Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

18SS. Június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Milliók színháza Város, melyet látni kell Minden művészet sajá­tos eszközökkel fejezi ki a maga sajátos mondanivaló­ját. A rádió is eredeti mó­don valí, vagyis olyan mű­alkotásokat hoz létre, ame­lyek kizárólag általa érvé­nyesülhetnek és amelyeket más művészet eszközeivel kifejezni nem is lehetne. A rádió-művészet anyaga a hang. De mert a hangbeli művészet nem létezik mikro­fon nélkül, sokan nem adják meg a polgárjogot a rádió- művészetnek. Természetesen ezeknek nincs igazuk. A rá­diószínház művészet, mert a maga eszközeivel önállóan tudja tükrözni a világ jelen­ségeinek mélyebb összefüg­géseit. A hangjáték — bár gépi művészet —, a dráma, a színjátszás és a technika kü­lönböző elemeiből alakult ki. A rádiójáték tulajdonképpeni anyaga az emberi szó. A színpad vagy a film művé­szetével szemben ez a körül­mény határozza meg jellegét. De azért a rádiójátékra is érvényesek a dramaturgia ál­talános szabályai, bár kifeje­zési formájában önálló, ér­dekes, vonzó művészet. Mil­liók színháza, amint találóan elnevezték. A rádiójáték különféle' tu­lajdonságai közül a legfel­tűnőbb a terjedelme: rövid, hatásos, 80—90 percnél rit­kán hosszabb. Hihetetlen mértékben sűrít. A lényeg­telen mozzanatokat átugorva, a lényeges fordulópontokat közel hozza egymáshoz. A meséje világos, könnyen ért­hető. A jó rádiójáték nyel­vezete közérthető, kerüli a felesleges szavakat. A cselek­ménye lehetőleg egyszálú, könnyen áttekinthető és ke­vés szereplőt mozgósít. A si­került rádiójátékban minden szó egy-egy lépéssel előbbre viszi a dráma menetét s ez­zel egységben a hősök jelle­mének fejlődését is. Egy­szerre nem szólal meg sok szereplő, s a párbeszéd gyak­V1ZSZINTES: 1. Száztizenöt éve, június 11-én elhunyt angol felfedező, az ame­rikai sarkvidék kutatója. (Zárt betűk: J, R, N; utolsó négyzet üres.). 11. Szülő. 12. Tréfája. 14. Százhatvan éve, június 12-én szü­letett olasz rézmetsző, korának egyik legnevesebb művésze (Luigi). 18. A függ. 16. eleje. 20. Ékezettel fürdőedény. 21. Bátor igéje. 22. V. U. 23. Házikó. 25. Nulla. 27. Őszintén közöl. (Utolsó négyzetben két betű.). 28. Helyi­séget használatra átenged. 30. ...lur: elem. 31. Használd szeme­det. 32. Halkan közöl. 33. Plusz. 34. Babanovella. 36. Egyfajta tér rövidítése. 38. A lakoma. 40. El­lenértéké. 41. Illetőségűvel rokon fogalom. 43. Menyasszony. 44. Én után következik. 45. Háromszáz­ötven éve, június 8-án elhunyt német zeneszerző és karmester (Hans Leó). 47. A. N. 48. Hegy­ség Németországban. 49. Latinul szeret. 51. Szín. 53. Kutyád. 55. Százöt éve, június 2-án született Nnbel-díias dán regényíró. (Zárt betűk: K, J, L, P.) ,m FÜGGŐLEGES: 2. Olvad magánhangzót. 3. Ha­zai Torna Club. 4. Testrész. 5. Épületet emel. 6. Szegény néme­tül. 7. Vitás. 8. Leltár mással­hangzói. 9. Loncl. 10. Tiltás. 13. Huszonöt éve, június 11-én halt hősi halált a spanyol polgárhábo­rú legendáshírű magyar hőse. 15. N6I név, 16. Folyó Ázsiában. 17. ran leíró jellegű. Ezzel pó­toljuk a díszlete zést A rádiódra mában nagy lehetőségek rejlenek, mert egyetlen kifejező esz­köze, a hang révén, a képze­letre hat és ezzel biztosítja a hallgató aktív részvételét. A rádiójáték egyenként for­dul a hallgatóhoz. Ezzel a közvetlenséggel olyan kap­csolatot teremt az előadás és a hallgató között, amire a színpad ilyen mértékben aligha képes. A rádiójáték a gondolatok közvetítésében igen hatásos tehát. Maga a rádiójáték több formában ismeretes. V annak eredeti hangjátékok. Ezeket az író kifejezetten a rádió számára írja. De híres szín­műveket, regényeket, novel­lákat is átírnak rádióközve­títésre. Az átvétel feltárja az irodalom kincseskamráját milliók előtt. A legkülönfé­lébb korosztályú rádióhallga­tókat ráneveli a klasszikusok ismeretére és szeretetére. Természetesen, azzal válik nagykorú művészetté, hogy nem szorul kölcsönzésekre, hanem az epikai irodalom és a színpadra írt művek át­vételét tartja feladatának. A rádiójáték nem lehet terjen­gős, hosszadalmas és nem követheti a filmdramaturgia idő és térbeli szabadságát sem, mert ezzel a „filmsze­rűséggel” feloldják a rádió­játék szigorú, drámai szer­kezetét. De veszély fenyegeti a rádiójáték művészi hatá­sosságát akkor is, ha az em­beri szót a háttérbe szorítja a külsőséges hanghatások özöne. Az eredeti rádiójátékok el­képzelhetők minden színpadi műfajban. Az operett, víg­játék, komédia, bohózat, sza­tíra, burleszk, tragédia, stb. — mind-mind rádiójáték formáját is öltheti. De van­nak kitűnően sikerült élet­rajzi-, dokument- és ese­ményjátékok is. A riport­száz éve, Június 5-én született Nobel-díjas svéd szemész, az élő szem mikroszkópos vizsgálatát le­hetővé tévő réslámpa szerkesz­tője. (Zárt betűk: G, T, D; har­madik négyzetben két betű.) 19. Az ilyen téma keresett az Iro­dalomban. 22. Fém. 24. Rákóczi nyugvóhelye. 26. Háromszáznyolc­vanöt éve, Június 28-án született ílamand festő, a barokk világhí­rű mestere. 27. Lórobogás. 29. Kettő olaszul. 31. Női név. 35. Vércsatomája. 36. Helytelen (S— SS). 37. A monarchia hadikikö­tője volt. 39. Időegység. 41. Rossz tanácsadó. 42. Egyszer latinul. 45. Fülén át értesül. 46. Német hol­ló. 48. Értesülés. 50. Háromszor latinul. 51. Énekhang. 52. Azon­ban. 54. Te németül. Megfejtésül beküldendő: Víz­szintes: 1.. 14., 45., 55., függőle­ges: 13., 17., 26. Beküldési határidő: Június 22-ig beérkezőleg. Múltheti keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: Gom- bócz Zoltán. Péch Antal, Piqfcdi, Cholnoky Viktor, Garibaldi, Élo- ross Géza, Benda, Czetz. Köny­vet nyert: Cseke Zoltán, Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) imiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiitiii» Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE 1962. június 17. játék még kialakulatlan mű­faj. A milliók láthatatlan színházának, a rádiószínház­nak nem az a feladata, hogy eggyel növelje a színházak számát. Sajátos jellege és igen nagy népszerűsége ré­vén előkelő helyet foglal el kulturális életünkben. Az NDK-ban a legnevesebb rá­diójáték szerzőjét állami díj­jal is kitüntetik. A rádió- színház egy műsorfajtájának, a színházi közvetítésnek, no­ha nem pótolja a színházat — mégis óriási a jelentősége. Elviszi a színházat, a legki­válóbb előadásakat oda is. ahová a színház nem jut el, vagy csak ritkán. Az a hallgató, aki egy távoli kis faluban él, és nincs alkalma gyakran színházba járni — a rádió segítségével megkapja a legszínvonalasabb színházi, operai, operett és hangver­seny produkciókat. Ha meg­nézzük a színházak műsor­terveit, plakátjait, láthatjuk, hoty több produkcióját nagy siKerrel kezdeményezte a rádió. így például Csí­nom Palkó, Szép Juhász- né, Zeng az ercjő, Hon­vágy, stb. című darabokat rádiójátékként ismerte és szerette meg a közönség, mielőtt megkezdték pálya­futásukat a színpadon. A rá­diószínház mutatta be Cal­deron A zalameai bíró, és Comeille Cid című klasszi­kus művét is a rádió szá­mára készített új, művészi fordításban. Olyan darabokat is műsorára tűz a rádiószínház, amelyeket a színházak rit­kán játszanak. Nem rosszul sikerült vagy féligkész írá­sokról van szó, hanem olyan egyfelvonásosokról, amelye­ket a színházak elhanyagol­nak, vagy költséges díszle­teik miatt nem mutatnak be. Hangsúlyos feladata a rá­diószínháznak a drámairoda­lom magyar és külföldi ér­tékeinek sorozatszerű bemu­tatása. Előfordult, hogy a rádiószínház egy-egy részlet­bemutatóját a színházak fel­karolták és bemutatták az egész művet (Bemarda háza, Vémász, A salemi boszorká­nyok, stb.). A rádió teret biztosít az új haladó művészi törekvéseknek is. Mindez azt bizonyítja, hogy a rádiószínház, mint az ország nagy, kísérleti szín­háza — bevált. A színpad nemcsak drámai alapanya­got, témát, darabot vett át a rádiószínháztól: rendszere­sen felhasználja a hangjáté­kok tömör, láttató nyelveze­tét is. így a rádiószínház hozzájárult az új nemzeti drámai nyelv megteremtésé­hez, s ezáltal a közbeszéd javításához is. A rádiószínház kísérlete­zései nem csökkentik a be­mutatásra kerülő darab mű­vészi értékét. Éppen ellen­kezőleg. Azzal, hogy a rádió nincs kötve egy-egy színház szereplő-gárdájához, minden egyes hangjátékot a legideá­lisabb szereposztásban állít­hat a mikrofon elé. Tény az, hogy a rádiószínház mun­kálkodása eredményeképpen igen jelentős művészeti kin­csek halmozódtak fel a rá­dió hangmúzeumában. A hangszalagok — és lemezek — sok nagyszerű és feled­hetetlen színészi alakítást rögzítenek. Bajor Gizi, Som- lay Artúr, Rátkai Márton és oly sok más kiváló színmű­vész művészete örökre elve­szett volna az új nemzedé' számára a rádiószínház léte zése nélkül. A rádió színházát, a milliók színházát, valóban hatalmas publikum szereti. Egy-egy bemutatója esemény. Már kialakulóban van a speciális rádiószínházi kriti­ka is. Ez az eredeti, önálló és nemesen szórakoztató mű­vészet sikeresen állja a ver­senyt mind a filmmel, mind a televízióval. Persze, e ver­senynek csak egy igazi győz­tese lehet: az új magyar színházkultúra és az a tény, hogy milliók és milliók él­vezik érdekes, izgalmas, nagyszerű eredményeit. Loránd Lajos KERESZTREJTVÉNY 1 a 3 4 6 " r ) 8 9 10 OH n n ■ 12 ilü 13 Üli 14 16 16 :ss :::: 17 18 19 ■■■■ ■■■■ aaaa ■ Hl 20 gg 21 :::: aaaa ■aaa 22, 33 24 m 26 26 m 27 28 29 !íü 30 Sasa :::: 31 ■na Ua 32 ÜÜ Ilii 33 \M 36 IS 36 37 liü 38 39 40 SS m3 SS 41 42 ■ 43 44 ■■■■ ■■■■ :::: 46 46 aaaa ::s ■aaa 47 I :::: ■■I* 48 :::: ■aaa ■■■■ 49 60 iiii u 61 gg 63 Hit :::: S3 *4 ne Kötetekre való lehet írni Pécsről, de olyannak be­mutatni a várost, amilyen, még vaskos kötetekben sem. Látni kell, járni utcáin, hogy valami fogalmunk legyen róla. Mindenkinek van egy ked­venc városa, amelyiket job­ban szereti, mint a többi*, így vagyak Péccsel. Éveket töltöttem falai között, ezer nyi emlék, gazdag élmények fűznek hozzá, mégis újra ér- újra felfedezem, mert mindic másnak, újabbnak, s szebb nek találom ... * feltárt római kori sírokhoz. Keskeny lépcső, cs- póajtó, romantika. A fiatalok külö­nösen kedvelik. És melyik csoportban ne akadna egy­két fiatal pár?! A múltkor is, hogj? feljön­nek a síroktól, az idegenve­7f>+0 tiór bárhol megállja a helyét. Az ember egy-egy nagy ameri­kai luxuskocsi láttán meg- hökken és fél, mert az az érzése, hogy a kocsi nem fér el a szűk utcán. . Megszűnt a villamosközle­kedés, felszedték a síneket és most már száznál jóval A hajdani repülőtér helyén néhány év alatt új városrész nőtt ki a földből — az Urán város, illetve hivatalos nevén Üj-Mecsekalja — amelynek több mint tízezer lakosa van már. Épült itt természetesen korszerű iskola, üzlethálózat s létesítettek — Olimpia né­ven — szórakozó kombinátot A városban négy év alatt több, mint négyezer lakást adtaik át, s persze nem akár­milyeneket. A műemlékek mellett korszerű és nagyon mutatós bérpaloták emelked­nek városszerte. * Pécs orvostudományi egye­teme fennállása óta, tehát immár negyven éve gondok­kal küzd. Épületei kiöreged­tek, klinikái távol esnek egy­mástól, nehézkessé vált az oktatómunka. Két esztendővel ezelőtt kezdték meg az egyetemi vá­ros létesítését a tüzér-iakta- nya mögötti területen. Az el­ső ütemben a többi között négyszáz ágyas klinika épül, amelyben belgyógyászati, or- thopéd, szemészeti és sugár- therápiás osztályok kapnak helyet a kiegészítő intézmé­nyeken — ambulanciákon, előadótermeken — kívül. * Azt mondják, hogy Pécs már ezer év óta idegenfor­galmi nevezetesség. A törté­nelem viharos századai során megfordult itt minden náció, s hagytak is emléket bőség­gel maguk után. így sok or­szág fiának mutathatnak a pécsiek valamit, arm ottho­nira emlékezteti őket. A tö­rököknek a kórháztéren álló Jakováli Hasszán dzsámiját és Idrisz baba 1591-ben épült türbéjét mutathatják a gyer- méklinikánál. Az „igazhivő” muzulmánok minaretben gyö­nyörködhetnek. A szovjet embereket Steinmetz kap:- tány Szabadság út sarkán álló szülőházához szokták ve­zetni. Nekik tisztjük volt, ne­künk honfitársunk. A fran­ciák ®em panaszkodhatnak, a Mecsek legszebb pontján áll a francia emlékmű, a néme­tek Beckerath Mór és Andrea Károly freskóiban, az olaszok a püspüki levéltár olasz stíl­ben épült palotájában gyö­nyörködhetnek. * Idényenként csaknem négy­ezer külföldi turista keresi fel a várost és tekinti meg történelmi emlékeit és kor­szerű nevezetességeit. Persze hazánkbelieknek is kedvenc kirándulóhelye Pécs. Tavaly négy és félszáz csoport jött látogatóba: volt dolguk az idegenvezetőknek, akik ked­ves történeteket jegyeztek fel a kirándulókról. Az egyik így hangzik: A csoportokat mindig el­viszik a Geisler Eta utcába, a megyei könyvtár udvarán Uj MecseKaijai iakonazaa ciuregyaitott elemekből — Mire várunk? — szól a csoport feje —, mindenki itt van, úgy látom... < Az idegenvezető csak hall­gat, csak áll és kfet perc múl­va a csapóajtóban megjele­A Zsolnay gyár újdonságai: újvonalú dísztárgyak készül­nek a világhírű porcelán- gyárban nik a fiatal pár::. kipirul­tam — Hát ezt honnan tudta? — kérdik egyszerre többen is az idegenvezetőtől. — Látta talán őket? — Nem... nem láttam őket, de ez mindig fa • van, mióta csak feltárták a sír­kamrákat... Hagyomány, ké­rem! • Azt mondják, hogy aki jó gépkocsivezető Pécsett, az több helyi járatos kék» autó­busz szállítja az utasokat. Az idén Pécs is kapott csuklós autóbuszokat. * A Széchenyi térről induló Dömör-kapui busz szinte li­hegő erőlködéssel küzdi fel magát a hegyre vivő úton. amely mentén két, sőt már három újdonság várja a ki­rándulhat. Az egyik az állat- kert, a másik a vidámpark, a harmadik most épül: a kettőt összekötő kisvasút. Mindhárom létesítménynél társadalmi munkások ezrei dolgoztak. Főleg diákok, ál­talános iskolástól egyetemis­táig, minden korosztály. A városi tanács az utóbbi években negyven millió fo­rintot fordított városfejlesz­tésre és ebből az összegből létesült a mecseki állat- és növénykert, s a vidámpark, ebből, no és persze Pécs la­kosainak tízmillió forint ér­tékű társadalmi munkájából. * A vidámpark — amely ha­talmas területen fekszik — a legkülönbözőbb szórakozási lehetőségeket nyújtja. Van itt villanyerőre működő óriáske­rék, lutri-játék, amelynek ko­rongját ha megpörgetik és a rajta futó hat golyó éppen a főnyereményt üti meg, for­gatója külföldi társasutazá­son vesz részt. Arrébb KRESZ-játékot láttam vil­lanyrendőrrel, s számtalan más elmés játékot. Az egyik legkeresettebb az autóbusz, amelyet az utasa is vezethe­ti, a másik pedig versenypá­lya, amelyen apró, úgyneve­zett gtfccar kocsikon száguld­hatnak potom három forin­tért a látogatók. Figyelem a gyerekAet, mind arrafelé rángatják szü­leiket. Kimondhatatlanul vágynak az autózásra, persze a vége az, hogy gyermekét féltő szülő maga ül a íöfögő, , gyors kis autókra, s gyerme-/ két jóvátételként a kördobós játékba fizeti be, * Igen, igen azzal kezdtem, hogy kötetekre valót lehet írni Pécsrgl, de így bemu­tatni, írásban elmondani ró­la mindent, képtelenség. Lát­ni kell a várost. És sétálni utcáin, felballagni a Misina- tetőre, vagy leszállni a boros­pincék hűvösébe. Egyszóval tapasztalni kell, személyesen ismerkedni ezzel a várossal. Szántó István ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiiiiia»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom