Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-05 / 129. szám

1962. Június 5. SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP C Kereskedelmünk készletgazdálkodásáról Feladat: a hiánycikkek pótlása, az immobil készletek csökkentése Az egyik megyei kereske­delmi szakember me­sélte a minap. Néhány évvel ezelőtt hónapokig ,nem lehe­tett fürdőkádat vásárolni Szolnokon. Egyszerűen nem volt. A népi ellenőrzés utána nézett a dolognak, megálla­pította, hogy a fürdőkád csak rejtett hiánycikk..; Nagyivánra ugyanis hó­napokkal ezelőtt öt fürdő­kádat irányítottak, holott abban az időben még egy fürdőszobás ház sem volt a községben.. t Mondhatnák egyesek, hogy manapság ilyesmi már nem fordulhat elő, hiszen a ke­reskedelmi egységek, vállala­tok rendszeres piackutatást végeznek, egyensúlyban van a kereslet és a kínálat alaku­lása, s ha vannak is időnként hiánycikkek, ennek oka első­sorban az ipar szállításkép­telenségében, és nem a ke­reskedelmi áruelosztás hiá­nyosságában rejlik.: i Nézzük meg közelebbről ezt a problémát, mennyire helytállóak a fenti állítások? Nemrégiben vizsgálatot folytatott a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetősége a megye- központ 78. sz. vasműszaki boltjában. Kiderült: a má­jusban megrendelt cikkeknek csupán 50 százalékát kapta meg a bolt, — s a TV-kábel, a T-dugó. a vasalóbetét, a gumikábel és még jónéhány keresett áruféleség — ismét a hiánycikkek listájára került. Akárcsak az olaj kályhák, az olcsóbbfajta rádiók, vagy a gáztűzhelyek. Megközelí­tően azonos eredményt kap­tak a vállalat vezetői több olyan üzletnél is, amely üvegáruk, háztartási cikkek, illatszerek. vegyianyagok, háztartási cikkek, stb, eladá­sával foglalkoznak; Hasonló vizsgálatot termé­szetesen nemcsak az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, hanem a földművesszövetke­zeteknél is végeztek. S az itt kapott jelzésekre is fel kell figyelnünk, hiszen a MÉSZÖV 930 kiskereskedelmi és 315 vendéglátóipari egysé­ge a megye áruforgalmának több mint felét bonyolítja le, Tavaly egymilliárd százmillió forintot forgalmaztak a földművesszövetkezetek, az idei tervük pedig egymilliárd százhuszonhat millió forint. Sajnos, itt is gyakori az ered­ménytelen árumegrendelés, aminek végülis olyasmi a kö­vetkezménye. ami Öcsödön történt. A falu 45 TV-tulaj- donosa közül csak öt szerezte be készülékét a községben, a többiek Békés megyéből „im­portálták”. Az általános tapasztalat az, hogy a kereskedelem általá­ban megtesz minden lehetőt a hiánycikk-lista szűkítésére. A már említett piackutatások mellett, a boltvezetők helye­sen és időben tolmácsolják a fogyasztók áruigényét, de a nagykereskedelem sok eset­ben nem tudja közvetíteni a szükséges mennyiségben, minőségben és választékban a szükséges árut. Hangsúlyozzuk: az említett és a fel nem sorolt hiány­cikkek általában nem tartoz­nak a létfenntartáshoz alap­vetően szükséges árufélesé­gek közé. Legtöbbször válasz­tékbeli hiányosságokat tük­röznek. Hiszen élelmiszerből, ruhaneműből, cipőből kielé­gítő a mennyiség, a minősé­get ,és a választékot kivéve Igen, kivéve a gyermekci­pőket. .. Az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán több kép­viselő is interpellált a köny- nyűiparj miniszterasszonynál „gyerekcipő-ügy b en’ Sajnos az ipar ennek elle­nére még mindig rossz minőségű gyerekcipőt gyárt, habár némi előrehala­dás már tapasztalható a „gyerekcipő-fronton”. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: ha nem kifogás­talan az áru — miért veszi át a kereskedelem? Csak azért mert megrendelte, mert hiánycikk, vagy mert szük­ség van rá? Nemcsak ezért. Azért is, mert igen sok nagy­kereskedelmi vállalatnál laza az áru minőségének ellenőr­zése, a kiskereskedelmi válla­latok pedig félnek „ujjat húzni” a nagykereskedelem­mel, tartva attól, hogy legkö­zelebb még ennyi és ilyen árut sem kapnak. S az oppor­tunizmusnak a hanyagságnak kizárólag a dolgozó, a vásár­ló látja a kárát. Az az igazság, hogy amióta kereskedelem van, azóta léte­zik immobil (elfekvő) áru­készlet is. A szocialista ke­reskedelem gyakorlatánál sem lehet kiküszöbölni az immobil készletek felhalmo­zását, de a csökkentésére vannak bizonyos lehetőségeik. S most amikor a kereske­delmi vállalatok készletgaz­dálkodásáról írunk, az immo­bil készletek kérdéséről sem szabad megfeledkeznünk. Köztudomású igazság, hogy a kereskedelmi egységek, válla­latok rentábilis munkája szempontjából fontos tényező az áru forgási sebessége Mert sem a népgazdaság, sem a fogyasztó szempontjából nem lehet közömbös, hogy az áru mikor talál vásárlóra. Az iparcikk kiskereskedelmi és a többi vállalatnál van fejlő­dés e téren. 1961-ben pl. 84 nap volt az átlagos forgási sebesség az „iparcikknél'’, ami az utolsó negyedévben 75 napra csökkent. Ez jó. Mu­tatja azt, hogy az árura szük­sége volt a fogyasztónak, meg is vásárolta, s az áru ára pe­dig ismét visszakerült a nép­gazdaság vérkeringésébe. Az is igaz viszont, hogy a kereskedelmi vállalatok hely­telen készletgazdálkodása folytán nagyértékű, immobil készletek fekszenek hosszú ideig a vállalatok raktárai­ban, befagyott értéket képez­ve, amíg csak el nem adják azokat. Mert a népgazdaság szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy az áru értéke mikor realizálódik, il­letve „milyen áron”. Ha ár- csökkentésre, leértékelésre van szükség, ez népgazdasági szinten ráfizetés. A nagy anyagi értékeket lekötő, hosszú ideig elfekvő immobil készletek negatív ki­hatása méginkább kiütközik, ha figyelembe vesszük a kü­lönböző hiánycikk listáikat. Hol vannak elfekvő kész­letek megyénk kereskedelmi vállalatainál? 1961 végén a MÉSZÖV egységeinél több mint 2 millió forint volt ezek összértéke. Nemrégiben a TÜZÉP-telepeken „halálra ke­resték” a palatetőt, s a TÜ- ZÉP, látva a megnövekedett keresletet. annyit rendelt, hogy palatetőb'l nagymeny- nydségű eladatlan készlet ke­letkezett. Itt tehát a helytelen áru­rendelésből adódott az áru elfekvése, raktározási gondot is okoz ez a vállalat­nál. S ha esetleg elszállítják a felesleges palatetőt más megyébe? Igen, ez a megol­dás kézenfekvő, és látszólag hasznos. De ha a felmerülő improduktív szállítási költsé­geket is bekalkuláljuk, már kevésbé. Immobil készlet azonban nemcsak a fentebb leírt mó­don keletkezhet. Adódhat pél­dául a textil, a konfekció, a cipőkereskedelemben a divat változásaiból. Ma már első­sorban nem azért vásárolnak vagy csináltatnak az emberek ruhát, cipőt, mert fáznak, hanem azért, hogy lépést tart­sanak a divattal. Vagyis, akármilyen furcsán is hang­zik: az életszínvonal emelke­dése, a keresetek, a reáljöve­delem növekedése is előidéz­het immobil készleteket.;. A kereskedelmi szakembe­reknek tehát az életszínvonal örvendetes növekedésével is körültekintőbben számolniok kell, amikor, meghatározzák egy-egy öltöny ruha, vagy egy pár cipő aktív, használa­ti (nem elhasználódási!) ide­jét. Körültekintőbb számítások­kal, rugalmasabb megrende­lési manőverekkel — úgy vél­jük — jelentősen csökkenthe­tők a megye immobil áru­készletei. Talán még a leltári árukészlet megengedett 1,8 százaléka alá is ... Hasznos lenne, ha a kereskedelmi vál­lalatok behatóbban foglalkoz­nának ezzel s nem eltussolá- sa lenne a céljuk a „bankos emberek” előtt. Miért ne lehetne premizálni például azokat a dolgozókat, vezetőket, akik élen járnak az inikurencia csökkentésé­ben? Szocialista kereskedelmünk alapvonása a tervszerű, ará­nyos áruelosztás. Kereskedői szóhasználattal élve: áruterí­tés. Megyénk kereskedelmi gyakorlatában helyesen ál­talában érvényesül ez az alapelv, de az olyan jelensé­gek sem ritkák, hogy egyik megyéből a másikba hozzák- viszik az árut. Az ilyen áramlás azok számára káros, akik e miatt nem kapnak la­kóhelyükön TV-t, rádiót, ru­hafélét, bútort stb. Végső tanulságként tehát megállapíthatjuk: megyénk kereskedelmi vállalatainál ál­talában kielégítő a készlet- gazdálkodás. A hiánycikkek és az immobil készletek prob­lémájával azonban az eddigi­nél sokkal többet kell foglal­kozni, a fogyasztók, és a nép­gazdaság közös érdekeit ál­landóan szem előtt tartva. Bubor Gyula Úi gépek a könnyűipar, üzemeiben A könnyűipar az ipari vásáron bemutatott külföldi berendezések közül csaknem 8 millió forint ér­tékűt vett át. Található közöttük szovjet, bolgár, svájci, japán, NDK, csehszlovák, lengyel, nyu- j gat-német és más gépi berende­zés. A kötszövő gyárak például sok­féle nylonharisnya- és pulóver­kötő gépet és egyéb berendezést kapnak. — A harisnyagyártáshoz megvásároltak több angol, cseh­szlovák és Ölsz gépet. A könnyű­ipar megkapta a szovjet pavilon­ban kiállított nagyteljesítményű körkötő gépet is, amellyel a kesz­tyű gyártását növelik. A vásárra hozott bőripari gépek többsége is itt marad. Külkereskedelmünk a japán kiállítóktól a konfekció ipar számára csaknem félmillió forint értékű ipari varrógépet vett át. ^ Ne maradjanak magukra a legifjabb KISZ tagok Ifjúsági irodalmi fejtörő Szolnokon A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban június 3- án, vasárnap délelőtt ifjúsági irodalmi szellemi fejtörőt ren. deztek a József Attila olvasó- mozgalom pereiében az ün­nepi könyvhét alkalmával. A fejtörő iránt nagy érdek­lődés nyilvánult meg a város üzemeiben, iskoláiban, hiva­talaiban dolgozó és tanuló fiatalok részéről. A résztve­vőknek nyolc író egy-egy müvét kellett elolvasniuk és az olvasottakról a zsűrinek és a közönségnek számot adni. A 300 forintos könywásár- lási utalványt Forrai Márta a fiúgimnázium tanulója, a 200 forintosat Szilárd Mária, a Sipos téri általános iskola tanulója, a 100 forintos utal­ványt pedig Kiss József, az MTH-iskola növendéke nyer­te. A színvonalas műsort is fiatalok adták: Lantos Éva, Faragó Judit és Büttner Má­ria, a leányigmnázium diák­jai, Szabó Jolán, Vermes Zsuzsanna és Szentistvány Eszter, a zeneiskola növen­dékei, valamint Nagy Pál, a zeneiskola művésztanára. Egy héttel ezelőtt, a “ gyermeknapi ünnep­ségeken megyénkben közel négyezer nyocadik osztá­lyos tanuló kapta meg KISZ tagsági könyvét. Sok helyen az iskolát, illetve úttörőcsapatot patronáló KISZ szervezet tagjai ad­ták át meleg szavak kísé­retében a piros könyvecs­kéket. Fogadalmak, ígére­tek hangzottak el, hogy melléjük állnak, segítik őket. Baráti szóra, okos ta­nácsra szükségük is van, hiszen a .továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolat­ban számtalan kérdés fog­lalkoztatja őket Segíthetnek-e nekik a KISZ-tagok? Feltétlenül, ök már ta­pasztaltabbak, az élet isko­láját járják. Megtehetik ezt azért is, mert kapcso­latuk nem újkeletű, jól ismerik ezeket a fiatalokat. Az üzemi, vállalati és ter­melőszövetkezeti KISZ- szervezetek ugyanis hosz- szabb ideig patronálnak egy-egy úttörőcsapatot A kiszesek résztvesznek az őrsi és rajösszejöveteleken, s közülük sokan ifivezető­ként végeznek mozgalmi munkát. Az is szokásos, hogy a nyolcadik osztályos pajtásokat meghívják a KISZ taggyűlésekre s más rendezvényeikre. Így teszik lehetővé, hogy bepillantást nyerjenek a szervezet éle­tébe, ismerkedjenek a KISZ élet törvényeivel, szabályaival. Ezt a módszert követi az Épületszerelő Vállalat ifjúsága, amely a szolnoki Sipos-térl iskola úttörőit patronálja. Most negyvenöt Kihelyezett szak technikumi osztály nyílt a Szolnoki ^ Papírgyárban A Szolnoki Papírgyárban, ahol nemrégiben három mű­szakos termelésre tértek át, az ősszel megnyitják a buda­pesti Thán Károly Vegyiipa­ri Technikum papíripari ta­gozatának kihelyezett osztá­lyát. Az elméleti tárgyakat, laboratóriumi gyakorlatokat az intézet megbízásából a gyár mérnökei oktatják, az általános ismeretek elsajátí­tásához pedig a helyi közép­iskolák tanárai nyújtanak segítséget. A hallgatók fél­évenként a budapesti Thán Károly technikumban tesz­nek majd vizsgát. A háromhónapos előkészítő tanfolyam huszonegy jelent­kező részvételével június 1- ével indult meg. a techniku­mi oktatás pedig szeptember elsején veszi kezdetét. Ez lesz az ország első kihelyezett papíripari technikumi osztá­lya; Készül a kazal A Csorbái Ál­lami Gazdaság arról híres, — hogy még tél­időben sincs ta­karmánygond­juk Már az el­múlt évben a nagy területen termelt lucernát ágason szárí­tották, majd a kazlakat hi- deglevegő be­áramlásával — védték meg a bemelegedéstől. Ezáltal lucer­naszénájuk táp­értéke igen ma­gas volt. ligáson szárán a lucerna a V s.í, „a, „„ami Oazuaság szerurkeríjcue«.. Készül a kazal alj.., — az állványzat. Erre kerül majd a széna. [ pajtást vettek fel tagnak KISZ-szervezetükbe. A fű­tőház kiszesei a Zója és a Hámán Kató úttörőcsapat­tal kötöttek szorosabb ba­rátságot. Együtt rendezték meg a találkozót a 19-es veteránokkal, más alkalom­mal pedig a szocialista brigádvezetőkkel, akik bri­gádjuk életéről, az emberi formáló, nemesítő munká­ról beszéltek az úttörők­nek. Az üzemben is gya­kori vendégek voltak a leendő KISZ-tagok. Ismer­kedtek a fiatal munkások­kal s a különböző szak­mákkal. Nemcsak a fűtőházban, hanem máshol is feladata a KISZ-szervezeteknek: se­gíteni a gyermekek, az új KISZ-tagok munkára ne­velését. Ezernyi lehetőség adódik arra, hogy felkelt­sék érdeklődésüket az ipa­ri és mezőgazdasági szak­mák iránt. S ahol lehet­séges, munkaalkalmat is biztosítsanak számukra. A kunszentmártoni járásban van ilyen törekvés. A ter­melőszövetkezetek többsége szerződtetett mezőgazdasági ipari tanulókat, s család­tagként, munkakönyves­ként is foglalkoztatják azo­kat, akik nem jelentkeztek középiskolákba. A jármű­javítóban szintén jónéhány olyan fiatal tanul szakmát. — készül az életre —, aki az általuk patronált iskola padjaiból került az üzem­be. K öztudomású; hogy a nyári hónapokban a mezőgazdasági jellegű, de esetenként az üzemi KISZ- szervezetekben is lanyhul a tevékenység. A fiatalok idejét nagyon igénybe ve­szi a munka s jó ha a KISZ-gyűléseket megtart­ják; Az úttörőcsapatokban pedig ekkor is mozgalmas, színes az élet. Azok, akik most léptek a kiszesek so­rába ezt szokták meg, s nem lenne jó dolog, ha most úgy éreznék: maguk­ra maradtak, nem törőd­nek velük új szervezetük­ben. Gondoljanak erre a ki­szesek, s mielőbb beszéljék meg a közös nyári progra­mot. Ezekben a hónapok­ban is van lehetőség a rendszeres szervezeti élet­re, s még arra is, — aho­gyan a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz fiataljai tervezik — hogy legalább minden második szomba­ton klubestet tartsanak. Máshol is szokásosak — igaz jobbára a téli hóna­pokban — ezek a vidám szórakozással, szellemi öt­tusával egybekötött rendez­vények. A kunszentmártoni Zal­ka Máté kiszesei és a fegy- vemeki Vörös Csillag Tsz fiataljai már megbeszél­ték, hogy az idénymunkák­ra bevonják az új KISZ- tagokat. Emellett a szóra­kozásra is gondolnak, ki­rándulásokat, ifjúsági tú­rákat rendeznek. Sok ifjú M'-zesnek pedig az a meg­bízatása, hogy továbbra is az úttörőcsapatban dolgoz­zon, most már mint ifi- vezető. A nyári hónapokban is nyílik tehát lehető-, ség arra hogy a közös pro­gram — a munka és szó­rakozás — során tovább erősítsék barátságukat a régebbi KISZ-tagok azok­kal, akiknek a tagsági könyvében még alig szá­radt meg a tinta. Az a feladat, hogy az ígéretekei valóraváltva mindenütt fe­lelősségérzettel és segítő­készen álljanak a legifjabb KISZ-tagok mellé. Nagy Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom