Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
) Xin. évfolyam, 133. szám. Ara 50 fiilép 1962. június 9., szombat. Ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács A közlekedés a mező- gazdaságért Ezekben a hetekben kettős feladatot kell megoldani a közlekedésnek a mezőgazdasági szállításokkal kapcsolatban. El kell juttatnia az üzemanyagokat a földeken dologzó gépekhez, s gyorsan továbbítani kell a primőrárukat a termelőktől Budapestre, illetve a vidéki nagyvárosokba. A MÁV-nál mindenfajta más szállítmány előtt „zöldutat” kapnak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a gépállomások számára feladott küldemények. Eddig még semmiféle fennakadás nem volt, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsféleségek továbbítására a vasút az ország minden részéből gyorstehervona- tokat közlekedtet. Az a törekvés, hogy a gyorsteher- vonatok vidékről a későesti órákban induljanak. így ugyanis a késő délutáni órákban szedett friss gyümölcsöt, zöldséget vagonokba lehet r%kni, s az már a korahajnali órákban Budapestre, illetve a vidéki nagyvárosokba ér. Pénteken a parlament vadásztermében ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Losoncéi Pál földművelésügyi miniszter, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára, ott voltak a mezőgazdasági termelésben érintett minisztériumok vezető munkatársai. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd a tanács elnökségi tagjainak megválasztása után Dobi István emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági termelésünk szocialista átszervezésének országos méretű befejezésével teljesen megszűntek mezőgazdasági termelésünk színvonalemelésének akadályai, új és szé- lesebbkörű lehetőségek keletkeztek. — A szocialista gazdálkodási rend osztatlan uralkodóvá vált a mezőgazdaságban — mondotta Dobi István a továbbiakban —, s bár nem titok az a sok nehézség, amellyel szövetkezeteink szervezésekor találkoztunk, ma már elmondhatjuk, hogy parasztságunk meggyőződése azóta is tovább erősödött abban, hogy jól választott, amikor a szövetkezet útjára lépett. Szövetkezeti gazdaságaink eredményeit elemezve Dobi István rámutatott, hogy eredmények születtek a belterjességben. Mint mondotta, 1961-ben szövetkezeti gazdaságaink 4,3 százalékkal nagyobb területen végeztek szervestrágyázást és 37 százalékkal növekedett . a felhasznált műtrágya mennyisége. Az öntözött terület az 1958. évi 125 000 holdról.231 ezer holdra gyarapodott, s ez igen fontos tényezője volt a fejlődésnek. Ahol kihasználták az ebben rejlő lehetőséget, ott nem is maradtak el az eredmények. Az e téren szerzett kedvező tapasztalatok mellett érthetetlen, hogy egyes szövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült az első magyar gyártmányú kétszín- nyomású rotációsgép A Nyomdagépjavító Vállalatnál most készült el az első hazai gyártmányú jelentősebb nyomda; berendezés, a kétszínriyomású rotációs gép A gépet a vidéki lapnyomdák számára szerkesztették. Ezt az első „példányt” a hozzátartozó kiegészítő berendezésekkel együtt Székesfehérváron helyezik üzembe. Teljesítménye óránként nyolc oldalas lapból negyvenezer példány. Tizenhármas formátumú, tehát az Esti Hirlap ismeretével azonos nagyságú lapot gyárt. T Közismert, hogy Szolnok- Alcsiban jókora kanyar után jut fel a vasúti sín a Tisza- hídra. Ez a pálya eredetileg nem sínek alá készült, hanem árvédelmi célokat szolgált. Ezért a gyorsan növekvő vasúti forgalomnak mind kevésbé felel meg, s karbantartása hatalmas összegeket emészt fel. Emellett zárt gyűrűt alkot Szolnok északi határán, gátolva a város terjeszkedését. Mindez szükségessé tette egy új pályatest megépítését a rádióállomás tőszomszédságában. Ez a munka javában folyik már — úgyannvira, hogy a közút felett épített felüljárón már közlekednek a homokos földet szállító vagonok. A töltés anyagát azért szállítják Martfű és Rákó- czifalva határából, mert az új töltés melletti rész valamikor a Tisza árterülete volt, s ezért a környező föld töltésénítésre nem alkalmas. A lelőhelyről a vasútépítéshez menetrendszerűen érkeznek a tehervonatok. Mintegy félmillió köbméter homokos földet kell ideszállítani. Az építkezés nagysága lemérhető abból is, hogy csupán földmunkára hatvan- millió forintot fordítanak. Erre az évre tizenhárommillió forintot irányoztak' elő, de a Vasútépítő Vállalat dolgozói szerint idei tervüket már szeptemberben teljesítik. Ezért jó volna, ha a MÁV illetékesei idejében felülvizsgálnák hitelüket, s amennyiben lehetséges, intézkednének, hogy ne kelljen abbahagyni az építést,, s jövőre ismét hozzálátni. A beruházások mielőbbi befejezése különben is megszívlelendő és sokat hangoztatott elv mostanában. Még annyit az építésről; jól gépesített a munkahely. Havonként tizennyolcezer köbméter föld érkezik a töltéshez. összehasonlításul említsük meg, hogy egy-egy kubikos napi teljesítménye öt-hat köbméter; A kellő tömörítést modem eszközökkel érik el. Felállítottak például egy talajmechanikai laboratóriumot is, A gépek mellett a városi csőhálózatból nyert vízzel is tömörítik a talajt. Ezzel elérik, hogy a töltés szilárdabb lesz, mint a mellette levő szűz talaj. Eredmény az is, hogy a kellő tömörség elérése érdekében most már nem kell éveket várni a talaj ülepedésére, mint ahogy arra régen rákényszerültek. Az új vonalnak megfelelően .új állomásépület is épül a besenyszögi út és az új vasútvonal metszéspontjára. S. B. C Öregdiákok az öntözési bemutatón Tegnap reggel a kőtelki Ezüstkalász Tsz-be öntözési szakiskolát végző „öregdiákokat” hozott egy szép kék autóbusz. Eljöttek, hogy az elméletből jólismert gépek működését gyakorlatban is megnézzék. Persze, jobb helyet a bemutatóhoz keresve sem találhattak volna a környéken. A kőtelki szövetkezeti gazdák több mint 1300 holdjukra juttatják el a vizet az idén. Cukorrépát, kukoricát, sok pillangóst és ki tudja hányféle kertészeti növényt öntöznek az idén. S a legkülönbözőbb módszerrel; árasztással, szórófejjel, ba- rázdásan, beépített területen, vagy éppen egynyarasán. A látogatók először a permetező öntözés gépeit nézték meg. A szivattyú motorját is szemügyre vették, bár ennek indítása, üzemelése a motorkezelő feladata lesz. Majd összekapcsolták a csővezetéket. Itt különösen vigyázni kell, mert a csatolás könnyen odacsípi az ember kezét. Ettől kicsit húzódoztak is a küldöttek. A szórófej és állvány felállításában már több ember bekapcsolódott. Ez sem egyszerű, ■nert szórófejek tömege ment tőnkre már az országban a helytelen beszerelés, visszafelé történő csavargatás köz- oen. Most is történt hiba, mert — a tolózár kinyitása jtán — a felső vízsugárba sem „vert” bele az alsó kisebb vízsugár. Ilyenkor pedig nem porlaszt jól Menet közben állította be egyikük a helyes irányba A vállalkozónak — a jász- fényszarui Mező Lászlónak — mindkét kabátujja, még a zsebe is teleszaladt vízzel —, de ki törődött most ilyen aprósággal. Dolgoztak tovább. A legszorgalmasabbnak Bur- si János és Bodor Lajos mutatkozott. Hiába, ők itthon vannak, kőtelkiek, mindketten az Ezüstkalász Tsz tagjaiA permetező berendezés után a KM—1400-as csatornanyitó ekével ismerkedtek meg. Majd következett a Mannesman berendezés. Ezt sajnos munka közben nem lehetett bemutatni, mert nem működik, elromlott. — Külföldi konstrukció, a kezeléséhez többnyire nem értünk — magyarázta Csá- vás Imre tanfolyamvezető—, most tanuljuk. S bizony a tandíjat meg kell fizetni. A Mannesman tehát nem működött ugyan, de ebből is tanulhattak a látogatók; hogyan lehet megmenteni a gépet meghibásodástól. És hogy mennyire tanultak, az majd kiderül a vizsgán. Mert éppen ma lesz. A megye legkülönbözőbb községeiből összegyűlt öregdiákok most adnak számot a tanfolyamon tanultakról. Köztük vannak régi „öntözőme9terek“, mint a kisújszállási Sándor János. Csikós János pedig — akit a törökszentmiklósi Dózsa Tsz küldött a tanfolyamra — most ismerkedett meg az öntözési módszerekkel. És a legtapasztaltabb emberük talán a közel 60 esztendős Zana Mátyás bácsi Jászladányról. Már szépen összeszokott volna a kollektíva, most kell hazamenni. Még vizsgaelőtti hangulatban voltak, s ez mindenkit izgalommal töltött el az öntözési bemutató közben is. Olyanok, mint a diákok, csak ők kicsit korosabbal^. Ma tesznek szakmunkás- vizsgát. ", Egyrészük már megjárta az élet útját, háborút is, s bőven volt alkalmuk elszokni az iskolától. S most mégis beültek a padba, tanulni kezdtek érett fejjel, őszülő halántékkal — hát nem nagyszerű ez? Fehér Mária Művész —- munkás találkozó a Szolnoki Cukorgyárban ötödször rendezett a Magyar Rádió és Televízió Zenei Főosztálya munkás-művész találkozót. Ez alkalommal városunkba, Szolnokra látogattak, pontosabban a Szolnoki Cukorgyárba, az üzem gazdaságában töltöttek egy napot. Megtekintették a gyárban folyó korszerűsítési munkáiéit, megnézték a gazdaság szarvasmarha állományát, juhászatát, délután pedig baráti beszélgetés keretében kértek véleményt a gyár dolgozóitól a Magyar Rádió zenei műsoráról. A nap programját színvonalas hangverseny zárta, melyet a Magyar Rádió és Televízió szólistái adtak az üzem szocialista brigádjainak tiszteletére. Félmillió köbméter föld * utazik Több mint három kilométer új pályatest építésével megszüntetik a szolnoki vasúti kanyart Tizenegy cukorgyár dolgozik az országban, ezek közül a legnagyobbak közé tartozik a szolnoki, üzemünkben most megkezdődött az automatizálás. Ebben az évben a létisz- mási és lényerési eljárást automatizáljuk — magyarázza a vendégeknek Mészáros Éivnla TTiűszakvezetö Ki ne ismerné Sebella Pali bácsit, a cukorgyári gazdaság híres juhászát. Nagy szakértelméről, tréfás kedvéről most a rádiós vendégek is meggyőződtek. A képen is jól látni, éppen Pali bácsi tréfáin kacagnak oly Jóízűen, '% v \ Zß / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK J / # A---------—------------> MA : T oldal VAN MIT BEMUTATNI * Kertészeti műszaki bizottságok alakulnak megyénkben T VB SPORT ~T CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal Jutalék? — Prémium? HÍREK—MAI MŰSOR