Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
1962 június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉSZÜLŐDÉS AZ UJ TANÉVRE Tatarozzák a szolnoki óvodákat és iskolákat Vége a tanévnek, megkezdődött a várvavárt vakáció. Ez azonban nem azt jelenti, hogy két hónapra teljesen elcsitultak a tantermek, a folyosók ... A kőművesek, ácsok, szobafestők, mázolók már átvették a parancsnokságot az iskolában. Megkezdődött a készülődés a következő, 1962/63. évi tanévre az iskolák és óvodák javításának, bővítésének, szépítésének munkáival. Szolnokon a tizennégy városi óvodát kivétel nélkül tatarozzák két hónap alatt. A napokban fogtak hozzá hét óvodában a munkához, amit július 25-én befejeznek. Ezalatt az egy hónap alatt a kisgyerekeket azokban az óvodákban helyezik el, melyekben július 25- én kezdődik, és a terv szerint augusztus 25-én befejeződik a tatarozás. Mintegy háromszázezer forintot fordítanak javításra, festésre, meszelésre a megyeszékhely óvodáiban. Szolnokon négy vállalati óvoda is működik: a Tisza menti Vegyiművekben, a Cukorgyárban, a járműjavítóban és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Saj nos, a kiskereskedelmi vállalat óvodájának tatarozásán mindmáig csak vitatkozik a vállalat és áz ingatlankezelő. Értesülésünk szerint nemsokára bírósági tárgyalás lesz az ügyből, melynek -határozata végül is eldönti:' melyik vállalat finanszírozza ' az óvoda felújítását, amire rendkívül nagy szükség van. Javítani kellene a menyezetet, cserépkályhát, a parkettet, ajtókat, ablakokat, a szennyvízcsatornát és így tovább. S ha túl sokáig vitatkoznak, ötven kisgyermek , továbbra is kénytelen lesz a jelenlegi mostoha körülmények között élni az oviban. Az országgyűlés ipari- és közlekedési, valamint mező- gazdasági bizottságának ülése , A járműjavító óvodájában 20 000 forintot fordítanak a javítására. A munkához rövidesen hozzálátnak a szakemberek. Ez idő alatt a kisgyermekek egy része az üzem üdültetési akciójában vesz részt, más része óvodákban és bölcsődékben nyer elhelyezést. A hetven napközis és harminc bölcsődés kisgyermek előreláthatólag augusztus elején már újjászületett óvodában tartózkodhat. örvendetes, hogy a Vércse utcai óvodát az idén kívül- belül felújítják, tatarozzák, ami régóta időszerű már. November végére pedig megnyitja a kapuit a kilencedik kerületben a Gyík utcai óvoda, amely félmillió forint ráfordítással épül és 75 gyermek számára biztosít kényelmes elhelyezést S most nézzünk szét a szoSnoki iskolákban Az országgyűlés ipari- és közlekedési bizottsága szerdán Nagy Józsefné elnöklésével ülést tartott, amelyen az ipari tárcák 1961. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta. Az egyes ipari tárcák elmúlt évi költségvetésének felhasználásáról dr. Lévárdi Ferenc, a nehézipari mini,sz- ter első helyettese, Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Prieszol József közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, — Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese, dr. Dabronaki Gyula, az élelmezésügyi miniszter első helyettesei valamint Sulyok Béla, a pénzügyminiszter első helyettese tájékoztatták a bizottságot. Majd az ülésen felszólalt Czigler Elek, Gácsi Miklós, Koval Pál, Nagy József országgyűlési képviselő. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Z. Nagy Ferenc elnöklésével ülésezett és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium 1961. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta. Az ülésen felszólalt Gakl- kaó Lajos, Győré József, Ho- dek József, Kaszapovics András, Kiss Ferenc, Krizsanyik Jánosné, Nagy Antal. Németh Imre, dr. Zsigmond László országgyűlési képviselő. A vita után a bizottság több határozati javaslatot fogadott el, amelyeket az illetékes minisztériumokhoz továbbítanak. A bizottságok az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadták és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlják. (MTI). ~r Megfelelő időt a tervezésre — gyorsabb lesz a kivitelezés A napokban hosszabban beszélgettünk Kovács Józseffel, a megyei Tervező Iroda igazgatójával. így kezdte a beszélgetést a tervező iroda vezetője: — A kivitelezés megkezdéséig a i tervek elkészítésére aránytalanul rövid idő marad. Mindez azért, mert a beruházási kódex szerint elő kell készíteni a beruházás elindítását. Sajnos az előkészítés rendszerint nagyon elhúzódik. — Egy-egy lakóház, vagy középület tervezéséné] négyöt, sőt még több vázlatot is kellene készíteni, hogy ezek közül kiválasztható legyen a 'legjobb, a leggazdaságosabb konstrukció. Erre sajnos a tervezőnek nem marad ideje, mert a kivitelezés határidejének betartása érdekében az építő vállalatnak hozzá kell fognia a munkához. — Mit csinál ilyenkor a tervező? ' — Rendszerint az első alternatívát dolgozza ki. Nem tud elmélyülni munkájában, nem tudja részleteiben tanulmányozni az előtte álló feladatot. — De ha mindjárt az első elképzelésének kidolgozásához lát a tervező, akkor hamarább elkészül munkájával. — Tévedés, — mondja Kovács József — ezt nem akarják sokan megérteni. Az épület későbben készül el. — Miért? — Gyors, kapkodó munka mellett majdnem mindig hiányos tervek kerülnek ki az irodából. Az építésnél aztán kiderül a hiba. A tervek visszakerülnek hozzánk, azokat ki kell javítani. A munka addig áll és én újra csak azt mondhatom, amiről minden találkozásunkon beszéltünk, precíz munkához idő kell. — Egy nyugatnémet tervező iroda megbízást kapott hatalmas szálloda terveinek kidolgozására. A tervező iroda mérnöke a szálloda tervezésének feladatával együtt egy év tanulmányi szabadságot is kapott, több országba elutazott, tanult, látott és tapasztalt. Gyönyörű szállodát tervezett és a kivitelezésre szánt három év helyett egy év alatt készült el az épület. Na, ugye megérte? — Mi a kérése a tervező iroda vezetőinek? — Csak annyit kérünk, hogy adjanak megfelelő időt a tervek pontos, precíz elkészítéséhez, kapjunk lehetőséget egy-egy jelentős építés megtervezésénél a szakiroda- lom tanulmányozására és több vázlat közül a legértékesebbet dolgozhassuk Wí, •— Bognár — A Délibáb utcai iskolában a munka dandárjánál tartanak, ahol egymillió forintos ráfordítással hat tanteremmel bővítik az iskolát. Jelenleg a j tetőt csinálják, s minden remény megvan arra, hogy a december 20-ra kitűzött határidőt sikerül előbbre hozni. A Rákóczi úti iskola bővítésére is sor kerül, mintegy félmillió forint költséggel új épületeket emelnek. Kisebb méretű tatarozási munkára tíz belterületi és nyolc külterületi iskolában kerül sor, több mint félmillió forint ráfordítással. A Sípos téri iskola felújításához is hozzáfogtak már, a munka jövőre fejeződik be. Három szolnoki középiskolában, a Verseghy-gimná- ziumban, a Varga Katalin- leánygimnáziumban, és a közgazdasági technikumban körülbelül félmillió forintot szánnak parkettázásra, festésre, mázolásra, illetve a technikum tornatermének korszerűsítésére. — bubor — Megvették a ^ Kisújszállási Gépállomást Marad-e munkaerőfelesleg? — Létesül-e gépjavító műhely a városban ? — A gépek mind elkeltek, kisebb bizonytalanság maradt A túrkevei szövetkezetek után a kisújszállási közös gazdaságok vállalkoztak, hogy másodikként a megyében megvásárolják a gépállomást. Harmadik hete áll a nagy vásár, s most a gépállomás több mint 19 millió forintot érő gépállományának utolsó darabjai cserélnek gazdát. Jobb lesz így. A város régi. jól szervezett, erős szövetkezetei elértek a fejlődés olyan szakaszába, ámi- kor a gépállomás léte már nem szükségszerű. Ez rendben is van. Ám az vitatható, a nagyarányú gépvásárlást nem a tavaszi munkálatok kezdete előtt kellett volna-e . megejteni. Illetve nem is vitás, hogy akkor és nem most aratás legelején, kapálás, kaszálás idején, öntözés közepette. A gépátadás ugyanis a szövetkezetek vezetőit. szakembereit köti le. Igaz, hogy zökkenőmentesebben történt, mint tavaly a túrkevei. A vásár előtt a szövetkezet és a gépállomás vásárló, illetve eladó bizottsága tanulmányozta a túrkevei tapasztalatokat. Amit ott'jónak láttak, felhasználták s amit tavaly Túrkevén feleslegesen csináltak, azt az idén elhagyták Kisújszálláson. Többek között elmaradt a gépelosztási vita Mindegyik gazdaság azokat a gépeket vásárolta meg, amelyek eddig is földjein dolgoztak. Az esetleges értékbeli eltérést az új gépekkel egyenlítették. A négy új kombájnból egyet-egyet kaptak a kisújszállási szövetkezetek. A túrkevei tapasztalattárból egynek hiányát ugyan szívesen veszik a kisújiak. Nevezetesen: rendelkezés előírja, csak kijavított gépet lehet eladni. A gépállomás ebbeli igyekezete igaz látható. Törekedett az aratásban résztvevő gépek javítására. A kijavítatlan gépeket viszont árengedménnyel adták. Ez már Túrkevén is így történt. A javítatlan gépek pedig amiatt izgatják a szövetkezeteket: vajon ők szalad- gáljanak-e majd alkatrészek után? S hogy lesz-e alkatrész? Egyáltalán biztosított-e a gépjavítás továbbra Kisújszálláson. A szövetkezetek attól tartanak, a Túrkevei Gépjavító Állomásra vontathatják-e majd meghibásodott gépeiket. Kisújszálláson ugyanis a volt gépállomás területén a szolnoki Autóközlekedési Vállalat rendezkedik be. A szolnoki és a jászberényi telephelyen kívül ide építik a megye harmadik autóközlekedési telepét, javító műhelyét. Erről tárgyalnak most. Olyan kikötéssel azonban: az AKÖV csak azokat az épületeket vásárolhatja meg, amelyekre sem a termelőszövetkezetek, sem a gépjavító műhely nem tart igényt.- Igen, de bizonyosat mondani még senki nem tud. És ez jogosan aggasztja a gépekre milliókat áldozó szövetkezeteket; Bizony az eladóknak erre a vásárra kész tervvel, adott szóval kellett volna szolgálni. S az óvatosság arra int, nem árt, ha a feltételezések helyett írásbeli szerződést kötnek a szövetkezetek. Túrkevén is elhangzott ugyanis a gépállomás Ígérete: hogyne, a gépszínekben továbbra is nyugodtan tárolhatnak a termelőszövetkezeSZAKTANÁCSOK Az egynyaras öntözésről A magasabb terméseredményeket biztosító tényezők közé tartozik a mély művelés, a kellő szervesanyag visszapótlás, — a nagyadagú műtrágyázás, a jó vetési sorrend, a megfelelő vetőmag használat és az elegendő csapadékbiztosítás. Az utóbbi lényegesen ható tényező a legtöbbször nem áll kellő időben és mennyiségben — különösen vidékünkön — rendelkezésre. Ugyanis az éves csapadékmennyiség a 450 mm-t alig haladja meg és ennek jelentős része az őszi és téli hónapokban hull le. Ezért a te- nyészidő alatt a csapadékot mesterséges úton kell biztosítanunk, azaz a vizet földjeinkre kell vezetnünk. A víz veztésének, az öntözésnek három fő változatát különböztethetjük meg: altalaj, felszíni és permetező öntözés. A felszíni Öntözés módjai a barázdás, a sávos csörgedeztető és az árasztó öntözés, melyek elvégezhetők öntözésre berendezett és rendezetlen területeken. Ameny- nyiben az öntözést felszíni rendszerben öntözésre be nem rendezett területen, bármilyen módon hajtjuk végre: egynyaras öntözést végzünk. A kifejezés lényege, hogy a víz vezetését szolgáló csatornák beépítése csak egy évben termelt növény öntözését szolgálja, azok a ta- Idíművelés során megszüntethe- tők. Szövetkezetünk a közös terület 40 százalékán öntözéses növény- termesztést folytat. Az öntözés szakszerűbb elvégzése érdekében eddig 1246 holdat énítettünk be öntözésre. A berendezett területen kívül ebben az évben 398 holdon kívánunk egynyaras öntözést végezni. A fenti százalék alátámasztásául csak annyit, hogy a szövetkezet összes kalászos területe meghaladja a közös szántó 47 százalékát. Tsz-ünk öntözési adottságai jók, több mint 14 km hosszúságban találkozunk területünkön a Körössel és holtágaival, valamint a Berettyó holt ágával. Több éven át tartó öntözési gyakorlat közben egyre több és több hasznosítható tnnasz+alatra tet+ünk szert, melvek közül a lé nvégesebb a következő: 1. Csak olyan növényt öntözünk. melyek csapadékosabb körülmények között való termesztése, termőképességénél fogva az öntözési ráfordítást többszörösen visszaadja. Ilyenek: kukorica, silókukorica. paprika, paradicsom, lucerna, cukorrépa, rét- legelő. Az öntözésre kijelölt növényeket tenyészidejűk alatt ne csak egyszer önözzük meg, hanem akkor is, amikor a növény fejlődésének kritikus időszakaiban nem kap elegendő csapadékot. Ilyen időszakai a kukoricának a szárbaindulás, a címerhányás és a csőképződés. A lucernának minden kaszálás után a sarjadzás megindulása. 2. Különös figyelemmel kell lennünk már nyáron vagy ősszel a következő év vetésének szempontjából — az ugarolásra, annak megfelelő mélységére és irányára. Az osztóbarázdákat szét kell szántanunk, hogy ne akadályozzák a vízelvezetést. 3. Tavasszal a talajelőkészítési munkákkal egyidejűleg helyes ha kijelöljük az építendő öntö- zőcsatoma nyomvonalát — mindig a magaslati vonulaton, az úgynevezett gerincen — és ennek megfelelően határazzuk meg a vezetés irányát. Egynyaras öntözésnél általában a vetés iránya az építendő öntözőcsatomára merőleges, hogy a sorok között végig folyhasson a víz. 4. Különös gondot kell fordítani a felhasznált tápanyagok pótlására. Vonatkozik ez a szerves és szervetlen anyagra egyaránt. A rendelkezésünkre álló műtrágya készletet koncentráltan használjuk fel. azaz nagy adagban alkalmazzuk. Szántóterületen ez az adag 3—a q kh, rét-legelő 2—3 q 'kh.. 5. Kapásnövényeknél a sorköz és sorművelések után az öntöző- barázdák kihúzása következik. Elegendő, ha széles sorközre vetett növények, pl. kukoricánál minden második vagy harmadik sorközbe húzunk barázdát, répánál ez 4—6 sorköznek felel meg. A barázda kihúzás eszköze lehet a fogatos töltögető eke. de mélységénél fogva alkalmasabb a függesztett kultiváforra, megfelelő távolságra szerelt barázda- nyitó eketest. Az így kihúzott barázda 10—35 cm mély, 25—40 em felsőszélességű. Az öntözés gyorsaságát nagyban elősegíti az úgynevezett mély barázdás öntözés. Ebben az esetbeú a vetés szalagosán történik, minden gépalj, tehát minden hatodik sor után 1.2 m széles sorköz marad. Ebbe kerül behúzásra a mélybarázda, melynek méretei: mélység 30 cm, felsőszélesség 60—70 cm. Eszköze: függesztett eke gerendelyére erősített különlegesen készített barázdanyitó eketest. Az öntözőbarázdák kihúzása után következik az előre kitűzött nyomvonalon az öntözőcsatopiák építése. — Azért csak ekkor, mert ellenkező esetben maga a csatorna akadályozza a nagyüzemi munka menetét, így a gazdaságos talajelőkészítést, a vetést, a gépi son- közművelést és az öntözőbarázdák kihúzását. Az öntözőcsatornák egymástól való távolságát mindig a domborzat szabja meg, de a jó vízvezetés érdekében 120—180 m-nél ne legyenek távolabb egymástól. Minden öntözés után a csatornákat ki kell tisztítani és a víz által okozott rongálódásokat ki kell javítani. A csatornaépítés eszköze: lánctalpas traktorral vontatott ideiglenes csatornanyitó eke. A csatorna mérete 20—25 cm alsó és 50—70 cm felső szélesség, valamint 40—50 cm mélység. 6. Helyes módszernek mondható. hogy a barázdán, vagy öntözési sávon, illetve annak hosz- szúsáeánál csak 3/4, 4 '5 részig engedjük a vizet, mert az a hátralévő. részen úgyis elszivárog és ísv a lecsapolásról nem kell külön gondoskodnunk. — Nem szükséges, sőt káros, ha minden barázda irányában átvásiuk a kihúzott ideiglenes öntözőcsatornát. A célnak nagyon megfelel, ha a csatornával párhuzamosan bajusz barázdát építünk ki. Sokat vitatott probléma, hogy egy-egy öntözés alkalmával mennyi csapadéknak megfelelő vizet juttatunk a növényzetre. Méréseink szerint ez 60—120 mm között ingadozik. Szöveke^etlinkben a fentiek ismeretében értünk el eredményeket. Megállapíthatjuk. hogy szinte minden kultúra esetében 150 százalékos eredmény mutatkozik az öntözött javára. Tóth János főagronómus Mezőtúr. S-al^i Termelőszövetkezet tek. A gépvásár megtörténte után viszont műhelyekké alakították a gépszíneket. Az nagyon jó, hogy Kisújszálláson új autóközlekedési központ létesül. Űj munkaalkalmat jelent az ipari munkalehetőségben, v amúgy sem bővelkedő városban. Az elgondolások szépek, s az AKÖV még a mezőgazdasági gépek javítását is vállalná, ha a gépállomások megyei igazgatósága nem ragaszkodik a javítóműhelyhez. Az AKÖV a volt gépállomás minden szakmunkását, adminisztrációs dolgozóját hajlandó alkalmazni. De ezek még mind tervek. Márpedig a vásárlónak joga van ahhoz, hogy a „talán így alakul” helyett „így lesz, ahogy papírra vetjük” választ kanja. A traktorosok elhelyezése és bérezése megtörtént. Igaz, nem minden volt gépállomási traktoros ment át a szövetkezetekbe, kettőn áll a vásár jeligével. Egyrészt a szövetkezetekben, mint a Búzakalászban is jónéhány „paripa nélküli” traktoros tsz-tag dolgozik, akiket a tsz most gépre ültet; Másrészt akadtak traktorosok, akik mint tsz tagok nem akarnak dolgozni. A számarány mindkét részről feddi egymást, s így kereset nélkül, munkanélkül nem marad traktoros. Állami gazdaságokban. talajjavító vállalatnál helyezkedett el a szükségen felüli létszám. A termelőszövetkezetek igyekeztek emberségesek lenni, az eddig bérből élők, mostantól évvégi elszámolásra váró tsz tag traktorosok anyagi gondjainak elrendezésében; A Kinizsi Termelőszövetkezet olyan javadalmazási rendszert dolgozott ki, amit közmegegyezéssel a város többi szövetkezete és traktorosok is elfogadtak. A műszaknormák pénzértékét átszámolták munkaegységre A traktorosok annyi munkaegységet kapnak egy műszaknormáért. amelynek pénzbe- ni fedezete azonos a volt gépállomási bérrel; A Búzakalász külön határozatot Is hozott: a traktorosok ebben az évben nem tíz, hanem húsz forintos munkaegység előleget vehetnek fel. Az a törekvésük, se anyagi, se erkölcsi károsodás ne érje a minőségi folyamattal a traktoros szövetkezeti gazdákat. A kedélyek végleges megnyugtatás» viszont megkívánná, mielőbb zárják le a traktorosok felvételét. A traktorosok ugyanis kitöltötték a belépési nyilatkozatokat. de a szövetkezet közgyűlése — miután még nem tartottak közgyűlést azóta — sehol nem tette rá a pontot. A termelőszövetkezetek gépesítése új szakaszt nyit a szocialista mezőgazdaság fejlődésében. Ennek a haladás minden barátja örül. De azért lehetne ezt körültekintőbben csinálni. B. L. Olga Poblétének átnyújtották a nemzetközi Lenimbékedíjat Santiago (TASZSZ). Olga Poblete de Espinosának, a chilei nőtársadalom ismert személyiségének, a kiváló békeharcosnak hétfőn átnyújtották a nemzetközi Lenin békedíjat. A santiagói operában rendezett ünnepi gyűlésen Tatjana Nyikolajeva, a nemzetközi Lenin-díj bizottság képviselője üdvözölte a neves chilei békeharcost. — (MTI)
