Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

) Xin. évfolyam, 133. szám. Ara 50 fiilép 1962. június 9., szombat. Ülést tartott a Termelő­szövetkezeti Tanács A közlekedés a mező- gazdaságért Ezekben a hetekben ket­tős feladatot kell megoldani a közlekedésnek a mezőgaz­dasági szállításokkal kapcso­latban. El kell juttatnia az üzemanyagokat a földeken dologzó gépekhez, s gyorsan továbbítani kell a primőr­árukat a termelőktől Buda­pestre, illetve a vidéki nagy­városokba. A MÁV-nál min­denfajta más szállítmány előtt „zöldutat” kapnak az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek, a gépállo­mások számára feladott kül­demények. Eddig még sem­miféle fennakadás nem volt, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsféleségek továbbítá­sára a vasút az ország min­den részéből gyorstehervona- tokat közlekedtet. Az a tö­rekvés, hogy a gyorsteher- vonatok vidékről a későesti órákban induljanak. így ugyanis a késő délutáni órákban szedett friss gyü­mölcsöt, zöldséget vagonok­ba lehet r%kni, s az már a korahajnali órákban Buda­pestre, illetve a vidéki nagy­városokba ér. Pénteken a parlament va­dásztermében ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Losoncéi Pál földművelésügyi minisz­ter, Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkára, ott voltak a mezőgazdasági termelésben érintett minisztériumok ve­zető munkatársai. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd a tanács elnökségi tagjai­nak megválasztása után Dobi István emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban hang­súlyozta, hogy mezőgazdasá­gi termelésünk szocialista át­szervezésének országos mé­retű befejezésével teljesen megszűntek mezőgazdasági termelésünk színvonalemelé­sének akadályai, új és szé- lesebbkörű lehetőségek ke­letkeztek. — A szocialista gazdálko­dási rend osztatlan uralko­dóvá vált a mezőgazdaság­ban — mondotta Dobi Ist­ván a továbbiakban —, s bár nem titok az a sok ne­hézség, amellyel szövetkeze­teink szervezésekor találkoz­tunk, ma már elmondhat­juk, hogy parasztságunk meggyőződése azóta is tovább erősödött abban, hogy jól választott, amikor a szövet­kezet útjára lépett. Szövetkezeti gazdaságaink eredményeit elemezve Dobi István rámutatott, hogy ered­mények születtek a belter­jességben. Mint mondotta, 1961-ben szövetkezeti gazda­ságaink 4,3 százalékkal na­gyobb területen végeztek szervestrágyázást és 37 szá­zalékkal növekedett . a fel­használt műtrágya mennyi­sége. Az öntözött terület az 1958. évi 125 000 holdról.231 ezer holdra gyarapodott, s ez igen fontos tényezője volt a fejlődésnek. Ahol kihasz­nálták az ebben rejlő lehe­tőséget, ott nem is marad­tak el az eredmények. Az e téren szerzett kedvező ta­pasztalatok mellett érthetet­len, hogy egyes szövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült az első magyar gyártmányú kétszín- nyomású rotációsgép A Nyomdagépjavító Válla­latnál most készült el az első hazai gyártmányú jelentő­sebb nyomda; berendezés, a kétszínriyomású rotációs gép A gépet a vidéki lapnyomdák számára szerkesztették. Ezt az első „példányt” a hozzá­tartozó kiegészítő berendezé­sekkel együtt Székesfehérvá­ron helyezik üzembe. Telje­sítménye óránként nyolc ol­dalas lapból negyvenezer példány. Tizenhármas formá­tumú, tehát az Esti Hirlap ismeretével azonos nagyságú lapot gyárt. T Közismert, hogy Szolnok- Alcsiban jókora kanyar után jut fel a vasúti sín a Tisza- hídra. Ez a pálya eredetileg nem sínek alá készült, ha­nem árvédelmi célokat szol­gált. Ezért a gyorsan növek­vő vasúti forgalomnak mind kevésbé felel meg, s karban­tartása hatalmas összegeket emészt fel. Emellett zárt gyűrűt alkot Szolnok északi határán, gá­tolva a város terjeszkedését. Mindez szükségessé tette egy új pályatest megépítését a rádióállomás tőszomszédsá­gában. Ez a munka javában folyik már — úgyannvira, hogy a közút felett épített felüljárón már közlekednek a homokos földet szállító vagonok. A töltés anyagát azért szállítják Martfű és Rákó- czifalva határából, mert az új töltés melletti rész vala­mikor a Tisza árterülete volt, s ezért a környező föld töltésénítésre nem alkalmas. A lelőhelyről a vasútépítés­hez menetrendszerűen ér­keznek a tehervonatok. Mint­egy félmillió köbméter ho­mokos földet kell ideszállí­tani. Az építkezés nagysága le­mérhető abból is, hogy csu­pán földmunkára hatvan- millió forintot fordítanak. Erre az évre tizenhárom­millió forintot irányoztak' elő, de a Vasútépítő Vállalat dolgozói szerint idei tervüket már szeptemberben teljesí­tik. Ezért jó volna, ha a MÁV illetékesei idejében felülvizsgálnák hitelüket, s amennyiben lehetséges, in­tézkednének, hogy ne kelljen abbahagyni az építést,, s jö­vőre ismét hozzálátni. A be­ruházások mielőbbi befejezé­se különben is megszívle­lendő és sokat hangoztatott elv mostanában. Még annyit az építésről; jól gépesített a munkahely. Havonként tizennyolcezer köbméter föld érkezik a töl­téshez. összehasonlításul em­lítsük meg, hogy egy-egy kubikos napi teljesítménye öt-hat köbméter; A kellő tömörítést modem eszközökkel érik el. Felállí­tottak például egy talajme­chanikai laboratóriumot is, A gépek mellett a városi csőhálózatból nyert vízzel is tömörítik a talajt. Ezzel el­érik, hogy a töltés szilárdabb lesz, mint a mellette levő szűz talaj. Eredmény az is, hogy a kellő tömörség eléré­se érdekében most már nem kell éveket várni a talaj üle­pedésére, mint ahogy arra régen rákényszerültek. Az új vonalnak megfelelő­en .új állomásépület is épül a besenyszögi út és az új vasútvonal metszéspontjára. S. B. C Öregdiákok az öntözési bemutatón Tegnap reggel a kőtelki Ezüstkalász Tsz-be öntözési szakiskolát végző „öregdiá­kokat” hozott egy szép kék autóbusz. Eljöttek, hogy az elméletből jólismert gépek működését gyakorlatban is megnézzék. Persze, jobb helyet a be­mutatóhoz keresve sem ta­lálhattak volna a környé­ken. A kőtelki szövetkezeti gazdák több mint 1300 hold­jukra juttatják el a vizet az idén. Cukorrépát, kukoricát, sok pillangóst és ki tudja hányféle kertészeti növényt öntöznek az idén. S a leg­különbözőbb módszerrel; árasztással, szórófejjel, ba- rázdásan, beépített terüle­ten, vagy éppen egynyara­sán. A látogatók először a permetező öntözés gépeit nézték meg. A szi­vattyú motorját is szemügy­re vették, bár ennek indí­tása, üzemelése a motorkeze­lő feladata lesz. Majd összekapcsolták a csővezetéket. Itt különösen vigyázni kell, mert a csato­lás könnyen odacsípi az em­ber kezét. Ettől kicsit húzó­doztak is a küldöttek. A szó­rófej és állvány felállításá­ban már több ember bekap­csolódott. Ez sem egyszerű, ■nert szórófejek tömege ment tőnkre már az országban a helytelen beszerelés, vissza­felé történő csavargatás köz- oen. Most is történt hiba, mert — a tolózár kinyitása jtán — a felső vízsugárba sem „vert” bele az alsó ki­sebb vízsugár. Ilyenkor pe­dig nem porlaszt jól Menet közben állította be egyikük a helyes irányba A vállalkozónak — a jász- fényszarui Mező Lászlónak — mindkét kabátujja, még a zsebe is teleszaladt vízzel —, de ki törődött most ilyen aprósággal. Dolgoztak tovább. A legszorgalmasabbnak Bur- si János és Bodor Lajos mu­tatkozott. Hiába, ők itthon vannak, kőtelkiek, mindket­ten az Ezüstkalász Tsz tag­jai­A permetező berendezés után a KM—1400-as csator­nanyitó ekével ismerkedtek meg. Majd következett a Mannesman berendezés. Ezt sajnos munka közben nem lehetett bemutatni, mert nem működik, elromlott. — Külföldi konstrukció, a kezeléséhez többnyire nem értünk — magyarázta Csá- vás Imre tanfolyamvezető—, most tanuljuk. S bizony a tandíjat meg kell fizetni. A Mannesman tehát nem működött ugyan, de ebből is tanulhattak a látogatók; hogyan lehet megmenteni a gépet meghibásodástól. És hogy mennyire tanultak, az majd kiderül a vizsgán. Mert éppen ma lesz. A me­gye legkülönbözőbb közsé­geiből összegyűlt öregdiákok most adnak számot a tan­folyamon tanultakról. Köz­tük vannak régi „öntözőme9terek“, mint a kisújszállási Sándor János. Csikós János pedig — akit a törökszentmiklósi Dózsa Tsz küldött a tanfolyamra — most ismerkedett meg az öntözési módszerekkel. És a legtapasztaltabb em­berük talán a közel 60 esz­tendős Zana Mátyás bácsi Jászladányról. Már szépen összeszokott volna a kollektíva, most kell hazamenni. Még vizsgaelőtti hangulat­ban voltak, s ez mindenkit izgalommal töltött el az ön­tözési bemutató közben is. Olyanok, mint a diákok, csak ők kicsit korosabbal^. Ma tesznek szakmunkás- vizsgát. ", Egyrészük már megjárta az élet útját, háborút is, s bőven volt alkalmuk elszok­ni az iskolától. S most még­is beültek a padba, tanulni kezdtek érett fejjel, őszülő halántékkal — hát nem nagyszerű ez? Fehér Mária Művész —- munkás találkozó a Szolnoki Cukorgyárban ötödször rendezett a Magyar Rádió és Televízió Ze­nei Főosztálya munkás-művész találkozót. Ez alkalom­mal városunkba, Szolnokra látogattak, pontosabban a Szolnoki Cukorgyárba, az üzem gazdaságában töltöttek egy napot. Megtekintették a gyárban folyó korszerűsítési munkáiéit, megnézték a gazdaság szarvasmarha állomá­nyát, juhászatát, délután pedig baráti beszélgetés kere­tében kértek véleményt a gyár dolgozóitól a Magyar Rá­dió zenei műsoráról. A nap programját színvonalas hangverseny zárta, melyet a Magyar Rádió és Televízió szólistái adtak az üzem szocialista brigádjainak tiszteletére. Félmillió köbméter föld * utazik Több mint három kilométer új pályatest építésé­vel megszüntetik a szolnoki vasúti kanyart Tizenegy cukorgyár dolgozik az országban, ezek közül a legnagyobbak közé tartozik a szolnoki, üzemünkben most megkezdődött az automatizálás. Ebben az évben a létisz- mási és lényerési eljárást automatizáljuk — magyarázza a vendégeknek Mészáros Éivnla TTiűszakvezetö Ki ne ismerné Sebella Pali bácsit, a cukorgyári gazdaság híres juhászát. Nagy szakér­telméről, tréfás kedvéről most a rádiós vendégek is meggyőződtek. A képen is jól látni, éppen Pali bácsi tréfáin kacagnak oly Jóízűen, '% v \ Zß / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK J / # A---------—------------> MA : T oldal VAN MIT BEMUTATNI * Kertészeti műszaki bizottságok alakulnak megyénkben T VB SPORT ~T CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal Jutalék? — Prémium? HÍREK—MAI MŰSOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom