Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
1.962. Június 9 S/OLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kulturált étkezés Valamikor az étkezés szertartást jelentett. Nem a régit akarjuk visszaidézni, de az utóbbi években teljesen elfeledkeztünk arról, hogy lehet az étkezés igényes, szép és kultúrált. S ez elsősorban a terítésen múlik. Az alapfeltétel csaknem minden háztartásban adott. Mindenhol található étkészlet. Kezdjük talán a reggelinél. Az orvostudomány szerint a reggeli étkezés igen fontos. De még fontosabb, hogy nyugodtan költsük el. Az pedig, hogy rendezetten, szépen terített asztalnál együnk — igény lehet még azokban a háztartásokban is, ahol a feleség dolgozik. Reggelire terített asztal. Korszerű és ízléses, csupa műanyag: a csésze, a cukortartó, a tojástartók, süteményestál. Ha este odakészítjük, s reggel csak a zsemlét rakjuk ki, nem végeztünk sok és fárasztó munkát. Viszont gusztusosán, ízlésesen tálaltuk , családunknak a reggelit. Ezt az asztalterítést a serdülő kislány, a nagyobb fiúk is elvégezhetik a családban. Nemrégiben színes, fa- jensztányérok, tálak jelentek meg a boltokban. Élénk sárga, kék, zöld színekben. Mutatós, s tekintettel arra, hogy a tányér „fogyóeszköz”, igen figyelemreméltó, hogy csak 3,90 forint az ára. Műanyagabroszon, azonos színekben, vagy ahol több tagú a család — kinek-kinek más színben —, szép és célszerű. Esküvőn, eljegyzésen, házassági évfordulón, születésnapon vajon mivel emeljük ki a családi esemény ünnepi jellegét. Természetesen o terített asztallal. Ilyenkor kerül elő a porcelán étkészlet, ilyenkor rakjuk ki a terítési szabályoknak megfelelően a csiszolt poharakat a teríték mellé. Az ünnepi ebéd, vacsora tálalása közben nagy segítséget jelent, ha kis szekrényre, tálalóasztalra odakészítjük a süteményestálat, a feketéscsészéket, ezzel elkerüljük, hogy étkezés közben még külön fáradjunk. (2.) A gyermek számára a nyári szünidőnek testi megerősödést és szellemi felfrissülést kell jelentenie. A szünidő ilyen irányú felhasználása azonban csak akkor valósulhat meg, ha a szülők világosan látják, hogy mire való a szabadidő. Sokan úgy vélik, hogy a gyermek számára a nyári szünet a „semmittevés” ideje. Ez a felfogás igen helytelen, már csak azért is, mert aká ismeri a gyermeket, az tudja róla, hogy az állandóan tevékenykedni kíván. A belső erők, a fejlődés mozgásra, cselekvésre késztetik, tehát maga a szervezet tiltakozik a semmittevés ellen. Nyilvánvaló, hogy az egészséges gyermek a szünidőben is — reggeltől estig — állandóan tevékenykedni fog, akár irányítjuk őt cselekvésében, akár nem. És vajon hová vezetne az, ha gyermekeink a nyári szünidőben teljesen magukra maradnának, és ők határoznák meg napi tennivalójukat? Az eddig elmondottakból világosan következik, hogy gyermekeinket a nyári nagy szünidőben is tervszerűen kell foglalkoztatnunk, ami természetesen nem azt jelenti, hogy munkával töltse el az egész vakációt. A blúz is divat, — egyszerű, csíkos, mintás, pettyes — a legkülönbözőbb anyagokból készíthető. Szívesen hordják a nők. mert könnyen mosható, vasalható. Csak egyre ügyeljünk: mintás szoknyához egyszínű blúzt viseljünk, sima szoknyához mintás és sima blúz egyaránt hordható. KÉVÉS HELY —sok holmi A REND alapja egyrészt, hogy minden tárgynak legyen meg az állandó helye, amit a család minden tagja ismer és tiszteletben tart. Ha ez a családban megszokottá válik, akkor nincs vita a felett, hogy hol van a ruhakefe vagy a cipőhúzó kanál, mindenki tudja, hogy mit honnan kell elővenni — és hová kell visszatenni. Másrészt, hogy a közösen használt és a közös helyen tárolt holmik (edények, könyvek, stb.) kivételével, lehetőleg a család minden tagjának legyen egy fiókja, szekrényrésze vagy polca, ahol saját személyes holmijait őrzi. Gyermekek a tanszereiket, játékaikat, férjek a bélyegalbumot, sakktáblát. feleségek a háztartási könyveiket, „ékszeres” dobozukat stb. A szekrénybe is lehetőleg úgy helyezzük el a ruhaneműt, hogy egy családtag holmija egy helyen legyen, és amint lehet — ahogy a gyerekek nőnek — minden családtag maga kezelje holmiját. „Hol az esernyőm?” — „Nem láttad a korcsolyámat?” — Ezek a felelősségre- vonó, és már-már szemrehányó kérdések nem, vagy legalább is nagyon ritkán hangozhatnak el olyan családban, ahol nemcsak az asz- szony joga és kötelessége a tárgyakat a helyükre parancsolni. Közösen alakítsuk ki az otthon rendjét, legyen mindenkinek beleszólása abba. hogy az új tárgyakat hová helyezzük el, és a háziasszony ha megváltoztatja valaminek a helyét, közölje azt a család többi tagjával. A SZEKRÉNYEK jobb kihasználása érdekében fontos, (Mr az egy célt szolgáló, körülbelül azonos nagyságú tárgyakat egy helyre tegyük. A hosszú kabát után ne lógjon a blúz. hanem a ruhaneműket nagyság szerint helyezzük el. Ezáltal a kisebb ruhaneműk alatt újabb légtérhez jutunk. Célszerű például a fehérneműs szekrény egy-két alsó polcát kivenni, és helyére huzalt kifeszíteni a blúzok számára. A kivett polcokat pedig helyezzük a meglévők közé, így újabb helyet nyerünk például a kalapok. kesztyűk, retikülök elégséges elhelyezésére. A szekrények polcai közötti tér általában túl nagy, ez arra kényszerít bennünket, hogy egymásra rakjuk a sok holmit. ami sietség esetén hamar rendetlenséghez vezet. A fehérneműt úgy helyezzük él a polcokon, hogy a gyakrabban elővett holmik (zsebkendő, fehérnemű, stb.) az ágynemű, törülközők fölé kerüljenek, hogy ezáltal is kevésbé bontsuk meg a polcok rendjét. Ha szükséges, újabb polcok közbeiktatásával tegyük tagoltabbá szekrényeinket, még mindig olcsóbb és kevesebb helyet foglal el. mint egy új szekrény. A SZEKRÉNYEK ajtajának belső felét is jól kihasználhatjuk, ha — a régi módszer szerint — zsineget feszítünk ki, és erre akasztjuk nemcsak a nyakkendőket, öveket. hanem a sálakat, különálló gallérokat, hajszalagokat, esetleg esernyőt, stb. is. Ugyanígy a harisnyák, zoknik számára minden családtagnak készíthetünk egy kis karton vagy műanyag (sokzsebes) zacskót, amit az ajtó belsejére erősítünk. Hasonló módon a konyhaszekrény ajtó belső részét is jól felhasználhatjuk, kis kampóra akasztva a szűrőket, galuskaszaggatót, merőkanalakat, stb. Az ide feszített zsineg alkalmas lesz a fedők tárolására. A kamraajtó belső oldalára akaszthatunk seprűféleséget — színes függönnyel eltakarva. I A szabadidő helyes fel- I használásában is — mint | minden más területen — a ! szülők példája döntő hatású. A példa azonban nem elég, a szabad idő ésszerű fel- használásáról elsősorban a szülőknek kell gondoskodniuk. Ebben a munkában sokat segít a Szakszervezetek Országos Tanácsa azzal, hogy nyaraltatja, üdülteti és társadalmi munkába is bevonja a gyermekeket. Sok isko- i Iában már a tanév alatt kü- i lönböző rendezvényekkel i igyekeznek biztosítani a ta- ] nulók nyári üdülésének, ki- ■ rándulásainak anyaig felté- í teleit. I A táborok életét változa- I tos és hasznos szórakoztató j napirend teszi örömteljessé és értékessé. A szülők nyugodtan végezhetik munkájukat. mert gyermekeik hivatásos nevelők felügyelete alatt töltik a nyarat. Több helyen a szülők is bekapcsolódnak ebbe a munkába. Falusi gyermekek — nagyobb mértékben, mint a nagyvárosban lakók — már a tanév alatt is segédkeznek szabad idejükben a háztartási és mezőgazdasági munkában. A lányok főképpen a konyhában, lakásban foglalatoskodnak, a fiúk inkább a mezőgazdaságban dolgoznak. Középiskolások elmen- > nek szüleikkel répát ritkí-1 tani, gyomot irtani, szénát; gyűjteni, gereblyézni, továb- ; bá babot, borsót, burgonyát, répát, kukoricát szedni, gyümölcsöt, szőlőt szüretelni. A nyári szünidőben ilyen és ehhez hasonló munkákba fokozottabban bevonhatjuk gyermekeinket. Amennyiben az aratás kézierővel történik, ebben a munkában is részt vehetnek: kötelet teríthetnek, keresztekbe rakhatják a kévébe kötött gabonát. így nem csupán a mező- gazdasági termékeket ismerik meg behatóbban, de a munkaeszközöket, szerszámokat és azok használatát, a munka technikáját is, és ezzel jobban megbecsülik, megszeretik a mezőgazdasági munkát. Csip-csirip nagyon szemtelen volt. Tele torokkal fütyült volna a világra, ha egyáltalán tudott volna fütyülni. Azért hívták egyszerűen Csip-csiripnek, mert afféle szürke verebecskéliez illően egész álló napon át csak csipogóit s ez a csipogás egyszerű verébnyelven annyit jelent, hogy én bizony nem törődök a világgal, a világnak száz bajával. Könnyen veszek mindent. Eltelt a nyár. Rövidültek a napok. Nagy csapatokba verődve készültek tengerentúli útjukra a fecskék. A gólyák is méltóságteljes komolysággal szedelőzködtek. Csip-csirip csak csipogott. Körültáncolta örömében az udvart, ha a csirkék elha- gyogattak néhány szem kukoricát. A gólya megvetéssel nézte a veréb bohóckodását. De azért utóbb megesett a szíve rajta. — Csip-csirip! Hát te nem készülsz? — Ugyan hová? — csóválta értetlenül fejét a veréb. — Ne bolondozz! Jön az ősz. Pacallá ázol az esőben. Utána beköszönt a tél. A csikorgó hidegben megfagysz. Csip-csirip elgondolkodott. Végülis igazat adott az okosabbnak. Nagy csipogással körülrepülte a határt és harsány hangon másnap délutánra összecsiripelte gyűlésre a verebeket. Az eperfa ágai zsúfolásig voltak. Csip-csirip a legfelső ágon bögyösködött. Néhány értelmes csipogással elmagyarázta a többieknek azt, hogy mit tanult a gólyától meg a fecskéktől. Mivel több százan voltak Csip-csirip javaslatot terjesztett a verébgyűlés elé. — Remélem, nem lesz ellene kifogásotok, ha én leszek a vezéretek. Nagy csiripelés volt a fe lelet és minden volt abban csak éppen elismerés nem, — Hogyisne! Éppen te lennél a legalkalmasabb a ve- zérségre! — Dehogy bízzuk magunkat ilyen kelekótyára! — Semmibe nem egyezünk bele! — Majd gondolkodunk! — Holnap újra összegyűlünk! Indítványozunk és sza vázunk! — Majd aki a legtöbb csipogást kapja, az lesz a vezér! Másnap ismét együtt voltak a fán. Órákon át csipogtak, de nem tudtak megegyezni. Újra elhalasztották a döntést. így ment ez nap mint nap. A gólyák már útra keltek. A fecskék is indulásra készen álltak a házgerinceken. Többször is postát küldtek a csiripelő hadnak. — Gyertek, mert itt hagyunk benneteket! A verebek a nagy csiripe- lésben meg sem hallották a küldött szavait. Arra sem figyeltek, amikor a fecskék nagy suhogással elindultak dél felé. Nap mint nap összegyűltek az eperfán. Csiripeltek, de nem tudtak megegyezni. Azóta is minden nap csiripelnek fákon, háztetőkön, karcsú villanydrótokon, de nem tudnak egyetérteni abban, hogy ki legyen a vezérük. Rossi Károly KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Zavaros — mássalhangzói. 4. ... a csodák csodája. 5. A látogatás (idegen szóval). 7. Betű kiejtve. 9. A papír mértékegysége (névelővel). 10. Növény. 12. Akta. 13. Mai magyar író keresztneve (az Ábel- sorozat szerzője). 14 Képző. 15. A Tisza egyik mellékfolyója (névelővel). 18. Morse-jel. 19. A Tisza egykori szabályozásakor a kanyarok átvágását nevezték így. (Első kockában két betű!) 20. Kóbor vége. 21. Komárom megyei kisközség. Függőleges: 1. A nyár időnkém ilyen. 2. Becézett Róza. 3. Gyakori jelenség a nyári égbolton. 6. Zamat. 7. Budapesti Ipari Vásár. 8. Kor. 10. Gyermekváros. 11. A kis Anna. 16. Szabálytalan. 17. Közlekedésre kijelölt rész. Megfejtésül küldjétek be a függőleges 1-est és 3-ast. Beküldési határidő: június 14. Múlthe^ keresztrejtvényünk helyes meg fejtése: televízió, magnetofon. — Könyvjutalmat kapott: Jobbág' Gábor, Karcag. (A könyvet postán küldjük el.) «ÄSalk. JLfc j&sg, L Í7yorijaciiQöi CIO Miért nem tudnak megegyezni a verebek ? Akiire vo/ó a szünidő ?
