Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

1962 Június 16. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdaságról -gazdaságra Bemutató üzemek a tiszafüredi járásban Tavaly a tiszafüredi járás­ban két nagyüzemi gazdaság kapta meg a Földművelés­ügyi Minisztériumtól a be­mutató üzem megbízatást. Egyik a Középtiszai Állami Gazdaság Il-es számú terüle­te. másik a tiszaigari Petőfi Termelőszövetkezet. Eleget tettek-e feladatuknak a ti­szafüredi járás bemutató gazdaságai? Válaszoljon a kérdésre az a néhány tapasz­talát, amelyeket a látogatá­sok során szereztem. Q Közel hatezer hold földön gazdálkodik a Középtiszai Állami Gazdaság Il-es számú területe Tiszaszentimrén, s ráadásul nem is a legjobb talajon. Területük közel 40 százalékán öntözéssel kíván­ják növelni a terméshozamo­kat. Az idén összesen 2001 holdon biztosítják a csapa­dékpótlást. E terület kéthar­madára ideiglenes felületi öntözéssel juttatják el a vi­zet. Ebből 827 hold kokorica- vetés, amelyre holdanként 29,9 métermázsás átlagter­mést irányoztak elő. A gazdaság szakemberei tehát főleg az öntözéses gaz­dálkodásban tudnának sokat segíteni, gyakorlati tanácso­kat adni a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteinek. Bár ez a gazdaság bemuta­tó üzem, az elmúlt esztendő­ben egyetlen egy tapasztalat- cserét sem rendeztek. Az 1960/61-es évben március hó­napban három héten keresz­tül — hetenkénti megosztás­ban — tanfolyamokat ren­deztek a termelőszövetkezeti vezetők részére. A növény- termesztésről és állattenyész­tésről tartottak előadást a résztvevőiknek. Az idén ezek a tanfolyamok is elmaradtak. Sőt. elmaradt a tavaszra tervezett tapasztalatcsere is. Amikor a bemutató gazda­ságok vezetői Szolnokon megvitatták: mit tehetnek ők a megye öntözési tervének teljesítéséért, a tiszaszent- imreiek elhatározták: május­ban az öntözés előkészítésé­ről, júliusban pedig az öntö­zésről tartanak bemutatót; A járási tanács mezőgazdasági osztályával egyetértésben jú­nius 4-re tervezték az első bemutató megrendezését. Ezen a napon azonban hiába várták a vendégeket. Csak később tudták meg, hogy a náluk tervezett öntözési ta­pasztalatcserét a járási ta­nács már május 30-án megrendeztette a tiszaszöllősi Petőfi Termelőszövetkezet­ben. A szövetkezeti vezetők ré­szére pedig minden bizonnyal tanulságos lett volna a tisza- szentimrei látogatás. Meg­tekinthették volna — 320 hol­das táblán — a kukorica tőszám beállítását, az egy­nyaras öntözéshez szükséges csatornák kihúzását, munká­ban a nagy szovjet csatorna­nyitó ekét, a lucerna sávos és esóztető. valamint a szov­jet búza öntözését. Miért maradt el a bemu­tató? Miből adódhatott ez a félreértés? S miért nem tesz eleget bemutató gazdaság kö­telezettségének a tiszaszent- imrei kerület? i Csupán egy-egy bemutató ■endezésével dicsekedhet a ' fszaigari Petőfi Termelőszö- vetkezet. Tavaly az őszi ve­tések idején a talaj előké­szítésről, a vetőmag csává- ■’ásról, a vetésről tartottak tapasztalatcserét a járás töb­bi szövetkezeti vezetőinek részvételével; Az idén — pontosabban május 5-én — baromfitenyésztésüket mu­tatták be a környékbeli ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztőinek; Bár ők úgy tudják, általá­nos bemutató szövetkezet az Övék. mégis így határoztak: elsősorban baromfitenyészté­sük az. amellyel figyelemre­méltó eredményeket értek el. s amely megtekintésével se- vf+oéaet nvuithatnak a. hoz­zájuk tartozó gazdaságoknak. Tavaly 12 000 árubaromfit értékesítettek. Tizenkét hét alatt 4 kilogramm takarmány felhasználásával 1 kilogramm súlyra nevelték fel a csirké­ket. Az idei tervükben ugyanennyi baromfi értéke­sítése szerepelt. Egyszóval bemutatót ren­deztek, de egyébként nem tartják a kapcsolatot a kör­nyező szövetkezetekkel. Vagyis a bemutató gazdaság­gal járó kötelezettségeket nem igen teljesítik. A télen ugyan rendeztek tanfolyamot az intenzív búzafajták ter­mesztésével kapcsolatos tud­nivalókról, azonban ez a tan­folyam nem terjedt túl saját szövetkezetük határán. Mi történik a környező gazdasá­gokban? Nem tudják. Ök dolgoznak. Ha azonban a já­rási tanácsnak lesz olyan igénye, hogy újabb bemuta­tót rendezzen szövetkezetük- I Az aratás kezdete előtt majd egy hónappal már üzemképes állapotban várják a betakarítógépek Szolnok megyében a nagy munkák kezdetét. A gépállomások az aratási szemlékre 459 kom­bájnt. közel 400 aratógépet és 540 cséplőgépet vonultat­tak fel. Ezzel a gépparkkal a gépállomások a betakarí­tásra váró 220 ezer hold ga­bona 83 százalékáról vágják le a termést. Az előjelek szerint a búza, az árpa, valamint a többi Pár hetes szünet után is­mét munkába álltak a nö­vényvédő repülőgépek, hogy a vegyszeres gyomirtáshoz adjanak segítséget. A Nagy­kunsági Állami Gazdaság közel kilencszáz hold rizs­Dani számára ma még szokatlan a gondolat. A sza­vakat úgy ízlelgeti, mint egy rég óhajtott, számára ember­séges életet, boldogságot je­lentő csodaszert. Ha Dani kisgyermek lenne, talán ter­mészetességgel venné tudo­másul mindazt, ami körü­lötte történik. Dani azon­ban már 19 éves felnőtt fér­fi, s mi több, két éve ka­tona. Korengedéllyel lépett a néphadsereg kötelékébe. Akkor szinte utolsó ments­várként, mint a fuldokló em­ber megmentőjébe, úgy ka­paszkodott a gondolatba: ka­tona leszek. Teljes értékű ember mindenkivel. Nem le­szek felesleges többé sehol sem. S most, amikor már legféltettebb vágya is telje­sül, mindaz, ami után csak eszét tudja, vágyakozott, szinte el sem akarja hinni. Családja lesz! Igaz, nem egy anyja és egy apja, mint másnak. Több mint kétezer a szülők száma, s a testvé­reké több mint száz. De csa­lád, ahová befogadták Danit. Egyedül a világban Féléves volt, vagy alig pár nappal több, amikor az any­ja eldobta magától. Teherré vált számára egy kisgyerek, akinek születését egyáltalán nem kívánta. Eldobta magá­tól és nem is kereste soha többé. A kisfiú pedig intézet­ből intézetbe került. Csak hallomásból tudja, hogy Öcsödön született, s állítólag hatan vannak testvérek, aki­ket szintén szétszórt a ke­gyetlen élet a négy égtáj felé. ben, hát azt megcsinálják éppenséggel. 11 Abban igazat kell adni Hajnal István elvtársnak, a járási tanács elnökének: Nemcsak a bemutató gazdaságoknak kell élenjár- niok a termelésben. Ahol va­lamit jól csinálnak — a járás bármely szövetkezetében —. ott rendezünk bemutatót. A bemutató gazdaságoknak az elmondottaknál sokkal többrétű feladatot kellene ellátniok. Nem kellene várni- ok a járási tanács felhívásá­ra. önállóbban kellene ren­dezniük bemutatókat, tan­folyamokat, szakelőadásokat. Elvégre nekik kell élenjár- niok az új módszerek terjesz­tésében. Nem utolsó sorban pedig erre kötelezi őket a be­mutató gazdaság cím is. V. V. Tudják-e azt a közömbös idegenek, mit jelent pici korban „lelenc” gyereknek lenni? Ne tudja meg soha egy gyerek se, mi az olyan nevelő szülőknél élni, akik inkább munkát várnak tőle, mint ragaszkodást, s akik inkább verést adnak, mint szeretetet. Milyen sokszor hallotta: kegyelemkenyéren nősz, azt teszel, amit paran­csolunk! Tenyerén még most is ott viseli az egykori mun­ka nyomait. A tehenek vol­tak akkoriban a játszótársai, s a disznók, meg a zsákok — melyeket nap, mint nap hordott padlásra, pincébe — a barátai. Pedig mennyire vágyódott valami után, amit úgy hívnak, hogy emberség, vagy talán úgy, hogy szere­tet. Aztán, amikor legénnyé cseperedett, elérte a tizen­hetedik esztendőt, a legutób­bi nevelőszülője kijelentette: — Vannak nekünk saját, edes gyermekeink is. Jobb, ha most már te Dani, itt hagyod a házunkat. Felnő a lányom, a fiam, nem szeret­ném, ha később az örökség miatt bajotok lenne egymás­sal. Így esett, hogy Kádár Dá­niel (édes szülei nevén Csató Dániel) korengedéllyel bevo­nult katonának. A laktanya lett az otthona, s bajtársai a család, ahová tartozott. Egy katona segítséget kér Pár héttel ezelőtt egy hon­véd kopogtatott az MN 7587. számú postafiókkal rendel­Munkára készen várják a betakarítógépek az aratás kezdetét kalászos alig néhány napi különbséggel érik be. A gép­állomások ezért minden ed­diginél szervezettebben vár­ják a betakarítás kezdetét. A pótalkatrész-ellátás bizto­sítására minden raktárban és műhelyben —, valamint az AGROKER Vállalatnál éj­szakai ügyeletet szerveznek. Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Kunszentmárton- ban és még három gépál­lomás körzetében megtartot­ták a rádió adó-vevő beren­dezések főpróbáit is. Repülőgépek segítségével földje felett naponta két gép dolgozik. Egy-egy műszak alatt, — az időjárástól függő­en — 100—120 felszállást hajtanak végre. A gazdaság területén többszáz holdon hintik szét a Dikonirt vegy­szert. DANI otthonra talált A jászkisérí Kossuth Tsz yi az óvodásokért Munkában a Csajági brigád. Naponta 120 családtag a növényápolásban Aszály ellen kapa! — tart­ja a jászsági ember. A bol- ! dogházi Aranykalász Tsz gaz­dái a kedvezőtlen időjárás ellensúlyozására fokozottabb figyelemmel végzik a nö­vényápolási munkákat. A közös területen lévő kukori­cát, napraforgót és cukorré- ! pát felosztották családtagon­ként. Egy-egy családra átla­gosan 3—3,5 hold jutott. A szövetkezeti gazdák mel­lett mindennap 120 család­tag szorgoskodik a határban. Ennek köszönhetik, hogy csü­törtökig befejezték a 320 hold ! közös kukoricájuk másod- | szőri kapálását is. A több­szöri kapaforgatás máris érezteti kedvező hatását a jászboldogházi határban. Ku­koricájuk fejlettsége megkö­zelíti ai fél métert. Cukorré­pájuk lassan elborítja a talajt. Előzetes számítások szerint e növénynél elérik a tervezett 160 mázsás átlagtermést Cél: a 30 méfermázsás kukoricatermés * biztosítása A tiszaszöllősi Petőfi Ter­melőszövetkezet az eredmé­nyesen gazdálkodó közös gaz­daságok közé tartozik. Öntö­zéssel harmadik esztendeje foglalkoznak. Az idén 277 holdon termesztenek kukori­cát, — s ebből 220 holdra biztosítják a csapadékpótlást. (Először öntöznek kukoricát a gazdaság fennállása óta.) Beépített öntözőtelepükön barázdás módszerrel juttat­ják el a vizet a növényékre. Huszonkét métermázsás át­lagtermést terveznek holdan­ként, májusi morzsoltban számolva. Ebben a közös gazdaság­ban is munkaversenyt indí­tottak a VIII. pátftkongresz- szus tiszteletére. Céljuk, hogy az öntözött kukoricánál elérjék a holdankénti 30 mé­termázsás átlagtermést. Egyébként ebben a gazda­ságban az idén területük 18 százalékára juttatják el a vi­zet a szövetkezeti gazdák. Az I. sz. óvodában régen tervbe vették, hogy a kilenc­venöt kis óvodásnak az ud­varon babaházat építenek. — Gócza József, a Kossuth Tsz elnöke ígéretet tett, hogy se­gít rajtuk. ígéretét valóra is váltotta. Jelenleg az óvoda udvarán három babaház Termelőszövetkezeteink nagy része nagyteljesítményű nö­vényvédő gépekkel rendel­kezik, ezért az előző évekkel ellentétben sokkal eredmé­nyesebben vehetik fel a har­cot a fehér szövőlepke ellen. Ez a harc annál is inkább fontos, mert az exportszállí­tások egyik legveszedelme­sebb akadályozója a szövő­lepke. A múlt évi „Homok-i szégyen’-nek nem szabad megismétlődni, ahol mint tudjuk, több exportszállít­mányt szövőlepke fertőzése miatt utasítottak vissza. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés mindenki számára kötelező. A megje­lent hemyófészkeket pusztít- jsuk el minél előbb, mert 3 hét múlva a hernyók szét­másznak és a második nem­zedék egyedszáxnsűrűsége emelkedett. A szülői munka- közösség vállalta, hogy a nyár folyamán berendezi azokat. Az építésben derekas munkát végzett a Csajági András által vezetett terme­lőszövetkezeti építőbrigád. Kovács Jánosáé óvónő óriási lehet. Ezért a leszedett hemyófészkeket azonnal égessük el.- A permetezés az évek óta jól bevált eljárás­sal Holló 10. olajos DDT emulzióval történik, melyből a fiatal hernyók ellen ele­gendő 0,8 százalékos per­medé kipermetezése. Vagyis hektoliterenként 80 dkg; Holló 10. szükséges. Az idősebb szétmászó her­nyók ellen 1,5 százalékos Holló 10. permetezéssel véde­kezhetünk eredményesen; A védekezés elmulasztása sza­bálysértési eljárást von ma­ga után; A cél az, hogy kö­zös akarattal vegyük fel a küzdelmet a szövőlepke el­len. Kolláth Sándor Szolnok megyei Növényvé­dő Állomás körzeti agronómusa SZAKTANÁCS Az amerikai fehér szövőlepke újra támad kező katonai alakulat párt- titkárának ajtaján. Kevés- beszédű, csendes fiú volt. Katonás, feszes mozdulatok­kal. — A segítségét kérem őr­nagy elvtárs... — kezdte. Miben? Hamarosan lesze­rel Dani, s szakmát szeretne tanulni. Pénzt gyűjteni, hogy megvegye magának a szük­séges ruhadarabokat. Egy sa­ját, egy magaszerezte ott­hont. Az egység párttitkára előtt tulajdonképpen ekkor bonta­kozott ki a maga valójában Dani tragédiája. Segíteni fog — határozta el. S ettől kezdve az alakulat parancs­nokai szinte kivétel nélkül azon tanakodtak, miképpen segíthetnének a fiún. Aztán a segítség, szinte magától adódott. Az egység régebben baráti szerződést kötött a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. Amikor a parancsnokok először emlí­tették Vasadi Jánosnak, az igazgatóság régi vezetőjének a fiút, csak arról határoz­tak, ha Dani leszerel, ott ta­lálhat munkát. Később azon­ban a vízügyi igazgatóság vezetői, munkásai közelebb­ről is megismerték a fiút, megszerették és közös aka­rattal fiukká fogadták. Két öltöny ruha és a megtalált család Júniusi délután a vízügyi igazgatóság igazgatójának szobájában. Ketten beszélget­nek a kerékasztal mellett. Vasadi János igazgató és Kádár Dániel honvéd. — Én úgy gondoltam fiam — így az igazgató —, ha le­szerelsz, idejössz hozzánk. Egy hétig nézgelődsz, aztán amelyik szakma a legjobban megtetszik, hát azt tanulod. Elvégre most már a mi gye­rekünk vagy. — Ha leszerelek, én már szeretnék hazamenni. — Hát tőlünk előbb haza mehetsz. — Nem értettük meg egy­mást Vasadi elvtárs — mond­ja zavartan a fiú. — Ide haza, a munkásszállásra. Itt van most már nekem az ott­honom. — Akkor ide hozod a hol­midat mindjárt. Majd az ipari tanulókkal laksz együtt. Legalább vigyázol rájuk. — Nincs nekem holmim. — Ruhád csak van... — Nincs? — Amibe bevonultam, ki­nőttem, másikat meg még nem tudtam venni. Mondja Vasadi elvtárs, tulajdonkép­pen ki lesz itt az én első­számú apám? — Első számú apád? Hát az első áz új igazgató, He­gedűs Lajos, mivel engem Budapestre helyeztek. Utána Törőcsik Ignác, a gépészeti vezetőnk és Hajdú Lajos párttitkár következik. Bizony nem gondolta ak­kor Dani, hogy ezzel a kér­désével felébreszti a vízügyi igazgatóság embereiben az igazi szülői érzést. Pedig ez történt. Másnapra már együtt volt két öltöny ruha, cipő, fehérnemű és egy bőrönd ára. Leszerelés előtt fogadott testvérei — az igazgatóság KISZ fiataljai — adják majd át neki. Mit ígér Daninak a jövő ? Hát először is kedvére va­ló munkát. A munkáért fi­zetést ... Otthont... CsaládotI Nagyobbat, mint a megszo­kott, de emberségesebbet, mint az eddigi volt. A nyolc általános iskolát még gye­rekkorában elvégezte, de most már továbbtanulásra is gondolhat. A napokban volt életében először étteremben. Fogalma sincs még arról, mennyi szó­rakozás vár a munka mel­lett egy fiatalemberre. Ed­digi nyomorúságos életének köszönheti, hogy mérhetetlen kissebbségi érzés él benne másokkal szemben. Eddig boldoggá tette, ha csak em­berséges szót kapott. S most, hogy családra talált, más színt, más értelmet kapott egész élete. Ma már barátok­ra gondol, mozira, színházra, könyvekre, cukrászdára, s később egy ötórai teára egy kislánnyal. Egy olyan magá­hoz valóval. Ha szakmája lesz, pénze is lesz. Az első fizetésből még ruhákat vásárol. A többiből, amennyit csak tud, félretesz. A saját otthon az álom kö­déből kezd valósággá válni. Ma még fél az érzéstől, de mindinkább viaskodik azzal a gondolattal: megkeresi a világban szétszóródott test­véreit. Az édestestvéreit. ősszel, ha majd az év múlását a csalhatatlan hír­nökök, a sárga levelek is jelzik, Kádár Dániel kilép a laktanya kapuján. Civil ruhában, kezében bőrönddel, új testvérei oldalán. Ottho­nában pedig várja őt a több mint kétezer papa, mama, egy egész közösség, akik gyer­mekükké fogadták az egykori árva kisfiút. Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom