Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

1962. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Könnyebb most öntözni, mint a zárszámadáskor magyarázkodni / A második ötéves tervnek a mezőgazdasági termelés ho­zamainak emelését kitűző irányszámai nagy felelősséget rónak járási, községi és ter­melőszövetkezeti vezetőkre egyaránt. A terméshozam tervezett növekedésének fon­tos feltétele, hogy a szántó­földi öntözést mind mennyi­ségben, mind minőségben a különböző növényi kultúrák­nál az igényeknek megfele­lően tudják teljesíteni. Az öntözésnek most sokkal nagyobb jelentősége van. mint eddig bármikor volt. A kihúzódó szeszélyes tél, a kedvezőtlen és egyben esőden tavasz már most is elég sok anyagi kárt oko­zott a mezőgazdaságban. Ez arra figyelmeztet, hogy a már eddig kimutatott ki­eséseket az öntözés körülte­kintő megszervezésével ellen­súlyozzuk. A kunhegyesi járás párt­ós tanács végrehajtó bizott­sága idejében megtette és ez­után is megteszi a szükséges intézkedést a tervezett öntö­zés végrehajtására. Az a ta­pasztalatunk, hogy a terme­lőszövetkezetek többsége jól szervezte meg és fontos kér­désnek tekinti az öntözést. Dicséretre méltó az aho­gyan a kunmadaras! Űj Barázda Tsz-ben az öntö­zést megszervezték. A szórófejes öntözőgépük ál­landóan két műszakban üze­mel, fejtrágyázzák a cukor­répát és kukoricát, utána pe­dig hozzákezdenek azok ba­rázdás öntözéséhez. Mi a „titka”, hogy ebben a szövetkezetben jól megy az öntözés? Gönczi elvtárs, a szövetkezet elnöke. Porkoláb Dezső maguk irányítják a munkát és a tagsággal együtt küzdik le azokat a nehézsé­geket. amelyek gátolni pró­bálják az öntözés gyakorlati megvalósítását. Hasonlóan jól halad a csa­padékpótlás a kunhegyesi Lenin és a kunmadarasi Pe­tőfi tsz-ekben. Ezekben a gazdaságokban azonban na­gyobb eredmény lesz. ha az öntözésnél bevezetik a két. műszakot. Kirívóan gyenge az öntözés üteme a kenderest Vörös Csepel Termelőszövetke­zetben. Gacsal István elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke azzal indokolja a lemaradást, hogy a csatornában alacsony az üzemvizszint és emiatt nem tudnak öntözni. Az ellenőrzés azonban megállapította, hogy azért alacsony a vízszint, mert ebben az évben még a termelőszövetkezet vezetősé­ge nem jelentette be vízigé­nyét az illetékes vízőrnek. Érthetetlen, hogy a tsz ve­zetősége az öntözésről tájéko­zatlan illetve kiengedi az ön- 'özés irányítását a kezéből. Nem sokkal jobb a helyzet az öntözés ütemét tekintve a tomajmonostori Petőfi, a kunmadarasi Kossuth és a tiszaburai Lenin termelő­szövetkezetben sem. A tomajmonostori Petőfi Termelőszövetkezetben pél­dául hat nap alatt két ka- tasztrális hold területet ön­töztek meg. Ugyanakkor má­jus hónapban Tomajmonos- tora községben mindössze négy-öt milliméter csapadék hullott le. Most még megvan a lehe­tősége annak, hogy minden szövetkezeti vezető a saját gazdaságában megtegye a szükséges intézkedést az ön­tözés kiszélesítésére. Ez nép­szerűbb intézkedés lesz, mint zárszámadáskor a termelő­szövetkezeti közgyűlésen „megmagyarázni”, miért csökkent az egy munkaegy­ségre tervezett érték összege. Az a véleményünk, ha a tsz-elnökök az öntözés meg­szervezését fokozottabban ellenőrzik, az illetékeseket naponta beszámoltatják a munkák állásáról, akkor el­mondhatjuk. hogy a járás valamennyi szövetkezete megtegye a maximális erő­feszítést a termelési tervek teljesítésére. Papp József a kunhegyesi járási tanács vb. elnöke Nagy dologra (/vállalkoztak Túllel|esí1ette tervéi, felére csökkenti a selejteí,44000 forintot takarít meg a mezőtúri Vasipari Vállalat Négy szocialista brigád dolgozik a mezőtúri Vasipari Vállalatnál. Pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére munkaversenyt indítottak, melyben már eddig is ki­emelkedő eredményt értek el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az elismerés, amit a párt végrehajtó bizottságától kaptak. Jogos büszkeséggel mutatja a levelet Rajcsányi Gyula elvtárs, a vállalat igaz- gatója. Ez áll benne: „100,4 százalékra teljesítette tervét a vállalat. A tényszám maga nem árulja el azt az eredményt, amit a Vasipari Vállalat az elmúlt negyedév alatt felmutatott: a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest 33 százalékkal termelt többet”. — A Kerékgyártó-brigád vállalásában szerepel a füst- csőgyártásból eredő eddigi 2 százalékos selejt 1 százalékra való csökkentése — mondja Rajcsányi elvtárs. — Hasonló Sitkei-brigád vállalása. Ez vasúti kocsikhoz készíten­dő különleges légkondicioná­ló berendezések betéteinek gyártásánál ígéretet tett a 3 százalékos selejt 1 százalékra csökkentésére. Pénz-értékben kifejezve ez négyezer forin­tot tesz ki. 1600 forintos meg­takarítás várható az esőcsa­torna-gyártásnál. A selejt csökkentésén kívül számottevő a gyártásoknál visszamaradó lemezhulladék felhasználósa. Tavaly még a I MÉH volt a gazdája a le­mezollók áléi kikerült fekete­bádognak, ma már Rajcsányi Gyula igazgató újítása foly­tán ezt is hasznosítják. Két­ezer vasalótartó készült el terve alapján. Ezekro már aláírták a szállítási szerző­dést. A teljesítés még ebben az évben 30 000 forint meg­takarítást jelent. Fehér István tudósító A magas, hosszú termek­ben a padlótól a mennyezetig sorakoznak a polcok, tömve áruval. Ebből válogat a vá­sárló: a kiskereskedelmi vál­lalat, a földművesszövetke- zeti boltok és az Alföldi Ál lami Áruház. Nagy tételben történik az adás-vétel. Rövid- és kötött­áruval az itt dolgozó kis kol­lektíva látja el megyénkben a földművesszövetkezeti- és kiskereskedelmi boltokat. Jó munkájuk bizonyítéka, hogy a közelmúlt években a ki­váló vállalat és az élüzem címet is megkapták. Tavaly ősszel ismét nagy dologra vállalkoztak: három brigád megfogadta, hogy kiérdemli a szocialista brigád címet. Miként érlelődött meg el­határozásuk? Heller Dezső, a rövidáru osztály brigádjának vezetője öntötte szavakba a választ: — Felfigyeltünk arra, hogy a termelő üzemekben egyre jobban szélesedik a szocialis­ta brigádmozgalom. Egy alka­lommal arról beszélgettünk: mi lenne, ha mi is megpróbálnánk Igaz, mások az adottságaink, mint a termelő üzemeknek, vállalatoknak, de ez nem jelenti azt. hogy ne tűzzünk magunk elé nagyobb célokat. A beszélgetés során felvetett gondolat érlelődött, s novem­ber 7-e tiszteletére összeállí­tottuk vállalásunkat. Mit tartalmaz a vállalás? — Jobban dolgozzunk, nö­veljük a forgalmat, többet törődjünk egymással, gyara- pítsuk szaktudásunkat és po­litikai ismereteinket. Ezek a célkitűzéseink, s bár még „gyerekcipőben” jár nálunk ez az új. nemesebb célokat szolgáló mozgalom, — máris több mindenben érezzük jó hatását. — válaszolt a bri­gádvezető. — Soha nem volt szoká­sunk a veszekedés. Tisztel­tük, megértettük egymást. Most ezzel párosul a figyel­messég és a segítőkészség — mondta Tímár Gyuláné. S így bizonyította szavait: — Apróságokban is megnyilvá­nul ez. Abban például, hogy a fiatalok az idősebbek he­lyett is leszedik az árut a magas polcokról. Vágvölgyi- né korát meghazudtoló für­geséggel dolgozik, de mégis biztonságosabb számára a padló, mint a magas létra. Nem is engedjük, hogy azon állva dolgozzon. Kis időre megszakadt a be­szélgetés. Áru érkezett, s át­vétele nem várhat. Láncot alkottak — köztük a brigád­vezető is —, s kézből kézbe kerültek a tetra-pelenkát tartalmazó csomagok. — Jó kis tréning volt — mondta Vágvölgyi Istvánná kicsit pihegve. SZAKTANÁCSOK Hibrid kukoricavetőinao; termesztés Szolnok megyében 6 Oltják a halakat Sokezer halat tenyésztenek a gazdák a túrkevei Buzaka- lász Tsz két halastavában. Nem most kezdték, értik a módját, nem is volt eddig semmi baj. Még beteg halat se láttak. És most... Pár napja történt. Az egyik dolgozó vette észre: az egyik hal felfújódott, a másiknak sebek borítják pikkelyes tes­tét — betegek. Azt hitték, majd elmúlik, de nem .;. Elpusztulnak. Előbb csak kettő-három, azután cso­portostól egymásután veti őket fel a víz. Naponta száz dögöt is kifogtak. Nem volt más hátra, szóltak az állator­vosnak. A betegség hasvízkór — szólt a megállapítás. — Fer­tőző. Be kell oltani sürgősen a halakat. Fontos volt az igyekezet, hiszen ekkorra el­pusztult talán ezer is. S másnap kora hajnalban kihalászták az egyik tavat. Dr. Balogh László és a többi állatorvos beoltotta a hala­kat. ehlorocid oldattal min­det, szépen a has-úszó mellé szúrva, szinte meg se érez­ték. Legalábbis nem látszott, vidáman ficánkoltak utána a tóban. Hanem annál nehe­zebben bírták a várakozást a többiek — már tudniillik míg sorrakerültek. Hordók­ban vártak, melyekben sűrűn cserélték a vizet, hogy ne le­gyen oxigén-hiány. Mégis a sok törpeharcsa szája állan­dóan kint volt a vízből. A hordóba nézve csak csupa szájat lehetett látni, összesen vagy hétezer halat oltottak be. A másik tó viszont annyi­ra tele van sűrűn nőtt nád­dal, gyékénnyel, hogy nem tudták lehalászni. Persze, azért itt sem hagyják veszni a halakat. A takarmányhoz „ERRÁ”-t kevernek, s úgy szórják ki a víz színére. Ez a tápszer szintén gyógyítja a fertőző hasvízkórt. Már né­hány napi etetése is hatásos. A Búzakalász Tsz-ben a veszély elmúlt, meggyógyul­nak a halak pár nap alatt. (FMJ gazdaságok végzik a vető­mag előállítását. Ez a :szál- lítási költségek csökkentéséi eredményezi. A kukoricavetőmag-ter- mesztés színvonalának eme­léséhez tartozik még az is, hogy gazdaságonként és évenként kell az anyasorok tőállományát megállapítani. A megfelelő tőállomány a termés nagysága mellett, ki­hat a vetőmag minőségére is. Ez a döntő különbség a ve- tőmagkukorica-termelés és az árukukorica-termelés között. AZ ÁRUTERMELÉSNÉL maximális tőszámra, a ve­tőmag előállításánál az opti­mális tőszámra, az előállító tábla növényállományának 100 százalékos beállítottságá­ra kell törekednünk. Régi gyakorlat, hogy fosz- táskor a legszebb, legfejlet­tebb csöveket választották vetőmagnak. Ma a törekvés az legyen, hogy a vetőmag- díőállító táblán jól fejlett ku­koricacsöveket termeljünk. öntözéses viszonyok mel­lett a tőállományt a vető­magelőállításnál is megemel­hetjük; ezt a tenyészidőszak alatti öntözés biztosítja. Tud­nunk kell azonban azt, hogy Szolnok megyében az öntö­zésre berendezett területek jórésze tápanyagban gyen­gébben ellátott, kevésbé ter­mékeny. Az öntözés követe­lőén írja elő a fokozott táp­anyag utánpótlás biztosítását. Az elmúlt években az ön­tözéses gazdaságok közül több kiváló termésered­ményt értek el a hibridvető­mag előállításában is. Különösen figyelemre mél­tó a Szarvasi Állami Gazda­ság 1900. évi terméseredmé­nye: 150 hold területen ön­Gazdaság Csorbái Állami Gazdaság Surján! Állami Gazdaság Szenttamási Állami Gazdaság A LEÍRTAK alapján 1962- ben Szolnok megyében a hibridvetőmagot előllító gaz­daságok már sokkal nagyobb feladatokat kaptak. Száraz viszonyok mellett 20 mázsa holdankénti termésátlag el­érését tűzték ki célul. Már a felkészülés is ennek jegyé­ben indult el. Különös gond­dal végezték a kései káta­tözés mellett 34,40 mázsa májusi morzsolt M. V. 1-es kétszeres keresztezésű anya­magot termelt. Eri az ered­ményt egyebek között azzal érték el a gazdaság dolgozói, hogy holdanként 18,700 anya­tövet tudtak betakarításig megóvni. Az előállító terü­let példás művelésben része­sült, 1,2 csőátlag mellett az anyacsövek átlagsúlya 28.b dekagramm volt. Ilyen fejlett egyöntetű alapanyagból ki­váló minőségű vetőmagot ké­szített a hibridüzem. A KÖZÉPTISZAI Állami Gazdaság garahalmi kerüle­tében 1960-ban szintén kivá­ló eredményeket értek el öntözéssel. Negyven holdon 29,20 mázsa holdankénti má­jusi morzsolt anyamagot ta­karítottak be. Ezt úgy érték el, hogy a tőállomány beta­karításakor 19,800 növény volt. A területet kétszer ön­tözték áztató barázdás mód­szerrel. Az adagolt műtrágya 250 kilogramm pétisó volt holdanként. Öntözés nélkül kiváló eredményt ért el a Héki Állami Gazdaság. Száz­ötven hold átlagban 23.02 mázsa (m. m.) anyát szállí­tott a szenttamási hibrid üzembe. Itt úgy érték el a kiváló eredményt, hogy 90 centis növénysortáv mellett vetették a kukoricát. Az anyaterület tőállomá­nya törésikor 19.500 volt. A csövek is igen fejlettek vol­tak. feldolgozáskor a vető­maghányad 91 százalékos, vagyis a leszárított és lemor­zsolt kukorica minden má­zsájából 91 kilogramm fém­zárolt vetőmag készült. Igen jók voltak a csorbái, a surjáni. a szenttamási ál­lami gazdaságok eredményei is 1961-ben: terület kh termésátlag q/kh 335 21,40 88 20,70 914 20,60 vaszodás ellenére a talajelő­készítést, valamint a vegy­szerezést A mag gyommen­tes földbe került, s lehet — ha az időjárás kedvező lesz — a tervezett termésátlagot túlszárnyalják. Erre lehető­ség is van. hisz a tapaszta­latok rendelkezésre állnak. Georgievics Milutin mg. szakmérnök i — A munkában összeforr­tak, de a kapun kívül törődnek-e egymással? — Még nem úgy. ahogy kellene, de máris jobban, mint korábban — hangzott a vá­lasz. S Timárné még hozzá­tette: — Amikor a kisfiam született, s legutóbb, mikor betegen feküdtem, többször is meglátogattak a brigád tagjai. Megkérdezték: miben lehetnek segítségemre. Gya­kori vendég volt nálam Vág- völgyiné. s ez olyan jól esett... — Nem messze lakunk egymástól, könnyen intézhet­tem úgy a dolgomat, hogy meglátogassam Timárnét. Tudom, hogy jól esik az hi­szen magam is anya vagyok, sőt — nagymama. —mondta a fehérhajú asszony. Azt is jó volt hallani ho­gyan „drukkolnak” iskolásai­kért. Tóth Séndorné ezen a napon vizsgázott az általános iskola hetedik osztályában. Emlegették, s találgatták: vajon milyen bizonyítványt hoz? Sassi István így szólt: — Huszonnégy év után ül­tem vissza az iskolapadba. Jelenleg a közgazdasági tech­nikum második osztályát végzem. Nem könnyű a tanu­lás. de azért nincs okom pa­naszra. A tanulmányi átla­gom jobb a négyesnél. — Ősszel én is folytatom a közgazdasági technikumot. Az első osztályt elvégeztem, cte akkori körülményeim miatt egy év halasztást kér­tem — újságolta Timárné. Lipták Erzsit is megkér­deztem: mit tanul? — Tavaly végeztem szak­tanfolyamot. Arra még nem gondoltam, hogy középisko­lába járjak.;. — Egy kis biztatással ta­lán ő is „nekivág” a tanulás­nak, hiszen a munkáját, a szakmáját nagyon szereti. Tíz éve dolgozik a rövidáru osz­tályon, s azzal is egyetért, hogy a szocialista brigád cí­mért dolgozunk — mondják a többiek. S hogy ismét a vállalásukra terelődött a szó. Medvegy Gyuri bácsi is erről beszél: — Az a célunk, hogy egyre szorosabbá tegyük kapcsola­tunkat a vásárlóinkkal. Ezért látogatunk el egy-egy üzlet­be. s tanácsokkal, javaslatokkal segítünk az ottani dolgozók­nak az árukészlet kiegészíté­sében. Én a közelmúltban jártam a törökszentmiklósi üzletekben. — Mi volt a tapasztalata? — Csupán egy helyen rek­lamálták, hogy nem kapták meg a megrendelt cikkeket. De ebben sem mi voltunk a hibásak, hiányzott a megren­delőlapról, hogy melyik üz­let kéri az árut. A szállítá­sokkal mindig napra készen vagyunk, s inkább „ráhú­zunk” egy kicsit, de a járat indulásáig minden csomagot elkészítünk — válaszolt Gyuri bácsi; Az eredmények rovatába könyvelhető az is, hogy a Kelet-Magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereske­delmi Vállalat szolnoki lera- katának ez az osztálya — a rövidáru osztály — tavaly ősztől ezév áprilisáig az el­fekvő- és lassan mozgó áru­cikkekből 137 000 forintot forgalmazott. Az itt dolgozó hét tagtf brigádot dicséri, hogy nem volt leltárhiányuk és „portájukon” rend. tiszta­ság uralkodik. Múltja van a brigádnak. Jövője pedig igen ígéretes, nem lehet nagyobb elisme­rés számukra, mint ha majd elmondják róluk: szocialista módon élnek, dolgoznak, ta­nulnak, Nagy Katalin A KUKORICA termésnö velő tényezői közül a jó ve tőmagot, mint egyik legfon tosabbat kell tekintenünk, t- beltenyésztéses hibridek ki nemesítése óta, e vetőma; használata terjedt el. A kor szerű kukoricatermeszté: megkívánja ugyanis, hogy ; hibridvetőmag egyöntetű méretre közel azonos, sze- menkénti vetőgéppel hibát­lanul vethető, egészséges, ép kiváló csíraképességű legyen Hogy hibridüzemeink, — melyek a hibridvetőmag ke­zelését, előkészítését végzili — a felsorolt követelmények­nek és megnöveíkedett igé­nyeknek eleget tehessenek a kezelési munkák minősé­gének javítása mellett jó mi­nőségű, anyaállományról be­takarított csöveskukoricái igényelnek. A satnya, fejlet­len, aprószemű csövekből jó vetőmag semmiféle kezelés­sel nem válik kifogástalan vetőmaggá. Bár a termesztési művele­teik megegyeznek az áruku­korica termesztésével, mégis a hibridvetőmagot előállító táblákat megkülönböztetett elbánásban kell részesíteni. Bármennyire gondosan végzik azonban az egyes munkákat, ha a címerezés megkésik, vagy nem kifogás­talan — az egész vetőmag elő­állítására fordított törekvés meddő marad. A hiányosan címerezett tábla, a vetőmag­termesztésből való kizárás sorsára jut. a népgazdaság — ál­lami gazdaságok, tsz-ek. ex­portigény — mind nagyobb követelményeket támaszt a libridvetőmag termelőivel és ílőkészitőivel szemben. A ho­zamok emelésének egyik módja, hogy a termelő gaz- laság talaj, éghajlati adott- lágainak figyelembevétele nellett, optimális tőszámon ermeli meg az anyasorok érmését. Szolnok megyében az ön- özmi nem tudó gazdaságok gén jó minőségű talajokkal ■endelkeznek. Ezekben a gaz- laságokban jól terem a ku- :orica. Hibridmagot — az ■lmúlt évek során — mind- ■gyikben termesztettek. Je- enleg azonban, a Szentta- nási Állami Gazdaság hib- ■idüzeme körzetében levő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom