Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

1962. június 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

a

r Mi változott, a szavak

Több mint 200 holdon kertészkednek éz évben is a jászfényszarui Lehel Kürtje Tsz gazdái. Legnagyobb részén paradicsomot, paprikát, uborkát termesztenek. E napokban ültették ki a palántákat Penczner József Ézsiás János és Sándor Lászlóné munkacsapatának tagjai.

Levonult az ár

6

Mit csinálnak a kőtelki Ezüstkalász Tsz gazdái?

A goitói üzemegység kerek 900 holdját öntötte el a Tisza idén tavasszal. Pedig milyen erőfeszítéssel védte a gátat a szövetkezet egész tagsága .. i Bozsó Sándor elnök és Rhédey György főagronó- mus vezetésével ötszáz ember dolgozott ásóval-kapával négy nap, három éjjel — mégis ;.. Gátat tört az ár és szántókat, vetéseket tüntetve, két nap alatt elborította a gazdaság egyharmadát.

Azóta eltelt másfél hónap. A víz jórészt visszahúzódott. Felmérték a veszteséget: ösz- szesen közel 4 millió forint. Azt mondják, megtérül. Egyrészt fizet a biztosító, a többit meg valószínű behozza az újra vetés.

De az árvíz nemcsak vetéseket vitt el, hanem legelőt, lucmát, vörösherét is. Ezért nagymértékben csökkenteni kell az állatlétszámot. A sertéseknek harmada kerül eladásra, háromezer baromfiból csak a párszázas törzs- állomány maradhat meg, mert nem tudják biztosítani a _ takarmányt. A juhállományt pedig egészen mini..................................................mii

A VASÚTI SZÁLLÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLETET TARTOTTAK A SZOCIALISTA ORSZÁGOK Szófia, (TASZSZ)

Szófiában szerdán befejezte munkáját a szocialista országok vasúti együttműködési szervezete 6. bizottságának értekezlete.

A résztvevők a teher- és más szállító vagontípusok egységesítését és ezzel ösz- szefüggő kérdéseket vitattak meg. (MTI)

A takaros, rendben tartott parasztház, a tiszta udvar azt a szólás-mondást juttatja eszembe: nézd meg a háztáját, megismered a gazdáját. Sarkadi Lukács portája mindjárt elárulja, hogy a gazda, no meg a ház asszonya is pedáns, rendszerető.

Ezt a jótulajdonságát s a vele párosuló munkaszeretetét, szorgalmat a közösben is megőrizte Lukács bácsi, a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz elnökhelyettese. Ezt a tisztet 1959 óta viseli. Akkor lépett be a tsz-be, nyolc holddal szaporítva a közös területet. Gazdatársai őt is beválasztották a vezetőségbe. Az iránta tanúsított bizalommal elismerték: egyéni gazdaként a legjobbak közé számított.

Nem sok gyakorlata volt még a nagy gazdaság irányításában, amikor az akkori tsz-elnök egyéves iskolára ment, mégis a helyére állt. Élettapasztalata, emberismerete átsegítette a zökkenőkön. Sőt úgy gazdálkodtak, hogv év végén 36,70 forintot ért náluk egy munkaegység.

Lukács bácsi keveset beszél magáról. Eléggé szűkszavú, Gazdatársai viszont nem hallgatják el, mivel érdemli ki elismerésüket. Egyimálisra csökkentik — az is lehet, hogy egyet sem hagynak — mivel iszap borítja az egész legelőt.

Ezeket nem számították a tényleges károkhoz, pedig azok. Olyan veszteségek, melyek akkor sem térülnek meg, ha újra telepítik a lucernát.

Talán a tsz évvégi zárszámadásán is meglátszik majd... Persze, ez még egyáltalán nem biztos. A tagságon múlik. És ők határozottam állítják: a munkaegység értéke egy fillérrel sem csökkenhet, a 30 forint meglesz

— úgy dolgoznak. Bizonyítja ezt helytállásuk is az ártéren.

A víz — kivéve a mélyfekvésű helyeket — már levonult a goitói üzemegység területéről. Nehezen várták a tagok, hogy itt is megkezdjék a tavaszi munkát. Egy héttel ezelőtt végre felszikkadt a talaj, dolgozhatnak már a gépek. Az eke előtt szervestrágyát szórnak ki. A szántás 30—35 cm mélyemért félnek, hogy a felső hordalékréteg esetleg nem termo. A felszántott területre vegyes műtrágyát szór ki az RS—09- es, holdanként 200 kilogrammot.

Géppel, lófogattal megkezdték a vetést is. Eddig földbe került 70 holdon a napraforgó és 100 holdon a zöldborsó vetőmag. Kb. hatvan ember dolgozik az ártéren. Most kezdik az uborka vetését — palántanevelésre már nincs idő. Közben mások hagymát duggatnak, kései káposztát palántáznak.

Sajnos, a legmélyebb rész

— lehet 150 hold, közvetlenül a Tisza mellett- — olyan sáros, iszapos, hogy meg sem tudják közelíteni. Pedig szeretnének ide rövid tenyészidejű kukoricát vetni.

A tagság legsürgősebb

munkái mellett a gátépítés sem marad el. Mert tönkretette a víz — ez is kimaradt a kárlajstromból — 7 km hosszúságban a nyári gátat. S az előrelátó kőtelki gazdák szerint nem árt egy kicsit megerősíteni még a zöldár előtt.

F. M.

„Jegyzőkönyv, mely készült 1962. március 15-én a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat V-ös pártalapszervezetének taggyűlésén”.

Ennyi a szokásos, hivatalos bevezető, a szokványos szöveg. Aztán a papírra vetett sorok megörökítik: hogyan törődnek saját üzemükkel, saját műhelyükkel a párttagok.

PALL AI ISTVÁN:

„Az esztergarészlegen kevés a kisegítő munkás, nem tudjuk rendesen takarítani az üzemrészt, az összegyűlt forgács zavarja a közlekedést, s balesetveszélyes”.

Pallai István mcst kitárja a karját, s mélyet lélegezve tekint szét a tágas, tiszta, neonfényes műhelyben: Nemcsak mi, az üzem vezetői is látták, hogy a régi műhelyben már lehetetlen dolgozni. Ez volt a legjobb megoldás. Nem újat, de nagyon szép műhelyt kaptunk. S közben meg is feledkeztünk arról, hogy néhány hónappal ezelőtt még kisegítőket kértünk. Takarítunk magunk. — Mi több, a megmunkáló üzemrész drága gépeire szögletes kis cédulák kerültek:

„Én, Gyenge Imre, a ...........

sz. gépet szocialista megőrzésre átvettem” — szövegekkel.

szabó Kálmán kovács mondta el a taggyűlésen: — „Üzemrészünk átszervezésekor a gőzkalapácsokat egy vezetékre kötötték. A kisebb kalapácsok így a nagyobbak működésétől függően, egyenetlenül dolgoznak. Nagyon nehéz így vele bánni”.

— Mit változott a helyzet? — ismétli a kérdést Kálmán bácsi. — Javítottak, de any- nyi, mintha semmit se tettek volna. Az én 500 kilós kalapácsom működése változatlanul „alá van vetve” a nagy, 1000 kilósak üzemelésének. — Pedig gondolja el, milliméternyi pontossággal kell vágni. Magyaráztam is már a lakatosoknak, hogy mit akarok, de azt mondják, félek az újtól. Pedig csak én érzem, milyen ideg- és erőfeszítő munka, mikor kicsi ütésre számítok és a nagyobb nyomás miatt kétolyat kapok.

Ez a gépnek magának se használ.

Megkezdődött a szőlő-, must- és bor- értékesítési szerződéskötés

Az élelmezésügyi miniszter jóváhagyta az 1962/63. gazdasági évre szóló szőlő-, must- és borértékesítési szerződés feltételeit. F.nnek alapján a megye területén a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság megkezdte a szerződéskötéseket. A vállalat ebben az évben lényegesen több szőlőre, mustra és borra kíván szerződést kötni, mint tavaly. — Erre bőven lehetőség nyílik, mivel az eddigi szerződéskötési rendszert kiszélesítették és kedvezőbbé tet+ék. Az alapárak szőlő, must és bor vonatkozásban azonosak a múlt évivel, a felárak azonban -több kategóriá- foah 'kedvezőbbek a tavalyinál.

Az idei szerződéses rendszer lehetővé teszi minden európai (hazai) fajtájú borszőlő, must és bor, valamint az otelló szőlő, must és bor leszerződését, ha egyéb direkttermőtől mentesek.

A termelőszövetkezeteknek, —- tszcs-knek és hegyközségeknek

30 százalékos szerződéses felár jár, ha termésük 80 százalékát meghaladó mennyiségre kötnek szerződést és azt teljesítik.

20 százalék jár a termés 60— 80 százalékáig történő leszer- ződése és teljesítése esetén.

10 százalék jár a termés 60 százalékon aluli leszerződése és teljesítése esetén az alapáron felül.

Továbbra is érvényben maradt tsz-ink részére a háztáji termelők keretszerződés útján történő borértékesítési lehetősége. Ha a szövetkezeti gazdák többsége termelőszövetkezeten belül boreladási szerződést köt, akkor a

keretszerződés útján értékesített árumennyiséget a vállalat a szerződéses felár szempontjából figyelembe veszi. így magasabb árat kap a közös gazdaság és több jövedelemhez jut a termelőszövetkezeti tag is, mivel az így elért szerződéses felárból a termelőszövetkezet a borukat keretszerződés útján értékesítő szövetkezeti tagoknak visszatérítést fizethet.

Szerződhetnek a szőlőtermelő sző vetkezteken, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteken és hegyközségeken kívül a háztáji területtel, a tszrtől részművelésre kapott területtel rendelkező termelők, valamint az egyéni szőlőtermelők is. — Szerződést köthetnek a gazdák a munkaegységre kapott borkészletükre is.

Az új szerződéses rendszer keretében a háztáji gazdaságokban és egyéni termelők által előállított szőlő, must — illetve bor után, az eddigi 10 százalékos szerződéses felár helyett 15—20 százalék szerződéses felárat is kaphatnak a termelők, ha termésüknek a szerződés feltételeiben meghatározott százalékát átadják. Az ez évi szerződéses feltételek tehát az egyéni termelőknek is magasabb szerződéses felárat biztosítanak.

Az alapárhoz és a szerződéses felárhoz járul még valamennyi termelő szektor részére a fajtatisztasági és minőségi jutalom, amely ugyancsak elérheti az alapár 20 százalékát. A szerződés

után járó és minőség szerinti felárak együttvéve elérheik az alapár 60 százalékát.

Szerződni lehet a területhez viszonyított arányosan várható termésmennyiségre, a termelők által választott átadási határidőre. Azokon a helyeken, ahol a vállalatnak szőlő-feldolgozó telepe működik, ott elsősorban szőlőben kívánják a felvásárlásra kerülő áruféleségeket leszerződni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetet, valamint a bankhitel igénybevételére jogosult termelőszövetkezeti csoportot a szerződés alapján, az illetékes MNB a fiókon keresztül rövidlejáratú hitel illeti meg. Az igénybevett hitelnek a szerződés teljesítésére átadott termésre eső összege után az állami pincegazdaság kamatátalányt térít.

Egyéni szerződésekre 200 forint kamatmentes előleget ad a vállalat minden lekötött európai fajtájú (hazai) 100 liter must, bor, vagy 135 kg szőlő után, — otelló szőlő, must és bor után 130 forintot.

A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság pincészetei hozzáláttak a szerződéskötésekhez. A megye területén az állami pincészetek vezetői és felvásárlói a termelők kívánságára bármikor bővebb felvilágosítással szolgálnak.

Verdon János

a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság felvásárlási osztályvezetője

A% elnök- helyettes

kőjük így beszél róla: Már fiatal korában sem azt csinálta, amit akkoriban a parasztlegények, hogy szabad idejükben kocsmáztak, duhajkodtak. Inkább a gépek körül forgolódott, önszorgalomból tanulta a rádió-technikát, böngészte a könyveket. A gépek iránti szenvedélyének, érdeklődésének is a közös adott tág teret. Rábízták a műszaki részleg vezetését. A kovács-, bognár-, lakatosműhely, a két darálóüzem, saját erőgépeik, a munkagépek üzemeltetése. gondja-baja mind hozzá tartozik. Ve több ő mint egy műszaki vezető.

Ha valamire szükség van a tsz-ben, ha vásárolni valójuk akad, csak Lukács bácsit kérdezik meg. s ő mint tájékozott anyagbeszerző, felvásárló mindig kész a tanácscsal, hói mit kaphatnak, ö már tudja, hol, milyen áron szerezhető be, amire éppen szükségük van, s mindig azon „spekulál”. hogy jó vásárt csapjon. Nem sajnálja az időt. a fáradságot, ha a

tsz-ről van szó. A minap • motorkerékpárral ment Du- * nántúlra, hogy az épülő 32 5 vagonos magtárhoz és 30 fé-l rőhelyes sertésfiaztatóhoz fa-i anyagot, jóminőségű fenyő-• rönköt vásároljon. Máskor* vetőmagburgonyáért járta aj megyéket.

Lukács bácsi az igazgató-1 sági ülések rí sem unatkozzak végig, hanem figyel, észre- 2 vételt tesz, javasol. Sári Bé-t la, a tsz elnöke elmesélte: jói hogy ráhallgattak, amikort azt tanácsolta, hogy a főja-t vitásra kerülő G—35-ös trak-i tort gumikerekűre alakítsák* át. így szállításra és egyéb* munkákra is használhatták.« A lucerna betakarítási, táil például már ezzel végezték*

a rendsodrást. t

«

Annak is szószólója volt az* elnökhelyettes, hogy megvá-' súrolják az RS—09 univemáh gépet. Ki tudná, hányszor• magyarázta el a szövetke -étit gazdáknak, milyen sokfajtái munkát végezhetnek ezz* |

Nem lenne könnyű alcár-t csak egy hétig is nyomorít kötetni Lukács bácsi i.tját,t figyelmme' kísérni mi min-* dent intéz De mindenki el-t ismeri, hogy munkájával, t minden tettével a közösségi ügyét szolgálja. $

n. k. :

Országosan is egyedülálló szakkör működik Jászberényben a felsőfokú tanítóképző mellett működő gyakorló iskolában. Ebben a körben az alsőtagozatosok politechnikai képzésére vonatkozólag folytatnak — nagy sikerekkel — biztató kísérleteket. Képünkön a szakkör két szorgalmas kis tagja: Boros Hajnalka és Tóth Edit második osztályos

tanulók sablon alapján kisbölcsőt készítenek.

(Kép: Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Fotoszakköre.)

Szóljon mindjárt az üzemi párttitkár, Szabadkai Mihály is, mi történt Szabó Kálmán felszólalása óta:

— Annakidején, több évtizede, a műhelyben olyan sorrendben szerelték be ezeket a kalapácsokat, ahogyan a gépek érkeztek. Az egy csőhálózatos megoldás „eltünteti” a műhelynek ezt a korszakát. Jó és kell az egy csőhálózat. De igaza van Kálmán bácsinak. Fel kell és fel is fogják szerelni majd a kisebb kalapácsokhoz a nagyok gőzhasználatától függetlenítő nyomáscsökkentőket.

... Március 26-án jubilált Kálmán bácsi, ünnepelte, ünnepelték, hogy 25 éve dolgozik az üzemben, 20 éve a kalapács „alatt”. Ne hagyják, hogy feleslegesen vesz- szen az erő dolgos két ''■arjából.

TISZA ISTVÄN a taggyűlésen:

„ Rosszak a fűrészlapok. Nem lehet elvágni vele az anyagot a kiszabott idő alatt”. — Most:

Külföldi fűrészlapokkal dolgozunk. S ha most taggyűlésen volnánk, megismételném, amit márciusban mondtam. Sokszor olyan kopott fűrészünk van, hogy félre vág és elhajlik az anyagban. Nem, anyagilag ez nem érint bennünket. A pénzt úgy is megkeressük, ha ezzel dolgozunk. De a minőség?! Saját üzemünknek adunk selejtet! Annak nehezítjük a munkáját, ha valami rosszul sikerül!!

FEHÉR FERENC mondta a taggyűlésen: „A kovácsműhely fürdőjének a tetejét lebontották, hideg, huzatos. Mikor javítják meg?” — Mi történt azóta? Tessék végignézni ezen a műhelyen. Igaz, hogy a fürdő nincs kész azóta se.,. Talán még egy hétig kell a türelmünk. De látja azokat a nyílásokat a tetőn? Szellőztető, gázelszívó berendezéseket szerelnek ide. Tudja, milyen lesz ez a mi műhelyünk? Nem lesz 50—60 fokos többet benne a levegő. Se gázos.

De hogy ez mit jelent, azt csak az érti, aki itt dolgozik. S a fürdő csak egy kis része a műhelynek.

VÄSÄR JÓZSEF szavaiból jegyezték fel a taggyűlésen: „A kovácsműhelyben egy biztosítékcseréért — sokszor órákat, sőt napokat kell várni”. — Sajnos, változatlan a helyzet — mondja most. — Sok esetben napok kellenek, míg az ember oda tud valakit csalni, hogy megjavítsa a gépet. Csak akkor gyorsabb a segítségadás, ha az ember erőszakosabb. Sőt néha kíméletlen is mások iránt. De mit tegyünk. Négy-öt ember dolgozik a gépen, s nem á’lhatnak napokat. Ez szerintem csak szervezési hiba, amin lehetne változtatni. — Van alkatrész-hiány is. Két hete áll fékhiba miatt egy olyan gép, amiből csak kettő van az osztályon.

*

A jegyzőkönyvből több is telnék még annak bizonyítására: Ebben az alapszervezetben segítenek a párttagok, javasolnak, bírálnak, szót emelnek azért, hogy jobb legyen a munka, hogy kevesebb anyagráfordítással dolgozzanak, jobban kihasználják a munkaidőt, több emberséggel segítsék egymást szinte minden percben. A gazdasági és pártvezetők pedig legtöbb esetben érdemben bírálják el azokat. Távlataiban és sokszor az üzemrész egészére méretezve valósítják meg a javaslatokat, orvosolják a kéréseket. S így, közös törekvéssel minden jobban sikerül.

Borsi Észtéi