Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Jé / m m ___ A MEGYEk PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA xm, évfolyam, 135. szám. Ara: 50 fillér 1962. június 12., kedd. Testvéri együttműködés a szebb holnapért Június 6-án és 7-én Moszkvában tanácskozást folytattak a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsá­ban részt vevő országok » kommunista és munkás­pártjainak képviselői. A KGST-nek tagja a Szov­jetunió, tagjai az európai népi demokratikus orszá­gok, s a júniusi üléssza­kon saját kérésére felvet­ték tagnak a Mongol Nép­köztársaságot is. Az ázsiai szocialista országok rend­szerint megfigyelőként vesznek részt a tanács ülésszakain. A KGST az az irányító központ, amelyben összpontosul a népgazdasá­gi tervek összehangolásá­nak, valamint a szocialista országok munkamegosztá­sának — a termelés szako­sításának és kooperálásá- nak — tevékenysége. A szocialista országok gazda­sági együttműködésének jelenlegi fejlődési fokát éppen az jellemzi, hogy megvalósul * szocialista országok népgazdasági ter­veinek összehangolása és jelentős mértékben fejlőd­nek az országok közti köz­vetlen kapcsolatok a ter­melésben, a tudományban és a tchnikábah. De mit jelent a szocia­lista országok számára a népgazdasági tervek össze­hangolása? Lehetőséget nyújt ahhoz, hogy gyümöl­csözően működjenek együtt fűtőanyag- és energetikai bázisuk fejlesztésében, kö­zösen oldják meg a legfon­tosabb iparágak nyers­anyagellátásának kérdéseit, hogy az államközi szako­sítás és együttműködés alapján, a tömeggyártás és a nagy szériák megszerve­zése útján elérjék az ipari berendezések és felszerelé­sek legjobb hatásfokú ki­használását A szocialista nemzetközi munkamegosztás példája­ként említhetjük meg a gépgyártásban a kőolaj fel­dolgozó berendezések ter­melésének szakosítását. E berendezések és felszerelé­sek előállítását a tervek szerint Romániában, a Szovjetunióban és Cseh­szlovákiában összpontosít­ják; Az alapvető vegyipari technológiai berendezések közül az elgondolások sze­rint a nomenklatura 30 százalékát három ország­ban fogják előállítani. Ez módot nyújt arra, hogy számottevően növeljék az e béréndezéskből előállított mennyiséget, s ezáltal tel­jesebben elégíthessék ki az összes szocialista országok idevágó igényét. A szocialista országok közgazdászai abból indul­nak ld, hogy az egyes or­szágok gépgyártásának a le­hető legnagyobb mérték­ben saját nyersanyag-bár- zisra kell épülnie. így pél­dául a bolgár gépgyártás profilját bizonyos mérték­ben meghatározza, hogy az országban van ólom és cink; Azokban az országok­ban, ahol a vaskohászat import-nyersanyaggal dol­gozik, mint például az NDK-ban és Magyarorszá­gon fe a gépgyártásnak fő­ként munkaigényes és nem anyagigényes ágait kíván­ják fejleszteni. Azok az or­szágok viszont, ahol, mint például Lengyelországban és Csehszlovákiában a gép­gyártás a saját nyersanyag- források számottevő kiak­názására épül, a nehézgép­gyártás néhány válfajának termékeire szakosodnak. S itt figyelembe vesznek még egy követelményt: minden országnak elsősorban azok­nak az iparágaknak a gé­peit és berendezéseit keE a szakosítás során előállí­tania, amelyek akár jelen­leg, akár a jövőben az il­lető ország népgazdaságá­ban a fejlődés alapját ké­pezik. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok 1959—1965-re szóló össze­hangolt népgazdaságfejlesz­tési terveiben, s a további távlati tervek kidolgozásá­nál és összehangolásánál az egyik központi helyet c fű­tőanyag- és energia-kérdés megoldása foglalja el. Az egyes országok itt nem tö­rekednek erőforrásaik mo- nopolizálására, hanem min­denképpen arról igyekez­nek gondoskodni, hogy eze­ket a legjobb hatásfokkal lehessen felhasználni az egész szocialista világrend- szer fejlődésének érdeké­ben. Ha az energiahordozók­ban mutatkozó szükségletet és a rendelkezésre álló készleteket egybevetjük, ki­tűnik, hogy ezekből hiány mutatkozik az NDK-ban, Magyarországon és Cseh­szlovákiában. Kínának, Lengyelországnak és Bulgá­riának nincs elegendő fo­lyékony fűtőanyaga. Az említett hiány leküz­désére Lengyelország és a Szovjetunió növeli a szén- szállítmányokat, Csehszlo­vákia és az NDK viszont anyagi-műszaki segítséget nyújt Lengyelországnak a széntermelés fokozásában. A viUamosenergia terén a szocialista országok ösz- szehangolt erőfeszítéseinek célja, mindenképpen min­den országban növelni ezt az energetikai kapacitást. A teljes villamosítás ugyan­is nélkülözhetetlen feltéte­le a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának létre­hozásához. A KGST-orszá- gok tehát egységes energe­tikai rendszert hívnak élet­re, ami jó gazdasági ered­ményt ad. összekapcsolták már Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és Ma­gyarország villamosenergia hálózatát. A nyugat-ukraj­nai Munkács alállomásón még ebben a hétéves idő­szakban összekapcsolják Magyarország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjet­unió dél-nyugati körzetének energetikai rendszerét. Bul­gária, Magyarország, az NDK, Románia, Csehszlo­vákia és a Szovjetunió em­lített energetikai rendsze­rének irányítását összehan­golják, s e célból a KGST- országok egyesített energe­tikai rendszerének központi irányítására külön diszpé­cser-állomást állítottak fel, amelynek Prága lesz a székhelye. A vas- és a színesfémko­hászat területén a szakosí­tás fő problémája abból adódik, hogy a KGST-or­szágok közül egyedül a Szovjetunióban vannak meg az összes gazdasági feltételek a saját kohásza­ti bázis fejlesztésére, Len­gyelországban és Csehszlo­vákiában a szükséges fel­tételek közül egyedül a kokszolható szén van meg, míg a vasórckészletek ezekben az országokban csekélyek é3 viszonylag gyenge minőségűek; Az NDK, Magyarország, Bul­gária és Románia kohásza­ti üzemei viszont mind a vasércből, mind a koksz­ból behozatalra szorulnak. Ezért ezeknek az országok­nak a vas- és acéltermelé­se főként szovjet ércre épüL A Szovjetunió 1965- re jelentősen növeli az európai népi demokratikus országokba irányuló vas­érc szállításait. Az új társadalmi rend anyagi és műszaki bázisá­nak építés szempontjából, különösen az egész szocia­lista világrendszer méretei­ben. rendkívüli jelentőségű a kölcsönös segítségnek olyan formája, mint példá­ul több testvéri ország erő­feszítéseinek egyesítése a nagy népgazdasági kérdé­sek együttes megoldására, egyebek között az ásvány­kincsek kiaknázására, köz­lekedési fővonalak kiépí­tésére, valamint villamos távvezetékek és kőolajve­zetékek lefektetésére. Ragyogó példaként em­líthetjük meg itt a Barát­ság kőolajvezeték építését. Ez a vezeték lehetővé te­szi. hogy a szovjet kőola­jat a lehető legkisebb költ­séggel továbbítsák a Vol­gától az európai népi de­mokratikus országokba. A vezeték teljes hossza négy és félezer kilométer. A Szovjetunió nyugati hatá­rától a Barátság kőolajve­zeték kétfelé ágazik: egyik ága Csehszlovákiába és Magyarországra vezet, a másik Lengyelországba és az NDK-ba; A kőolajveze­téket részben 'már átadták rendeltetésének. Ezek a tények fnélyértel- műek. Arra vallanak, hogy a testvéri együttműködés erősíti a szocialista világ- rendszer gazdasági egysé­gét, s ezáltal a lehető leg­kedvezőbb feltételeket te­remti meg az összes szo­cialista ország termelőerő­inek fejlesztésére. A Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok jelenleg 1980-ig szóló népgazdasági tervei­ken dolgoznak. E tervek kidolgozása rendkívül fon­tos a szocialista világrend- szer további erősítése szempontjából. Mindez pe­dig lehetőséget nyújt ahhoz, hogy még szorosab­ban összefogják a szocialis­ta országok erőfeszítéseit a szocializmus és a kom­munizmus nagy építési fel­adatainak tervszerű meg­valósítása érdekében. Vasárnap me­gyénkben is meg­ünnepeltük az építők napját, Szolnokon a Mó­ricz ligetben ren­dezték az ünnep­séget. Itt Medra János mondott ünnepi beszédet, majd az úttörők virágcsokorral kö­szöntötték a meg­jelenteket. A dél­után vidám szó­rakozás közepette telt el. Lepény­evést, köcsögtö­rést, nídmászást rendeztek s végül zeneszó mellett a késő esti órákban ért véget ez évben az építők napja. Képünkön az ün­neplők egy cso­portja a Móricz ligetben. Már augusztusban tető kerül C . tölé Úttörő-üdülőt építenek társadalmi munkások Másfélmilliós értékű üdülő létesül Kunhegyesen A kunhegyes! járás úttö­rőinek évről évre visszatérő gondja volt a nyári táboro­zás zavartalan lebonyolítása. A környéken sem táborhely, sem pedig megfelelő épület nem állott rendelkezésre, a messzi távra utazások vi­szont nagy költséggel jártak. Ezért született meg a járás vezetőinek az az ötlete, amely szerint úttörőházat, illetve üdülőt építenek Kun­hegyesen. Megyénk tsz-eit a fővárosi XIV. kerület üze­mei, intézményei patro­nálják. így a Budapest XIV. kerületi népf^entbizotteág _______ >________ KÖ ZLEMÉNY a KGST- államok képviselőinek értekezletéről Moszkva, (MTI) Moszkvában 1962, június 8-án és 9-én ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagállamainak képviselői. Az ülésen résztvett Sz. To- dorov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhe­lyettese, Dr. Steinwald, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság helyettes képviselője a KGST-nél, N. ZsagvaraJ, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, A, Birladeanu. a Ro­mán Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyet­tese, V. Novikov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. O Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökhe­lyettese. Az értekezlet megvizsgál­ta azokat a legsürgősebb ten­nivalókat, amelyek a KGST államok kommunista- és munkáspártjai első titkárai 1962. június 6-i 7-i értekezle­tének, valamint a KGST 16. ülésszaka határozatainak megvalósítását szolgálják. sietett a kunhegyesnek segít­ségére. Tervezőt kért fel, aki társadalmi munkában hama­rosan elkészítette az üdülő dokumentációját. Az emeletes — manzárd­tetős — épület földszintjén hat tízférőhelyes háló, több nevelő- és betegszoba, vala­mint konyha és az ebédlő kap helyet. A nagyterem, a társalagó és hat kisebb háló pedig az emeleten lesz. Építéséhez persze pénz kell. Állami beruházás azon­ban nem áll rendeikezésre. A kunhegyes! járási pártbi­zottság és a tanács közös összefogásra hívta fel a köz­ségek népét. És az emberek a cél érdekében nagyarányú társadalmi munkát ajánlot­tak fel. Még május elején hozzá­láttak. Példát mutattak a járás vezetői, akik elsőnek ragadtak csákányt, lapátot, de nem maradtak el Kunhegyes más, felnőtt lakói sem. A munkásőrség több mint ötvenezer téglát készí­tett a téglagyári munkások szakmai segítsége mellett. Másik ötvenezer téglát régi épületek bontásával nyertek. Megnyílt a 31. Poznani Nemzetközi Vásár Poznan, (MTI) Június 10-én reggel a Poznani Nemzetközi Vásár főterén, 59 ország zászlaja emelkedett a magasba, jelez­ve, hogy a világhírű lengyel vásárváros ismételten — im­már harmincegyedszer — öt kontinens kereskedőit látja vendégül. Az idei vásár területét és résztvevőinek számát tekint­ve túlszárnyalja a tavalyit. Területe 104 000 négyzetmé­ter, amelyen 59 ország — köztük 34 kollektív pavilon­ban — mutatja be áruit. A vásár nemzetközi jellegét domborítja ki az a tény, hogy területének jóval több mint felét nem a házigazda, ha­nem a külföldi kiállítók fog­lalják el. A vásár megnyitóján kor­mányküldöttséggel képvisel­tette magát több mint tíz or­szág, a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia és mások. Részt vett a megnyitón a magyar kormányküldöttség is: Nyers Rezső pénzügymi­niszter, Karáéi Gyula, a külkereskedelmi miniszter el­ső helyettese, Kiss János kohó és gépipari miniszterhez lyettes és Szilágyi Dezső nagykövet. Jelen voltak a Varsóban akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői is. A megnyitó előtt Tramp- czynski lengyel külkereske­delmi miniszter mondott be­szédet, amelyben méltatta a poznani vásár jelentőségét a nemzetközi kereskedelem fejlesztése szempontjából. Ezek után Jozef Cyran­kiewicz miniszterelnök meg­nyitotta a vásárt. A lengyel államférfiak vá­sári kőrútjuk első perceiben már megtekintették a ma­gyar pavilont. Gomulka és Cyrankiewicz elvtársat, to­vábbá a LEMP Politikai Bi­zottságának és a kormánynak több tagját a bejáratnál Nyers Rezső pénzügyminisz­terrel az élén a magyar kor­mányküldöttség, továbbá a Magyar Külkereskedelmi Ka­mara és pavilonunk vezetői fogadták. A lengyel elvtársak érdeklődéssel hallgatták a magyar szakemberek tájé­koztatóit a szabad téren ki­állított mezőgazdasági és műanyag-gépekről, továbbá a pavilonban található mű­szerekről. Elismeréssel nyi­latkoztak élelmiszer- és könnyűiparunk termékeiről. Dicsérték a magyar híradás- technika legújabb gyártmá­nyait. Végezetül pedig pavi­lonunk külseje nyerte meg tetszésüket. E látogatás után a magyar pavilon megnyílt a nagykö­zönség számára. Már az első órákban tömegek tekintették meg kiállított áruinkat. Az érdeklődők között találkoz­hattunk más országok kor­mányküldöttségeivel, messze földről érkezett kereskedők­kel. Sok ezer külföldi kereske­dő, újságíró és turista, több tízezer lengyel gazdasági szakember, rengeteg érdekes árucikk, technikai csoda, praktikus gép és jármű, vi­dámság és tarka városkép. Poznanban megnyílt a 31. nemzetközi vásár. (MTI) Itt különösen a KlSZ-fiata- lok tevékenykedtek sokat. Nagyszerű munkát végez­tek a társadalmi munkások. Szinte napok alatt kiásták a pincét, elvégezték az ala­pozást, megkezdték a falak felhúzását. Mindebben közre­működtek a környező közsé­gek önkéntes csapatai is. Szombaton és vasárnap gép­kocsikkal és szekereken ér­keztek a brigádok. Kunma- darasiak nyitották meg a sort, azután kenderesiek, ti- szagyendaiak és abádszaló- kiak jöttek. Az építkezési anyagok megvásárlását a községfej­lesztési alapból és a terme­lőszövetkezetektől kapott pénzből fedezik. A szövetke­zetek már az induláshoz mintegy kétszázezer forintot adtak. A tervek szerint már au­gusztusban tető alatt lesz az épület. Jövőre vakolják be az úttörők kész üdülőjét, amelynek berendezését a megyei tanács vállalta ma­gára. Ez a létesülő üdülő nagy­szerű lehetőségeket biztosít majd a járás, sőt egész me­gyéik úttörőinek. Úttörők nyári üdülőjének épül a palota, ám az elkép­zelések szerint téli időszakban sem áll üresen. A termelőszövetkezetek itt tartják tanfolyamaikat, sőt egyben tsz-tagok pihenője is lesz. Nyáron azonban a járás úttörőinek kizárólagos tulaj­donát képezi, itt pihennek, strandolnak, nyaralnak a szünidőkben. Egyébként már gondoltak arra is. hogy eset­leg cseretáborozást szervez­nek olyan úttörőcsapatokkal, amelyek a Balaton partján, vagy a hegyek között hason­ló üdülővel rendelkeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom