Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

1962. június 9. SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP Szakmai bemutatók, tapasztalat- cserék a tsz-ek ifjúsági munka­csapatainak A több mint hat és félezer termelőszövetkezeti fia­tal kongresszusi versenyének eredményessége, szakmai felkészültségének gyarapítása érdekében bemutatókat, ta­pasztalatcseréket rendez a KISZ megyei bizottsága. Az országos és megyei versenyben résztvevő munkacsapat­vezetők, élenjáró gondozók első bemutatójára a baromfi- tenyésztéséről híres fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben kerül sor. A baromfitenyésztéssel foglalkozó tsz-ek hatvanhá­rom munkacsapatvezetője megtekinti a szövetkezet tizenöt KISZ-fiatalja által kiváló eredménnyel gondozott tízezres baromfiállományt, megismerkedik az ifjúsági munkacsa­pat vezetőjének, a Szocialista Munkáért Érdeméremmel kitüntetett Varga Isvánnénak munkamódszerével. A martfűi és a jászapáti ifjúsági fesztivál keretében a legjobb ifjúsági kukoricatermelők cserélik ki tapaszta­lataikat és értékelik a verseny eddigi eredményeit. A megye 130 kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatának vezetője a szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben rendez találkozót. A megye legjobb kukoricatermelő gazdaságában megtekintik az öntözés módszerét, a tőszám kialakítást és behatóan tanulmányozzák a fejlett agro­technikai módszereket. A közeljövőben sor kerül a leg- iobb ifjúsági sertésgondozók, tehenészek tapasztalatcseré­jére is. Kibővítik az Országos Béke­tanács tudományos bizottságát Az Országos Béketanács tudományos bizottságának tagjai jelentősen hozzájárul­tak a moszkvai Leszerelési és Békevilágkongresszust megelőző akció sikeréhez. Felhívásuk, amellyel a kü­lönböző országok békebizott­ságaihoz és tudományos aka­démiáihoz fordultak, világ­szerte jelentős visszhangra talált. A nyugati országokban élő és dolgozó kollégáikhoz intézett leveleikben beszá­molnak a magyar békemoz­galom tevékenységéről. A következő hónapokban kibővítik az Országos Béke­tanács tudományos bizottsá­gát. Űjabb szakemberek be­vonásával megalakítják jo­gász, biológiai, fizikai, köz- gazdasági, neveléstudományi és pszichológiai szekcióját. Kertészeti műszaki bizottságok C- alakulnak megyénkben Van mit bemutatni — de nincs bemutató a jászapáti Alkotmány Tsz-ben Hivatalosan még csak második éve, valójában leg­alább évtizede tölti be be­mutató gazdaság szerepét az Alsó-Jászság legjobb szövet­kezete, a jászapáti Alkot­mány. Különösen állatte­nyészete rejteget évről-évre valami újdonságot. A kísérletező kedv meg­érdemelt sikerei újabban: a kosztromai bika és a szürke magyar üsző keresztezésének leszármazottjai. Hét üszőt kaptak az ukrajnai és a ma­gyar szarvasmarhák keresz- tezési kísérletéből. A tízhó­napos borjak átlagos súlya Szolnok megye termelőszö­vetkezeteinek 90 százaléka zöldségtermeléssel is foglal­kozik. Időszerűvé vált, hogy a II. ötéves terv során a ha­gyományos zöldségtermelő vidékeken nagymértékben fejlesszük a gazdaságok ker­tészeti termelését, meghatá­rozzuk a fejlődés ütemét, irányát. Ezzel a céllal alakult meg június 6-án Szolnokon a Me­gyei Kertészeti Műszaki Bi­zottság. Június 10-ig pedig három járásban — Jászberény­ben, Szolnokon és Kun- szentmártonban — hívják életre a járási műszaki bi­zottságokat. A szakemberekből álló bi­zottság tagjai 65 közös gaz­daságban vizsgálják meg a zöldségtermelés jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor taná­csokat adnak és javaslatokat tesznek a következő évek eredményesebb gazdálkodá­sához. Szolnok megyében szinte korlátlan lehetőségek állnak a kertészkedéssel foglalkozó szövetkezetek előtt. A terme­lés biztonságossá tétele és na­gyobb jövedelmezősége érde­kében fokozni kell a korai szántóföldi termelést. Ez nagyösszegű beruházásokat, főleg korszerű komplett pa­lántanevelő telepeket igényel. Jelenleg a palántanevelés a nagyüzemi gazdaságok­ban is a régi, elavult mód­szerekkel történik, hiszen szövetkezeteinkben hiá­nyoznak a szaporító-házak és a fűthető hollandágyak­kal felszerelt telepek. Az a cél, hogy a rendelkezé­sünkre álló ajvagi eszközö­ket azokban a zöldségtermelő üzemekben használjuk fel, amelyekben az öntözési és a talajadottságok lehetővé te­szik a kertészet nagyarányú fejlesztését. A specializált nagyterüle­ten folyó zöldségtermelés előtt hatalmas exportlehető­ségek állnak. Előnevelt, táp­kockás. vagy tűzdelt palán­tákkal korán, — az export­átadási határidőn belül nagy- mennyiségű árut tudunk elő­állítani, A kiemelt zöldség- termelő üzemek önállóan manipulálhatják az export- szállítmányokat (csomagol­hatják, válogathatják), s így lényegesen nagyobb bevétel­hez juthatnák. A most meg­kezdődő felmérés során a bizottságok kijelölik a cso­magolóhelyeket és megálla­pítják. milyen gépi felszere­lések szükségesek a váloga­tás, az osztályozás gyors le­bonyolításhoz, amelyek fel­tételei az exportszállítások­nak. A kertészetekben is egyre nagyobb tért hódít az esőzte- tő rendszerű öntözés. A mű­szaki bizottságok javaslata alapján történik a Mannes­mann és egyéb típusú esőz- tetfi berendezések elosztása. Javaslatot tesznek a mű­szaki bizottságok tagjai, — főleg az állami gazdaságok tapasztalataira támaszkod­va — a helyes növényi sor­rend kialakítására. A lehetőségek kettes vagy hármas forgót biztosítanak. (Három évig zöldség, három évig lucerna és esetleg három évig kertimag termelés fo­lyik a kertészetnek berende­zett területen.) Ä zöldségtermelés fejlesz­tésének alapfeltétele a ter­melőszövetkezetek szakmun­kásellátása. Ennek érdeké­ben 1963. tavaszáig száz ker­tészeti szakmunkást képez­nek ki a megyében, főleg azokban a termelőszövetke­zetekben. ahol a kertészeti üzemág fejlesztését tervezik. A műszaki szakbizottságok előreláthatólag a felmérést július 1-re befejezik. Az ál­taluk kiállított alapokmá­nyokban a megtett javasla­tok biztosítják, hogy Szolnok megye kertészeti termelése tervszerűen történjen az adottságok figyelmbevótelé- vel fejlesszék a termelőszö­vetkezetek zöldségtermesz­tését. Dudás János megyei kertészeti felügyelő ELKÉSZÜLTEK A VIT-RUHÁK. A MAGYAR FIATA­LOK ILYEN RUHÁKBAN VESZNEK RÉSZT A HEL­SINKI VIT-EN Az idén 581 új üzlet épül, 375-öt bővítenék Az élelmiszer- és iparcikk­kiskereskedelmi bolthálózat fejlesztésére az idén ország­szerte 581 új üzlet építését tervezik 375-öt pedig bőví­tenék. Az új boltok majdnem 70 ezer négyzetméter üzlette­ret jelentenek, s ehhez a bő­vítések révén további 22 ezer négyzetméter csatlakozik. Végeredményben az építé­sekkel és bővítésekkel mint­egy 5 százalékkal gyarapodik az üzlethálózat. A kereskedelmi hálózat fejlesztése új elveinek meg­felelően a létesítendő üzle­tek általában nagy, 100 négy­zetméteren felüli alapterüle- tűek. Az idén számottevően gyarapodnak az új kiszolgá­lási módon árusító boltok is. Az 581 boltból 320 újrend­szerű eladásra épül, s a meg­lévők közül is sokat alakí­tanak át ilyenné. (MTI) Az Első Magyar Gazdasági Gép­gyár dolgozói egyéni és brigád munka versenyt kezdeményeztek a pártkongresszus tiszteletére. A forgácsoló üzem­ben az anyag, szerszám és fo­gyóeszközök meg­takarítására, a munkafegyelem betartására és a fiatalok segítésére tettek felajánlást. A Lenin brigád is felajánlással csat­lakozott a ver­seny-mozgalom­hoz. Vállalták, hogy a gyár éves tervét 5 nappal a határidő előtt tel­jesítik. A képen a Lenin brigád az export kombájno­kat szereli.­Mit ajánl a négyezer- ötszázadik? A szolnoki helyőrségi klubban rendezett közleke­dési kiállításon hol sok a látogató, hol — több. Teg­nap — a kiállítás harma­dik napján — a kora dél­utáni órákban a négyezer- ötszázadik érdeklődővel diskuráltunk néhány per­cet. László Lászlót, a 7. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjét ismerik becsülik a szakmában. Ti­zennégy éve ül a volánnál; s oly hosszú utat tett meg eddig, amely majdnem tíz­szer körülémé a földgolyó­bist. Persze, baleset nélkül. Oklevél, jutalomként ka­pott óra tanúskodik mind­erről. Tanúskodik termé­szetesen a hatéves Laci, a négyéves Gyurka is; a László-dinasztia két legif­jabb tagja, mindkettő gép­kocsivezető-jelölt.. . — Érdekes, hasznos ez a kiállítás, — mondta László elvtárs. — Szeret­ném, ha a korsó, a stam­pedli felé kacsingató kol­légáim megtanulnák belő­le: Vezetés közben sose igyanak szeszt; de még jobb, ha pihenőben sem teszik. Lám, a tavalyi, me­gyei gépjárműbalesetek több mint felét az alkohol okozta. Lászlóék, mint említet­tük, családostul jelentek meg a klubban. így helyes ez, hiszen a szabályos, te­hát balesetmentes közleke­déssel nem lehet eléggé fiatalon megismerkedni. A Tiszaföldvárí Föld­művesszövetkezet vegyes boltjába szakképzett bolt­vezetőt keres. Erkölcsi bizonyítvány és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet személye­sen az fmsz központi irodájá­ban. Útiköltséget csak felvétel esetén térit. háromszázhúsz kilogramm. Rendkívüli súlygyarapodásra képesek, hihetetlen a növe­kedésük. Másik előnyük: előreláthatóan bővebb teje­lők lesznek, mint hazai előd­jeik. (A jászapáti Alkot­mányban különben a tizen­két literen alul tejelő tehe­neket már kiselejtezik, mint továbbtenyésztésre, tovább- tartásra alkalmatlanokat.) A kosztromai leszár­mazottakat januárban fedez­tetik majd. „Tervszerű fedez­tetéssel” — vagyis a gyó­gyászat ismereteinek és spe­ciális hatószereinek birtoká­ban előidézik, hogy a pár­zási időszak valamennyi üszőnél, tehénnél egy időre essen. Vagyis hát: az Alkotmány tenyészete régen nem nagy­üzemi állattartás már, ellen­kezőleg: tudományos alapo­kon haladó tenyészet. Még­hozzá kollektiven vezetett. Ez is új fogalom, új rend­szer. Azt jelenti, tíznapon­ként megbeszélésre jön ösz- sze valamennyi állattenyész­tő, a két brigádvezető és a szövetkezet agrármérnöke, Mudri Mihály. Közösen ter­vezik, mire vigyázzanak fő­képpen a következő dekád­ban. És utána a nevelők, gondozók átveszik az állo­mány gondozását, etetését, felügyeletét. Tíz napig a maguk gazdái, a megbeszé­lések szerint úgy gazdálkod­nak, ahogy a legjobbnak lát­ják. És az időszak múltá­val közösen elemzik, mit tettek jól, s mit rosszul. így dolgozik az Alkot­mány Termelőszövetkezet nyolcvan dolgozója, az úgy­nevezett állattenyésztő szak­kör tagjai. Sokan féltek at­tól, hogy teljesen a tenyész­tők, a nevelők kezére adják az állatokat. Az első napok­ban volt is valami vissza­esés. Amíg nem rendeződött minden. Ám attól kezdve egyenletesen, szépen fejlődött a fejési átlag is. Jelenleg tizennégy liter. A kollektív vezetés­nek számtalan előnye van. Nagyobb az állattenyésztés­ben dolgozók felelőssége. A tíznaponkénti munkaértekez­leten elsőnek megtanulták — ha úgy tetszik — szó sze­rint bevágták az állattenyész­tés tervét, s mindenki tudja, kire mi vár, mi a terve. Tel­jesítéséért munka közben okoskodnak az emberek. Ök javasolták: egy karra fejje­nek, ne standonként. Azt is, hogy nyolchetes kortól en­gedjék szabadon a borjakat, így találkozik a kollektívá­ban az állattenyésztő agrár­mérnök szaktudása és az ál­latgondozók tapasztalata. Sok újdonságot tudnak megmutatni gazdaságukban a jászapáti állattenyésztők. — Többek között a törzstenyé­szet precíz, pontos házi nyil­vántartását. Minden tehén­ről, minden borjúról szüle­tése percétől vezetik az „anyakönyvet”. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezet állattenyész­tése még fölötte áll a kör­nyék szövetkezetei állatte­nyésztő színvonalának. De már megközelítik őket a töb­biek, éppen az Alkotmány példáján. A jásziványi Sza­badság, a jászapáti Kossuth Tsz-ek állattenyészetét szem­mel tartják az Alkotmány­beliek. Jászszentandrásra egy időben hetenként kijár a szövetkezet főállattenyésztő­je. S az erre járó szövetke­zeti vezetők ugyancsak be­látogatnak hozzájuk. Ha másért nem, hát egy-egy szaktanulmányért, amelyet az Alkotmány-beliek írtak, vagy terjesztenek. Ilyenformán a jászapáti Alkotmány Termelőszövetke­zet állattenyészete betölti bemutató szerepét. Igaz, eb­ben az évben még nem ren­deztek bemutatót a jász­apáti Alkotmány állattenyé szetében. Pedig lenne itt mée mit tanulni a környékbeli­eknek. B. L. Üdülési és táplálkozási tanácsok a nyárra datvesztés, sőt nemegyszer szívhalál lehet a könnyelmű virtuskodás következménye. — Örök probléma, hogy mit és mennyit igyunk nyá­ron. Vannak akik azt hiszik, hogy ha nem fogyasztanak folyadékot, kevesebbet iz­zadnak, következésképpen ki­sebb is lesz a szervezet víz­igénye. Ezek súlyosan téved­nek, mert a nyári melegben a test fokozottabban izzad és párolog, ami — ha el­szenvedett veszteségét nem pótoljuk — különösen cse­csemőkre igen veszélyes le­het. De hasonlóan káros a mértéktelen ivás is. mert fe­leslegesen veszi igénybe a keringési szerveket. Az egészséges felnőtt ember a meleg nyári hónapokban nyugodtan fogyaszthat na­ponta 2—3 liter folyadékot, főleg teát, gyümölcslevet és más üdítő italt. (MTI) azonban bizonyos átmenetet engedélyezni, mert egyes ter­mészeti tényezőkhöz lassab­ban szokik hozzá szerveze­tünk. így például sokan nem tudják rögtön megszokni az új ivóvizet. Ezért helyes, ha az első időkben forralás után lehűtött vizet, vagy teát iszunk. Jó vigyázni a nap- fürdőzéssel, nemkülönben a hegymászással, fürdéssel is. A túlzott napozás különösen káros az ideggyenge embe­reknek. — Súlyosan vét egészsége ellen, aki felhevült testtel ugrik hideg vízbe. A szerve­zetet ilyenkor viharos inzul­tusok órik A bőr erősen ki- tágult erei hirtelen összeszű­külnek, ugrásszerűen emel­kedik a vérnyomás és öntu­A nyár egészségügyi prob­lémákat is hoz magával. Er­ről tartottak tájékoztatót az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Főosztályán. — Nyáron a szervezet bő­séges gyümölcsfogyasztással igyekszik pótolni a télvégi- tavaszeleji vitaminhiányt, az ásványi sókat. Ezért egész­séges a gyümölcslevek, üdítő italok fogyasztása is, ame­lyeknek tápértéke megköze­líti a friss gyümölcsökét. A bélfertőzések elkerülése cél­jából a gyümölcsöt evés előtt mossuk meg és általában csak gondos, szappanos kéz­mosás után kezdjünk hozzá az étkezéshez. — Igen kedvező a szerve­zetre az üdüléssel együttjáró környezetváltozás. Nem árt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom