- technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet; A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal — amelyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat —, nagyban előmozdíthatjuk a műszaki- gazdaságossági haladást. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű a beruházások hatékonyságának növelése, az 1 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivite- lés koordinálása. (Folytatás a 2. oldalon) Kéíezes* létesítmény a termelőszövetkezetekben bak és komplettebbek az előző éveknél. Több termelőszövetkezet közös vállalkozásaként elkészült néhány új major, így Egerben száz Heves megyei szövetkezet keltetőállomása, ahol egyszerre 360 000 csibét keltethetnek. Jelentős beruházási munkák kezdődtek meg az állami gazdaságokban is. Elkészült már az idei évre előirányzott mind a tizennégy nagyteljesítményű, forrólevegős lucernaszárító üzem. Nyolc helyen korszerű, gépesített baromfiüzem építése, három állami gazdaságban gépesített tehenészet kialakítása kezdődött. Beruházásként az ország négy helyén, összesen 570 vagon kapacitású magtisztítók és magtárak építését kezdték meg, három közülük még az idén elkészül. Az év első felében jelentősen nőtt mezőgazdaságunk gépparkja. A'' gépállomások és a gazdaságok június végéig 970 kombájnt, 470 rend- re-aratót és 4500 traktort kaptak, az utóbbiból 750-el többet az előirányzottnál, — mert Csehszlovákiából és Romániából már megérkezett a második félévre esedékes szállítmányok egy része is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 50 ezer hold öntözéséhez vásároltak gépeket, ezeknek több mint a fele korszerű Mannes- mann-féle permetező berendezés. A sokezer munkagépen felül a mezőgazdaság néhány eddig nálunk ismeretlen konstrukciót is kapott,. így az NDK-ban gyártott magasnyomású széna- szalmabálázót, és a Zetor traktor egy korszerűsített, nagyobb teljesítményű típusát. Több új létesítménnyel gazdagodott az agrártudományi kutatás és oktatás is az első félévben. A Kertészeti Kutató Intézetben elkészült a korszerű kísérleteknek helyet adó biológiai laboratórium. Gödöllőn, Keszthelyen, Debrecenben és Mosonma- gyaróvárott megkezdődött az agrártudományi egyetem, illetve a mezőgazdasági akadémiák új tanügyi és kollé-. giumi épületeinek alapozása. i; Mezőgazdaságunk az idén j; több mint ötmilliárd forint ; értékű beruházást kap. Bár : az építkezések többsége csak ; a második félévben fejeződik be, s egyrészük a jövő j évre is áthúzódik, a mező- ; gazdasági üzemek, intézmények 1962 első felében is sok 5 új - létesítménnyel gyarapodtak. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket az idén elsősorban a közvetlenül termelési jellegű, gyorsan megté- : rülő, s főképpen a növény- ; termesztés belterjes irányú fejlesztését szolgáló beruházásokra koncentrálják. Az egyik legfontosabb ezek közül az öntözés, amelynek M- terjesztéséhez eddig körülbelül 30 000 holdon épültek új telepek. Az öntözéses gazdálkodás korszerűsítését is ; több új létesítmény szolgál- : ja: Tokaj hegyalján üzembehelyezték az első hegyvidéki ; szőlő-öntöző telepet, Csepel- ; szigeten pedig az első öntö- ; zőszivattyú- és szórófej-vizs- ; gáló állomást. Az első félév- 1 ben kezdődött meg a Keleti főcsatorna kilencedik, s egy- : ben legnagyobb öntözőfürtjének építése, ez 16 000 hold rendszeres vízellátását biztosítja majd. A mezőgazdaság egyik legnagyobb idei beru- | házása a gyümölcs- és szőlő- telepítés. Mintegy 40 000 holdon telepítenek gyümölcsöst ;és szőlőt. A talajforgatás és J a többi előkészület csaknem j mindenütt megtörtént, s a : tavaszi idényben már több- ; ezer holdon el is ültették a | csemetéket és oltványokat. Szekszárdon elkészült az ország legkorszerűbb szőlőolt- vány-készítő üzeme, ahol ! évente 3 millió oltványt ál- ! Irtanak elő. ; A termelőszövetkezetek az üdén kereken 7000 új létesít- ; ményt — istállókat, magtárakat, üvegházakat, kutakat, stb. kapnak, s június • végéig ' ezekből több mint 2000 elkészült. Figyelembe véve, hogy további, mintegy 3000 építkezésen dolgoznak, hat hónap alatt az egész évi építési tervnek 40 százalékát teljesítették, ami csaknem tíz százalékkal több, mint tavaly az első félévben. Az idei beruházások koneentráltabF/LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S201N0K 0j> / & 0 ^yVe4tÍMj%
