Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
1962 június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP •> O d nomazyaLam hinti Harminc termelőszövetkezetben működik nőbizottság a jászberényi járásban, s eredményesen segíti a feladatok végrehajtását. A nők megbecsülését tükrözi, hogy legtöbb helyen nemcsak a termelési tervek elkészítésénél, hanem megvalósítása során is kikérik az asszonyok véleményét; Eredményesen dolgoznak a nőbizottságok a családtagok közös munkába való bevonásáért is. Ezt bizonyítja a következő számadat: 3548 női tagja van a járás termelő- szövetkezeteinek. s jelenleg is a közös munkában 7500 nő és családtag vesz részt, Július 3-án kedves vendégeket várnak a kenderesi asszonyok. A Haladás Tsz nőbizottságának meghívására szovjet asszonyok érkeznek' a közös gazdaságba. Megtekintik a tsz gazdaságát. a határjárás után pedig baráti beszélgetésen cserélik ki tapasztalataikat. Nőgyűlés lesz ma délután (június 28-án) 3 órakor a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerületének központjában, amelynek előadója Borsányi Jánosné, a nőtanács megyei titkára. A gazdaság nődolgozói ezen a gyűlésen megbeszélik a nőbizottság megerősítésével, felfrissítésével kapcsolatos feladatokat is. Négy női brigád és 51 női munkacsapat dolgozik a jászberényi járás közös gazdaságaiban. Közülük két brigád — a jászboldogházai Aranykalász és a jászárokszállási Szabadság Tsz-ben — a szocialista cím elnyerésére törekszik. A nőbizottságok kezdeményezésére igyekeznek könnyíteni a közösben dolgozó nők második műszakját. Eddig kilenc községi nőtanács és négy termelőszövetkezet vásárolt mosógépet, amit kölcsön adnak az asszonyoknak. Tiszaigaron a nőtanács aktivistái is résztvettek a pártház és a könyvtár rendbehozásában; A dolgoskezű asz- szonyok társadalmi munkában takarították, csinosították ezeket a helyiségeket, s ezért jogosan illeti őket csérét. Fokozott napkitörések, az ionoszféra rendellenességei okozzák a televízió vétel zavarait Az elmúlt hetekben, különösen a Dunántúlról, feltűnően sok panasz érkezett a postához a televízió vételre. Az előfizetők azt kifogásolták, hogy a budapesti adó műsorával egyidőben nem egyszer más kép is megjelenik a készüléken, s ez összezavarja, élvezhetetlenné teszi az eredeti képet. A panaszokról arra következtettek, hogy valamilyen ismeretlen adó üzembeállítása zavarja a műsort. A zavar felderítésére a posta a Dunántúlra külön mérőcsoportot küldött, amely azonban csak azt tudta megállapítani, hogy hazánk szomszédságában újabb televízióadót nem helyeztek üzembe. Mi zavarja hát mégis a dunántúliak televízió vételét? A kérdésre a Postavezérigazgatóságon elmondották, hogy nem az idén jelentkeztek először hasonló panaszok a postánál. Évek tapasztalatai alapján megállapították, hogy nyáron, májustól augusztusig, először növekvő, majd egyre csökkenő mértékben, lépnek fel ilyen zavarok. Ezek a televízió adás időnkénti nagy- távolságú terjedésével magyarázhatók. Az OIRT 1-es csatornán, amelyen a budapesti adó is dolgozik, a szomszédos országokban, a Szovjetunióban, több, Csehszlovákiában kettő, Ausztriában pedig egy adó működik. Rendes körülmények között Budapesten és attól körülbelül 100 kilométeres körzetben ezek az azonos hullámhosszon dolgozó adók nem zavarják egymást. Májustól augusztusig azonban az idén különösen a fokozottabb naptevékenység, az erős napkitöré-. sek, az ionoszféra rendellenességei miatt megváltozik a televízió-hullámok visszaverődése. Az ionoszféra réteg általában eléggé merőlegesen veri vissza a televízió hullámokat, nyáron azonban a visszaverődési szög megváltozik, „megnyúlik”. Ennék hatására, a szokásosnál jóval nagyobb távolságra, többszáz kilométerre is, eljut egy-egy adó műsora. Ezzel magyarázható, hogy a dunántúliak vevőkészülékeire egyidőben több adó is „beugrik”, zavaros, élvezhetetlen lesz a kép. A megnyújtott, visszaverődési szög okoiza egyébként, hogy a Dunántúlon inkább a keleti, az Alföldön pedig a nyugati tv adók zavarnak. Sajnos, ezt a fizikai jelenséget máról-holnapra megszüntetni, elkerülni nem lehet. Augusztusiján eltűnne,: majd1 ezek a zavarok. A Dunántúlon jövőre a Kab-hegyi adó működése — amely az OIRT 12-es csatornán dolgozik majd — meggátolja az ilyen zavarokat. Több helyen azonban csak a következő években, az adóknak a nagyobb rezgésszámú frekvencia sávra való átállításával tudják ezt a problémát meg- oldajti. (MTI) ZENEMESTERT NEM ÖSMERT SOHA a százéves jászberényi kórus névadója A z együttes éneklés segí- ^ ti a kollektív szellem kialakítását. Falusi és városi kórusaink munkája számtalan példával igazolja ezt. ; Énekkaraink kulturális életünk jontos tényezői, kulturális forradalmunk segédcsapatai. pártunk művelődés- | politikai irányelvei nagy je- : lentőséget tulajdonítanak a I zenei tömegmozaglom még . szélesebb körű kibontalcozta- \tásának... Lehetetlen mindezekre nem gondolnunk, mikor a jászberényi Palotásy Kórus ez évben fennállásának századik esztendejét ünnepli. Kevés énekkar tekinthet vissza ekkora múltra. A jászberényi kórus alapítója Palotásy (Pecsenyászky) János, a város szülötte. 1821- 1878-ig élt. Zeneköltő, csárdásszerző, mondhatni utolsó képviselője a XIX. század első felében még virágzó palotás zenének. Hányatott sorsa, küzdelmes pályája nem engedte igazi művészi magaslatokig eljutni a múlt század e különös ihletettségű muzsikusát. Sorsát — korának társadalmi viszonyait is vádolva — így panaszolja el Mosonyi Mihálynak: *r*lM **■*■*** F'ltWhné A RENDŐR Marisa Meriivi Alberto Sordi a mulatságos olasz film főszereplői Zenéről, festészetről, bejáró munkásokról, új kisfilmek készültek el a Budapest Filmstúdióban Űj kisfilmek készültek el a Budapest Filmstúdióban. Témájuk változatos, céljuk az ízlésnevelés. Mőnich László Zene címmel fejezte be új alkotását, amely a felnövő új nemzedék és a zene kapcsolatát ábrázolja. Takács Gábor új filmjének címe: Kompozíció a festészetben. Képsorai ízelítőt adnak a Szépművészeti Múzeumban őrzött remekművekből, s azt is bemutatják, hogy az elmúlt évszázadokban milyen kompozíció jellemezte a különböző festészeti irányzatok alkotásait. Oda-vissza címmel Gaál István, a stúdió fiatal rendezője, aki két évig Olaszországban volt ösztöndíjas, készített rövidfilmet. Az újdonság azokról a munkásokról, nagyrészt építőkről szól, akik a fővárosban dolgoznak, de Budapesttől távol, több órányi utazásra laknak. Elkészült a Péter fillérektől a Szentlélek bankig című új dokumentumfilm, amelyet Csőke József rendezett. Az újdonság azt mutatja be, ho- gyon fonódik össze az egyház és a pénz, s meggyőzően bizonyítja, hogy a világ legnagyobb tőkése a Vatikán. * Búrt Topper, az egyik független amerikai rendező A HÁBORÚ HŐSE címmel készített jilmet, amelynek egyben ő az írója és producere is. A cselekmény a koreai háborúban, a tűzszünet alatt, egy amerikai különítménynél játszódik. Egy közepes képességű, nagyravágyó őrmester — minden áron kitüntetésre vágyik — részt vesz az utolsó csaták egyikében, és előnyt remél abból a dicsőségből, amellyel mások feláldozták életüket. Hadnagya tudomást szerez a csalásról, de az őrmester leüti, és átveszi a csapat parancsnokságát. Amikor kiadják a tűzszüneti parancsot, nem közli katonáival, s folytatja saját háborúját, gyáván gyilkolva c fegyverszünetet ünneplő koreai katonákat. Búrt Topper a háborús bűnöket és szörnyűségeket ítéli el; bemutatja a hagyományos „hős" tetteinek rugóit. Reggel nyolckor kelni, nagyot sétálni a tiszaháti erdőn, végigszívni egy jószagú szivart, uras nyugalommal ebédelni, s utána egészségesen végignyújtózkodni a heverőn, hogy beleropogjanak az öreg, vásott csontok — ez a nyugdíjas élet. Fújhat a gyár, pirosodhat a vas a fujtatóban, az öreg kovácsmester csajt mosolyog, mert elvégezte, amit egy embertől el lehet kívánni: negyvenöt évig döngette kalapácsával a csengő üllőt, de sohasem immel-ámmal, mindig jószívvel, feszülő izommal. Most már kiszikkadt, meg-megreszketett a lába, igenis ideje, hogy kiszusz- szantsa magát, kilehelje tüdejéből a szénmonoxidot. Lehet, hogy már annyi ideje sincs, amennyi elég lenne az öreges fáradtság lerázására, nem is tesz majd mást, mint amit csupa kedvtelésből vállalhat az ember. Ráérős pihenéssel jön- megy, sétál, ül vagy fekszik, s annyi lesz az egész havi dolga, hogy aláírja a postásnak a csekket, api minden hónapban pontosan megjelenik majd a nyugdíjjal. Mert ez jár... mert ezt hívják igazi, megérdemelt pihenésnek. így cifrázta álma szőttesét Kender Pál okleveles kovácsmester, mikor még kicsit bódult volt az ünnepléstől, a búcsúztatás melegétől, a feléje áradó szeretettől, s így is élt, egészen nyugdíjas élete második napjáig. Mert a második napon egészen más irányba fordult az élete. — Apa, hallod-e! — motyorászo‘4 a felesége. — Gondoltam fölkelhetnél. öt óra van, már mennek a gyárba! — Hát aztán! Ráérek! — Éppen azért gondoltam. Nagy- mosást csinálnék ha meghordanád a vizet. Egyéb dolgod sincs, nem kívánhatod, hogy magam küszködik MEGÉRDEMELT PIHENÉS S minthogy Kender Pál okleveles kovácsmester nagyon szerette a feleségét, és igazán ráért, nem is kívánta, hogy a törékeny kis anyóka cipelje a tenger vizet a szomszéd utca kútjáról. Különben is, kell ennyi mozgás — gondolta magában —, nehogy megmacská- sodjanak a lábai. Délután majd kipiheni magát. Le is dőlt ebéd után a kiskonyhában, de alig nyújtózott kettőt, az unokák lármája verte föl csöndes nyugalmából, meg fia érces baritonja, — Gondoltuk, megnézzük már, hogy él egy nyugdíjas! — kedé- lyeskedett a fiú. — Aztán ha nem kérnénk nagyot, eljöhetne apám megcsinálni a nagykaput. Már hónapok óta nem lehet bezárni. Minek hívnánk idegen mestert, mikor apám ért is hozzá, meg rá is ér. Már csak unalmában is... S minthogy Kender Pál okleveles kovácsmester nagyon szerette a fiát, de meg igazán rá is ért, fölszer számozta magát és elkocogott felsővárosra, hogy megrepe- rálja azt a. bizonyos nagykaput. Minthogy azonban az esőcsatornát is csak a lélegzet tartotta, a menye annak a megjavítását is kikuncogta. öreg este lett, mire hazaballagott, nem kellett ringatni. Úgy volt az egész tevése véssél, hogy pár nap alatt rendbe tesz mindent s akkor azután tényleg nem zavarja pihenését semmi. Igenám, de másnap meghozták a tüzelőt, s nagy szégyen volna napszámost fogadni, milcor ráérő, nyugdíjas ember van a háznál. Belapátolta a szenet, fölhasogatta a fát. Ki ássa föl a kertet? Ki cserélje ki a tetőn az eltört cserepet? Ki menjen reggel a tejért? Ki sétáltassa az unokákat? Ki járjon el a hivatali dolgok után? Nincs ezekre az apróságokra allcalmasabb ember, mint egy unatkozó, ráérő nyugdíjas. "Hozzá szaladt a fia és a meriye, a lánya és a ve je, ha t írsadalmi munkát szerveztek az utcában, kit hívtak először? A ráérő nyugdíjasokat. Es szaladt, kocogott az öreg, mert nem tudott ellenállni, mert szeretett segíteni, mert nem nézhette, hogyha valami rendetlen volt. Szivaros, ráérős napjait pedig újra meg újra álmodta egy darabig, de egyszer aztán az álmai is elmaradtak, mert a fáradt embernek az álmai is nyugvásra várnak. — Apám ráér... — Már csak unalmában is... — Ügy se tudna meglenni munka nélkül... — A vérében van, hogy csináljon valamit... — Bele is halna, ha haszontalan embernek érezné magát... — Az idős embereknek jobb, ha lefoglalják magukat, mert így elfelejtik a korukat... Mindig ezek az érvek kopogtak a kiskonyhában, ha a családból valaki szívességet kért az öregtől. 0 pedig nem volt elég erős az érvekkel szemben. Egyszer azonban megemberelte magát. Elhatározta, hogy végét vet ennek az áldatlan állapotnak, * igenis pihenni fog. Nem vert az asztalra, nem pörle- kedett sem a feleségével, sem a gyerekeivel, hanem kapta magát és beállított a gyárba, egyenesen az igazgatóhoz. — Csak visszahúz az öreg szív... — kedveskedett vele az igazgató. — Hiányzik a gyár, ugye? «=* Igen, hiányzik... — hagyta rá az öreg. — Meg ugye, aki munkához szó* katt, nem tudja elviselni a tétlenséget... — Nem bizony, igazgató elvtárs... — Hát mi gondoltunk magára. Lehetne dolgozgatni ötszáz forint erejéig... Persze, ha kívánja a munkát a szervezete. — Már hogyne kívánná, igazgató elvtárs. De nekem nem elég annyi munka. Én egészen vissza akarok jönni. Tetszik tudni, nem nekem való ez a nyugdíjas élet, ez a ráérős semmittevés. Mert ebben sokkal jobban elfárad az ember, mini a kovácsműhelyben. Mindig csak feküdni, kelni, nagyokat sétálni, jókat enni, nem nekm találták ezt ki... Egészen más az ledolgozni a nyolc árát, megfürödni, hazamenni, s úgy pihenni... — Én megértem magát, Kender bácsi. Majd intézkedünk. Ha már nem tud meglenni munka nélkül, hát jöjjön vissza. Mert ugye, van ember, akinek éppen a munka a pihenés. — Ügy van az — bólintott rá Kender Pál okleveles kovácsmester, mert ha valaki kipróbálta a nyugdíjas életet, ő már igen. Sz. Simon István „...Én zenemestert nem Saniertem soha, nekem egy hangszeren hangot mester nem mutatott, én oly helyzetben jiem lehettem, hogy éltem legkedvesebb mindenét, a zeneszerzés titkait szabályosan képzett egyéntől, vagy csak kevésbé szakavatottól is tanulhattam volna." Hangszerekkel bánni, kottát írni „kóborló cigányoktól, országpló cseh deákoktól” leste és sajátította el „kivá- lólagos hajlamának’’ engedve. Az idézett levélből kitűnik, hogy Palotásy korában vidéken szinte elérhetetlen álom volt még a zongora; — ő legalább is nem juthatott közelébe. Palotásy János lelkek"7 sedése, fantáziadús alkotókészsége, őstehetsége, fáradhatatlan szorgalma révén mégis országos hírnévre tett szert. Munkásságával szűkebb pátriájában — a Jászságban — lüktető zenei életet teremtett a híres Jászsági Kör élén. Vezetése alatt Jászapátiban, Jászjákóhalmán már a múlt század ötvenes éveiben vocalquartett, vonósnégyes és zenekar működött. Jászberényben 1862-ben alapította meg a Palotásy Dalkört, melynek eleven utódja a mai Palotásy Kórus. A Palotásy Kórus százéves történetében jól elkülöníthetők azok a korszakok, melyek egy-egy karnagy — vagy zenészcsoport — nevéhez fűződnek. Palotásy János után Riszner József, majd Belez- nay Antal irányította a kórus munkáját. Az énekkart a kiegyezés évében Aradon az Országos Magyar Dalár- egyesület tagjai közé választotta, alapszabállyal erősítette meg. Ez idő tájt a herényi énekkar versenyeken több száz dalárda között is kiemelkedő sikereket ért eL A századforduló után lássacskán elhaltak az alapítók, el a kórusvezetők. Az együttes munkája ekkor már csupán alkalomszerű helyi szereplésre korlátozódott. Űjabb virágkor a huszas éveket követően, Berzátzy László zenetanár idején köszöntött a Palotásy Kórusra. Számos újabb helyi és országos siker fémjelzi a dalárda e korszakát. Bakki József, a kórus jelenlegi karnagya 1940-ben szervezte át vegyeskarrá a mindaddig férfi karként működő dalárdát A Palotásy Kórusnak ez után nem kellett sokág várnia, hogy — a felszabadulást követő években — fokozott mértékben bontakoztathassa ki teljesítő- képességét, emelhesse művészi színvonalát Azóta a Palotásy Kórus a legtöbb országos találkozón részt vett. Ezekkel éppúgy, mint helyi szerepléseivel eredményesen szolgálja a népművelés és a zenei ismeretterjesztés célkitűzéseit Tóth János, a jászberényi Állami Jász Múzeum igazgatója A TI T Ä S Z Vállalat Szolnok Városi üzemvezetősége értesíti a város lakosságát, hogy 1962. június 25-től a fogyasztói villamos hibabejelentéseket, — áramdíjak befizetését, fogyasztói szolgálattal kapcsolatos megren deléseket és felszólalásokat Verseghy út 3 sz. alatt kell eszközölni. Telefon: 20—7G állandó, (Munkaidőben a 18—20-tól 23-ig is hívható.)
