Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-07 / 131. szám
196?. június S'/OLNOK MEGYEI NÉPLAP Több jármű, lassúbb közlekedés Q vagy lehetne gyorsabb is? Szolnok járműforgalma az utolsó nyolc év alatt meg- nyolcszorozódott; újabb nyolc év alatt pedig előreláthatólag megkétszereződik. Semmi- | képp sem remélhető, hogy ugyanez ala+ . az idő alatt az I útvonalak áteresztőképessége is megkettőződjék; tehát félő, hogy több járművel — rosszabbul leszünk kénytelenek közlekedni. Ennek elkerülése, a mai közlekedés megjavításának kérdése sok szakembert foglalkoztat. A megyeszékhely személy- forgalma lényedében az AKÖV autóbuszain és kerékpáron bonyolódik le. Ma már ott tartunk, hogy a rendelkezésre álló autóbuszparkkal zavartalanul közlekedhetnénk, ha,.. Három fS ha Ha az autóbuszok zavartalanul járhatnának a gyárnegyed és a város központja között; különösen a reggel hat és hét, valamint a délután három és négy óra közötti csúcsforgalmi időben. Ennek szinte kizárólagos akadálya, hogy a MÁV teherpályaudvar főnöksége — korábbi ígéretei ellenére — nem ad elegendő ideig szabad utat a temető melletti sorompónál. A BM közlekedésrendészet következetes munkájának köszönhetően a kerékpárosok fegyelmezetten közlekednek; szándékosan, vagy gondatlanságból nem akadályozzák fölöslegesen a jármű-, különösen az autóbuszforgalmat. Másfelől: oly sokan vannak, hogy akaratlanul is lassítják a buszok mozgását. Kívánatosnak látszik, hogy a József Attila úton, a Vörös Hadsereg úton mielőbb kerékpárutat építsenek részükre. A harmadik ha a lépcsőzetes munkakezdés problémája. Már évekkel ezelőtt hangot adtunk annak a véleményűnknek, hogy a gyárváros üzemeinek egymástól eltérő időpontban lenne célszerű a munkát kezdeniök. E tekintetben részeredményről már adhatunk számot. A többi üzemével nem ütközik a papírgyár, a cukorgyár munkakezdése; a járműjavítóé, a bútorgyáré, a mezőgazdasági gépjavítóé azonban még mindig nyílt kérdés. Vitassa meg más? A városi tanács építési és közlekedési osztályáról, nemkülönben az AKÖV-ről elmondhatjuk, hogy hivatali kötelességén túlmenő lelkiismeretességgel igyekszik megoldani Szolnok közlekedésének kérdéseit. Ez derült ki többek között a hét elején tartott megbeszélésen, melyen megjelent a járműjavító, a cukorgyár, a papírgyár s számos más üzem képviselője. Sajnálattal nélkülöztük azonban a MÁV teherpályaudvar, fűtőház, pályafenntartási főnökség, a népfront, a nőtanács, a vegyiművek, a tervezőiroda, a járási és városi rendőrkapitányság, a mező- gazdasági gépjavító, a bútorgyár megbízottját; s talán leginkább az UVATERV-ét, azét az intézményét, mely e város távlati fejlesztésére nyugodt közlekedésének biztosítására tanulmányt készített ... Bajos ez így. X. üzerr vezetője valóban nem tudhatja az Y. üzem távolmaradt vezetője helyett elmondani, hogy i. gyár munkásainak egy hányada melyik vonattal jön, melyikkel megy, a lépcsőzetes kezdés bevezetésével adódnak-e üzemviteli problémák. Szolnok főutcája a 4. számú országút, ami nem szerencsés adottság. Szükségesnek mutatkozik valamely megoldást találni arra, hogy azon csökkenjen a járműforgalom. Az új Tisza-híd elkészülése után hasznosnak látszik, hogy a keleti országrészekből nyugat felé tartó járművek ne a Kossuth Lajos utcán és- a Beloiannisz úton, hanem az Ady Endre úton közlekedjenek. Gondoljuk, ennek az útvonalnak korszerűsítése nem megoldhatatlan feladat. Néhány egyszerű intézkedés már a közeljövőben sokat javíthatna Szolnok közlekedésén. Helyes lenne — például — megszüntetni a távolsági autóbuszjáratok városon belüli megállóit, elsősorban a megyei tanács épülete előtt lévőt. A nagyobb forgalmú megállóknál — budapesti mintára — elővételben lehetne jegyet árusítani. Az AKÖV kész arra, hogy intézmények, vállalatok számára elővételi jegytömböket adjon ki. Készséggel vállalkozik arra, hogy meghatározott időben — legalább harmincöt fős utaslétszám esetén — cél- járatokat indítson; melyek például csak a vasútállomáson és a vegyiműveknél állnának meg. Még néhány szót egy megfontolandó elgondolásról... A gyakorlat bebizonyította, hogy a MÁV-állomásnál lévő buszpályaudvar már most szűk. Helyes volna ezt jelenlegi helyéről a mögötte elterülő, műveletlen térségre áttelepíteni. Ismeretes továbbá, hogy az AKÖV-nek mihamar új székházra lesz szüksége. Az elhangzott javaslatot helyeselve ajánljuk: építsék egybe az új székhazat a létesítendő autóbuszpályaudvarral úgy, hogy a váró- és jegyárusító helyiségek a földszinten, az irodák pedig az emeleteken helyezkedhessenek el, — bz — Szovjet nevelők ^ I örökszentmiklóson Az MSZBT megyei elnökségének vendégeként pedagógusokból álló turistacsoport látogatott el megyénkbe. A vendégek egy iskola belső életére voltak kíváncsiak. így kerültek Törökszentmiklósra. ahol felkeresték a megye egyik legkorszerűbb iskoláját, a Hunyadi útit. Győri Tibor MSZBT megyei titkár és Lázár Barna igazgató köszöntötte a vendégeket. Ezután jólsikerült kis műsort rögtönöztek a tanulók. A sok tapssal megköszönt műsor után a szovjet nevelők megtekintették a politechnikai műhelyt. Az iskola munkaközössége ebédre látta vendégül a turistacsoportot, amely délután a szakkörök munkájával, a szertárak felszerelésével, az iskolarádióval és a pajtásmozival ismerkedett meg. A látogatás befejezéseként vendégek és vendéglátók baráti eszmecserén vitattak meg néhány pedagógiai problémát. Meghalt a „kaszinó-király“ Nyolcvanhárom esztendős korában meghalt Francois André, a híres francia „kaszinó-király”, aki hatalmas vagyont gyűjtött a legkülönbözőbb francia fürdőhelyeken fenntartott játékkaszinóival. A kaszinó-király hagyatékában rendkívül furcsa gyűjtemény maradt: nagymennyiségű hamis cselek, méghozzá „egészen meglepő” személyek aláírásával A JÖSZÍVÜ PLAKÄTRAGASZTÖ FSÉiiSf64553 am am mm m Jl Ki tud Júliáról MIÉRT NEM LATUNK CHAPLIN-FILMEKET? Vaszilov rendező filmje jelentős lépés a fiatal bolgár filmművészet útján, mégpedig egy új témakörben. Bűnügyi témában az első bolgár film Az áruló jel volt, amelyet kísérletnek szántak. A Ki tud Júliáról? című film azonban már azt bizonyítja, hogy a fiatal filmművészek jól hasznosítják eddigi tapasztalataikat. A meglepő fordulatokban bővelkedő, pergő cselekményü. logikus felépítésű forgatókönyv, amelyet Ve- zsinov írt, jó alapot nyújtott a rendezőnek egy sikeres bűnügyi film megalkotásához. Szeszélyes az időjárás? Már most tisztíttassa ki téli ruháit Festést, vegytisztítást nyáron végeztessen a Patyolatnál Atvevőhelyek Szolnokon és a megye minden városában A Ki tud Júliáról? Pavel Vezsinov forgatókönyvíró negyedik filmje, míg Petra Va. szilev ez alkalommal ötödik filmjét rendezte. A két művész első ízben Az áruló jelnél dolgozott együtt. Űj filmjükben mindketten arra törekedtek, hogy a közönség körében kedvelt bűnügyi téma keretében élő embereket állítsanak elénk, feltárják hőseik sorsának belső indítékait, s leleplezzék azokat, akik önzésből, pénzsóvárság- ból, vagy egyszerűen gyengeségből a közösség, a társadalom ellenségeivé lettek, A film címszerepében Valentina Boriszova érdekes alakítást nyújt, a tulajdonképpeni főszereplő azonban Ászén Milanov, a nyomozást vezető Terziev őrnagy megszemélyesítője. Az ő kezében futnak össze a nyomozás szálai, s 6 keresi meg az események bonyolult összevisszaságában a logikus összefüggéseket. Milanov nagyon szimpatikusán és emberien állítja elénk az őrnagyot. Nem té- vedheteilen, ,.kitűnő szimatú” detektív, hanem egyszerűen ember, aki szereti és érti is munkáját. Neki is vannak nehézségei, problémái, de céltudatos logikával keresi az igazságot. Ugyancsak jó alakítást látunk Andrej Csapra- zovtól, a főmérnök sokszínű szerepében. A jó színészi játékot és a fordulatos, pergő rendezést harmonikusan egészítik ki Georgiev operatőr felvételei. A filmfőigazgatóság Báthory utcai épületének házivetítőjében vagyunk. Mindösz- sze 10—12 nézője van a most vetített filmnek. Helyesebben inkább bírálója, mint nézője. Filmművészek, pedagógusok, kritikusok: a Filmátvételi Bizottság tagjai. Egy- egy film levetítése után rövid időre vitapartnerekké, vagy egyetértő társakká válnak. ök döntik el, hogy érdemes-e megvételre javasolni a filmet vagy sem. A Báthori utcai házivetítőben hetenként két-három alkalommal kerülnek az úgynevezett bemutató kópiák az átvételi bizottság elé. Néhány délelőttön az újságíró is végignézte a filmeket, részt vett a bizottság vitáiban. Ez a néhány délelőtt is elég volt ahhoz, hogy megállapíthassuk: nem könnyű az átvételi bizottság dolga, mert nagyon kevés jó filmet találni. SOK JÖ FILM? A mozilátogató közönség körében elterjedt az a nézet, hogy sok nagyszerű nyugati filmalkotás a magyar filmátvevő szervek miatt nem kerül a mozik vetítő- vásznára. Egy hét statisztikája nem lehet eléggé meggyőző, de a bizottság tagjai több éves gyakorlatukra hivatkozva állítják: sok nagyszerű filmről nem tudnak... — Van úgy, hogy háromnégy hét alatt egyetlen, megvételre alkalmas filmet sem látunk — halljuk a filmkritikustól. Tehát nem olyan irígylésreméltó a bizottság munkája, mint gondolnánk. Kivéve az olyan eseteket, mikor a nyugati filmgyártás valóban klasszikus alkotásait nézhetik meg. Mert Chaplin- filmeket például — és néhány, már a haladó szellemű amerikai filmalkotást — csak a házivetítőben lehet látni. Ezeket a filmeket ugyanis a nyugati gyártó, illetve forgalmazó cégek nem adják el a szocialista országoknak. SEMMI PÉNZÉRT NEM ELADÖ — Ezeknek a filmeknek csak egy kópiája jut hozzánk csere útján. De a közönség elé nem tudjuk vinni őket — halljuk a filmesztétától. — A Chaplin-művek sorsáról például a filmek jogtulajdonosa döntött így, a „Porgy and Bess”-t, vagy a „Híd a Ouai folyón”-t az amerikai külügyminisztérium nem engedi eladni a szocialista országoknak. — Ezekért a filmekért pedig még az eredeti eladási áruknál többet is ajánlottunk fel — hiába... — Viszont kérés nélkül is adnák azokat a szirupos szerelmi történeteket, amikből huszonnégy fér egy tucatba. De a korlátlanul gyártott gengszterfilmjeiket is megvehetnénk. Milyen elvek érvényesülnek a nyugati filmek átvételénél? — kérdezi az újságíró? — Természetesen nem várunk szocialista-realista alkotásokat. Olyanokat sem várhatunk, amelyek a kapitalizmust befeketítik; Az egyetlen követelményünk a nyugati filmektől, hogy olyan alkotások legyenek, amelyekben szépség, emberség, művészet van. Évente átlagosan 40—45 nyugati filmet láthatunk, s ezek természetesen a térmérés legjavából kerülnek ki. Magyarország 4500 mozijának másik ellátási területe a szocialista országok „filmtermése”. Évente átlagosan 300 film készül a népi demokráciákban. Ez a szám az előbbi 2000 mellé állítva mutatja: mennyivel kisebb e területen a választék. ROSSZAT SZOLIDARITÁSBÓL SEM! Megtudjuk, hogy évente körülbelül 100, a szocialista országban készült filmet mutatunk be. Arról is szó esett, hogy még néhány évvel ezelőtt nem volt alaptalan az a nézet, hogy „szolidaritásból” megveszik a baráti országok gyenge filmjeit is, hogy a mieinket is eladhassuk. A jelenleg műsoron levő filmek arról tanúskodhatnak, hogy ez a gyakorlat a múlté: ebben az évben már csali az alapos kritikáit elbiró filmeket mutatjuk be; Végezetül néhány, közeljövőben bemutatásra kerülő filmről számolunk be. Júniusban mutatják be a »Nagy Olimpiász” című színes olasz filmet, augusztusban Romín : „Egy év kilenc napja” című alkotását vetítik a mozik, a „Bekerítve” című nagydíjas francia filmet szeptemberben, az ugyancsak francia „Gróf Monte-Christó”-t és Rajzmann: „Hátha mégis szerelem” című alkotását novemberben láthatják nézőink. Győry Zsuzsa Figyelem ! Figyelem ! Termelőszövetkezetek, tsz tagok, egyéni termelők! Érdemes gyümölcs- értékesítési szerződést kötni * Szerződést kötünk: TÉLI ALMÁRA, SZŐLŐRE, ŐSZIBARACKRA, KAJSZIBARACKRA, SZILVÁRA, MEGGYRE, CSERESZNYÉRE, MÄLNÄRA, PÖSZMÉTÉRE és NYÁRI KÖRTÉRE. BIZTONSÁGOS ÉRTÉKESÍTÉS! Szerződéses és nagyüzemi felár, kamatmentes bankhitel a termelőszövetkezeteknek, művelési előleg a termelőszövetkezeti tagok — és e«*véni termelők részére. „Szerződés köthető a MÉK kirendeltségein és a vidéki földművesszövetkezeti megbízottakkal azonnal. r Szolnok megyei MEK
