Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

1962. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP C Egy bemutatkozás elé Évek hosszú során ke­resztül gondot okozott Szol­nokon egy szimfonikus ze­nekar létrehozása, A felsza­badulás utáni években ugyan működött a városban egy kis filharmóniai társa­ság, azonban részben érdek­telenség, részben nemtörő­dömség miatt fel kellett osz­latni az együttest. Utána csak a Gördülő Opera, illet­ve az Országos Filharmónia rendezvényein elégíthette ki zenei igényét a város komoly muzsikát kedvelő közönsége. Ezenkívül a város zenei éle­tét egyedül a szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola művész­tanárainak nívós hangverse­nyei, a növendék- és kórus- hangversenyek jelentették. Ezért üdvözöltük örömmel az elmúlt év júliusában a hírt, hogy a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban szimfonikus zenekart alakí­tottak Bíró Attila karnagy vezetésével. A kezdet nem volt könnyű. Egyrészt azért, mert nyáron sokkal nehezebb együtt tartani egy együttest, — a szabadságok, iskolai szünetek miatt, — másrészt azért, mert a zenekar tagjai­nak technikai és zeneelmé­leti színvonala nem volt egyenlő. Először tehát az új együttes tagjainak zenei tu­dását kellett egyforma szín- volnalra hozni. Ugyanakkor a hangszerek összetétele sem volt megfelelő. Hiányoztak a fúvós, és ezenbelül is a fafúvós hangszerek. Éppen ezért olyan műveket kellett választaniok, amelyek vonós­zenekarfa íródtak, s ame­lyeknek előadása nem ha­ladta meg a zenekar képessé­geit. így kezdték tanulni elő­ször Weiner: I. Divertimen- tóját és Mozart: Egy kis éji zene című művét. Kezdetben hetenként egy próbát tartottak, — most már eljutottak a kettő, sőt a heti háromszori összpróbához is. Most lényegében egyévi munkájukat teszik mérlegre a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház szimfonikus zenekarának tagjai, amikor megrendezik első önálló hangversenyüket. (Előzőleg ugyanis már több estén sze­repeltek, — egy házihangver­senyen. a gyermekváros ja­vára rendezett műsoros es­ten és a városban megren­dezett kulturális seregszem­lén.) Erre az önálló estre a zeneirodalom legszebb gyöngyszemeiből választot­tak. Műsorukon Rossini: Olasz nő Algírban című nyi­tánya, Beethoven: F-dur ro­mánca, Weiner Leó: Diver­timento. Mozart: Egy kis 'éji zene című műve, valamint Beethoven ritkán hallott nagyzenekarra írt műve, az I. Szimfónia szerepel. A m Ű SO Tösszeállításánál két szempontot vettek figye­lembe: első, hogy a zenekar képességeit ne haladja túl a művek igényessége, a_másik, hogy a bemutatott művekkel zenei ismeretterjesztést is vé­gezzenek. Éppen ezért dicsé­retes az a kezdeményezés is, hogy a műsort Kóbor Antal, a szolnoki Állami Bartók Bé­la Zeneiskola igazgatója kon­ferálja, aki egyike városunk r<umn4t>é Húsz évre egymástól Magyar film Kisújszállási „akadémikusok” Budapesten Múlt év novemberében vas- és faipari munkásaka­démia indult Kisújszálláson. Hallgatói a helyi kisvasút, valamint a ktsz-ek tagjai közül kerültek ki, — s az el­ső oktatási év előadásain az anyagismeret, a gépkihasz­nálás egyes kérdéseivel, a második ötéves terv fonto­sabb iparfejlesztési célkitű­zéseivel foglalkoztak. Az akadémia első éve szép sikerrel zárult. Betetőzése­ként látogatták meg az „aka­démikusok” az előadó mér­nökök üzemeit: a Budapesti Bútorgyárat, valamint a Csil­lár és Fémtömegcikk Ktsz-t. Az előbbiben a szobrászmű­terem és a stabilbútorrész- leg, az utóbbiban a kitűnő munkaszervezés tetszett leg­jobban a vendégeknek. A kisúji munkásakadémia hallgatói nem állnak meg az út harmadán: valamennyien jelentkeztek a második évfo­lyamra is. V. J„ Kisújszállás Uj tűzoltószertár épül Fegyverneken leghivatottabb zenei vezetői­nek, s aki egyben ismerteti íjs az előadásra kerülő zenemű­veket. Ma még korai lenne a ze­nekar munkájáról véleményt mondani, hisz végső követ­keztetést csak az önálló hang­versenyük után vonhatunk le. Mindenképpen elismerés- remélté azonban az a tény, hogy e kis együttes tagjai szabadidejüknek feláldozásá­val igyekeznek lüktető életet adni városunk zenei életé­nek. Egy ilyen városban, mint Szolnok, elképzelhetetlen a zenei műveltség növelése, a zenei ismeretterjesztés kiter­jesztése szimfonikus együttes működése nélkül. TUDOMÁSUNK szerint a zenekar első önálló hangver­senye után, tovább folytatja munkáját. Egy oratórium operaest megrendezését ter­vezik a közeljövőben a mű­velődési ház kórusának, va­lamint a zeneiskola énektan­A faluszerte megbecsülés­nek örvendő fegyvemeki tár­sadalmi tűzoltók jogos kíván­sága — új szertár és garázs építése — rövidesen teljesül. Az Országos Tűzoltó Parancs­nokság 170 000 forintot adott erre a célra, a tanács pedig 110 000 forintot biztosított reá a községfejlesztési alapból. Az építést a jövő hónapban kezdi, s előreláthatólag októ­berre fejezi be a Szolnok megyei tanács Építő és Sze­relőipari Vállalata. Remél­hetőleg, akkorra a tűzoltó­autó új motorja is a helyére kerül. Ezzel a Szolnok me­gyei Tűzoltó Osztályparancs­nokság segíti önkéntes mun­katársainak közhasznú tevé­kenységét szakának közreműködésével, majd ismét egy nagyzenekari est megtartását Várjuk tehát a június 25-i hangversenyt, amely minden bizonnyal Szolnok város ze­nei életének egyik kiemelke­dő eseménye lesz. Varga Viktória Tsz-könyvelői tanfolyam indul Teljesítette félévi tervét a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Tegnap, június 20-án száz százalékra teljesítette idei el­ső félévi tervét a Szol­nok megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat. A nagyszerű eredmény el­éréséből különösen két szol­noki egység: a 33-as sz. Ru­házati Bolt, és a 46. sz. Bú­torbolt dolgozói vették ki ré­szüket Gratulálunk a vállalat ve­zetőinek és dolgozóinak a szép sikerhez, s mi is bízunk végső céljuk elérésében: első félévi tervük száz százalékos teljesítéséiben. A Földművelésügyi Mi­nisztérium és a Pénzügymi­nisztérium közös rendelke­zése értelmében a termelő- szövetkezetekben alkalmazott számviteli dolgozók részére képesített és mérlegképes könyvelői tanfolyamok indul­nak. Előreláthatólag ez az év lesz az utolsó, amikor leve­lező hallgatóként végezhetik el a termelőszövetkezetek számviteli dolgozói a szá­mukra elengedhetetlen tan­folyamokat. Mérlegképes könyvelői ok­tatásra július 15-ig lehet je­lentkezni a járási, városi ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályain. Kellő számú jelent­kező esetén (30—35 fő) járási székhelyeken is indulnak tanfolyamok. A két és fél­éves mérlegképes könyvelői tanfolyamra azok a számvi­teli dolgozók jelentkezhet­nek, akik már képesített könyvelői vizsgával, vala­mint négy éves számviteli gyakorlattal rendelkeznek és betöltötték 22. életévüket. A tanfolyam díja 650 forint, melyet két részletben kell ki­fizetni. A képesített könyvelői tan­folyamra július 5-ig jelent­kezhetnek a termelőszövetke­zetben dolgozók a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályain. Az oktatás szeptem­berben kezdődik és 10 hóna­pig tart. A részvételi díj 200 forint; Jelentkezhetnek mindazok a számviteli dol­gozók, akik legalább nyolc általános iskolával rendel­keznek és betöltötték 18. évüket, a A megvalósult csodatükör Régen csak a mesékben hallottunk a csoda-tükörről, aki belenézett, csak gondol­nia kellett valamire, s an­nak képe máris megjelent a tükör csillogó lapján. Ma viszont szobákban csak el­forgatunk egy gombot, s az előttünk levő üveglapon fel­tűnnek távoli országok tá­jai, az olimpiai játékok mér­kőzései, az Operaház szín­padának képe, és így tovább, íme a mese valósággá lett. Igaz, nem varázsló ajándé­kozta számunkra, hanem a tudomány és a technika sok úttörőjének munkája öltött testet e nagyszerű készülék­ben, amelyet úgy hívunk — televízió. Ha meg akarunk valamit ismerni, alaposan szemügyre vesszük közelről, esetleg ré­szeire szedjük. Mi most még­sem ezt a módszert javasol­juk, hiszen aligha igazod­nánk el a sok tekercs és kondenzátor, huzal és elek­troncső kuszának tűnő hal­mazában. Elégedjünk most meg kevesebbel — vázoljuk fel röviden a televízió vevő- készülék működésének elvét. Képzeljük el, hogy a te­levízió-készülék előtt ülünk, és nézzük a képernyőn a műsort. Hogyan kerül a kép az ernyőre? Induljunk ki a rádióból, annak is egyik köz­ismert alkatrészéből, a va­rázsszemből. Ernyője zöldes­fényben ragyog, ha bekap­csoljuk a készüléket. A fénylő folt hol megnő, hol pedig kisebbé válik. De mitől fénylik ez a kis szerkezet? A varázsszem tu­lajdonképpen kis üvegcső, amelyből kiszivattyúzták a levegőt. A cső belső felületét pedig olyan festékekkel von­ták be, amely — ha elektro­nok — az elektromosság leg­kisebb részecskéi — ütköz­nek bele, akkor fénylik, vi­lágít. A varázsszemben, akár csak a rádiócsövekben, vé­kony drót izzik. Ebből re­pülnek ki az elektronok. Ha sok, vagy sebesen repülő elektronok ötköznek a fes­tékbe, a fény is erősebb. A varázsszemben nagy felüle­ten záporoznak az elektro­nok a világító festékre. De elektro-mágnesek segítségé­vel úgy össze lehet gyűjteni az izzószálból kirepülő elekt­ronokat, hogy csak egyetlen pontban érjék a világtíó-fes- tékkel bevont lapot, az er­nyőt és így ez csak egyetlen pontban világít. Sőt az elek­tronsugarat el is lehet térí­teni az útjából, s ezzel a fénypontot is elmozdítjuk az ernyőn, amerre csak akarjuk. A rajzlap és a ceruza Ennek alapján már köny- nyen megérthetjük a televí­zió-vevőkészülék szívének, a képcsőnek a működését. Ez tulajdonképpen nagy cső, amelynek vége kiszélesedik, és a belsejéből kiszivattyúz­zák a levegőt. Keskeny végé­ben vékony fémdrót izzik, amelyből elektronok ,.páro­lognak el.” A kiszélesedő rész belső fala világító fes­tékkel van bevonva^ A ké­szülékben csak ez látszik, de a másik oldaláról. Mind ne­kiütköznek az elektronok, a csőfal fényleni kezd. A cső nyakán elektromágneseket is találunk, amelyek egyetlen sugárba gyűjtik az elektro­nokat — így ezek egy pont­ban csapódnak a festék-ré­tegbe. képernyőnknek csak egyetlen pontja világít. A mágnesek szabályozásával a képernyő tetszés szerinti pontjára irányíthatjuk az elektron-sugarat. íme tehát már kezünkben van a rajz­lap: a világító festékkel be­vont képernyő, és a tűhegyes ceruza, az elektron-sugár. Hogyan készül a rajz ? Vegyünk elő igazi (lehető­leg puha) ceruzát és egy da­rab papírt. Feladatunk az, hogy rajzoljunk le egy nagy T-betűt, de úgy, hogy csak vízszintes irányban mozgat­hatjuk a ceruzát a papír balszélétől a jobbszéléig. Ez bizony elég egyszerű feladat. Elindulunk a ceruzával, de csak a papír közepe táján nyomjuk meg egy darabon — s már kész is van a T- betű felső része. Ezután sű­rűn egymás alatt megint vé­gighúzogatjuk a ceruzát, de mindig csak a vonal közepe alatt nyomjuk meg egy pil­lanatra. Ha elég ügyesek va­gyunk, e módszerrel bonyo­lultabb képeket is felrajzol­hatunk. A televíziókészülék képer­nyőjére is ugyanúgy rajzolja fel a képet az elektronsugár. Gyors egymásutánban végig­fut a képernyő egyik szélé­től a másikig és közben sű­rűn egymás alatt vízszintes vonalakat rajzol a képernyő­re, hiszen ahol az elektron­sugár a lapot éri, ott fénylő nyom keletkezik. Ha már most gondoskodunk arról, hogy a közvetített képnek megfelelő világos helyeken mindig megnyomjuk a ceru­zát, a sötét helyeken pedig felemeljük azt, — illetve eszerint szabályozzuk az elektronsugár erősségét, ak­kor kialakul előttünk a kép. Csak persze mindezt nagyon gyorsan kell csinálni. Képernyőnkön egyetlen kép elkészítéséhez 625 sort rajzol egymás alá az elek­tronsugár, méghozzá egyhu- szonötöd másodperc alatt. — Tehát egyetlen másodperc alatt 25 teljes képet varázsol elénk. Szemünk nem tudja megkülönböztetni egymástól az ilyen gyors egymásután­ban következő képeket — (akárcsak a mozi-film vetíté­sénél), ezért azután folyama­tos mozgást látunk az er­nyőn. A televízió tehát abban különbözik a mozitól, hogy a vetítőgép kész, egymástól csak kismértékben különbö­ző képeket vetít elénk, a te­levízió-készülékben viszont az elektron-sugár soronként rajzol meg minden képet, méghozzá a másodperc egy- huszonötödrésze alatt. Ez bi­zony szép teljesítmény. — Könnyen kiszámíthatjuk, hogy ehhez az elektron-su­gárnak 11 kilométeres má­sodpercenkénti sebességgel kell rohannia a kép egyik szélétől a másikig. (Ha ekko­ra sebességgel lőnek fel egy rakétát, az elszalad a föld­től.) Vagy egy másik példa: ha készülékünk egy óra hosszat működik, azelektron­| sugár olyan hosszú utat fu' I be a képernyőn, mint a: Egyenlítő. Ki tartja kézben a ceruzát — mi rajzol az elektron-sugárral l íme tehát most már nagy­vonalakban látjuk, hogyan készül a rajz, de még mindig nem tudjuk, ki is rajzol tu­lajdonképpen az elektronsu­gárral. — Mi vezeti végig a képsorokon, mi erősíti, vagy gyengíti a kép sötét és vilá­gos pontjainak megfelelően. Az elektron-sugár erőssé­gét a televíziós-adóból érke­ző hullámok szabályozzák, úgy, hogy az ernyőn kelet­kező fénypontok erőssége az adóállomásról továbbított kép pontjainak fényerőssége szerint változzék. Ehhez ter­mészetesen először a televí­ziós-stúdióban a képfelvevő­készülékkel — a kamerával — fel kell bontani sorról-sor- ra le kell tapogatni a közve­títendő képet. Ezután a kép­soronként váltakozó optikai benyomásokat — megfelelő elektromos-jelekké alakítják át. Ezt felerősítve, kábelen az adó-berendezéshez veze­tik, majd „hordozó-hullámra ültetik” és kisugározzák. Te­hát hasonló a helyzet, mint a rádiónál. Itt a hangot mik­rofon segítségével elektro­mos-jelekké alakítják és ezekkel modulálják az adó ál­tal kisugárzott vivő-hullá mot. Az adóállomás ultrarö vid hordozó hullámon sugá rozza ki a közvetített kép elektromos jeleit, a kíséri hang (a színészek, bemondók beszéde, zenés, stb.) jeleivel együtt. A vevőkészülék e je­leket kettéválasztja. — Az egyikkel, amelyik a képjele­ket tartalmazza, az elektron- sugár erősségét vezérli a képcsőben* tehát végered­ményben a képet rajzolja, a másikkal pedig rádiókészülé­ket működtet. Ezenkívül persze arról is gondoskodni kell, hogy a képcső ernyőjén megjelenő sorok tökéletesen megfelel­jenek az adóban letapoga­tott soroknak. — Biztosítani kell azt, hogy a képcső er­nyőjén megjelenő sorok tö­kéletesen megfeleljenek az adóban letapogatott sorok­nak. Slmonfi Géza Könyvújdonságok Anatole France: Boldizsár Iván: THAISZ ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK Anatole France, aki az ér­telem és emberiség nagy mestere, derűs és olykor gú­nyos nyugalommal és fölény­nyel szemléli az emberi nem ezer ostobaságát. A legendás- hírű nagy alexandriai kurti­zán. akinek neve túlélte az évezredeket, megragadta az ő fantáziáját is. A Thaiszon kívül elbeszéléseket is magá­ban foglal a kötet. Korolenko: AZ IKON NYOMÁBAN A századvégi Oroszország hányatott életű parasztjai­nak, hontalan csavargóinak történetét beszéli el Korolen­ko műve, Pesold Ferenc: TIZENÖT DEKA KENYÉR Egy felszabadulás utáni hónapok munkáscsalád élmé­nyei közvetítik a mai olva­sóhoz a kor eseményeit, han­gulatát. A kötet hősei az ol­vasó közvetlen ismerőseivé válnak, mert életútjuk ala­kulását érdekes eszközökkel bonyolítja, izgalmas cselek­ménnyel gazdagítja az író. AZ ÉJSZAKA VÉGÉN A regény hőse több mint kétéves frontszolgálat után egy napra hazatér édesany­jához. Találkozik szerelmé­vel, Zsuzsával, aki egy Pest melletti peremváros parti- zánmozgamában vesz részt. András, Zsuzsa révén egy fegyveres harcba kerül, azon­ban nem használja fegyverét, s ez majdnem társai életébe kerül. Az író jól érzékelteti, hogy a passzív humanizmus, a cselekvésre képtelen béke­vágy csak romlást hozhat a becsületes emberekre. Gábor Andor: TARKA RÍMEK (Gábor Andor Művei sorozat) A gyűjtemény a sanzon- és kabarészerző Gábor Andort mutatja be, aki felfedezi és klasszikus körvonalakkal ele­veníti meg az első világhá­ború előtti Budapest életének legfeltűnőbb, legostobább és legléhább alakjait. Megtalál­hatjuk a kötetben az emig­rációban írt szatirikus mű­veit. a felszabadulás utáni írásait, szatirikus novelláit és humoros színpadi jelene­téit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom