Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
IM3. Június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP :s A Táncsics brigád vállalkozása Ifjúsági béketalálkozó Cs Martfűn Április közepén lelkes hangulatú brigódgyűlés zajlott le a kengyeli Dózsa Tsz-ben. A nyolcvan tagú Táncsics- brigád tagjai arról a szerződéstervezetről vitatkoztak, melyet a szövetkezet vezetőségével készültek megkötni. Nem könnyű feladatra vállalkoztak, amikor a szocialista cím elnyerésére tettek ígéretet. Miközben a terméshozamok növeléséért küzdenek, életmódjukon is akarnak változtatni. S ez néha nehezebb, mint a mázsák gyarapítása. Mégis megszavazták, egységesen, ellenvélemény nélkül. Létrejött a szerződés a brigád és a nagyobb közösség a szövetkezet között. A szövetkezet vezetősége és a brigád tagjai kölcsönös igényeket támasztanak egymás iránt.. A brigád jó minőségű vetőmagot, elegendő műtrágyát, gépet, fogatot és növényvédőszert kér az 1281 hold műveléséhez. A vezetőség havonként értékeli munkáját, s javasolja a közgyűlésnek: ha a brigád teljesítette a szocialista cím elnyerésének feltételeit, szavazzák azt meg és adjanak jutalmai a jó munkáért. A Táncsics-brigád gondosan előkészített talajba vetette a kalászosokat és a tavasziakat. A növények istálló- és műtrágyát kaptak. Időben fogrtak hozzá a sarabo- láshoz, egyeléshez és a kapáláshoz. Bár az időjárás mostoha, reménykednek a terven felüli többlet betakarításában. Cukorrépából például 140 mázsa helyett 150-et szeretnének elérni. A brigádtagokat répaegye- lés közben kerestük fel. A fogatosok kivételével mindannyian itt voltak. De őket is pótolták a feleségek és más hozzátartozók. Betartják az egyezséget, senki sem hiányzik igazolatlanul a munkából. Látogatásunkkor is mintegy 150 ember hajolgatott a végeláthatatlan cukorrépatáblában. — Senkit sem kell biztatni nálunk — mondják az egyelők' —, mindenki tudja a kötelességét; Fóris Mihály, a testes brigádvezető a többiek igazolására egy megtörtént esettel szolgált: — Nemrég az egyik kocsisunk alaposan a pohár fenekére nézett Törökszentmikló- son. Utána nagyon szégyellte az esetet. Ám mégsem hagyhattuk szó nélkül a történteket. Megbeszéltük a brigádban: ml legyen vele. Többen azt javasoltuk, hogy ne engedjük az idén piacra menni. Mások úgy vélekedtek, figyelmeztessük, aztán meglátjuk, használ-e neki. Igazuk lett. Azóta nem ivott és nem tudják becsalni a kocsmába munka közben. A brigád maga neveli, fegyelmezi tagjait. Akiknek nem használ a szép szó, a többszöri figyelmeztetés, megválnak tőle, kizárják maguk közül. Bár nem hiszik, hogy erre sor kerüljön. A Táncsics tagjainak többsége még tanyán él. Az idén már többen szándékoznak építeni a faluban. Azelőtt talán elnézték volna, ha egy társuk egyedül küszködik a tanya bontással, most ezt erkölcstelennek tartanák. Bakos József bácsi, a brigád egyik tagja mesélte: — Legutóbb az elnökünk bontotta tanyáját Nem hivot*, mi mégis msntün't Ugyancsak meglepődött, amikor negyvenen beállítottunk hozzá egy, vasárnap reggel. Tíz órára már a fundamentum is hiányzott. Ne hogy azt higyje. azért mentünk, mert az elnökről volt szó. Legközelebb másnak segítünk, aztán nekem... A Táncsics-brigád tagjai szakmai és általános ismereteik gyarapítására is vállalkoztak. A fiatalabbak beiratkoztak a 6—7. és 8. osztály elvégzésére és szakmunkás- vizsgát tesznek, az idősebbek ezüstkalászos tanfolyamra járnak. Bérezi Ferenc munkacsapatvezető egyik aláírója volt a versenyszerződésnek. Egy hónap eltelte után így vélekedik : — Szégyellnénk, ha nem tudnánk helytállni. Az egyik csoportban négy fiatal üldögél a felmelegedett földön. Ebédszünetet tartanak és vidáman csipkelődnek. Balogh József és Polgár Zsigmond társukat, Papp Sándort heccelik: — Könnyű neked, mert a nővéred is segít az egyelés- nél. Egyedül nem győzted volna, azért jött ki ő is. Papp Sándor se maradt adós: — A lányok is ismerjék meg a munka nehezét, ök is hajolgassanak a cukorért. A szövetkezet premizálja a jó eredményt elért répatermelőket. 140 mázsáig 20 kilogramm, 140—180 mázsáig 40 kilogramm, azon túl minden mázsa répa után három kilogramm cukrot ad. Tavaly csaknem két mázsa cukrot vihettek haza személyenként. A fiatalok megegyeznek: A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ vezetői a földművesszövetkezeti vendéglátóipar fejlesztésénél a nagyobb italboltokat, az úgynevezett „talponállókat” fokozatosan családias légkörű, korszerű kisvendéglőkké alakítják át. Országosan elterjesztik azt a Veszprém megyei Bakonyszent- lászló községből indult kezdeményezést, hogy a cukrászdákban. eszpresszókban úgynevezett könyves sarkot létesítenek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vendégek könyvet, folyóiratot — irodalmi és szaklapot — napilapokat, képesújságokat kölcsönözhetnek duplájuk mellé. A könyvek általában rövid elbeszéléseket tartalmazó kötetek lesznek. A ba- konyszentlászlói tapasztalat szerint a közönség szívesen veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Gyarapítják a falusi vendéglőkben, cukrászdákban és eszpresszókban az • • Össze- esküvés Az asszonyoknak egy árva szót sem! — Egy szót se! Amolyan összeesküvés-féle készült. Férfi összeesküvés. Daczó Pál eszelte ki. Együtt mentek Bállá Pistával a nagy raktárba cementért. Az új istállóhoz kellett. Az úton mindenféléről beszélgettek, rázós az út, lassan megy a teherkocsi, van idő. S Daczó Pál mestere az érdekes beszédnek. Mesélni úgy tud, az ember valósággal ott van vele a színhelyen; most is szinte a bor ízét is érezni lehetett, amit a városban megivott. Szeme volt a hangjának. Bállá Pista ámuldozva hallgatta, amit mondott, s aztán amikor így szólt: „Azt látni kell..rávágta: — Hát elmehetünk! Vasárnap elmehetünk. Daczó Pál hirtelen ránézett. — Miért ne? Fizetjük a benzint, s kész. Lajos, te — Az idén még többet szeretnénk kapni. Aztán a tanulásra terelődik a szó. — Az ősszel beiratkozunk az általános iskolába, ha nem kell addig bevonulnunk. Szorgalmas, igyekvő emberek a Táncsics-brigád tagjai. Minden bizonnyal helytállnak majd a magánéletben, meg a tanulásban is. S igyekeznek szocialista emberekké válni. — máthé — Ho Si Mirth elefántot ajándékozott a kínai gyermekeknek Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke az idei gyermeknap alkalmából egy négy tonna súlyú elefántot ajándékozott a kantoni gyerekeknek. A „Jilung” nevű elefánt már meg is érkezett a kantoni állatkertbe, ahol a város ap- raja-nagyja sűrűn látogatja. Fekete földhányás, mellette szürke sáv húzódik Jászapáti egyik leghosszabb utcáján, a Farkas utcán. Még a nedvességtől csillog az új betonjárda. Az utca lakóinak régi egyéb szórakozási lehetőségeket is. Igen sok helyütt van már ma is rádió, lemezjátszó, biliárdasztal, tekepálya és a következőkben jelentősen gyarapodik a számuk. A kedvező Tolna megyei tapasztalatok alapján széleskörűen elterjesztik a presszóvendéglőket. Ezekben a többhelyiséges vendéglátóipari üzemekben egyhelyütt találja meg a közönség mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig két helyen, a rendszerint egymástól távol lévő vendéglőben és eszpersz- szóban kapott. A következő években az eddiginél is több színvonalas műsoros estet rendeznek a falusi vendéglátóipari üzemekben. Az elmúlt évben kereken 5000. nagyobbrészt neves fővárosi művészek közreműködésével rendezett műsoros estet szerveztek, s ezeken több mint félmillióan vettek részt. (MTI) jössz — fordult a sofőrhöz. A sofőr az úttal volt elfoglalva, csak bólintotta az igent, de aztán meggondolta magát: — Nem hiszem, hogy az elnök belemenjen. — Nem? Hát miért? Csak dolgozzunk? Szórakozás semmi? A vita további fonala ezzel el is volt vágva, csend lett, csak a motor zúgott. Daczó már a részleteket tervezte. így született meg a program, de valahol menet közben kicsavarták a nyakát, mert az elnökhöz már úgy került, hogy vasárnap elindulnak a városba — a férfiak. Az elnök felemelte a fejét, s esküdözött. hogy csak úgy mehet a kocsi, ha az asszonyokat is viszik. — Másképp nem lehet — igyekezett erős kezű maradni. — mit mondanak bent a járásnál, ha megtudják? S az asszonyok?! Nem lehet s kész! Hiába nem hagyták békén, hajthatatlan volt. Csakhogy rávették a vezetőséget, s az megszavazta. Utána még bosszantották is az elnököt; Országszerte megünnepelték az építők nap‘át Vasárnap köszöntötte az ország az építők napját. A mintegy háromszázezer építő-, fa- és építőanyagipari dolgozó tiszteletére mintegy 20 városiban rendezett nagv ünnepséget az Építők Szak- szervezete. Budapesten ismét az egykori illegális találkozók színhelyén, a Hűvösvölgyi nagyréten ünnepeltek az építők. Csaknem 100 000 ember telepedett le a nagyréten és a környék árnyas fáinak tövében. Bállá János, az Építők Szakszervezete budapesti bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget. Az építők nagy találkozóján megjelent dr. Münndch Ferenc és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. A vendégek sok vállalat pavilonját felkeresték és elbeszélgettek a dolgozókkal. Az építők napját országszerte megünnepelték. (MTI) vágyuk teljesült. A tanács biztosította az anyagot és ők vállalták a társadalmi munkát. Most építik. Az ötlet Farkas Pétertől eredt. A lakók lelkesen álltaik a javaslat mellé. A 64 éves L. M. bácsi (megkért, hogy ne írjam meg a nevét) a Kossuth Tsz kertészeti brigádjának tagja már második napját tölti az építkezésen. Ha a tsz-be kell mennie, a felesége veszi át a szerszámot. Szaniszló Mihály vadőr most puska helyett a csákányt emelgeti. Az építkezés kezdete óta vágja a járdaágyat. Borbás Pálné a férfiakat meghazudtoló kitartással lapátolja a sódert a keverőbe. Ébner Gyula még diák. Most érettségizik. Sokat tanult és mint mondja — jól esik a fizikai munka. Mire ez a kis írás megjelenik a Szolnok megyei Néplapban, a Farkas utca lelkes lakói régi vágyuknak beteljesülését valósították meg. Építői büszkék lehetnek rá, összefogásuk, lelkesedésük több Szolnok megyei községnek példája lehet. Marsi János Jászapáti — Megérdemelnéd, hogy ne vigyünk magunkkal..; Összehívták az érdekelteket. s mindegyiknek vállalnia kellett a titoktártást. Csak az elnök mérgelődött. — Mi bajotok az asszonyokkal? Kurtán válaszoltak: — Mulatni akarunk egyet nélkülük, nyugodtan. Nna! Vasárnap délelőtt megnézték a várost, elámultak a sok nagyszerű blokkon, délután a meccsen izgultak, s utána beültek a nagyvendéglőbe azzal, hogy ereszd el a hajamat! összetoltak öt asztalt. A túlsó oldalon ugyancsak öt asztal volt összetolva, de lélek sem tartózkodott mellette. csak középen ágált egv jókora papírlanon: „Foglalt”. Sörrel kezdték és konyakkal folytatták. A vacsora előtt már az asztalon sisteregnek a flekkének. Daczó Pál tele pohár konyakkal felállt, hogy nohár- köszöntőt mondjon. Hallju- koztak. — Tisztelt barátaim! — mondta, de elakadt azonmód; kimeredt a szeme, el- sáDadt. A többiek ijedten nézték, hogy mi baja. — Halljuk! — mondta valaki. — Mondjad! HETEK óta izgatott készülődés folyt a martfűi Tisza Cipőgyárban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség irodájának ajtaján nap, mint nap bekopogtak a fiatalok: mit segíti seneik? Kis® János, a munkásellátási osztály vezetője is megfiatalodva járta a lakótelep útjait, s terepszemléi után zászlók, köszöntő feliratok kerültek a dús lombú fák, oszlopok közé, a lakóházak, s a gyár homlokzatára. A művelődési házban, a szabadtéri színpadon és a sportpályán legalább ilyen lelkes készülődés volt. Mindenki tervezett, dolgozott — a járás 17 község fiataljainak vidám vasárnapjára, a szolnoki járás ifjúsági béketalálkozójára. A vasárnap — június 10-e — mór kedves meglepetéssel köszöntött a martfűiekre: reggelire milliónyi kérészfür- dött a Tiszát cirógató, meleg napsugárban: kivirágzóit az öreg folyó. A FÚVÓSOK vidám zenéje a hajnali órákban már ébren találta a martfűi fiatalokat. Ki a vasútállomásra, ki pedig az országúira igyekezett. Fogadóbizottságok várták ugyanis a járás küldötteit. Hat órakor megérkeztek a jászladányiak és zagyvaré- kasiak. Ünneplőruhában, vörös és nemzetiszínű zászlókkal jöttek. Ezután már szinte percenként érkeztek autóbuszok, teherautók, motorkerékpárok. Valóságos gépkocsikaraván sorakozott fed a gyár előtti hűvös térre. A parkokban nótaszóval, tercierével várakoztok a lányok és legények. A vendégek sem maradtak el a készülődésben a vendéglátók mögött Kultúrműsorokkal, sporteredmónyeik javításával töltötték szabadidejüket, az elmúlt hetekben. Kedves látvány volt a gyártelep utcáin a lányok sokszínű bőszoknyája, a fiúk lobogó ujjas inge, a népi táncosak színes serege. Hamarosan egyenruhás társakkal barátkoztak: megérkeztek néphadseregünk katonái, tisztiiskolásai is. Elmúlt már jóval kilenc óra, amikor zárt sorokban megindultok az ifjak a sportNyikolaj Rosztovcev. a geológiai és ásványtani tudományok doktora, azzal az elgondolással állt elő. hogy a nyugat-szibériai síkság földalatti vizeit használják fel fűtőanyag forrásként. A tudós paradoxonnak tűnő elgondolása tüzetes kutatásokon alapul. Kiderült, hogy a földalatti víz minden köbmétere nagy mennyiségDe Daczónak több hang nem jött ki a torkán, csak bámult a bejárat felé. Mind arra fordultak. — Az asszonyok! Ott álltak az asszonyok kiöltözve. megcsinosodva. Ugyanaz a hatás, mint Daczó Pálnál. Az asszonyok vígan voltak, meglátták őket, amint a foglalt asztalok felé indultak. Bambán nézték asszonyaik felvonulását. «— Szóval nekik foglalt?! — s gyanakodva tekingettek az elnökre. Az éppen szivarozott, s olyan füsben. hogy nem lehetett tudni, mit rejt az arca. Daczó Pál hiába próbált a felesége szeme közé nézni, az oda se hederített. Az asszonyok leültek, s már körül is dongták őket a pincérek. A férfiak meg csak ültek, fogalmuk se volt, most mi a teendő. Hallgattak bűntudattal, s arra gondoltak, valahogy meg kellene kezdeni a béketárgyalást; Az elnököt biztatták. — Menj oda... — Én? Én nem aztán! — Te vagy az elnöki pályára, ahol már várakozóit a nagygyűlés díszelnöksége, a fiatalok seines felvonulására. Az emelvényen ült Csótó István, a mezőhéki Táncsics és Détár Mihály, a vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezet elnöke, Grosz István, a Tisza Cipőgyár igazgatója és Márton József, az üzemi pártbizottság titkára Az első sorban foglaltak helyet a járás vezetői, köztük Nádas József elvtárs, a járási prátbizottság titkára, s Badari László, a KISZ járási titkára. A felvonulást a martfűi fiatalok — úttörők, szakiskolások, s a szocialista munkabrigádok tagjai nyitották meg. Mögöttük a járás 17 községének fiataljai sorakoztak. Tíz óra régen elmúlt már. amikor a sor végén feldíszített kerékpárok tűntek fel. A vendéglátók — ötletesen — így zárták- a felvonulást. AZ ÖSSZESEREGLETT fiatalokat először Badari László köszöntötte, majd Nádas József, az MSZMP Szolnok járási bizottságának titkára beszélt a világ ifjúsági találkozók jelentőségéről, a fiatalok nagy béketüntetéséről. Szólt az időszerű feladatokról is, amelyek a községek ifjú kommunistáira várnak. A nagygyűlés résztvevői dél felé „ellepték” az utakat, tereket, Csak dicsérni lehet a vendéglátóipari vállalatokat is: bőven volt enni, s innivaló a hirtelenjében felállított sátrakban. A sportpálya környékén vígan szólt a zene, szállt a hinta — szórakozott az ifjúság. A művelődési házban mezőgazdasági tanácskozás kezdődött, a röplabdapályán izgalmas csatát vívott Martfű és a Fővárosi Tanács csapata. A Tisza partján bemutatóihoz készülődtek a vízisí zők, s a motorosok. Délután két órakor megkezdődött a kulturális fesztivál. Az égen már régien fennjárt a hold, s az öreg folyó hullámai felett sejtelmes árnyakat szőtt az éj, amiko* az utolsó vendégek is elhagyták Martfűt. Szép vasárnap volt, kedves emléke 17 község fiatalságának. A víz, mint fűtőanyag forrás ben tartalmaz magas kalória- értékű metángázt. amely tüzelőanyagként felhasználható. A vízkészletek elérik a csillagászati számnak tűnj 300 billió köbmétert. 1500— 3000 méter mélységben húzódnak, hőmérsékletük 100 C fok körül van. Tetemes mennyiségű klórt, nátriumot, jódot és egyéb elemeket tartalmaznak; — Ti rontottátok el! Pedig valaki fel kellett hogy áldozza magát. — Te Pali, te fiatal vagy... — Én az. — Menj te! — S mit mondjak? — Most kellene űzzed az eszed... Bállá Pista „majd megmutatom én” módra felállt, ösz- szerántóttá a kabátját s elindult. Lesték, mire viszi? Pista magyarázott is, de az asszonyok levegőnek nézték, mintha nem is hajlongana. Úgy nevetgéltek, majd felverte őket a jókedv. Pista vérvörösen ment vissza.— Próbáljátok meg ti — mondta dühösen. A flekkenre már ráfagvott a zsír. de ki gondolt erre? A virágárus mentette meg a reménytelennek látszó helyzetet. Kosara tele piros szegfűvel. Az elnök magához intette: — Menjen ahhoz az asz tálhoz, s mindegyik asszonynak tegyen egy szegfűt, után- kifizetem. Látszott, az asszonyéi- meglepődnek, s aztán megenyhült pillantások szálltat a tékozló férfiak felé. Kiss János Könyvek, folyóiratok, napilapok a fa!usi eszpresszókban Gyarapodik a presszó-vendéglők száma Társadalmi munka a Farkas ^ utcában
