Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

IMS, Jüntus 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Hogyan születik újjá a Szigligeti Színház?

Nagy volt az öröm mind a szakemberek, mind a közönség soraiban, amikor napvilágra került a terv: a megyei tanács hatalmas áldozattal jelentős mértékben újjáépítteti a Szigligeti Színházat. Az ötven éves épületre már ugyancsak ráfér a renoválás. Az eű avult, recsegés széksorok a nézők figyelmét elvonják és a színészek munkáját zavarják. Az erkély megközelítése körűin őnyes, a dohányzók célszerűtlenek. A színészek munkakörülményei is mostohák. Az ezév nyarán és őszén végrehajtandó részleges újjáalakítás igen sok hibán segít majd.

A tervezőiroda nagy asztalán rajzok sorakoznak. Ezekből a rajrokból nemsokára mindenki által látható valóság lesz. Érthető kíváncsisággal faggattuk tehát a mérnököket: milyen lesz az új színház.

Belső változások

— A lényeg a színház belső kiképzésének megváltozása — mondotta Nagy Ferenc mérnök, a terv egyik szerzője, — Eddig a karzat nagyon élesen elkülönült a földszinttől. de még az erkély-páholyoktól is. Ezt a különállást szüntetjük most meg. A tervezés legfőbb feladata az volt, hogy a karzatokat belülről, a pénztár érintésével lehessen megközelíteni. Ezen felül meg kellett oldanunk a dohányzó és a büfé problémáját is. Az előbbi az eddigi megoldásban tűzrendésze- tileg is megengedhetetlen volt.

— Nézzük tehát az emeletet. Az előcsarnokból két rövid lépcsősoron keresztül juthatunk az első emelet szintjén levő kényelmes, tágas dohányzóba és a mellette levő büfébe. A két helyiség együtt mintegy húsz méter hosszú és hat és fél méter széles lesz. A kettőt egy kis raktárhelyiség választja majd el. Az erkély-válaszfal megszűnik és az ülések egészen a páholyokig húzódnak majd le. Modem, higiénikus mellékhelyiség-csoportot is képezünk ki. Érdekessége lesz még az erkélynek, hogy mindkét oldalon alul és felül is meg lehet közelíteni, ezért mind a belépés, mind a távozás meggyorsul.

illetékeseket a terv esztétikai és anyagi előnyeiről. Szakkörökben minden esetre helyeselték.

Épület stílus nélkül

A tervezőirodának vendége is van, Szí mán Károly mérnök, az Építésügyi Minisztérium területi főépítésze, akit szakmai szempontból kérdezünk meg az átalakítási terv helyességéről.

— Éppen most tanulmányoztam az önök megyéjének tudományos folyóiratát, a Jászkunságot. Érdeklődéssel olvastam a színház ötven évéről és nézegettem az egykorú rajzokat, fényképeket. Nyugodtan megállapítható, hogy a jelenlegi állapot esztétikai szempontból igen rossz. Az épület elrontott és felemás. A jelenlegi terv nagyon előnyösen változtatja meg a színház belső és külső képét. Miután az épület jelenleg teljesen stílustalan, semmiféle műemlék jellege nincs, az átalakításnál a meglévő állapothoz igazodni nem lehetett. A tervezők legtermészetesebb törekvése volt, hogy a XX. század építőművészeti irányzatának megfelelően alakítsák ki a bővítés

miatt előállítandó új homlokzatot.

Csak

az első lépés

— A belső változások a színház üzemeltetése szempontjából igen előnyösek. Bár tudom, hogy jelenleg nem áll pénz rendelkezésre a teljes rekonstrukcióra, valamikor egy második lépcsőben feltétlenül folytatni kell a korszerűsítést a nézőtér festésének, díszítésének, berendezésének teljes modernizálásával és a színpad technikai újjáalakításával. A költségek még ezzel együtt is lényegesen kisebbek lesznek, mint amennyibe egy új színház építése kerülne. A további átalakítások feladata lesz, hogy eltüntesse a jelenlegi ízléstelen tornyocskákat. fölösleges timpanonokat, amelyek szinte ballasztként lógnak az épületen.

A tervek elkészültek, s az átalakítás után egy, fejlődő városunkhoz méltó kulturális intézmény nyitja majd meg kapuit. Ha az építőipar1 is úgy akarja, kezdésekor ünnepi díszelőadáson nyílhat meg megyénk kedvelt színháza új köntösében.

— ht —

Ötszázan

a természet „eilen“

Ha nem kérdeznék, talán fele annyit sem beszélne ez a zömök termetű, kerekarcú, barna fiatalember. De „bírnia” kell a szót, mert akármerre megy, mindenütt beszéltetik, mint itt most is Pekárik Imre bácsi „perme- tes” munkacsapatánál:

— Esőt is hozhattál volna már Sándor — mondja a csapatvezető. — Mi lesz velünk, ha nem lesz termés?

— Meg kell fognunk a munka végét, hogy ki ne semmizzen bennünket a nagy természet — mondja Sándor.

— Akkor se lesz már meg, amit számítottunk — aggályoskodik tovább Imre bácsi.

— A napokban összehívtuk az aktívákat. Magát is vártam Imre bátyám, miért nem jött el?

— Mondom neked fiam, egésznapi dolog után örülök, ha leülhetek. Nem bírom én már úgy, mint ti.

— Akkor elmondom én, amit ott beszéltünk. Utána néztünk, hogy hozzávetőleg mire számíthatunk.

— Mennyit vártok például a búzából?

— Nyolc-nyolc és fél mázsát holdjáról.

— Nem adja meg.

— Mikor látta Imre bátyám?

— Jó ideje már, de tudom miiven a? idői ár ás.

0

Mivel foglalkozzanak a karcagi kutatók?

Tanácskozás a Nagykunsági Kísérleti Intézetben

Zápor a színpadon

— A lépcső folytatása a

második emelet szintjéhez vezet, ahol modem próbatermet hoznak létre, amelyet eddig a színház fájdalmasan nélkülözött. Ugyancsak a színészek munkakörülményeinek megjavítását szolgálja az öltözők korszerűsítése, hideg-melegvizes mosdókkal való ellátása. A színpadra zéporberendezés kerül,

amelynek az a hivatása, hogy zuhanyszerűen oltsa el az esetleges tüzet. Gazdaságos és újszerű megoldással készül majd el ez a berendezés.

— Sétáljunk talán le a földszintre — indítványozzuk.

— Kérem! Máris mehetünk — mondja készségesen Nagy elvtárs és a tervrajz újabb részletét terítik ki az asztalra. — íme. Az előcsarnok a lépcsők vonaláig tart majd. Párnázott, karfás, modem székekkel rendezzük be a nézőteret, az egész színház hatszáz férőhelyes lesz. A pénztárhelyiség kerül az előcsarnok egyik oldalára, az orvosi ügyeletes szoba a másikra. Eltűnnek a jelenlegi csapóajtók, tág, egységes egész lesz a belépő. A ruhatárat megnagyobbítjuk, korszerűsítjük. A jelenlegi dohányzóból színészpihenőt alakítunk majd ki.

— Mozgalmas, korszerű homlokzati kiképzést alkalmazunk veszi át a szót Kovács József, a tervezőiroda igazgatója. — Modem üvegfal kerül a bejárat fölé. Nem volt könnyű meggyőznünk az

Karcagon, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben szerdán a kutatás távlati tervének elkészítéséről tanácskoztak a tudomány és a gyakorlat képviselői. Az intézet munkatársai kikérték a két megye — Szolnok és Hajdu-Bíhar állami, párt és állami gazdasági vezetőinek véleményét: mivel foglalkozzanak az elkövetkező ötéves időszak alatt. A megjelenteket dr. Sípos Sándor, az intézet igazgatója tájékoztatta az intézmény fejlődéséről, lehe tőségeiről és feladatairól.

A karcagi kutató Intézet 1955 óta működik. Akkor né- hányan kezdték a munkát. — Á kutatói létszám 1958- ban 12-re növekedett, most húszán vannak. A kutatásra szánt összeg is emelkedett. Államunk az idén például 1 111 000 forintot fordít tudományos célokra.

Az intézet új, korszerű otthont kapott,

s így a munka technikai feltételei biztosítottak. Ám az intézettel szemben támasztott igények nem állnak arányban az anyagi, személyi lehetőségekkel. Kevés a kisegítő és fizikai munkaerő náluk.

Az igazgató elmondotta, hogy a minisztertanács határozata alapján az idén szakosítják a magyar mezőgazdasági kísérleti intézeteket. A karcagiak például agrotechnikai kutatásokkal foglalkoznak.

Kutatásaik főbb területei: 1. A talaj termőerejének fenntartása és növelése; 2. Az öntözéses gazdálkodás; 3. a kenyérgabona termesztése; 4. A takarmánybázis növelése; 5. A mezőgazdaság gépesítése; 6. A szocalista mező- gazdaság közgazdasági kérdései.

Az intézet munkatársai ez év őszén kezdik meg a kenyérgabona termesztés komplex kísérleteit. Kutatják a talajművelés, a trágyázás és a fajták kérdéseit. A tudomány művelői szerint nem kell foglalkozni a vetési idővel és sűrűségével, mert ezek már eldöntött kérdések. Ellenben tanulmányozni kívánják a búza időszakos, monokulturális termesztését, a különböző talajtípusokon (mezőségi. réti. agyag és szikes talajon). Adatokkal szeretnék alátámasztani

van-* lehetősé« a búza 2—3

éven át azonos talajon való termesztésére.

Foglalkoznak a mélyítő műveléssel, a lazítás és a forgatás illetve ezek kombinációjának összehasonlításával. Továbbá a mélyművelés gazdaságosságával. Kimutatják: a lazítás olcsóbb, s gyakran eredményesebb a szántásnál. Kísérleteznek a különböző növények hogyan reagálnak a mélyítőművelésre. Eldöntik, mely növények adnak több termést ezzel a módszerrel.

A talajkutatás során megvizsgálják

a Liszenko féle komposztos istállótrágya készítés hatását, s eldöntik érdemes-e ezzel nálunk foglalkozni. A mélyi- tőműveléssel együtt vizsgálják: melyek a legmegfelelőbb trágyázási rendszerek. Megyénkben ugyanis jóval az országos átlag alatt van az istállótrágya ellátottság. Tehát milyen arányban használják fel a műtrágyát, vajon fenntartható-e. fokozható-e a termésátlag csupán műtrágyával. Vajon milyen arányban csökkenthető az eddig optimálisnak tartott istállótrágya adag, műtrágyák kiegészítéssel

A karcagi kutatók a talaj- javítással is foglalkoznak, bár ez a szegedi intézet feladatköre. Kísérleteznek a javítóanyagok adagolásával, kutatják, hogy ezek mennyiségének csökkentése milyen hatássa] jár. A talajjavítást szintén a trágyázás és mélyítőművelés tükrében vizsgálják.

Az intézet gazdaságában a vegyszeres gyomirtással is kísérleteznek. Vizsgálják a vegyszerek hatékonyságát s olyan vegyszert szeretnének előállíttatni, mely a száraz talajon is hatásos.

A takarmánytermesztésnél a fehérjebázis növelésének lehetőségeit, s a rét és legelőgazdálkodás jobb módszereit tanulmányozzák. A magtermelés fokozását és a jövedelmezőséget is megvizsgálják. Foglalkoznak a bé- késszentandrási lucemafajta fenntartásával és nemesítésével.

Az intézet kutatói

széleskörűen vizsgálják az öntözéses gazdálkodás módszereit.

1966-ban lezárják a rizskutatást, s választ adnak arra,

milyen legyen a helyes vetésforgója és kidolgozzák a trágyázási rendszerét.

: Kutatják az öntözési rendszerek alkalmazásának módszereit és állást akarnak foglalni az öntözött kapásnövények agrotechnikai kérdéseiben.

Az intézet gépesítési csoportja a Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel együtt, kutatja a művelő- és betakarítógépek alkalmazását és minősíti azokat. Az üzemgazdasági csoport az üzemek elhelyezését és specializálási lehetőségeit vizsgálja.

Dr. Sipos Sándor beszámolóját a meghívottak és a kutatók élénk vitája követte.

A megye vezető szakemberei egységes álláspontot foglaltak el: a kutatóintézet munkatársai adjanak nagyobb segítséget a takarmányprobléma megoldásához. A takarmánynövények területe ugyanis nem növelhető, tehát az adott területen milyen módszerre] lehet a hozamot növelni. A gabonakérdés megoldásával egyidejűleg a húsellátást is javítani kell. Az állatlétszám növelése viszont takarmányozás’ problémát jelent. Javasolták hogy a kutatási tervben elsődlegesen szerepeljen a takarmánynövények termesztésének vizsgálata.

A felszólalók a kutatóinté zet és a gyakorlat szorosabb kapcsolatát sürgették. Java' solták, hogy az intézet tájjel- legének megefelelően adjon választ: hány és milyen fajtájú növények termeszthetők biztonságosan a sziktalajokon.

A vita során tisztázódott, a kutatóknak többet kell fog- lalkozniok eredményeik propagálásával és azok alkalmazásával.

Rendszeresebben keressék fel a környező üzemeket

és adjanak tanácsokat az ott dolgozó szakembereknek. Másrészt: fel kell számolni az új módszerek alkalmazásával szembeni közömbösséget. Az állami gazdaságok és tsz- ek több segítséget adjanak a kutatómunkához.

A tudomány és a gyakorlat képviselőinek tanácskozása hasznos volt. Az intézet munkatársai ennek figyelembevételével készítik el távlati kutatási tervüket, melyet még- egyszer megvitatnak az illetékes szakemberekkel.

— m. L —

— Ha lesz búza se ,tudjuk levágni, olyan kicsi a szára, hogy épp a kalászát veszi le a gép.

— Majd vágjuk kiskaszá- val. Vagyunk úgyis elegen — szól közbe Szűcs Mihály.

— Neked könnyű, de én harminc nyáron húztam a kaszát, nekem már nem hiányzik.

— Levágjuk a maga részét is bátyám!

— ... A mák már „kihullott”, a saláta is. A kettő együtt 180 000 forintot vitt. Kétszázhúszezer a búzatermésből esik ki. összesen egymillió kiesés lesz, ha nem pótoljuk. Ezért azon a tanácskozáson úgy láttuk jónak; veszünk tizenötezer csirkét, ez pótol 260 000 forintot. Aztán vethetünk cukorborsót. zöldséget, meg sárgarépát. Magra hagytunk 50 hold lucernát. Számításba jöhetne még száz hízott sertés, s 250 hektoliter tej. így 1,80 forinttal érne kevesebbet egy munkaegységünk...

— így már remélhetünk...

A Szőlős brigád tagjai befejezik az ebédelést. Rozmis Sándor, a parttitkár pedig tovább megy Minden gond könnyebb, ha megosztják. S ők ötszázan vannak a szövetkezetben, ötszáz ember egy nagy céllal: Nem engedik, hogy az idő kifogjon rajtuk. Ez az év se lehet rosszabb, mint a tavalyi, amikor felül osztottak a harminc forinton.

*

A kertészetben a hűvös szél elől a nagy vízvezető árok oldalába „menekültek” az asszony ok;

— Mikor lesz pénz titkár elvtárs? — hangzik köszöntés helyett.

— Holnap. Tíz forint jut egységenként.

— Ilyen hírrel sűrűbben is jöhetne.

— Nekünk úgy se sok jut legyintett Szentesiné, —

azok kapnak többet, akik munkakönyvesek. Kétannyi egységük van, mint nekünk.

— És még azt mondják, hogy hívjuk a tsz-be a férjeinket is — dohog egyszerre Tóthné és Szlobodáné. — Nem is tudnánk mit dolgozni, „elennénk” egymás elől a munkát.

— Csakhogy akkor nem 64 hold kertészetünk lehetne, hanem kétannyi, — mondja a titkár.

— Akkor meg miért nem csináljuk már most? Most sincs elég munkánk'— kezdi újból Tóthnj. — A múltkor elmentünk kapálni a növé- nyesekhez, majd kinéztek bennünket a kukoricából. Ha kész leszünk a palántálással, mehetünk haza aludni.

— És a káposztát ki szedi? Kapálni ki kapálja?

— Meg is csinálunk mi mindent, csak egy kicsií többre néznének bennünket Tavaly is éppen kétannyi I termeltünk, mint' amit a tervünk előírt. Mégse kaptunk egy fillér prémiumot se. Azt mondták, mit szólnának a többiek. Hiába mondtuk, termeljenek azok is többet.

. — Csak azt tudnám, miért most mondják, s miért csak itt. A közgyűlésen meg mindig csendben vannak.

Nekik csak ennyit mond a titkár, de magának feljegyez valamit.

Ezen a napon két helyen járt, két munkacsapattal beszélgetett Rozmis Sándor, a csépai Űj Barázda Tsz párttitkára. Mindenütt kérdésekkel fogadják, mert mindenkit érdekel, milyen lehet a kedvezőtlen idő miatt az évi jövedelem. Sokat nem időzhet egy-egy helyen, mert emellett még az Alkotmány Tsz gondjaiban is osztozik, mivel ő a községi párttitkár is. Most éppen a járási párt- bizottságtól is keresik. A beszélgetést ezzel kezdik: derék emberek a csépaiak, eddig több mint kétezer hízót adtak az államháztartásnak. S ami legfontosabb, ennek közel felét a háztájiból. Cserke- szöllő után ők a „legfrissebbek” a járásban.

Rozmis Sándor a maga csendességével nyugtázza a dicséretet is.

B. E.

Magyar berendezéssel felszerelt éttermek nyílnak Moszkvában

A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat bemutatótermében megrendezett vendéglátóipari gépkiállítást csütörtökön a Transelektro külkereskedelmi vállalat bemutatta a Budapesten levő külföldi kereskedelmi képviseletek vezetőinek, munkatársainak, a külföldi szakembereknek.

Farkas Mihály, a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója a bemutató alkalmával az MTI munkatársának elmondotta, hogy a gazdaságosan exportálható vendéglátóipari gépek kivitele az utóbbi három évben megtízszereződött. Vásárolja az összes baráti ország és a tőkés államokban is nagy az üzleti érdeklődés. Ezt tapasztaltuk a nemrég Kairóban és Amsterdamban megrendezett bemutatón is, ahol a kiállított magyar vendéglátóipari gép mind elkelt. A legnagyobb vásárlója a szovjet külkereskedelem, mint ismeretes, már sok száz moszkvai vendéglátóhelyen szereltek fel magyar gyártmányú eszpresszógépet. a Budapesti Ipari Vásáron pedig többek között 1100 önkiszolgálóbolti méiyhűtőpul- tot rendelt a szovjet partner- vállalat, a Raznoebhport. A szovjet társvállalattal a napokban írtunk alá egy másik jelentős megállapodást Is. Ezután nem csupán egyes vendéglátóipari gépeket vesznek tőlünk, hanem különböző éttermek teljes berendezését rendelik meg. Ez évi szállításra most három moszkvai étterem teljes felszerelését vásárolták, az előzetes tárgyalások szerint pedig jövőre hét éttermet rendezünk be. (MTI)

Országos állattenyésztési ankét Bábolnán

A megyei tanácsok főállattenyésztőinek és főállatorvosainak részvételével a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében csütörtökön kétnapos ankét kezdődött a Bábolnai Állami Gazdaságban. Burgert Róbert, a gazdaság igazgatója ismertette, hogyan alakították ki és hogyan fejlesztik tovább az ország legnagyobb és legkorszerűbb baromfi üzemét. A tanácskozás részvevői megtekintették a baromfitelepeket, majd Bázler Béla, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott vitaindító előadást arról, hogyan lehet a bábolnai baromfitenyésztési módszereket, a termelőszövetkezetekben al kalmazni. (MTÜ